Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-21 / 267. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 21. Európai unió 11 Először választottak az új tagállamok egyikéből Antall Józsefről nevezik el Nem tartja elégségesnek a pénzek felhasználásának ellenőrzését az unió számvevőszéke Európa megszokta a pazarlást Ezentúl az unió is árgus szemmel figyel (Reuters-felvétel Brüsszel. Pazarlóan bánik az EU az adófizetők pénzével. Az agrártámogatásokból például golfpályákra, versenyistállókra is jut pénz, ahelyett, hogy az őstermelők, a farmerek kapnák. Az Európai Számvevőszék idén már tizenharmadik alkalommal utasította el az EU zárszámadásának aláírását. ÖSSZEFOGLALÓ Az unió mezőgazdasági kiadásainak, valamint a belső felzárkóztatást szolgáló pénzeszközeinek felhasználási ellenőrzése sok esetben „számát és hatókörét tekintve elégtelen, és gyakran minőségileg sem megfelelő”. Ezt állapította meg a tavalyi EU-költ- ségvetés ellenőrzésekor az Európai Számvevőszék. A Strasbourg- ban és Brüsszelben a múlt héten bemutatott jelentés leszögezte: a közösségi kiadásokat mind az EU- tagországokkal megosztott, mind a közvetlen irányítású területeken jobban kell kezelni és ellenőrizni. Az uniós költségvetésről szóló harmincadik jelentésében az Európai Számvevőszék ugyanakkor azt is megállapította, az Európai Bizottság jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy leküzdje az uniós pénzeszközök kockázat- kezelésében mutatkozó hiányosságokat. Nagyon rossz arány Az egyik legkritikusabb terület a mezőgazdasági kiadásoké, amely 2006-ban 49,8 müliárd eu- rót jelentett. Mint Hubert Weber számvevőszéki elnök beszámolt róla, a vidékfejlesztés terén végzett számvevőszéki ellenőrzés megállapítása szerint nyolc ellenőrzött termelő közül hét vagy nem tett eleget kötelezettségvállalásainak, vagy a hatóságok nem ellenőrizték náluk eredményesen azok megtartását. A jelentés szerint miközben az agrártámogatások terén egyszerűsödtek a kérelmezési és kifizetési eljárások, mellékhatások is felléptek: így például jogosultságokhoz jutottak mezőgazdasági tevékenységet korábban soha nem végző földtulajdonosok is, ami „az uniós támogatás alapos újraelosztását, a termelőktől a földtulajdonosokhoz történő áramlását eredményezte”. Az uniós mezőgazdasági támogatás új kedvezményezettjei között vasúttársaságok (Nagy-Britan- nia), lovas- és lótenyésztő klubok (Németország és Svédország), golf- és szabadidőklubok, valamint városi tanácsok (Dánia és Nagy-Britannia) jelentek meg - derül ki a jelentésből. Szlovákiával kapcsolatban a jelentés nem hozott fel egyetlen konkrét esetet sem az európai pénzekkel való rossz bánásmódra, de csak egy százalékponttal kapott jobb értékelést Csehországnál. Márpedig a revizorok Csehország esetében 750 - esetlegesen kiválasztott - mezőgazdasági dotációért folyamodó beadványt vizsgáltak meg, s ezek több mint felénél találtak uniós rendelkezésekbe ütköző anomáliákat. Magyarországon is találtak néhány hiányosságot az irányítási és kontrollrend- szerben. Például helyszíni ellenőrzésekre nem az egész 2005. év során, hanem csak a fő betakarítás után került sor (így sok feltétel ellenőrzése egyáltalán nem történt meg), a parcellákat nem mindig lehetett megbízhatóan és egyenként azonosítani, illetve nem került sor keresztellenőrzésként az állatok adatbázisaival összevetve a maximális állománysűrűség feltételének ellenőrzésére. 12 százalékos hibaszint Az uniós költségvetés második nagy darabja, a felzárkóztatási vagy strukturális tevékenység kiadásai 2006-ban 32,4 milliárd eu- róra rúgtak, felhasználásukat illetően a helyzet az elmúlt évekhez képest gyakorlatilag változatlan - jelezte a számvevőszék. A „hibaszint” - kisebb-nagyobb mértékben szabálytalanul felhasznált pénzek aránya - becslés szerint a kedvezményezetteknek megtérített teljes összeg legalább 12 százalékának felel meg. A leggyakoribb hibák: térítés igénylése nem támogatható kiadásokra, pályázatok ki nem írása, a rezsiköltségek vagy a személyi jellegű ráfordítások kiszámítását alátámasztó bizonylatok hiánya. Általában eredménytelenül vagy mérsékelt eredményességgel működtek a tagállami felügyeleti és ellenőrzési rendszerek, miközben a brüsszeli bizottság is csak korlátozott mértékben felügyeli ezek működését - tette hozzá kritikusan a számvevőszék. Az uniós pénzeszközök eredményes kezelésének kulcsát az igazgatás minden szintjén hatékonyan és megbízhatóan működő, belső ellenőrzési rendszerek adják - mutatott rá Weber, aki leszögezte: meggyőződése szerint az Európai Unió polgárainak joguk van arra, hogy az uniós pénzeszközöket megfelelően kezeljék és ellenőrizzék, (mti, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parlament elnöksége a múlt héten egyhangú támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy a parlament új brüsszeli épületei közül az egyiket Willy Brandtról, a másikat az egykori magyar miniszterelnökről, Antall Józsefről nevezzék el. Az EP magyar néppárti képviselőcsoportja nyilatkozatot tett közzé: ,A néhai miniszterelnök a mai napig úgy él Európa vezető politikusainak emlékezetében, mint a közép-európai demokratikus átmenet meghatározó személyisége. Antall József döntő szerepet játszott Európa békés újraegyesítésében, kompromisszum nélkül hitt a demokráciában és az európai gondolatban.” Egyébként ez az elnökségi döntés még csak az első körben született meg, és újabb, megerősítő állásfoglalásra lesz szükség ahhoz, hogy végleges legyen. Erre azonban nagyon jó az esély, hiszen most is egyöntetű volt az állásfoglalás. Az EP brüsszeli épületszárnyai olyan európai személyiségekről kapták-kapják nevüket, akik a kontinens integrációja érdekében kiemelkedőt alkottak. Történelmi jelentőségű, hogy most először neveznek el épületszárnyat az új tagországok egyikéből való politikusról. Szájer József, a fideszes MT1-HÍR Berlin. Az Európai Unió továbbfejlesztésében szerzett érdemeiért Angela Merkel német kancellár kapja a jövő évi Károly- díjat. Ezt Aachenben jelentették be. A város által adományozott tekintélyes díjat 1950 óta jtélik oda az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek. A Károly-díjnak eddig két magyar kitüntetettje volt: 1990-ben Horn Gyula volt külügyminiszter és kormányfő, 2001-ben pedig Kon- rád György író. EP-képviselők vezetője szerint ez a demokráciába való békés átmenet elismerése is. Tudomása szerint az új épületszárnyak ünnepélyes átadása a jövő év elején várható. Tabajdi Csaba, az MSZP EP- delegációvezetője ugyancsak üdvözölte a döntést. Emlékeztetett arra, hogy korábban a 24 magyar EP-képviselő közötti egyeztetésen három név merült fel: Antall József, Nagy Imre és Bibó István. „Magyarország tekintélyét bizonyítja, hogy az új tagállamok közül elsőként magyar személyiségről nevezhetnek el egy uniós intézménynek otthont adó épületet” - mondta Tabajdi. Antall József egyik budapesti emlékműve (Képarchívum) A hivatalos indoklás hangsúlyozza: a német kancellár a 2008-as díjat mindenekelőtt azokért az erőfeszítésekért kapja, amelyeket az EU továbbfejlesztése érdekében tett. A kuratórium úgy ítélte meg, hogy Merkel döntő érdemeket szerzett az unió válságának leküzdésében, s meggyő- ződéses európaiként döntő mértékben járult hozzá az EU új reformszerződésének megszületéséhez. Ezzel összefüggésben az indoklás emlékeztetett az elmúlt félévi német uniós elnökség, s személy szerint Merkel asszony áldozatos munkájára Döntő érdemeket szerzett a válság leküzdésében Károly-díj Merkelnek Szigorítana az Európai Unió: 1990 óta a légi ágazat szén-dioxid-kibocsátása egészében véve nyolcvanhét százalékkal növekedett Terítékre kerülnének az olcsó légitársaságok is Általános kötelezettségvállalás Az Európai Unió tagállamai 2007 márciusának elején megállapodtak abban, az EU 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkenti széndioxid-kibocsátását az 1990-es évek szintjéhez képest, 20 százalékos energiamegtakarítást vezet be és 20 százalékra növeli a megújuló energiák arányát energiafelhasználásában. A 20 százalékos vállalás az egész EU-ra vonatkozik, s az egyes tagállamok kötelező vállalását az EB határozza meg, velük egyeztetve. A pontos részletek kidolgozásakor figyelembe veszik a nemzeti „kiindulópontot” és a jelenleg magasabb aránnyal rendelkező tagállamoknak többet kell teljesíteniük, mint az alacsonyabb kiindulópontról startolók- nak. (ú) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kiterjesztené az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerét (European Emission Trading Scheme, ETS) az Európai Parlament a légi közlekedésre, és jelentősen szigorítana az Európai Bizottság által javasolt szén-dio- xid-kibocsátási határértéken. Az EP nagy többséggel elfogadta az EB javaslatát a kibocsátás- kvóta-kereskedelmi rendszernek a légi közlekedésre történő kiterjesztéséről. A beavatkozás szükségességének indokai közé sorolják, hogy az egy évvel korábbi mérésekhez képest 2004-re a nemzetközi légi közlekedési szektor által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázoknál az EU részaránya 7,5 százalékkal emelkedett. 1990 óta a légi ágazat összes szén-dioxid- kibocsátása 87 százalékkal nőtt. Ez igen távol áll attól a 8 százalékos csökkentési céltól, amelyet a kiotói jegyzőkönyv az üvegházhatást okozó gázok visszaszorítására irányoz elő az EU számára. A parlament szerint 2011-ig az ETS-t ki kell terjeszteni mind a közösségen belüli, mind pedig az EU és harmadik országok közötti légi forgalomra. A bizottság ezt az új rendszert az unión belüli járatok esetében 2011-től, az EU határain túllépő járatokra pedig 2012-től vezetné be. Az EB azt javasolta, hogy a légijárat-üzemeltetők ETS- értékét a 2004 és 2006 közötti átlagos éves szén-dioxid-kibocsátás 100 százaléka alapján határozzák meg. A képviselők ennél tovább mennének, és 90 százalékra csökkentenék ezt az arányt. A korábbi, szakbizottsági verzióban még 75 százalék szerepelt. Az ETS olyan engedélyt is adhatna az üzemeltetőknek, amelyek értelmében lehetőségük lenne bizonyos meny- nyiségű szén-dioxid kibocsátásra. Az engedélyek egy részét díjmentesen kapnák a légi üzemeltetők, a maradékot pedig szabadon lehetne adni-venni, árverezni, elősegítendő a kvóták költséghatékony igénybevételét. Az EP szerint az árverésen értékesített egységekből származó bevételeket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának enyhítésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, a kutatás és fejlesztés finanszírozására kell felhasználni. A jelentés hozzáteszi: a bevételeket „az éghajlatbarát közlekedés, például a vonat- vagy a buszközlekedés adóinak és díjainak csökkentésére is fel kell használni; továbbá fedezni lehet belőle a tagállamok ezen irányelvből adódó, indokolt igazgatási költségeit”. A jogszabályról - miután az EP most első olvasatban elfogadta azt - a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács dönt. Ha elfogadja az EP módosításait, az irányelv véglegessé válik, ellenkező esetben második olvasatban visszakerül a parlamentbe. A jogszabály vitájában az új tagországok érdekeit képviselve felszólalt Hegyi Gyula magyar szocialista képviselő. Elmondta, az EU- ban az új tagállamok csatlakozásával és az olcsó légitársaságok előretörésével a korábbinak a kétháromszorosára nőtt a légi forgalom. Szerinte az egyes országok kibocsátási kvótáit az egy főre jutó értékek alapján kell meghatározni, mivel nagy különbségek vannak az egyes tagállamok között. Úgy vélte, tisztességtelen lenne, ha a nyugati országok egy főre vetítve háromszor annyi üvegházhatást okozó gázt bocsáthatnának ki, mint például Magyarország és a többi új tagállam. Hangsúlyozta: itt és a többi környezetvédelmi politikában is az összes tagországtól, összesen elvárt csökkenést kellene meghatározni, nem pedig a százalékos arányt, „különben azokat büntetik, akik kevesebbet szeny- nyeztek a múltban”, (mti, ú) Átutalások 26 milliárdot küldtek haza Brüsszel. A múlt évben mintegy 26 milliárd eurót utaltak haza az EU-ból a nem hazájukban dolgozó uniós polgárok, illetve azok, akik külső országokból vállaltak munkát az unióban. 2005-ben ez a szám csak 23 milliárd euró volt - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Tavaly az EU-n belüli átutalások csak 6,8 milliárd eurót tettek ki - a teljes összegnek csak negyedét -, míg az unión kívüliek 19,2 milliárd eurót. Ez az arány 2005-ben is hasonló volt a belső és külső utalások között. Leginkább a fejlett uniós államokból - így Németországból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból és Spanyolországból - tudtak pénzt hazakül- deni a munkavállalók az unión belülről vagy kívülről. Ezzel szemben külső országokban dolgozó uniós munkavállalók csak 9 milliárd eurót utaltak haza tavaly. A nem uniós európai országok 5 milliárd euróval, az észak-afrikai államok 4,4 milliárddal, a Szaharán túli afrikai országok 3,2 milliárddal, a latin-amerikaiak 2,8 milliárddal, az ázsiaiak pedig 2,4 milliárd euróval részesültek az unión kívülre küldött átutalásokból. (m) Illusztrációs felvétel (Reuters-fotó
