Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-16 / 264. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 16. Régió 5 A falu polgármestere felháborítónak tartja, hogy a városból csaknem negyven személyt költöztettek hozzájuk Komáromi romák Bajcson A Komáromból kiköltöztetett romák örülnek, hogy végre fedél van a fejük felett (Vas Gyula felvétele) Komárom/Bajcs. A komáromi járásbeli Bajcs község Farkasd majoijába (Vlka- novo) költöztette a napokban Vojtech Mészáros azt a mintegy 40 romát, akik szeptember közepén egykori lakóházuk helyén, a Nagysor úton vertek tanyát, és azóta sátrakban, deszkákból, kartonlapokból, ponyvából összetákolt viskókban éltek. V. KRASZN1CA MELITTA E családok kálváriája akkor kezdődött, amikor 2006 elején az élet- veszélyessé vált házukból kiköltöztették őket, az épületet pedig lebontották. A nyolclakásos ingadan ekkor már Vojtech Mészáros tulajdonában volt, aki 2005 nyarán azzal a feltétellel vásárolt meg kedvező áron a várostól 61 lakást, hogy az ott lakóknak Komárom kataszterén kívül talál új otthont. Ennek a vállalásának folyamatosan eleget is tett, idén őszre már csak a fent említetett családok maradtak, amelyeket Mészáros az egyik ideiglenes helyről a másikra költöztetett. Ezt elégelték meg a romák, és szeptember derekán visszaköltöztek egykori lakóházuk helyére. Sőt, a Klapka térre is kivonultak tüntetni: azt követelték, hogy valaki - számukra teljesen mindegy, hogy az a város lesz-e vagy Mészáros - adjon nekik végre lakást. A város vezetése határozottan elutasította kérésüket, mondván, ez a megkötött szerződés értelmében Vojtech Mészáros kötelessége; többszöri tárgyalást követően ezt Mészáros is belátta, és a múlt héten Bajcsra költöztette a romákat. Virág Ottó, Bajcs polgármestere felháborítónak és rendkívül inkorrektnek nevezte a komáromi város- vezetés magatartását, hogy a környező települések kárára akarja megoldani a romakérdést a városban. Szerinte a város kötelessége lett volna saját polgárairól gondoskodni. „Nem tudom, mit szólnának hozzá, ha mi is üyen módszerekhez folyamodnánk” - mondta dühösen Virág Ottó. Korábban több járásbeli polgármester is tiltakozott a romák betelepítése ellen - hiába. A hatályos törvények értelmében ugyanis nem akadályozhatják meg, hogy bárki ingadant vásároljon az adott településen, majd oda azt költöztessen be, akit jónak lát. Ha pedig a községi hivatalban nem hajlandóak bejegyezni az új lakosokat, a bejelentőlapot a járási rendőrparancsnokságon töltik ki - mégpedig a polgárok bejelentkezéséről és a személyazonossági igazolványról szóló törvényekre hivatkozva. A Farkasdra költöztetett romák többsége elégedett új otthonával. „Jó lesz itt nekünk, és nagyon örülünk, hogy végre fedél van a fejünk fölött” - kalauzolt végig a portán Lakatos Mária. Virág Ottó viszont egyebek között amiatt aggódik, hogy honnan teremtik majd elő a romák a tűzifát, fogják-e tudni fizetni a villanyt, hogyan jönnek majd ki az új lakókkal a farkasdiak. A majorban eddig közel százan laktak, zömében romák. Egyelőre hatvanhat embert foglalkoztat a tolmácsi vállalat tegnap ünnepélyesen megnyílt részlege Újraindult a gépgyártás Zselízen Az új munkások 95 százaléka már dolgozott az üzemnél, az érdeklődők többsége nem kívánkozik a termelésbe (Zoller Viktória felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Zselíz. Ismét megindult a gyártás a tolmácsi gépgyár (SES Tl- mače) zseh'zi részlegében. Egyelőre hatvanhat személyt foglalkoztat a vállalat, de a tervek szerint az év végéig nyolcvan főre emelnék az állományt, s 2008-ban már kétszáz ember dolgozna itt. A részleg több mint két éve zárta be kapuit, azzal az indoklással, hogy nincsenek megrendelések, feleslegessé váltak az itt dolgozók. A zselízi üzem fénykorában 550 embert is foglalkoztatott. Az eltelt időszakban fordult a helyzet, és a tolmácsi anyavállalat újra nem képes egyedül teljesítem a nagyszámú megrendelést. A legfontosabb új partner két chilei energetikai társaság, a Colbun és az Endesa, az európai piacon pedig a cég egy frankfurti szemétégetővel kötötte a legjelentősebb szerződést. Magyarországi és csehországi projektek is kilátásban vannak, valamint energiaforrások gyártása a J&T csoport számára. A zselízi részlegben november 2- án indult meg a termelés, de a hivatalos megnyitót tegnap tartották. Martin Paštika, a SES vezérigazgatója hangsúlyozta, minden vállalat küzd problémákkal, ez szinte független a piaci igényektől. Ha kevés a munka, akkor az a gond, hiszen ez anyagilag veszélyeztet egy céget, ha viszont sok a megrendelés, az a probléma, mert a termelésben adódhatnak fennakadások. Paštika leszögezte, jelenleg a tolmácsi gépgyár valóban sikeres, 2007-ben 50 százalékkal növekedett a termelés, s ez ötmilliárd koronás bevételnövekedést is jelent. Jövőre a növekmény hétmilliárd körül mozoghat majd, és az elkövetkező 3-5 évre is biztosítottnak tűnik a nagyütemű fejlődés. „Szükségünk van a szakképzett emberekre, a régió egyik jelentős munkáltatója akarunk lenni” - mondta Martin Paštika. A tervezett kétszáz fős teljes állományból 150 termelési munkásra van szükség, de a jelentkezők többsége nem a termelői részleg fránt érdeklődik: legtöbben raktárosok vagy adminisztratív alkalmazottak akarnak lenni. A jelenlegi hatvanhat főből negyvenegy ember dolgozik a termelésben, 5-5 karbantartói és irányítói munkakörben tevékenykedik, 15-en pedig a műszaki és gazdasági osztályon helyezkedtek el. A munkások nagy része vállalkozó, a gépgyár érdeke viszont az, hogy minél többen váljanak alkalmazottakká - főként a géplakatosok és a hegesztők. Több szakma képviselője még hiányzik, például CNC- gépszerelőkre lenne szükség. A csarnokból a gépek nagy többségét a gyár 2005-ös bezárása után Tolmácsra szállították, ezárt nagyrészt új gépeket kellett vásárolni, a meglévőket pedig általában javítani szükséges. Csak hegesztőberendezésekből 42-t szereztek be. Feltámadt a főnixmadár Pavel Bakonyi, Zseh'z polgármestere szerint „a főnixmadár feltámadt”, s ez az Alsó-Garam mente életében nagyon jelentős esemény. Éppen ezért Bakonyi a jelen lévő mintegy 15 polgármester nevében is megígérte: továbbra is minden segítséget megadnak a munakhelyek létrehozása érdekében. Hangsúlyozta, Zselízen 12,5 százalék a munkanélküliségi arány, ami 450 állást jelent. Ha tehát a tolmácsi gépgyár 200 embert alkalmaz, az majdnem a felére csökkenti az állástalanok számát. Az érsekújvári Középfokú Építészeti Szakiskola megajándékozza a régióbeli óvodákat és iskolákat Népszerűsítik a hagyományos szakmákat ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. December 5-én nyűt napot tartanak a helyi Középfokú Építészeti Szakiskola leendő magyar diákjai és azok szülei számára. Száraz István igazgató lapunknak elmondta, a hivatalos nyűt napon kívül is szívesen fogadják az intézmény munkája iránt érdeklődőket. A körzeti munkahivatal őszi állásbörzéjének látogatói már megcsodálhatták a 41 éve működő érsekújvári Középfokú Építészeti Szakiskola diákjainak legjobb munkáit, ám a tanintézmény pedagógusai más formában is népszerűsítik a tehetséges fiatalok szaktudását. A nem csupán érdekes, de , jól eladható” szakma becsületére hívják fel a figyelmet a szakiskolában a Fa szépsége elnevezésű projekt segítségével. A fa- feldolgozó szakot választó diákok az Egy óra a gyerekeknek (Hodina deťom) alaptól kapott támogatásnak köszönhetően a tanórákon túl is fejleszthetik kreativitásukat. A projekt keretében - a melyre 44 ezer koronát kapott az iskola - madáretetők, játékok, virág- és újságtartók készültek. A termékekből kiállítás megrendezését tervezik, és később az alkotásokat az érsekújvári járásbeli óvodáknak és alapiskoláknak szeretnék ajándékozni. A szakiskola a magyar diákok számára az elmúlt négy évtizedben lehetővé tette az anyanyelvű oktatást. A fiatalok a kőműves, festő, ács, bádogos, építészeti villanyszerelő, tetőburkoló vagy a népszerűnek számító műbútorasztalos és asztalos szakot választhatják. A hároméves szakképzés mellett a diákok magyarul tanulnak a kétéves, érettségivel végződő szakosító építész és asztalos szakon. Az intézményt több mai cégtulajdonos, hazai és külföldi egyetemet végzett szakember vallja alma máterének. A jeles öregdiákok jóvoltából a tanintézménynek jól működő alapítványa van, amelyből rendszeresen támogatják a tehetséges diákokat, azok további tanulmányait, tanszer- vagy tankönyvvásárlását. (száz) A kitelepítésre, deportálásra emlékezik Nagymegyer Hazahív a harangszó UJ SZO-1NFORMACIO Nagymegyer. Hazahív a harangszó címmel a helyi magyar lakosság deportálása és kitelepítése 60. évfordulóján megemlékezést tart szombat délután a város ön- kormányzata és a Csemadok-szer- vezete. A rendezvény délután fél háromkor a művelődési házban kezdődik, ahol emlékkiállítás nyílik a hat évtizeddel ezelőtti eseményekről. Ezt követően Varga László Amikor elindult a vonat című helytörténeti kiadványát mutatja be Simon Attila történész. Négykor ko- szorúzási ünnepség lesz a deportáltak és kitelepítettek emlékoszlopánál (a Bartók Béla téren), ünnepi beszédet mond Duray Miklós, az MKP alelnöke. A koszorúzást a katolikus és a református templomban is istentisztelet követi, majd este héttől a szervezők kultúrműsorra és közös megemlékezésre várják az érdeklődőket a művelődési központ színháztermében. Nagymegyeren utoljára 1996- ban tartottak hasonló jubüeumi megemlékezést, ekkor avatták fel a kitelepítettek emlékművét is. Az idei esemény tiszteletére az emlékművön jól látható módon feltüntették azon települések neveit, amelyek az egykori nagymegyeriek új otthonává váltak. Varga László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke elmondta, az elmúlt hónapokban felvették a kapcsolatot az érintett magyarországi önkormányzatokkal, és a segítségüket kérték a kitelepített személyek és leszármazottaik felkutatásában. Ennek köszönhetően a megemlékezésre a magyarországi Gerendásról, Mezőberényből, Elekről és Békéscsabáról várnak csoportokat, valamint többen jelezték, hogy családi látogatás keretében vesznek részt a megemlékezésen. Míg az 1996-os megemlékezés elsősorban a kitelepítések jegyében zajlott, idén a szervezők a csehországi deportáltak sorsát is megpróbálták bemutatni. Elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozik az Amikor elindult a vonat című kiadvány, amely helytörténeti, levéltári kutatásokon keresztül, valamint - nem utolsósorban - az „elbeszélt történelem” eszközeivel eleveníti fel a hatvan évvel ezelőtti eseményeket. Varga László azt is kiemeli, hogy az interjúk elkészítésében nagy segítséget jelentettek középiskolás diákjai, akik ilyen módon a munka társszerzőivé váltak. A könyv egyébként nemcsak Nagymegyer, hanem a környékbeli falvak kitelepített és deportált lakosainak a történetét is feldolgozza. „Munkánk során az volt a benyomásunk, hogy az érintettek még most is szoronganak, úgy érzik, ma is jobb hallgatni ezekről az eseményekről - meséli Varga László. - Felhívással fordultunk a helybéliekhez, jelentkezzenek, akiket deportáltak, de egy-két ember reagált. Ez a görcs folyamatosan benne van a közösségben. Azt gondolom, ha a nagypolitika nem akarja kimondani a pardont, legalább a kisközösségeknek - akár csak jelképesen is, egy-egy megemlékezéssel de elégtételt kell szolgáltatnia.” (as) Az 1996-ban felavatott emlékmű (Képarchívum) A tervdokumentáció november 29-ig tekinthető meg Hatsávosra bővítik a sztrádát Pozsony és Szene közt ÚJ SZÓ-TÁJ ÉKOZTATO Pozsony. Hatsávosra bővítené a Dl-es autópálya Pozsony és Szene közti szakaszát a Nemzeti Autópálya Rt., és az erre vonatkozó, már előterjesztett tervezetét véleményezésre a nyilvánosság elé tárta. Az érdeklődők a tervdokumentációba a fővárosi önkormányzati hivatal Prímás téri épületében, az ügyfélszolgálati (front office) részen nyerhetnek betekintést november 29-ig, s ugyaneddig ismerkedhetnek az elképzeléssel a www.enviroportal.sk honlapon is. Észrevételeiket november 29-ig juttathatják el a környezetvédelmi minisztérium címére (Ministerstvo životného prostredia SR, Odbor hodnotenia a posudzovania vplyvov na životné prostredie, Nám. Ľudovíta Štúra 1, 812 35 Bratislava) - tájékoztatta az Új Szót Stanislav Tokoš, a fővárosi önkormányzat területfejlesztési illetékese. Bővíteni a pozsonyszőllősi (Vaj- nory) kereszteződéstől a szenei kereszteződésig fogják a sztrádát - várhatóan a 2009 és 2011 közti időszakban. Átalakítják a kereszteződéseket, az eddigi aszfaltosbetonos burkolat helyére cementes-betonos kerül, továbbá korszerű információs rendszert is üzembe helyeznek. Az említett szakaszon gyakoriak a balesetek, s éppen ezért a torlódások, dugók is. A fejlesztést a kormányzaton kívül Pozsony megye is szorgalmazza, (kor) HOLNAP HÁZASODNAK Komárom:, Germán Éva és Czanik János Szombatonként - az ünnepre tekintettel most pénteken - azoknak a nevét közöljük, akik éppen házasságot körnek. Szolgáltató rovatunk sikere Önöktől függ, tisztelt ifjú párok. A formanyomtatványt minden érdeklődőnek a polgármester vagy az általa megbízott személy adja át. A kitöltött nyilatkozatot ők küldik vissza szerkesztőségünknek, remélhetőleg kellő időben, hogy az örömteli hírt ingyen és ezen a boldog napon tudjuk mindenld tudomására hozni. Sok boldogságot! (A szerkesztőség)
