Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-02 / 252. szám, péntek
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Székely Gárdát alakítana Bukarest. A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát egy Csíkszeredái fiatalember. A Krónika erdélyi lap szerint az erőfeszítésnek egyelőre kevés a foganatja. A pénzügyi ellenőrként tevékenykedő 28 éves Csibi Barna elképzelése szerint a Székely Gárda „önálló jogi szervezetként” partneri kapcsolatban működne a Magyar Gárdával. (MTI) Döntés Schengenről Brüsszel. Az EU-ba 2004-ben bebocsátást nyert tíz ország közül kilenc idén december 21-én csatlakozik a schengeni övezethez. Erről szerdán döntöttek a tagállamok EU-nagykövetei. A ke- let-közép-európai új tagállamokról - köztük Szlovákiáról - és Máltáról van szó. A 2004-ben csatlakozott tizedik tagállam Ciprusnak még időre van szüksége. A döntés az Európai Parlament december elején várható hozzájárulása után válik teljesen hivatalossá. (MTI) Grúz-orosz konfliktus Moszkva. Grúzia egyoldalúan felmondja az orosz békefenntartók tevékenységét. Erről döntöttek a tbiliszi parlament és a kormány közös ülésén, alig két nappal az utóbbi évek várhatóan legjelentősebb ellenzéki akciója előtt, amelyet mára szerveznek. Az orosz külügyminisztérium megengedhetetlennek minősítette az abház konfliktus térségében működő békefenntartó misszió jelenlegi formájának egyoldalú felülvizsgálatára irányuló kísérleteket. (MTI) Menekültstátus kubaiaknak Budapest. Befejezte a menekültügyi hatósági eljárást a Magyarországra érkezett 28 kubai migráns ügyében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Ennek során menekültként ismerték el őket, és a napokban átvehetik személyazonosító okmányaikat. Hamarosan kezdetét veszi az az integrációs folyamat, melynek célja az önálló életvitelre való felkészítésük. Az egy évig tartó programot az USA finanszírozza. (MTI) Lemond Bush imázsguruja Washington. Lemond külügyi államtitkári posztjáról Karen Hughes, akit George Bush amerikai elnök elsősorban azért emelt be kormányába, hogy javítson az USA nemzetközi megítélésén. Hughes egyike az elnök azon tanácsadóinak, akik a második periódusának vége felé közeledő, lassan béna kacsává váló Bush biztos texasi hátterét jelentették, és akiknek a száma az utóbbi hónapokban megfogyatkozott. (MTI) Három alacsonyabb rendű vádlott a 28 közül. Az első sorban balról jobbra: Mahmud Aún (libanoni), Mohamed Mouszaten (marokkói) és Carmen Toro (spanyol). Archívumi felvétel Oszmán Rabéiról, alias Egyiptomi Mohamedről, akit óriási meglepetésre felmentettek. És végül egy 2004. március 11-én készült fotó. (SITA/AP-felvételek) Spanyolországban főleg az áldozatok hozzátartozói nem értettek egyet az ítélettel, különösösen az értelmi szerző felmentésével Fejenként negyvenezer év börtönt kaptak Madrid. Közel 40 ezer év börtönbüntetést szabott ki egy spanyol bíróság szerdán a 2004 márciusában a spanyol fővárosban vonatok ellen végrehajtott merényletek három fővádlottjára. ÖSSZEFOGLALÓ Ez a halmazati büntetés a legtöbb, amelyet a spanyol törvények szerint elvileg ki lehet szabni, gyakorlatilag fejenként 40 év elzárást jelent. A marokkói Dzsamal Zugamot a robbanószerkezetek elhelyezésében találták bűnösnek, az ugyancsak marokkói Oszmán el-Gnavit és a spanyol Jósé Emilio Suárez Trashorrast a merényletekhez szükséges közreműködőknek tekintette a bíróság, ők szerezték be a robbanóanyagokat. Ugyanakkor felmentette a bíróság a spanyol főváros központi pályaudvarán 2004. március 11-én elkövetett, 191 halálos áldozattal és 1841 sebesülttel járó merényletek egyik feltételezett szervezőjét, Oszmán Rabéit, aki Egyiptomi Mohamed néven vált ismertté. Rabéit Olaszországban fogták el, s el is ítélték nemzetközi terrorista szervezethez való tartozás vádjával. Sokan őt tartják a madridi robbantások értelmi szerzőjének, egy lehallgatott telefonbeszélgetés során állítólag azzal dicsekedett, hogy a madridi mészárlás az ő ödete volt. Védői azonban sikeresen érveltek azzal, hogy a felvételt rosszul fordították le. A két másik, szervezőként számon tartott vádlott, a marokkói Juszef Belhadzs és Haszán al- Haszki 20 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott terrorista szervezethez való tartozás miatt. A 28 vádlottból összesen hetet mentett fel a madridi bíróság. Egyúttal bejelentette, hogy a merényletek áldozatai 30 ezertől 1,5 millió euró- ig teijedő kárpódást kapnak. Javier Gomez Bermudez bíró az ítéletek kihirdetése előtt leszögezte: nincs semmi bizonyíték arra, hogy az al-Kaida ihletésű merényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Szabadság (ETA) szélsőséges baszk szakadár szervezetnek. Annak idején a spanyol konzervatív kormány először az ETA-t vádolta a terrortámadássorozattal, és ez három nappal később a parlamenti választások elvesztésébe került. A közvélemény szerint a Jósé Maria Aznar vezette néppárti kormány így próbálta elterelni a figyelmet az iraki háborús részvételről. A szocialista párti Jósé Luis Rodriguez Zapatero kormánya néhány hónapon belül hazahívta Irakból a spanyol kontingenst. A mostani ítélet ismét kihat a spanyol belpolitikára, alig öt hónap múlva tartják az újabb parlamenti választásokat. (MTI, s, ú) Bejelentette lemondását a boszniai kormányfő Lajčák fejét követelik ÖSSZEFOGLALÓ Erdogan cáfolja a légi járatok török leállítását Babacan: nem lesz invázió Szarajevó/Belgrád. Bejelentette lemondását tegnap Nikola Spirics szerb nemzetiségű boszniai miniszterelnök, tiltakozva ezzel a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének legutóbbi döntése ellen. Miroslav Lajčák, aki nemzetközi megbízással felügyeli a két, etnikai alapon kialakult részből álló államot, legutóbb olyan döntést hozott, amely lehetővé teszi a közös, központi boszniai kormány muzulmán és hor- vát tagjainak bizonyos fontos döntések meghozását a szerb miniszterek beleegyezése nélkül is. Ezzel Lajčáknak az a célja, hogy a parlament gördülékenyebben tudjon működni. Spirics lemondásának elfogadásáról a háromtagú boszniai államelnökségnek kell még döntenie. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő tegnap Lajčákot szólította fel lemondásra, mondván ő a felelős a boszniai szerb kormányfő távozásáért, hiszen ő robbantotta ki intézkedéseivel a válságot a boszniai Szerb Köztársaságban. Szerbiában egyébként felháborodást keltett, hogy a boszniai szerbek érdekeinek védelme miatt Belgrad kemény nyugati rendreutasításban részesült. Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország nagykövetei testületileg demarsot adtak át Vük Jeremies szerb külügyminiszternek, mert Szerbia megengedhetetlen módon beavatkozott Bosznia és Hercegovina ügyeibe. Egyébként a délnyugat-balkáni országot létrehozó daytoni béke- szerződés végrehajtásának felügyeletére alakult, 55 országot tömörítő tanács (PIC) kétnapos ülést tartott Szarajevóban, s szerdán támogatásáról biztosította Lajčákot, aki a frissen kapott megerősítés birtokában határozottan kijelentette: nem másítja meg döntését. (MTI, SITA) MT1-ÖSSZE FOGLALÓ Ankara. Cáfolta tegnap Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint Törökország lezárta légterét az iraki Kurdisztánba irányuló polgári repülők előtt. Ugyanakkor Ah Babacan török külügyminiszter egy sajtókonferencián arról beszélt, ha a török katonák behatolnak Irak területére, akkor a szakadár fegyveresek ellen indítanak támadást, és „nem lesz invázió”. Egyúttal közölte, Ankara gazdasági intézkedéseket fogatosít Észak-Irak ellen, s ő nem zárta ki, hogy mérlegelik a körzetbe irányuló légi járatok leállítását. „A kurd fegyveresek ellen elfogadott szankciók célpontjai azok a csoportok, amelyek támogatást nyújtanak a terroristáknak... A terroristák gazdasági forrásait vesszük célba.” Török diplomáciai források szerint a lényeges szankciókkal és nagyobb arányú hadműveletekkel megvárják Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter ankarai (ma) és Erdogan washingtoni (hétfőn) tárgyalásainak kimenetelét. Ankarát feldühítette, hogy az észak-iraki kurd autonóm kormányzat nem lép fel erélyesen a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosai ellen, akik rendszeresen összecsapnak a török hadsereg egységeivel a török-iraki határ közelében. Közben az Észak-Irakba menekült kurd lázadók egyik vezetője felszólította a török kormányt: álljon elő egy béketervvel, amelynek nyomán a kurdok véget vethetnek a török állam elleni harcuknak. Abdurrahman Cadirci ismét követelte: Törökország ismerje el a kurdok nemzeti, kulturális, nyelvi, politikai és szabad véleménynyilvánítási jogait, továbbá bocsássák szabadon vezetőjüket, az 1999 óta bebörtönzött Abdullah Öcalant. EBESZ-tiltakozás Bírálat Moszkvának Moszkva. Oroszország mindössze 300—400 külföldi megfigyelőt hív meg a december 2-án tartandó parlamenti választásokra. Ezt szerdán közölte Igor Boriszov, a Központi Választási Bizottság (CIK) tagja, miután több szervezet már hetek óta reklamálta a meghívásokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a választási megfigyelői tevékenység példátlan korlátozásával vádolta meg Moszkvát azt követően, hogy 70 fős, néhány napos megfigyelői feladatra szóló meghívást kapott. A Fehér Ház is nyugtalanítónak nevezte, hogy Moszkva feltételeket szab a megfigyelőknek. „Aggasztanak bennünket a külföldi megfigyelők meghívásához szabott orosz feltételek és az a körülmény, hogy az orosz illetékesek későn küldték el a meghívókat” - mondta Dana Pe- rino szóvivő. (MTI) Koncepciós perek Nyolc év a bírónőnek Prága. Nyolc év börtönre ítélte tegnap a prágai városi bíróság Ludmila Brozová-Polednovát, aki 1950-ben államügyészként vett részt az egyik legnagyobb korabeli koncepciós perben. A taláros testület bűnrészesnek találta a most 86 éves bírónőt, aki rossz egészségi állapotára hivatkozva nem vett részt a tárgyaláson. Po- lednová egyike volt azoknak az államügyészeknek, akik kidolgozták a Milada Horáková korabeli polgári demokrata politikus elleni vádiratot. Horáková volt az egyetlen nő, akit az ötvenes évek elején lezajlott csehszlovákiai kirakatperekben politikai okokból halálra ítéltek. 1950. június 27-én végezték ki. (-kés) Megszűnt a csehek és lettek vízumkötelezettsége Kanada megtörte a jeget KOKES JÁNOS Prága. Kanada november elsejével megszüntette a cseh és a lett állampolgárok vízumkötelezettségét. Ezt Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter szerdán jelentette be. Az észak-amerikai ország feltétele, hogy a cseh menekültek aránya ne haladja meg a Kanadában menedéket kérők két százalékát. Ottawa 1997-ben, azután vezetett be vízumkötelezettséget a csehek számára, hogy nagyszámú csehországi roma kért menedéket Kanadában. A menekülthullámot egy, a Nova kereskedelmi televízióban sugárzott film váltotta ki, amely azt ecsetelte, milyen nagy anyagi támogatást kapnak azok, akik Kanadában menedéket kémek. A film hatására néhány hullámban több ezer csehországi roma indult Kanadába. Válaszként a kanadai lépésre Prága maga is fontolgatta a vízumkötelezettség bevezetését a kanadai állampolgárok számára, de erre nem került sor. Prága szerint ennek a lépésnek nem lett volna értelme, mert a Csehországba látogató kanadaiak száma csekély. Az ottawai döntés szerint azok a cseh állampolgárok, akik három hónapnál rövidebb időt töltenek Kanadában, ezt ezentúl vízum nélkül tehetik meg. De e három hónap alatt nem vállalhatnak munkát Kanadában. A három hónapnál hosszabb ott-tartózkodás azonban továbbra is vízumköteles maradt. POLITIKAI BOTRÁNY Čunek távozik Prága. Jití Čunek cseh kormányfőhelyettes és regionális fejlesztési miniszter a jövő héten távozik tisztségéből. A romaellenes kijelentéseivel hírhedtté vált és több korrupciógyanús ügyben főszereplő politikus azután döntött így, hogy kiderült: az államügyész újra megnyitja egyik régebbi korrupciós ügyét. Korábban az esetleges elmozdítása veszélyeztette a jobbközép koalíció reformcsomagjának elfogadását. Azonban viselt dolgai továbbra is a média érdeklődésének középpontjában maradtak, és újabb ellene szóló bizonyítékok is napvilágot láttak. Legutóbb kiderült: a kilencvenes Jirí Čunek (ČTK) évek második felében 3,5 millió koronát helyezett el a bankokban akkor, amikor nehéz anyagi helyzetére hivatkozva szociális támogatásokat kért és kapott -190 ezer koronát - az államtól. Čunek azt állítja, a 3,5 millió mások által rábízott pénz volt. Magyarázatát a saját pártja sem hitte el. (-kés)
