Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-14 / 262. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 14. DlGlTÁLlA 13 Az internet legelterjedtebb, leghasznosabb eszközei, amelyek segítségével szórakozunk, kommunikálunk, informálódunk - vagy mindezt egyszerre YouTube, Skype, MSN: internet a hétköznapokban II. Kikeresem a Google-lal, bejelölöm az iWiW-en, üzenek neki MSN-en, megnézem a YouTube-on, felhívom Skype-on: egész sor internetes alkalmazás lopta be magát a mindennapi életünkbe. FELDOLGOZÁS Fent van a YouTube-on! - a videomegosztók Mi ez? Biztosan ön is kattintott már olyan, weboldalba ágyazott videóra, amelyből egy állókép, a rajta elhelyezett „lejátszás” gomb, valamint az alatta elhelyezett vízszintes csík, számláló és hangerőszabályzó volt látható. Ilyenkor nagy valószínűséggel a YouTube-ot, vagy más webes videomegosztót használt. Ezek a szájtok egy központi szerveren tárolják a feltöltött klipeket, filmeket, amelyeket bármilyen web- oldalban el lehet helyezni, és onnan le lehet játszani úgy, hogy a videó másolgatására nincs szükség. A feltöltött videó linkjét is el lehet küldeni másnak (ami feleslegessé teszi a videofájlok e-mailben való csatolását), és a saját oldalukon kommentálni, vagy egy felhasználói fiók regisztrálása után gyűjtögetni is lehet őket. Miért futott be? Könnyen kezelhető és látványos - ez már két olyan érv a videomegosztó mellett, ami garantálja a sikert. A hiper- linkek lehetővé tették, hogy a felhasználók birtokba vegyék az interneten a szöveges oldalakat, az mp3 révén nagyban küldözgethetik egymásnak a zenét, a netes fotótárak a képek keresését teszik lehetővé - a videomegosztók révén pedig a mozgóképet „tehetjük magunkévá”. A Youlűbe és kiónjai eleve a webre szabott, miniatűr ablakban mutatják a feltöltött filmet, ami így könnyen elfér egy oldalon, és a mérete is kisebb (bár már van lehetőség a teljes képernyős lejátszásra is). A központi szerveren való tárolás és a beágyazás lehetősége megint csak az internetes adat- forgalommal spórol, a hozzászólás és a regisztráció lehetősége pedig a közösségi élményt garantálja. Érdekességek A Youlűbe igazi webkettes siker- történet. A szájtot a PayPal online fizetési rendszer három volt munkatársa, Chad Hurley, Steve Chen és Jawed Karún hozta létre 2005- ben, és a legenda szerint ők is egy garázsban kezdték a vállalkozást. A YouTube.com webcímet februárban jegyezték be, és maga az oldal ugyanazon év őszén indult el, hogy nem sokkal ez után már több millió dolláros befektetési tőkét vonzzon magához. A videomegosztó 2006- ban az egyik leggyorsabban növekedő webszájt lett, hogy azután októberben a Google 1,65 milliárd dollárért vásárolja fel. A videomegosztókkal kapcsolatos legnagyobb kihívás a szerzői jogvédelem kérdése. Rengeteg filmrészlet, tévésorozat-epizód vagy tévéműsor teljed rajtuk keresztül, amelyek gyártói kétféle stratégiát folytatnak: vagy perelik a Yoúlübe-ot, és levetetik róla a tartalmakat (ami igazából sziszifuszi küzdelem), hogy azután egyesek saját videomegosztót hozzanak létre a netező közönség igényeinek kielégítésére, vagy megegyeznek a céggel a tartalmaik terjesztésének feltételeiről. Ennek keretében rendszerint van, amit ingyen átengednek, mást pedig csak pénzért nézhetnek a videomegosztón a netezők. A pereskedők táborát a Music Televisiont is birtokló Viacom, míg a kiegyezők táborát a CBS, az NBC és a BBC televíziók gyarapítják. Skype: telefon a neten ingyen, vagy olcsóbban A Skype segítségével ingyen lehet telefonálni két számítógép között, és hagyományos - vonalas vagy mobil - számokat is olcsóbban lehet vele hívni. Mindehhez egy letölthető kliensszoftverre és egy regisztrációra van szükség, ha pedig a fizetős szolgáltatást szeretnénk igénybe venni, ahhoz fel kell tölteni egy lebeszélhető egyenleget. A telefonálás, vagyis a hanghívás mellett a Skype-on keresztül lehet IM-ezni, vagyis szöveges üzenetet küldeni, és akár web- kamerás képátvitelre is van lehetőség. Sőt, a szoftver már nem csak PC-n, hanem mobiltelefonon, PDA- n is használható. A Skype-fuggők ma már olyan telefonkészüléket is vásárolhatnak, amelyet a számítógépre csatlakoztatva kényelmesebben beszélhetnek, vagy akár az otthoni vezeték nélküli telefont is kiválthatják vele. Miért futott be? Ingyen van, vagy olcsóbb, múlt a rendes telefon, tehát megéri, ha már úgyis ott az internet - ez már elég volt a szolgáltatás sikeréhez. A Skype tökéletes példája annak, amikor egy új technológiára épülő profi innováció egyszerűbbé tesz valami hétköznapi dolgot - és ez által lesz hihetetlenül sikeres. A szoftver fejlesztését 2002-ben kezdte meg két fiatal skandináv programozó, Janus Friis és Niklas Zennström, akik korábban a Kazaa fájlcserélővei tették le a névjegyüket az asztalra. A vállalkozás már abban az évben jelentős tőkebefektetésre tett szert, és 2003 augusztusában indult el nyilvánosan. A rendszer alapjául szolgáló fájlcse- rélő-technológia a jó minőségű hanghíváshoz szükséges nagy mennyiségű adat hatékony továbbítását segíti. A céget 2005-ben az Ebay online aukciósház vásárolta fel 1,9 milliárd eurónak megfelelő áron, és jelenleg majdnem 250 millió regisztrált felhasználója van világszerte. Érdekességek A Skype fejlesztői jelenleg azon munkálkodnak, hogy a fájlcseré- lő-technológia révén a telefónia után a televíziózást is megreformálják a Joost nevű internetes tévészoftverrel. Nem tudod? Nézd meg a Wikipédián! Mi ez? A Wikipédia egy bárki által szabadon szerkeszthető internetes lexikon, amely a weben keresztül teljesen ingyen érhető el. A tudástár angol nyelven több mint kétmillió, magyar nyelven pedig több mint 75 ezer szócikket tartalmaz. Bár a rajta szereplő anyagokat tényleg minden oda tévedő internetező átírhatja, az, hogy a lexikon mégis hasznos információ- forrásként használható, az állandó, önszerveződéssel létrejött szerkesztőbizottságának munkáját dicséri. Neve a hawaii „WikiWiki”, vagyis fürge, és az enciklopédia szavak összetételéből származik, ami szerkeszthetőségének gyorsaságára utal. A hasonló elven létrehozott tematikus tudástárakat Wikinek nevezik. Miért futott be? A Wikipédia egyik legnagyobb előnye, hogy a weben található, tehát könnyen, gyorsan „fel lehet lapozni”, vagyis keresőjével villámgyosran meg lehet találni a kívánt címszót. Ráadásul ezekből sokkal többet kínál, mint a nyomtatott lexikonok, vagy enciklopédiák: angol nyelvű szócikkeiből négyszer annyi van, múlt amennyit az Encyclopedia Britan- nica tartalmaz. Szintén nagy előny, hogy fizetni sem kell a használatáért, sőt, a létrehozása sem került sokba, hiszen önkéntesek írják az anyagait. Szabad lexikon 253 nyelven A legnagyobb előnye viszont a frissesség: bár folyamatos viták vannak arról, hogy a tudományos igényességet megkívánó szócikkei felveszik-e a versenyt a papírra nyomtatott művekével, az aktuális témákról szóló friss írások terén a hagyományos tudástárak egyszerűen nem tudnak vele lépést tartani. A Wikipédiában olyan témákról is naprakész írásokat találhatunk, mint például az Elnök Emberei című tévésorozat, a StarCraft számítógépes játék, vagy éppen a robotika három törvénye Asimovtól. Érdekességek A Wikipédia alapítója, Jimmy Wales tavaly arról adott hírt, hogy a lexikon működési és szerkesztési elvén alapuló webkeresőt hoz majd létre. Ehhez hasonlóan működik a Mahalo.com nevű közösségi keresőszájt, ahol a legkeresettebb témákhoz tartozó anyagokat szerkesztők állítják össze. A 2001-ben elindított vállalkozás teljes egészében adományokból és önkéntesei munkájából tartja fenn magát. Jelenleg 8,29 millió szócikket tartalmaz 253 különböző nyelven. A Napsterrel kezdődött a p2p Mi ez? A nettől sokféleképpen lehet letölteni dolgokat, de amikor ezt mondjuk vagy halljuk, leginkább szoftverre, játékszoftverre, zenére, filmre gondolunk. Maga a letöltés, letöltögetés széles sávú, vagyis gyors internetkapcsolatot feltételez, és a „zsákmány’jöhet ingyenes letöltőközpontból, zeneáruházból, vagy warezoldalról, esedeg fájlcserélőről. A „klasszikus” warez (vagyis a mindenféle „lopott” digitális javak) fizetős weboldalon lakik, ahová egy bizalmas linken keresztül, vagy jelszóval, felhasználónévvel jut be az ember, a letöltésekért pedig legtöbbször fizetni kell - jellemzően sms-ben. Másik lehetséges megoldás az FTP-szerver, ahová szintén jelszóval jut be a szerencsés netező, hogy azután a letöltéseket akár maga is pénzért adja tovább másolt CD-n, DVD-n. Az ilyen, kereskedelmi tevékenységet is magában foglaló kalózkodásért azonban már börtön jár, és a rendőrség is rendszeresen nyomára akad a szervereknek. A „biztonságos” otthoni - értsd: magáncélú - kalózkodásra manapság fájlcserélőt használnak a legtöbben. A szisztéma lényege, hogy a felhasználó a saját gépén tárolt állományokat teszi elérhetővé a többiek számára, és bár sokszor iktatnak a rendszerbe tartalmat szolgáltató szervereket is, a mai fájlcse- rélőknek nincs olyan központi gépük, amit lefoglalhatna a rendőrség. (Vagyis van, de az csak a forgalmat irányítja, és könnyedén tükrözhető, pótolható.) A témában járatos felhasználók műiden bizonnyal kapásból sorolják a „legendás” neveket: a Napster volt az első, zenék letöltésére használható rendszer, amely egy letölthető klienssel működött, és egy amerikai egyetemista, Shawn Farming keze munkája. A rendszer 1999-ben indult el, és 2001-ben záratta be az amerikai lemezkiadók szövetsége. Majd jött a Kazaa, az eDoneky, a Limewire, a Morpheus és a többiek, mind- mind évekre elhúzódó pereskedést és a hatóságokkal való kergetőzést vonva maguk után. Ezek közül a Kazaa még azért érdemel említést, mert alkotói, Niklas Zennström és Janus Friis hozták létre a Skype internetes telefont és a Joost internetes tévét is, amelyeknél a fájlcserélőkhöz kifejlesztett technológiát ültették át a „legális” gyakorlatba. A fenti rendszerek közös vonása, hogy az összes olyan állományt böngészni lehet bennük, amit a felhasználók elérhetővé tettek a rendszerben. A DC++ nevű rendszer viszont közvetlenül kapcsolja össze egymással a felhasználókat, akik Hub-nak nevezett csomópontokban gyűlnek össze, és az ilyenekbe való bekerülésnek is vannak feltételei. Az üzemeltetők rendszerint megszabják a minimális megosztás méretét, az ehhez rendelkezésre bocsátott adatátviteli kapacitást, de korlátozhatják a felhasználók belépését országok szerint is. Napjainkban szintén széles körben elterjedt a Bittorrent is: ez a technológia úgy kapcsolja össze a felhasználókat, hogy az aktív letöltők is egyből elérhető forrássá lépnek elő, ezért minél többen töltenek le valamit, annál gyorsabb a folyamat. A Bittorrentet egy Bram Cohen nevű amerikai programozó hozta létre, és ő fejleszti a hivatalos kliensprogramot is, valamint a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. A Bittorrent.com-on sok ingyenes és fizetős, legális tartalom elérhető, és a technológiát szívesen használják Linux-disztribúciók, játékdemók, vagy más, nagy méretű állományok teijesztsésére is, mivel ezekhez igen hatékony. Persze éppen ezért a kalózkodásra is kiválóan alkalmas, és a hivatalos kliensen kívül egy sor más szoftverrel is használható: ilyenek például a BitCo- met vagy az Azureus. iTunes: zenebolt a zenelejátszóban Miért futott be? A világméretű letöltögetést az egyre gyorsabb végfelhasználói (otthoni, iskolai) internetkapcsolat teszi lehetővé, és persze az, hogy minden digitalizálható. A papírra nyomtatott, kézzel fogható lemezborító vagy DVD-tok mellett az ember szívesen lemond arról is, hogy elbattyogjon a legközelebbi áruházba, vagy tékába - vagyis a dolog kényelmes is. Meg persze olcsó: a kalózkodás - bár rejt magában kockázatot -, ingyen van, a legsikeresebb webáruházak pedig a bolti árnál olcsóbban kínálják a letölthető filmet, szoftvert, zenét. Tipikus hátrányuk viszont, hogy mindenféle másolásvédelmi nyavalyát szabadítanak a felhasználó gépére, ami lehet, hogy úgy viselkedik, múlt egy vírus - bár mostanában már szokássá válik ezek nélkülözése is. Érdekességek A zeneletöltési bizniszben nem egy zenekiadó, hanem az Apple számítógépgyártó érte el a legnagyobb üzleti sikert. A cég az iPod zenelejátszóhoz indította el 2001- ben az iTunes zeneáruházát, amely annak ellenére, hogy a vüág legtöbb országában nem érhető el, 2007júliusára több mint 3 milliárd zeneszámot értékesített. Ez minden interneten eladott zene 80 százaléka, és az Apple egy ideje már filmeket, tévésorozatokat is árul rajta keresztül. Játékokat, kiegészítéseket már nem csak PC-re, hanem az otthoni játékkonzolokra is lehet az internetről letölteni. Mind Sony Playstation 3-hoz, mind az Xbox 360-hoz, mind pedig a Nintendo Wii-hez indítottak ilyen online szolgáltatást. Az internet forgalmának jelentős részét - régiónként eltérő mértékben 50-90 (!) százalékát - a fájl- cserélők adják, azok közül is a két legnépszerűbb kliens: a Bittorrent és az eDonkey, állítja az Ipoque nevű hálózati eszközöket gyártó cég. A hasonló elven működő Skype világviszonylatban a forgalom 2 százalékáért felelős. (o) DIGITALLY A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1
