Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-14 / 262. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 14. Külföld 9 Sarkozy oltalmat akar a globalizációval szemben Európai védelmi politikát! ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap azt javasolta, az EU részesítse kedvezményezett elbánásban saját üzleti vállalatait, nyújtson oltalmat, védelmet a globalizációval szemben. „Az olta­lom szót nem szabad betiltani az európai demokráciában” - mond­ta Strasbourgban, az Európai Par­lament ülésén elhangzott beszé­dében. Szerinte a fejetlen liberali­zálás hátrányos helyzetbe hozza a kontinenst vetélytársaival szem­ben. A gazdasági protekcioniz­must ugyan elutasítandónak mondta, de „ha más nemzeteknek joguk van védekezni a dömping- gel szemben, Európának miért nincs? Ha mások védik a mező- gazdaságukat, Európa miért nem?” Kilátásba helyezte: Párizs elutasít minden olyan liberalizá­ciós megállapodást a Kereske­delmi Vüágszervezet (WTO) kere­tében, amely nem szolgálja nem­zeti érdekeit. Megerősítette, minden ellenkezés dacára végig­viszi az elhatározott reformokat, mert „egy gyenge Franciaország senkinek nem érdeke”. Sarkozy szerint célszerű lenne vitázni arról, melyek az EU, illetve a tagállamok identitásjegyei, Eu­rópa céljai és korlátái. Azt is szor­galmazta, az unió fejlessze saját védelmi struktúráit, ha befolyásos akar lenni a világban. Közölte, or­szága, amely jövő év második fe­lében az EU soros elnökségét fog­ja ellátni, kiemelt kérdésként fog­ja kezelni az erős európai védelmi politika megteremtését és a NATO megújítását. Szűkebb körben megerősítette: Párizs továbbra is ellenzi Törökország uniós csatla­kozását. (MTI, ú) A történelminek nevezhető fotón (balról jobbra): Simon Peresz izraeli, Abdullah Gül török és Mahmúd Ab- bász palesztin elnök az ankarai gazdasági fórumon. A zsidó állam elnöke tegnap először mondhatott hébe­rül beszédet a török parlamentben, egy muzulmán ország törvényhozásában. A Peresz-Abbász különtalálko- zón ez utóbbi kijelentette: Izrael a béke, biztonság és stabilitás tengerében fog élni a Közel-Keleten, ha meg­szünteti az arab területek megszállását. (SITA/AP-felvétel) Minden ellenzéki erővel együttműködne az „érdekközösség koalíciójának" megalakítása érdekében Benazir megkörnyékezte Sarifot is lzrael-Szíria Titkos tárgyalások Jeruzsálem. Ehud Óimért izrae­li kormányfő felújította a titkos békekezdeményezéseket Szíria fe­lé. A Jediót Ahronót azt írta, Ói­mért kész visszaadni a megszállt Golán-fennsíkot Szíriának, ha az megszakítja kapcsolatait Iránnal és az iszlám fegyveres csoportok­kal. Ehud Barak védelmi miniszter felkérte Úri Szagui vezérőrnagyot, a katonai hírszerzés volt parancs­nokát, hogy a titkosszolgálati je­lentések alapján tegyen ajánláso­kat a Szíriával való béketárgyalá­sok felújítására. (MTI) Iszlámábád. Szövetséget aján­lott fel Benazir Bhutto asszony régi ellenfelének, Navaz Sarif volt kormányfő­nek a demokratikus rendszer helyreállítása céljából. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Bhutto pártja jelentette be tegnap. „Az ellenzék többi vezető­jével együtt konzultálni akarok Navaz Sariffal is” - mondta újság­íróknak telefonon Bhutto, aki La­horban házi őrizetben van. Öt nap alatt már másodszor helyezték őt - ezúttal egy hétre - házi őrizetbe, pár órával azelőtt, hogy meg kel­lett volna kezdődnie a rendkívüli állapot elleni autós tiltakozó me­netnek. Egyébként Sarif kétszer is Bhutto ellenfeleként került a pa­kisztáni kormány élére. Jelenleg száműzetésben él, és rövid úton kitoloncolták, amikor szeptem­berben haza akart térni. Eközben Bhutto asszony lemon­dásra szólította fel Pervez Musarraf államfőt. A Geo pakisztáni magán­tévének telefonon ezúttal úgy fo­galmazott, hogy sohasem szolgál­na kormányfőként Musarraf elnök­sége alatt, akit a demokrácia útjá­ban álló akadálynak nevezett. Nemzeti konszenzuson alapuló átmeneti kormány létrehozását szorgalmazta a januári parlamenti választások felügyeletére. Itt is azt mondta, pártja már felvette a kap­csolatot más ellenzéki szerveze­tekkel a Musarraffal szembeni „ér­dekközösség koalíciójának” meg­alakításáért. Most először követel­te Musarraf lemondását mindkét tisztségéről, a hadsereg irányításá­ról és az elnöki posztról. Az AFP francia hírügynökségnek nyilat­kozva pedig felszólította a nemzet­közi közösséget, hogy ne támogas­sa tovább Musarrafot. A pakisztáni elnököt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és George Bush amerikai elnök is felszólítot­ta a rendkívüli állapot feloldására. A Nemzetközösség november 22-ig adott erre haladékot Musar- rafnak, ellenkező esetben felfüg­gesztik Pakisztán tagságát az 53 tagú szervezetben. (MTI, s, ú) Merénylet a Fülöp-szigeteken, két halottal Robbanás a parlamentnél Az állítólagos szervezet a tervezett amerikai radarállomás miatt fenyegetőzik RAF-terroristák Csehországban? MTl-HÍR Manila. Robbanás rázta meg tegnap a Fülöp-szigeteki parla­ment épületének déli szárnyát, egy képviselő és egy sofőr meg­halt, többen megsebesültek. A so­főr éppen egy kisteherautóban ült az épület közelében, amikor a robbanás történt, egy képviselő, feltehetően a muzulmán Vahab Akbár a kórházban halt bele sérü­léseibe. A sérültek között van há­rom képviselő is. A robbanás helyi idő szerint es­te 8 körül, nem sokkal az után tör­tént, hogy a parlamentben véget ért az ülés. A detonáció után tűz ütött ki, az épület előcsarnokának mennyezete beomlott. A parla­ment elnöke gyáva és alattomos tettnek nevezte a támadást, ame­lyet terroristák vagy anarchisták művének nevezett. A rendőrség szerint pokolgép robbant, ám a robbanószerkezet fajtáját még nem tudták megállapítani. A múlt hónapban Manila üzleti negyedé­ben egy bevásárlóközpontban tör­tént pokolgépes robbantás, amelyben 11 ember meghalt, több mint százan megsebesültek. KOKES JÁNOS Prága. Robbantásokkal, gyil­kosságokkal és erőszakkal fenye- getődzik a terrorista Vörös Hadse­reg Frakció (RAF) állítólagos csehországi szervezete, ha az or­szágban valóban felépül a terve­zett amerikai radarállomás. Ezt a Lidové noviny írta tegnap interne­tes forrásokra hivatkozva. A RAF a nyolcvanas években a leghírhed- tebb nyugatnémet terrorszervezet volt, néhány akkoriban elítélt ve­zetőjét az idén engedték szaba­don. „Könyörtelenül kiirtani min­dent, ami amerikai, elsősorban ami a lakosságot, a kultúrát és a katonai eszközöket érinti. Álla­mosítani a világban vérrel össze­szedett tőkét, minden további eszközt, és mindezt felhasználni a szláv népek érdekében” - olvasha­tó az állítólagos szervezet alap­szabályában, amely alatt a Pavel J. Elejátko név található. Ó Amerika-ellenes aktivista­ként már jól ismert a rendőrségi körökben. „A múltban különféle leveleket küldözgetett a képvise­lőknek és a szenátoroknak, de az nem volt bűncselekménynek mi­nősíthető tevékenység” - mondta egy, a szervezett bűnözéssel fog­lalkozó nyomozó. Hejátko a lap­nak nem volt hajlandó nyüatkoz- ni. Először pénzt kért az interjú­ért, aztán írásban kérte a kérdése­ket, majd lemondta a beszélge­tést. A cseh civil titkosszolgálat tud a fenyegetésről és foglalkozik az esettel - közölte Jan Subert, a Biz­tonsági Információs Szolgálat szóvivője. POLITIKAI BOTRÁNY Chávez lódított Caracas. Hazaérve a santia­gói csúcsról Hugo Chávez vene­zuelai elnök visszatért arra a heves szócsatára, amelyet a spanyol küldöttséggel folytatott Chilében. A caracasi repülőté­ren azt mondta, nem hallotta a spanyol király rendreutasító szavait. „Szerencséje volt János Károly úrnak, mert nem tudom, mit feleltem volna neki, ha hallom” - ismertette újságírók­kal a saját verzióját az incidens­ről. Chávez az iberoamerikai csúcson Jósé Maria Aznar volt spanyol konzervatív kormány­főt fasisztának nevezte, mert támogatta George Busht az iraki háború ügyében, és mert Aznar volt az első, aki támogatta az USA-t abban a puccskísérletben, amely 2002-ben rövid időre megdöntötte az ő hatalmát. Jó­sé Luis Rodriguez Zapatero je­lenlegi spanyol kormányfő tisz­teletet kért a spanyol nép által Hugo Chávez (ČTK/AP) megválasztott vezető számára, de Chávez többször is Zapatero szavába vágott. Erre a látható­lag ideges I. János Károly király rászólt: „Miért nem hallgatsz már?” Chávez most hozzátette: „ötszáz év gyarmatosítói pök- hendisége tört ki” a spanyol ki­rályból, amikor rászólt. A kor­mányzó spanyol szocialisták szóvivője nyilatkozatában he­lyeselte a király rendreutasító szavait. (MTI Mindenki szoros eredményt várt a tegnapi, előrehozott választásoktól Kiélezett küzdelem Koppenhágában ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Több mint 4 mil­lió választópolgár járulhatott teg­nap reggel 9-től este 8-ig az urnák­hoz, és dönthetett arról, harmad­szor is Anders Fogh Rasmussen ki­sebbségi jobbközép kabinetje kormányozza-e az 5,5 millió lako­sú Dániát. A hétfőn este és tegnap reggel ismertetett négy felmérés szerint a voksolás eredménye meg­jósolhatatlan volt: a kormányzó és az ellenzéki pártok fej-fej mellett haladtak. Igaz, némi előnyt Ras- mussenékjavára mutattak ki, meg­jegyezve, a kormányfő háromhe­tes kampányának két központi té­mája volt: a szociális állam és a be­vándorlás. A Liberális Párt és a Konzervatív Néppárt alkotta koalíciót a szélső- jobboldali Dán Néppárt is támo­gatja, s e három erőnek a felméré­sek 86-93 mandátumot jósoltak a 179 tagú parlamentben, ahol az abszolút többséghez 90 képviselői helyet kell megszerezni. A balkö­zép ellenzék, amelynek élén Helle Thoming Smidth áll, a tegnapi la­tolgatások szerint 78-84 hely megszerzésére számíthatott. Az év elején alakult Új Szövetség mozga­lom lehet a mérleg nyelve, vezetői közölték, hajlandók támogatni Rasmussen kormányát, ha az telje­síti néhány követelésüket, közülük a legfontosabb a szigorú beván­dorláspolitika enyhítése. Az Új Szövetséget, melynek élén Naser Khader áll, épp azért hozták létre, hogy a kormány ne legyen ráutalva a szélsőjobb támogatására. A be­vándorlókra építő mozgalomnak 4-5 mandátumot jósoltak. Rasmussen egyrészt abban bíz­hatott, hogy a baloldali ellenzék népszerűsége az utóbbi hónapok­ban csökkent, másrészt arra, hogy a dán gazdaság fellendülőben van, csökkentették az adókat, és például a munkanélküliség a tör­ténelmi minimumra, 3,3 száza­lékra esett vissza, (s, č, ú) Dán pártvezérek (balról jobbra): Helle Thoming Smidth, a szociálde­mokraták, Naser Khader, az Új Szövetség vezetője és Rasmussen kor­mányfő (Reuters-felvétel) RÖVIDEN AI-bírálat a NATO-nak Brüsszel. Az Amnesty In­ternational felszólította a NATO-tagállamokat, füg­gesszék fel a foglyok átadását az afgán hatóságoknak. Az emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra hozott jelen­tésében aggodalmát fejezte ki a foglyok sorsa miatt, miután nem egy példa volt arra, hogy az afgán hatóságok megkí­nozták, rosszul bántak átadott személyekkel. James Appat- hurai NATO-szóvivő közölte, az afganisztáni nemzetközi biztonsági erőknek (ISAF) nincs bizonyítéka ilyesmire. .Afganisztán szuverén ország az emberi jogokat biztosító alkotmánnyal és kizárólagos jogosítvánnyal arra, hogy fogva tartson afgán állampol­gárokat.” (MTI) Lemondott az alkancellár Berlin. Lemondott Franz Müntefering német alkancel­lár és munkaügyi miniszter. A 67 éves szociáldemokrata politikus családi okokkal in­dokolta lemondását. Münte­fering még novemberben tá­vozik a berlini kormányból. A politikus felesége évek óta daganatos beteg, a múlt hé­ten műtéten esett át. Münte­fering emiatt nem vett részt az egyik legutóbbi koalíciós egyeztetésen sem a kancellá­ri hivatalban. (MTI) Franz Müntefering (ČTK/AP) Antall József nevét viseli Brüsszel. Antall Józsefről, a kommunista rendszer utá­ni első szabadon választott magyar kormány miniszter- elnökéről nevezik el az Eu­rópai Parlament új brüsszeli épületeinek egyikét. A másik új épület a néhai német kan­cellár, Willy Brandt nevét fogja viselni. (MTI) Tömeges letartóztatások Gáza. A Hamász közölte: emberei őrizetbe vették a vi­lági irányultságú Fatah pa­lesztin szervezet legalább félszáz tagját, a hétfői, lövöl­dözésbe torkolló nagygyűlés szervezőit. A Fatah illetéke­sei viszont azt közölték, hogy több mint 400 tagjukat fog­ták le. A Gázai övezetben tegnap a Jasszer Arafat néhai palesztin vezető halálának évfordulója alkalmából tömeggyűlésen kitört lövöl­dözés áldozataira - heten haltak meg, és vagy százan megsérültek - emlékezve a gyász jeleként sok üzlet nem nyitott ki, az iskolák zárva tartottak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom