Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)
2007-11-12 / 260. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 12. www.ujszo.com Összesen kétezer rendőr próbált ügyelni a rendre (Somogyi Tibor felvétele) Több tucat személynél gumibotokat, késeket és gázpisztolyokat találtak Prága véres szombatja Bush elnök két oldalról is megkapta a magáét Fischer és Bolton is bírálta az amerikai külpolitikát MTl-HÍR VÁLASZTÁSOK Döntetlen Dániában? Koppenhága. Megjósolhatatlan a dániai parlamenti választások végeredménye a legutolsó közvélemény-kutatások alapján: a kormányzó és az ellenzéki pártok fej-fej mellett haladnak a holnapi voksolás előtt egy nappal is. Az előrejelzések szoros eredményt jósolnak, a szavazás végkimenetele teljesen bizonytalan. Az Anders Fogh Rasmussen kormányát alkotó Liberális Párt, Konzervatív Néppárt és Dán Néppárt a 179 parlamenti mandátumból 83-85-re számíthat. A balközép ellenzék 79-84 helyet szerezhet meg az egykamarás parlamentben. (MTI) Másodszor az urnáknál Ljubljana. Lapzártánkkor még nem közölték a Szlovéniában tegnap tartott elnökválasztás második fordulójának eredményét, amelyben a konzervatív néppárti Lojze Peterle és a szociáldemokrata Danilo Türk mérte össze erejét. A legutolsó felmérések szerint a jogász professzor, volt diplomata Türk a szavazatok 58-69 százalékára számíthat, miután az október 21-i első forduló után felsorakoztak mögötte a baloldali pártok. Az előzetes végeredmény 22 óra körül várható. Az első fordulót Lojze Peterle, az Európai Parlament képviselője, a független Szlovénia első miniszterelnöke nyerte. A győztes néhány nappal azelőtt teheti majd le hivatali esküjét, hogy Szlovénia (2008. január 1-jén) átveszi a soros elnök tisztét az Európai Unióban. (MTI) Türk az esélyesebb (Reuters) Kormányfő ajelöltek között Jereván. Szerzs Szarg- szján miniszterelnököt indítja az államfőválasztáson Örményország Köztársasági Pártja. A volt szovjet köztársaságban jövő év február 19- én tartják az elnökválasztást. Elemzők szerint Szargszján legkomolyabb ellenfele Levon Ter-Petroszján lesz: a volt államfő október végén jelentette be, hogy indul a választáson. Az 1991-ben függetlenné vált Örményországnak jelenleg Robert Kocsarján az elnöke, őt 1998 után 2003- ban újjáválasztotta az ország. A Kocsarján szövetségeseként számon tartott Szarg- szjánt idén áprilisban nevezték ki miniszterelnökké a március 25-én szívrohamban elhunyt Andranik Margarján helyére. (MTI) Prága. Összesen 396 személyt tartóztattak le szombaton Prágában, amikor a rendőrség megakadályozta, hogy a Fiatal Nemzeti Demokraták elnevezésű szélsőjobboldali szervezet felvonulást tartson a régi zsidóvárosban. KOKES JÁNOS A letartóztatottak közül 96 személy külföldi állampolgár. Igazoltatás és a rendőrőrsön való kihallgatás után az összes személyt szabadon bocsátották. Három személy ügyében hatóság elleni támadás címén bírósági eljárást indítanak, mintegy 200 személy esetét pedig szabálysértésnek minősítették. Az adatok még nem véglegesek, mert a rendőrség minden anyagát még nem összesítették. Becslések szerint a zavargásokban mintegy 400 neonáci vett részt, akiket a rendőrök nem enMT1-HÍR Washington. Szorosabbá vált a verseny Hillary Clinton és Barack Obama között az elnökjelöltségért folyó küzdelemben New Hampshire államban, de a volt first lady előnye még mindig 11 százalékpont. A New York-i Marist Egyetem közvélemény-kutató intézetének felmérése szerint a demokrata párti aspiránsok közül 36 százalékkal továbbra is Hillary Clinton a legnépszerűbb, őt követi 25 százalékkal Obama, Illinois szenátora, majd John Edwards volt szanátor (14 százalék) és Bill Richardson, Új- Mexikó kormányzója (6 százalék). Az intézet által tegnap közölt eredmények szerint a republikánus politikusok között szépen előretört Mitt Romney, Massachusetts volt kormányzója, aki 33 százalékkal áll az élen. Mögötte meglehetősen leszakadva következik Rudy Giuliani: New York volt polgármestere a voksok 22 százalékára számíthat. John McCain arizonai szenátor 13, Ron Paul képviselő és Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó 7-7, Fred Tompson volt szenátor pedig 5 százalékon áll. Az előző, októberi felmérésben Hillary Clinton 40 százalékkal vezetett Obama 20 százaléka előtt, gedtek be a belvárosba, ahol mintegy 1000-1200 anarchista tüntetett ellenük. A rendőrök a neonáciktól számos gumibotot, késeket, gázpisztolyokat, pirotechnikai eszközöket és láncokat koboztak el. „Ott voltam a helyszínen, s elmondhatom, hogy a rendőrség beavatkozása nagyon szakszerű, jó volt” - jelentette ki František Bub- lan, volt szociáldemokrata belügyminiszter a képviselőház bizottsági elnök. A Vysočany negyedben gyülekező neonácik egyik csoportját a rendőrség először szétzavarta. A később mintegy 200-250 főre nőtt csoportot a Českomoravská metróállomásnál a rendőrség körülzárta és mindenkit ellenőrzött. Több tucat személynél gumibotokat, késeket, pirotechnikai eszközöket és gázpisztolyokat találtak. A Českomoravská metróállomást szombat délután néhány órára lezárták. A Régiúj zsinagóga előtt tartott megemlékezésen több százan, köztük ismert cseh politikusok vettek részt. Az Óvárosi téren megtartott másik megemlékezésen pedig Romney pedig 25 százalékkal Giuliani 21 százaléka előtt. A november eleji felmérésben a republikánus párti szavazók a terrorizmust, a gazdaságot és a bevándorlást nevezték az őket leginkább foglalkoztató problémának. A demokrata párti hívek az iraki háborút, a gazdaságot és az egészségmintegy háromezren voltak. A betiltott szélsőjobboldali rendezvényre három autóbusznyi fiatal német neonáci és egy autóbusznyi német anarchista is Prágába érkezett. A hatóságok a buszokat először feltartóztatták a határon, de az igazoltatás után rendőri kísérettel továbbengedték őket - jelentette a közszolgálati Cseh Televízió. Prágában a rendőrség azonban a kritikus délutáni órákban sem a neonácikat, sem az anarchistákat nem engedte az események közelébe. Később azonban mindkét fél hívei csadakoztak cseh társaikhoz. A rendőrség becslése szerint a délutáni eseményekben aktívan mintegy 500-600 neonáci és mintegy 1000-1200 ellentüntető vett részt. A Fiatal Nemzeti Demokraták szervezete a menetet az iraki beavatkozás elleni tiltakozásnak minősítette, de a hatóságok provokációnak tartják a zsidók elleni 1938- as németországi pogrom, a hírhedt kristályéjszaka évfordulójára időzített megmozdulást és ezért nem engedélyezték. ügyet tartják a legfontosabbnak. Az amerikai szövetségi államok közül mindig New Hampshire-ben tartják az első előválasztást, amelynek eredménye iránymutató az elnökválasztás kimenetelét illetően. A sort Iowa állam nyitja, ahol más módszerrel - jelölőgyűléseken - döntenek. Bécs/New York. Keményen bírálta az amerikai külpolitikát szombaton Bécsben Joschka Fischer volt német külügyminiszter, „tragikus fejleménynek” nevezve, hogy az Egyesült Államok kizárólag katonai hatalmára hagyatkozik a kommunizmus összeomlása óta. Ennek valamennyien megfizetjük az árát - húzta alá egy ke- rekasztal-beszélgetésen. Aggodalmát fejezte ki az iráni atomprogrammal kapcsolatos vita kiéleződése miatt, és óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy háborút indítson Irán ellen, mert szerinte az sokkal súlyosabb zavarokat okozna a transzatlanti kapcsolatokban, mint annak idején az iraki konfliktus eltérő kezelése. Arról nem is beszélve, hogy azt a háborút sem lehetne megnyerni - fűzte hozzá. Roppant borús képet festett a pakisztáni helyzetről. Úgy vélekedett, hogy ha az ottani politikai rendszer hirtelen összeomlik, akkor grúz elnök azt ígérte, rövid időn belül feloldják az országban a rendkívüli állapotot. Az elnök egy grúz üzletemberekkel tartott találkozóján úgy fogalmazott, hogy akkor oldják fel a rendkívüli állapotot, amikor ő az állam vezetőjeként szükségesnek látja, nem pedig valamely ország külügyminiszterének utasítására. Hozzátette: ez akkor lesz, amikor normalizálódik a helyzet az országban, de ez hamarosan bekövetkezik. Nino Burdzsanadze, a parlament Crawford. Teherán dacos ellenkezése nukleáris programjával kapcsolatban újabb nemzetközi szankciók elrendelését teheti szükségessé Iránnal szemben Angela Merkel német kancellár szerint, aki kötetlen tárgyalásokat folytat George Bush amerikai elnökkel annak texasi birtokán. Merkel és vendéglátója szombaton hangsúlyozták, diplomáciai megoldásra törekednek a Teheránnal annak atomprogramjáról folyó vitában. Szerintük van ilyen megoldás, még ha ehhez újabb nemzetközi szankciókat is kell hozni. Bush ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Ravalpindi. Csütörtökön, november 15-én feloszlatják a pakisztáni parlament alsóházát, és még 2008. január 9. előtt megtartják a választásokat - jelentette be tegnap a Ravalpindiben lévő főparancsnoki hivatalában tartott sajtókonferenciáján Pervez Musarraf pakisztáni elnök. Az államfő szerint a választások időpontjának végső jóváhagyása a nemzeti választási bizottságon múlik. Musarraf egyúttal közölte, az „egész térség a feje tetejére állhat”, aminek Afganisztánra nézve is lennének következményei. „Ugyanazok a hibák miatt veszítjük el Pakisztánt, mint 1979-ben Iránt” - fejtette ki a német diplomácia volt irányítója a sah rendszerének megdöntésére és az iszlám forradalom győzelmére célozva. „Egyfajta szabadesésként” jellemezte John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját. George W. Bush amerikai elnök egykori bizalmasa tegnap közzétett nyilatkozatában kifejtette, az európai szövetségesek különösen az iráni atomprogram körül kialakult konfliktusban lazították fel Washington kemény irányvonalát. A német, brit és francia diplomatákkal tartott találkozókon mindig bőségesen megvitatták az Iránnak szánt gazdasági ösztönzőket - mondta Bolton, akit tavaly a szenátus Bush elnök akarata ellenére nem erősített meg az ENSZ-nagyköve- ti poszton. elnöke szombaton H. Ilija grúz ortodox pátriárka rezidenciáján, az egyházfő jelenlétében találkozott az ellenzék képviselőivel. Az ellenzék ezt már pénteken javasolta, de a kezdeményezést akkor a parlamenti többség vezetője elutasította. Az ellenzéki politikusok elmondták: szombaton este folytatódik a tárgyalás, amelyen elsősorban a rendkívüli állapot feloldásáról lesz szó, mivel ez nélkülözhetetlen a január 5-re kitűzött választás megfelelő előkészítéséhez, a teljes értékű politikai tevékenységhez, de tárgyalni kell az ellenzék elleni folytatódó repressziók beszüntetéséről is. ez Irán számára továbbra is az elszigetelődést jelenti, amit Teheránnak fel kell fognia. Merkel kijelentette: ha nincs haladás, el kell gondolkodni az újabb szankciók lehetőségéről. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat jelent be, az „a legvilágosabb üzenet” lesz Irán számára - mondta. Bush kérdésekre válaszolva pozitívan értékelte, hogy Pervez Musarraf pakisztáni elnök ígéretet tett a rendkívüli állapot feloldására, választások tartására, és arra, hogy távozik a hadsereg éléről. Hisz a szavának - mondta annak ellenére, hogy sokak szerint Musarraf lépései arra utalnak, hogy meg akar kapaszkodni a hatalomban. hogy lemond hadsereg-főpa- rancsnoki tisztségéről, és új elnöki hivatali esküjét civilként fogja letenni. Az államfő kijelentette: nem sértette meg az ország alkotmányát a rendkívüli állapot bevezetésével, amelyet azzal indokolt, hogy „a szabad és tisztességes választások légkörének biztosításához volt rá szükség”. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a nyugati államok nem függesztik fel a Pakisztánnak nyújtott segélyeket a rendkívüli intézkedésekre hivatkozva. Hillary még elhomályosítja Obamát (Reuters-felvétel) A volt amerikai first lady még mindig tartja 11 százalékpontos előnyét Egyre szorosabb a választási verseny Hillary és Obama között A grúz elnök szerint hamar normalizálódik a helyzet Szaakasvili optimista MTl-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Mihail Szaakasvili Bush elnökkel találkozott a német kancellár Merkel szankciókat emleget MTl-HÍR Musarraf civilként tenné le az államfői esküt Januárban választ Pakisztán MTl-HÍR
