Új Szó, 2007. november (60. évfolyam, 252-275. szám)

2007-11-07 / 256. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. NOVEMBER 7. Szülőföldünk 29 Érsekújvári győzelem született a harmadik kolbászkészítő versenyen - Az ízlésesen díszített asztalok mellett kemény munka folyt, a versenyzők ízesítették a húst Elénekelték a kolbászhimnuszt Érsekújvár. Ágyúlövéssel kezdődött október utolsó szombatján a harmadik ér­sekújvári kolbászkészítő verseny, amelyet ezúttal a főtéren rendezett meg a város önkormányzata és a Csemadok helyi alapszer­vezete. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Gejza Pischinger polgármester nyitotta meg a fesztivált. A per- betei mazsorettek után vidám műsorával bemutatkozott a tardoskeddi Fehér Akác asszony­kórus és a falu citerazenekara, majd a jattói muzsikusok követ­keztek. A vendégek részt vehet­tek a nyilvános disznóvágáson. A tizenöt hazai és magyarországi csapat röviddel kilenc óra után látott munkához. Az ízlésesen dí­szített asztalok mellett kemény munka folyt, a versenyzők mes­terszakács módjára ízesítették a húst és töltötték a kolbásznak va­lót. A főszerep természetesen a jóféle magyaros, pikáns- fűszer- paprikáé volt. Záhorszky Elemér, a verseny ötletadója 2005-ben rendezte meg a Csemadok érsek­újvári alapszervezetének lelkes csapatával és a városi művelődé­si központtal közösen az első kol­bászfesztivált, amelynek koráb­ban nem voltak hagyományai a városban. Berényi Margittól, a Csemadok helyi szervezetének elnökétől megtudtuk, még 2004- ben kaptak egy kedves meghívást a magyarországi Békéscsabára az ottani hagyományos kolbász­fesztiválra. A szíves vendéglátást illet viszonozniuk, a békéscsabai csapatok azóta már állandó ven­dégei és versenyzői az érsekújvá­ri rendezvénynek. Az első feszti­válon is két békéscsabai csapat érdemelte ki az első helyezést. A Csabai Kolbászklub Egyesületről tudni kell, hogy ma már kétszáz tagot számlál, és feladatuknak tartják a csabai kolbász népszerű­sítését, valamint a hagyományőr­zést. Az érsekújvári fesztiválszer­vezők közül ketten, Záhorszky Elemér és az idei fesztiválra húst biztosító Oláh János tiszteletbeli tagok. Az 1998-ban létrehozott békés­csabai kolbászklub elnöke, Uhrin Zoltán nagy sikert aratott az ér­sekújvári főtér nagyszínpadán, amikor elénekelte a kolbászhim­nuszt. A fesztivál napján a délutá­ni órákban a Szerbiából érkező 3+2 zenekar gondoskodott arról, hogy a verseny részvevői jó han­gulatban töltsék a nap hátralévő részét. Kürtös- és mézeskalácsot, murcit és jóféle bort is lehetett kapni a fesztiváli vásárban, de a legnagyobb sikere a különféle íze­sítésű és hosszúságú, igazi mes­termunkának számító kolbászok­nak volt. Eredményhirdetés Az első helyet a zsűri az érsekújvári Vas Károlynak és Champion nevű csapatának ítélte oda; második lett a nagymegyeri Kati csapat, harmadik helyen pedig az ugyancsak érsekújvári Paprika csapata végzett. Közönségdíjas lett az érsekújvári Gremen Team csapata, mert a vendégek megítélése alapján övék volt a legszebben díszített asztal, (száz) A húsz kilogramm sertéshúsból készült, 22 méter hosszú kolbászt Horváth János és csapata készítette (Csuport István felvétele) Jövőre lesz 100 éves a Selye János Gimnázium patinás épülete Ünneplésre készülnek Komáromban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Jövőre lesz 100 éve annak, hogy a Selye János Gimná­ziumnak jelenleg is otthont adó épületben megkezdődött az okta­tás. E jeles évforduló méltó megün­neplésére már most készül az isko­la vezetése. „Négy kisebb-nagyobb beruhá­zást szeretnénk a jövő tanév meg­kezdéséig megvalósítani - tájékoz­tatta lapunkat Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója. - Rendbe akarjuk hozni az iskolaudvart, par­kosítani az épület előtti teret, a bencés múltra való emlékezésként felújítani a gimnázium bejáratát, a boltíves kaput, valamint ünnepi év­könyvet kiadni. Önerőből azonban nem tudjuk megvalósítani ezeket a beruházásokat, ezért megszólítjuk az iskola volt diákjait, az iskolaba­rátokat, a vállalkozókat, hogy lehe­tőségeikhez mérten támogassák elképzeléseinket.” A pénzadomá­nyokat a Király Püspök Alapítvány számlájára várják, a 5385843/ 5200-es számlaszámra, de az isko­la igazgatóságán is megtehetik fel­ajánlásaikat. Egy kis múltidézés A gimnázium történetében lé­nyeges változást jelentett az 1907/ 1908-as iskolaév, amikor megkez­dődött az addigi négyosztályos al­gimnázium főgimnáziummá fej­lesztése. Ezt megelőzően, még 1905-ben döntött úgy a város veze­tése, hogy a főgimnázium számára szükséges iskolaépületet felépíti és a bencések rendelkezésére bocsátja mindaddig, míg ott főgimnázium működik. Az építkezés 1907. szep­tember 10-én kezdődött, és egy év­vel később, 1908. szeptember 8-án már át is adták az épületet a rendel­tetésének. Az első csehszlovák ál­lamban is magyar gimnáziumként működött, csupán a hontalanság éveiben, 1945 és 1950 között szü­netelt az épület falai között a ma­gyar nyelvű tanítás; azokban az években a szlovák gimnázium mű­ködött itt. 1950 szeptemberében nyithatta meg újra kapuit a magyar gimnázium. Egy évtizeden keresz­tül, 1951 és 1961 között ebben az épületben oktatták a jövendőbeli magyar óvónőket is. Az utolsó mohikánok Jövőre egy további jelentős évfor­dulóra is emlékeznek a gimnázium­ban: 60 éve lesz annak, hogy 1948- ban érettségizett az utolsó bencés osztály, akiket utolsó mohikánok­nak is neveznek. Számukra nem voltak egyszerűek a gimnáziumi évek, hiszen 1945-ben megszűnt az iskola, a diákokat a bencés rendház­ban oktatták tanáraik, vizsgázni pe­dig Magyarországra jártak - sok­szor a határon átszökve. Az 1948- ban érettségizett diákok jövőre gyé­mánt matúra oklevelet vehetnek át. Amint azt Andruskó Imrétől megtudtuk, a közeljövőben az isko­laépület teljes külső felújítását is tervezik. A többmilliós beruházást részben uniós pályázati forrásból, részben a fenntartó, Nyitra megye költségvetéséből szeretnék előte­remteni. (vkm) Az iskola bejáratát a centenárium tiszteletére eredeti formájában szeretnék visszaállítani (Vas Gyula felvétele) Hamarosan megkezdődhet a mintegy 72 hektárnyi terület parcellázása Új városrész építését tervezik a Gúta déli övezetében V. KRASZN1CA MELITTA Gúta. Az elkövetkező 20-25 év­ben új városrész épül Gúta déli öve­zetében, azaz a Komárom felé ve­zető út jobb oldalán. A szóban for­gó zóna területrendezési, valamint a város gazdasági és szociális fej­lesztési tervének kidolgozását még 2004-ben kezdték meg, mégpedig az Európai Unió strukturális alapjá­hoz benyújtott sikeres pályázatnak köszönhetően. A munkára 813 ezer korona vissza nem térítendő támo­gatást kapott a város. A tervezési és véleményeztetési folyamat nemrégiben fejeződött be, és a végleges tervet jóváhagyta már a képviselő-testület is. Ennek köszönhetően hamarosan megkez­dődhet a mintegy 72 hektárnyi vá­rosi tulajdonú terület parcellázása és a telkek értékesítése. Amint azt Horváth Tibortól, a városi hivatal építésügyi és városfejlesztési osztá­lyának illetékesétől megtudtuk, a A lakónegyedben sport­pályák, szolgáltató köz­pontok is épülnek; gon­doltak a zöldövezetek ki­alakítására is. tervek szerint az adott területen az elkövetkező évtizedekben 300 la­kóegységet magába foglaló, legfel­jebb háromszintes bérházak épül­nek majd. Családi házak számára 230, egyenként 6-12 áras parcellát jelölnek ki, a többfunkciós ingatla­nokban pedig a szolgáltató-egysé­gek mellett további 250 lakás léte­sül. A lakónegyedben sportpályák, szolgáltató központok is épülnek, és a tervezésnél gondoltak a zöld­övezetek kialakítására is. Úgy tűnik, ezzel a tervvel hosz- szú időre megoldódik majd a la­káskérdés Gútán, ahol az utóbbi években több bérház épült ugyan, de messze nem tudták kielégíteni az igényeket. A közeljövőben át­adásra váró 21 bérlakásra például 100 igénylő jelentkezett. Családi házak részére alkalmas telkekből pedig ugyancsak hiány volt az el­múlt években. Southern! üzletrészről, és egyéb városi vagyon eladásáról is döntöttek Vitáztak a függetlenek, hallgattak az MKP-sok B. JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. A Southerm lakáskezelő vállalatban birtokolt 31 százalékos üzletrész eladásán kívül egyéb dolgokban is döntött a dunaszerdahelyi városi képvise­lő-testület októberi ülésén. Jarábik Gabriella, Örzsik Ödön, Hajdú Ádám, Lelkes Ernő, Kano- vits György és Garay László képvi­selő lakossági észrevételeket köz­vetített a közvilágítás, parkolás és a közlekedési helyzet némely hiá­nyosságáról. A testület úgy dön­tött, 22 millió koronáért eladják a volt szabadidőközpont Vámbéry téri épületét. Keszegh Pál MKP-s képviselő ja­vaslatára a testület megszavazta, hogy amíg a Csallóközi Falvak és Városok Társulása nem ad ki Dunaszerdahely számára kedvező állásfoglalást az egyházkarcsára tervezett akkumulátorgyár ügyé­ben, addig a város felfüggeszti tagságát a társulásban. Az akku­mulátorgyárat Dunaszerdahely környezetvédelmi megfontolás­ból ellenzi, és hiába folytattak többoldalú tárgyalást a miniszté­riumban, egyelőre nem tudták megakadályozni az engedélyezte­tési folyamatot. Pázmány a testü­leti ülésen elmondta, a környezet- védelmi minisztérium nem he­lyezkedhet eltérő álláspontra, mi­vel egyszer már eltekintett a kör­nyezetvédelmi tanulmánytól, és meggyőződésük, hogy a gyár nem jelent veszélyt az egészségre. A nyugdíjasotthon és a művelő­dési központ első féléves eredmé­nyeit hallgatták meg a képviselők, majd megszavazták az igazgatók, és a polgármesterek prémiumát. Jarábik Gabriella javasolta, hogy a kulturális bizottság foglalkoz­zon többet az amatőr művész- együttesekkel, és biztosítsanak fellépési lehetőséget a városi ren­dezvényeken és a strandon. Elad­ták a volt járási hivatal épületét. A pénzből jövőre elkezdik építeni az új szabadidőközpontot a jégpálya mellett, - tudtuk meg a költségve­tés értékelésénél. A Southerm lakáskezelő válla­lat 31 százalékos üzletrészét elad­ta az önkormányzat Tokovics Vil­mosnak, a cég jelenlegi társtulaj­donos igazgatójának hatmillió kétszázezer koronáért. Hiába ja­vasolták a független képviselők, hogy gondolják át a döntést, vagy próbálják meg eladni jobb áron, az MKP-sok hajthatatlanok vol­tak, és áldásukat adták az adás­vételre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom