Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-04 / 228. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 4. Tudomány - hirdetés 13 A Julián-naptár késésben volt az évszakokhoz képest 425 éves a Gergely-naptár Teller Ede szerint az első szputnyik fellövése nagyobb vereség volt az USA-nak, mint Pearl Harbor 50 éve kezdődött az űrkorszak A műhold új ismeretekre nem derített fényt, fellövése a szovjet tudomány fölényét volt hivatva demonstrálni a kapitalista rendszer fölött. (Képarchívum) Ötven éve, 1957. október 4- én a Szovjetunióban felbocsátották a világ első mesterséges holdját, s ezzel megkezdődött az emberiség történetében az űrkorszak. MTI-HÁTTÉR A Szovjetunió és az Egyesült Államok a második világháború után kezdett teljes titokban, ám gőzerővel az űrtechnika kimunkálásához: az amerikai programot a fasiszta Németországból „importált” Wernher von Braun, a szovjetet Szergej Koroljov vezette. A fő cél az atombombák célba juttatására alkalmas interkontinentális rakéták kifejlesztése volt, de mindkét oldalon felmerült - a Jelentéktelen kísérletet” ellenző katonák ellenkezését legyőzve - tudományos célú mesterséges hold Föld körüli pályára állítása is. Az elsőség a szovjeteké lett: 1957. október 4-én 22 óra 28 perckor a Bajkonurból fellőtt, kétfokozatú R-7 8K71 hordozórakéta pályára állította a világ első mesterséges holdját. A Szputnyik-1 (magyarul útitárs) polírozott alumíniumötvözetből készült, 58 centiméter átmérőjű, 83,6 kilós gömb volt négy darab csuklósán kinyíló, 280 centiméter hosszú antennával. Repülési pályája a földfelszín fölött 228 és 947 kilométer között húzódott, a Földet 96,1 percenként kerülte meg. Rádióadói két frekvencián 1 watt teljesítménnyel adtak, a jellegzetes „bip-bip” hangot amatőr rádiósok is foghatták. A műhold 92 nap keringés után égett el a légkörben, de adatokat akkumulátorai lemerülése miatt csak 21 napig sugárzott. Az igazsághoz tartozik, hogy a műhold új ismeretekre nem derített fényt, fellövése inkább a szovjet tudomány fölényét volt hivatva demonstrálni a kapitalista rendszer fölött. Az amerikaiakat sokkolta a hír, Teller Ede például így nyilatkozott: „nagyobb és fontosabb csatát vesztettünk el, mint Pearl Harbor- nál”. Amerika nem csak presztízs- veszteséget szenvedett el, de biztonsági pozíciói is megrendültek, mert a szovjet atomfegyverek immár közvetlenül elérhették az amerikai nagyvárosokat. A szovjet és a kommunista sajtó viszont diadalünnepet ült, a Népszabadság szerint „a vörös csillag sosem ragyogott ilyen erősen 900 kilométerre földgömbünk felett”. A Szovjetunióban 1957. november 3-án lőtték fel az első űrbiológiai mesterséges holdat: a 162 napig keringő Szputnyik-2 kabinjában indult a világűrbe az első élőlény, Laj- ka kutya. Az állat hét napig szorongott a kis helyen, végül utolsó adag tápjával idegmérget kapott. A Szputnyik-3 már „igazi”, komplex műszerekkel felszerelt mesterséges hold volt, az 1327 küogramm súlyú, napelemekkel is ellátott szerkezet 1958. május 15-től 692 napig keringett a Föld körül. A szputnyik-sokk után az Egyesült Államok minden erejét az űrtevékenység addig alábecsült területeire összpontosította, míg a Szovjetunió igyekezett megőrizni megszerzett előnyét. Washington 1958. október 1-jén állította fel az amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalt (NASA), az első amerikai műhold, az Explorer-1 fellövésére 1958. február 1- jén került sor. Az első ember a világűrben 1961-ben a szovjet Jurij Gagarin volt, a Holdra viszont az amerikai Neil Armstrong lépett elsőként 1969-ben. A versengést mára együttműködés váltotta fel, a nemzetközi űrállomást már közös erővel építik az űrhatalmak. A Szputnyik-1 eredetileg több példányban készült el, de ezekre már nem volt szükség: a „felesleg” múzeumba került, illetve árveréseken kelt el. MTI-HÁTTÉR Négyszázhuszonöt éve, 1582. október 4-én vezették be a Gergely- naptárat, így a következő napon már október 15-ét írtak. Az addig használt Julián-naptárat Kr.e. 46- ban vezette be Julius Caesar, hogy rendet teremtsen a római időszámításban kialakult káoszban. A római év előtte 355 napos volt, s hiába iktattak be időről időre egy szökőhónapot, a naptár már három hónapos eltérésben volt az évszakokhoz képest. Caesar az év napjait 365-ben szabta meg, minden negyedik év 366 napos szökőév lett, s az első év a hibák kiküszöbölése érdekében 445 napig tartott. Az eltérés a csillagászati évtől az akkor elhanyagolhatónak tűnő 11 perc volt, amely azonban az évszázadok során napokra szaporodott fel (egész pontosan 128 évente keletkezett egy „felesleges” nap). A katolikus egyház által is átvett naptár a XVI. századra egyre több problémát okozott a húsvét kiszámításával kapcsolatban, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség nem március 21-re esett. Több sikertelen próbálkozás után végül 1572-ben XIII. Gergely pápa bizottságot áhított fel, amely a naptárreform kidolgozását kapta feladatul. A fő szempont az volt, hogy a Julián- naptárat a legkisebb változtatásokkal hozzák összhangba a csillagászati megfigyelésekkel. Az évből ezért elvettek tíz napot, és az év átlagos hosszát is csökkentették - azaz minden néggyel osztható év szökőév maradt, de a 100-zal osztható évek közül csak minden 400- zal osztható lett az. A hiba most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására. A Julián-naptár utolsó napja 1582. október 4., csütörtök volt, másnap már a Gergely-naptár szerint október 15-ét, pénteket írtak (a napok rendje nem változott). A naptárat azonnal csak Itália, Spanyolország, Portugália és Lengyelország fogadta el, némi késéssel tért át használatára Lengyelország, Franciaország és Németalföld. A Habsburgok osztrák birtokain 1583-ban, Csehországban 1584-ben vezették be, Németországban pedig párhuzamosan volt a XVII. század közepéig használatban a régi és az új rendszer. A késlekedésnek meglehetősen prózai okai is voltak: a reform tudományos magyarázata csak 1603- ban jelent meg, s a naptár nyomtatott példányai sem jutottak el időben mindenhová. A protestáns országok „pápista ármányt” gyanítottak, Nagy-Britannia (és ezzel együtt amerikai gyarmatai) csak 1752-ben, Svédország 1753-ban, Dánia 1776-ban adta be derekát. Oroszország, illetve már a Szovjetunió 1918. január 31-én tért át a Gergely-naptárra, így került a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója november 7-re. Japán 1873-ban, Kína 1912-ben tért át a Gergely-naptárra, amelyet Európában utolsóként 1923-ban Görögország vezette be. II. Rudolf Habsburg császár, aki I. Rudolf néven magyar király is volt, 1582 végén rendelte el a naptár használatát birodalmában, a magyar rendek azonban csak az 1588-as országgyűlésen iktatták ezt törvénybe, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy ezt nem a pápa utasítására, hanem a király kérésére teszik; a régi naptár használatát 1599-től büntették. SIMPLY CLEVER OSZTÁLYA LEGNAGYOBB KOCSIJA! SkodaFabia Az Uj Skoda Fabia - osztálya legnagyobb kocsija A legjobb áron; mar 299 900 koronától (áfával) kapható. Az Uj Skoda Fabiával nemcsak kényelmes, tágas beltere lesz, hanem csodálatos, 300 literes vagy énnél nagyobb csomagtere is. Most áfa-visszaigénylés lehetőségével is. Látogasson el Skoda-márkaforgalmazójához, és győződjön meg róla. áfa-visszaigénylés www.skoda-diito.sk Kombinált fogyasztás; 4.6BP-7-13904
