Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-04 / 228. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 4. Külfüld 9 November elsején járulhatnak az urnákhoz a britek Választási visszaszámlálás MTI-HÍR London. November 1-jére valószínűsíti a tegnapi brit sajtó az előrehozott nagy-britanniai választások megtartását. Gordon Brown a Munkáspárt megerősödését várja a választásoktól. A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napilap szerdai elsőoldalas főcíme szerint „megkezdődött a visszaszámlálás” a november 1-jei választásokra. A lap - több más újság véleményével összhangban - a „nagy gonddal összerakott (választási) menetrend” részének tartja Gordon Brown miniszterelnök előző napi, meglepetésszerű iraki látogatását. Ezt a jövő héten nagy horderejű, Irakkal kapcsolatos bejelentés követheti Brown részéről a parlamentben, s ezzel megnyílhat az út a novemberi választások előtt - áll a The Guardian és más szerdai brit lapok esélylatolgatásában. Európai aggódik az orosz választások miatt Megfigyelést sürget az EU MTI-HÍR Brüsszel. Azt vátja Oroszországtól az Európai Unió, hogy az év végi parlamenti választásokra megfigyelőket kér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettől (EBESZ) - jelezte szerdán az Európai Bizottság szóvivője. Kijelentette: Brüsszel azt is fontosnak tartja, hogy a választások nyílt légkörben folyjanak le. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos szóvivőjét, Christiane Hoh- mannt abból az apropóból kérdezték, hogy a belga fővárosban ülést tartott az embeijogi kérdésekről féléves rendszerességgel értekező EU-orosz közös testület, továbbá nemzetközi embeijogi szervezetek ismét kritikával illették az oroszországi helyzetet. A bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy például a tavaly meggyilkolt Anna Politkovszkaja újságírónő ügyében folytatott vizsgálat egy év után még mindig nem hozott eredményeket. Az embeijogi egyeztető testület találkozóján a választás is téma volt. A szóvivő értésre adta, hogy az EU azt szeretné, ha a megfigyelők korán bekapcsolódnának a kampány és a választás tisztaságának megfigyelésébe. Hangoztatta azt is, hogy Moszkva még nincs késésben a megfigyelők hívásával, tehát az, hogy eddig nem fordult az EBESZ-hez, nem jelenti a szándék hiányát. A három hét múlva rendezendő lengyel választásra is például csak most invitálták meg a megfigyelőket. Juscsenko hiába kérte nagykoalícióra a pártokat „Nyugatos” koalíció várható MTI-HÍR Kijev. Viktor Juscsenko ukrán elnök tegnap felszólította „a választások győzteseit”, hogy alkossanak nagykoalíciót és közös kormányt. „Megbízom a Régiók Pártját, Julija Timosenko Blokkját és a Mi Ukrajnánkat, valamint a választások többi győztesét, hogy kezdjenek puhatolózó tárgyalásokat a parlamenti többség és a kormány megalakításáról” - jelentette be a Nyugat-barátnak tartott Juscsenko a televízióban közvetített nyilatkozatában. „Egyetlen célom van: Ukrajnának egységesen kell kikerülnie a választásokból” - tette hozzá. Viktor Janukovics kormányfő üdvözölte az államfő nagykoalícióra tett javaslatát, Julija Timosenko, a nyugati irányultságú „narancs- színű forradalom” egyik vezéralakja viszont elutasította azt. Abban az esetben, ha Juscsenko Mi Ukrajnánk pártja és a Régiók Pártja koalícióra lép, mi ellenzékben maradunk - közölte Timosenko internetes honlapján. Az elnök a szavazatok 99,51 százalékának kiértékelése után lépett színre kérésével. Az adatok szerint Janukovics pártja, a Régiók Pártja 34,3 százalékkal vezet, őket Timosenko blokkja követi 30,76 százalékkal, a harmadik Juscsenko pártja, a Mi Ukrajnánk 14,19 százalékkal. Janukovics számolhat még a kommunisták 5,38 százalékával, de együtt is csak 39,66 százalékot gyűjthetnek össze, szemben a „nyugatosok” 44,98 százalékával. Kérdés, hogy Litvin Blokkja (3,96 százalék) hová csatlakozik, de ő sem segítheti hatalomra Janu- kovicsot. A szocialisták a pillanatnyi helyzet szerint nem jutnak be a parlamentbe, mert csak 2,87 százalékot szereztek. Elemzők a „nyugatosok” koalícióját jósolják. Pervez Musarraf pakisztáni elnök bejelentette, kész a hatalom megosztására a száműzetésben élő Benazir Bhutto volt kormányfővel (felvételünkön), ha utóbbi pártja elegendő parlamenti helyet szerez a jövő év elején esedékes törvényhozási választásokon. (SITA/AP-feIvéteI) A „Brown-féle cinikus, régimódi politizálás“ elsöprésére szólított fel a brit konzervatív párt blackpooli kongresszusán mondott záróbeszédében az ellenzék vezére, David Cameron. Nagy-Britanniában feltehetőleg napokon belül előrehozott általános választásokat hirdet a kormánypárt. (SITA/AP/felvétel) Észak-Korea felszámolja a jongbjoni atomreaktort és más atomlétesítményeit Phenjan beadta a derekát Peking/Washington/Tokió. Észak-Korea beleegyezett abba, hogy december végéig felszámolja jongbjoni atomreaktorát és egyéb atomlétesítményeit, valamint közzéteszi ezen létesítmények teljes listáját. MTl-ÖSSZEÁLLÍTÁS George Bush amerikai elnök máris üdvözölte az egyezséget, Washington azonban még nem vette le Észak-Koreát a terrorizmust támogató országokról ösz- szeállított listájáról. A Phenjan atomlétesítményeinek felszámolására határidőt megállapító egyezmény a hatoldalú - a két Korea, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán részvételével folytatott - tárgyalások vasárnap zárult fordulóján született meg, ám Peking csak most hozta nyilvánosságra, miután a tárgyalóküldöttségek hazatértek, és konzultáltak kormányaikkal, ez utóbbiak pedig áldásukat adták az egyezségre. A közös nyilatkozatot a Phenjanban zajló Korea-közi csúcstalálkozóval párhuzamosan tették közzé. Észak-Korea az egyezségben vállalta, hogy december 31-ig felszámolja három jongbjoni atomlétesítményét: öt megawattos kísérleti atomreaktorát, atom- erőművi fűtőelemeket gyártó, illetve azokat újrafeldolgozó üzemét. Kötelezte magát arra is, hogy az említett határidőig pontos és maradéktalan listát tesz közzé atomlétesítményeiről, más országoknak pedig nem ad át nukleáris anyagokat és technológiát. A létesítmények felszámolását a hatoldalú tárgyalások résztvevőinek „felkérésére” az Egyesült Államok irányítja, amely a munkálatok előkészítése érdekében két héten belül szakértőket küld a sztálinista vezetésű ázsiai országba, s fedezi a leszerelés alapvető költségeit is - tűnt ki a közös nyilatkozatból. A külvilágtól elszigetelten élő Phenjan a nukleáris leszerelésért cserébe egymillió tonna nehézfűtőolajnak megfelelő energiasegélyt kap, beleértve a Dél-Korea és Kína által már leszállított 100 ezer tonna fűtőolajat. Észak-Korea és az Egyesült Államok a nyilatkozatban megerősítette, hogy a kétoldalú kapcsolatok javítására s előrelépésre törekednek a diplomáciai kapcsolatok felvétele érdekében. A washingtoni Fehér Ház szóvivője közölte, hogy George Bush amerikai elnök üdvözli az északkoreai nukleáris leszerelésre útitervet felvázoló egyezséget. Az Egyesült Államok azonban - Phenjan követelése ellenére - a leszerelésre vonatkozó egyezség dacára még nem vette le Észak- Koreát a terrorizmust támogató országokról összeállított listájáról. A közös nyilatkozat ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy Washington az észak-koreai lépésekkel párhuzamosan kezdi meg e folyamatot, vagyis az Egyesült Államok megvárja, amíg Phenjan teljesíti kötelezettségeit. A megállapodás főbb pontjai ♦ Észak-Korea beleegyezik, hogy ez év december 31-ig leszereli Jongbjonban lévő három fő nukleáris létesítményét; ♦ az USA a leszerelés előkészítésére két héten belül szakértői küldöttséget küld Észak-Koreába; ♦ Észak-Korea beleegyezik, hogy december 31-ig közzéteszi nukleáris programjának pontos és maradéktalan listáját; ♦ Észak-Korea törlése a terrorizmust támogató országokról összeállított amerikai listáról attól függ, hogy Phenjan tiszteletben tartja- e a nukleáris leszerelésre vonatkozó ígéretét; ♦ Észak-Korea egymillió tonna nehézfűtőolajnak megfelelő energiasegélyt kap, beleértve a Dél-Korea és Kína által már leszállított 100 ezer tonnás mennyiséget, (mti) Carla Del Ponte szerint az egykori szerb elnök már régen rács mögött lehetne Szándékosan nem fogják el Karadzsicsot? MTl-JELENTÉS Hága. A Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek többször is alkalmuk lett volna elfogni Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori elnökét, de nem kaptak rá parancsot saját államaiktól - nyüatkozta Carla Del Ponténak, a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyeiben eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének volt szóvivője. - Az ENSZ által létrehozott hágai törvényszék nyomozói 2004 januárjában felfedezték Belgrádban a körözött exelnököt, majd egy hónappal később egy kis boszniai faluban (a szerb- határ mellett) újra rátaláltak, ám a nagyhatalmak kísérletet sem tettek Karadzsics elfogására - állította Florence Hartmann a Nezavisne Novine című boszniai lapnak adott nyilatkozatában. „Mit tehet a hágai törvényszék, ha a nemzetközi erők nem kapnak parancsot államaiktól a szökevény őrizetbe vételére és Hágának való átadására, a helyi (boszniai szerb) rendőrség pedig nemzeti hősnek tekinti és védi” a törvényszék által háborús bűnökkel vádolt és körözött volt vezetőt - tette fel a szónoki kérdést a volt szóvivő. Véleménye szerint a nemzetközi erők azért „nem teljesítik kötelességüket”, mert „a Nyugat hibákat követett el (a boszniai háború alatt), hajlandó volt olyan kompromisszumokra, amelyek lehetővé tették a bosznia-hercegovinai népirtást, s most őrzi ezek titkát”’. A hágai törvényszék 1995 nyarán emelt vádat Karadzsics ellen a srebrenicai ipuzulmán enklávéban boszniai szerb fegyveresek által elkövetett népirtás és más háborús bűnök'miatt, de Karadzsics eltűnt a boszniai háború (1992-95) lezárulása után. Számos találgatás került a nemzetközi média híreibe arról, hogy titkos egyezség született annak idején Karadzsics és Richard Holbrooke, az Egyesült Államok akkori balkáni megbízottja között, s az állt ebben a híresztelések szerint, hogy a boszniai szerb exelnököt megkímélik a hágai felelősségre vonástól. Hivatalosan sohasem erősítették meg ezeket a spekulációkat. RÖVIDEN Európában is verbuváltak Bagdad. Az Irakban állomásozó amerikai haderő birtokába jutott egy lista, amely tartalmazza mintegy ötszáz al- Kaida-fegyveres nevét, akiket Európában, a Közel-Keleten és észak-afrikai országokban verbuváltak az iraki harcokhoz. Kevin Bergner amerikai katonai szóvivő közölte szerdán, hogy szeptemberben bukkantak rá a névsorra az északnyugat-iraki Szindzsár melletti hadműveletben, ahol az amerikai katonák megölték az al- Kaida egyik magas rangú, Mutanna néven ismert vezetőjét és hét másik iszlamista fegyverest. (MTI) Gül: a reformok folytatódnak Strasbourg. Törökországban folytatódnak a jogi és gazdasági reformok, a kormány kötelezte magát az alapvető emberi jogok teljes betartására -jelentette ki Abdullah Gül török köztársasági elnök Stras- bourgban. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán elhangzott beszéde volt Gül első külföldi megnyilatkozása azóta, hogy államfővé választották. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan megoldódnak Törökországban a még nyitott emberi jogi kérdések, de - hangsúlyozta - már eddig is nagyot léptek előre az alkotmányos, illetve egyéb jogi garanciák terén. (MTI) Először beszélt külföldön (SITA/AP) Heves harcok Szomáliában Mogadishu. Heves harcok voltak Mogadishuban a lázadók és a Szomáliái kormányhadsereg, valamint az etióp katonák között, a felek ugyanakkor arról számoltak be, hogy tíznél több katonát öltek meg a harcok során - vált ismertté tegnap hivatalos forrásokból és szemtanúk beszámolóiból. A védelmi minisztérium egykori épületénél kirobbant összecsapásokban leégett a Szomáliái főváros legnagyobb piaca. (MTI) Marad a román kormány Bukarest. Elutasította a román parlament tegnap azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyújtott be a liberális Calin Popescu Tariceanu kormánya ellen. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalíció így a helyén marad. (MTI)
