Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-03 / 227. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 3. Szülőföldünk 29 Vadkerti Katalin: Öröm hogy szabadon szólhatunk a magyarok megpróbáltatásairól Hatvan év múltán is fáj Tardoskedd. Négyszáz tardoskeddi családot Cseh­országba deportáltak, száz­hetvenet pedig Magyaror­szágra, Tolna megyébe és Bonyhád környékére telepí­tettek ki. A megaláztatás szörnyű eseményeit felidé­ző lakosok nem titkolták: hatvan év elmúltával is fájó az emlékezés. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Juhász György polgármester, az MKP parlamenti képviselője a falu szoborparkjában üdvözölte a vendégeket, és a magyarországi testvértelepülések - Bonyhád, Kismányok, Környe, Szákszend és Tardos önkormányzati kép­viselőit. Az Érsekújvári járás egyik legnagyobb településén, a műve­lődési házban ezen a napon meg­nyitották a nagy port felkavaró, Brüsszelt is megjárt kiállítást. A Never again - Soha többé 1945^18 címet viselő tárlat a fel­vidéki magyarság 60 évvel ezelőt­ti kálváriáját, Csehországba de­portálását mutatja be. Fehér Csa­ba történész, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeu­mának igazgatója az Európai Par­lamentben bemutatott kiállítás kapcsán utalt a Benesi-dekrétu­Buják Vince fafaragó átadta a tardoskeddieknek az emlékoszlopot mok sérthetetlenségét érintő ak­tuális politikai történésekre. Tud­nunk kell megbocsátani, de nem szabad felejtenünk” - mondta ün­nepi beszédében Bugár Béla a tardoskeddi szoborparkban. Az nap egyik fénypontja volt annak az emlékoszlopnak a lelep­lezése, amelyet Buják Vince fafa­ragó, a Magyar Kultúra Lovagja készített. „Édesanyám várandós volt velem, amikor bevagoníroz- ták és Csehországba szállították. Tachovban születtem meg, de Tardoskeddet tartom az ottho­nomnak. Az itteni templom tor­nyát faragtam az akácfából ké­szült emlékoszlopba” - mondta Buják Vince. „Szomorú, de vala­hol mégis örömteli ez a mai em­léknap. A deportálások, a kitele­pítések hatvanadik évfordulójára (Csuport István felvétele) emlékezünk, de öröm hogy szaba­don szólhatunk a mai napon a magyarok megpróbáltatásairól, meghurcoltatásáról” - köszöntöt­te Vadkerti Katalin történész a tardoskeddi közönséget a szep­tember negyedik szombatján megrendezett emléknapon. A je­les történész több részvevővel együtt, átvehette Juhász György­től az emlékplakettet, (száz) Sokrétű programot kínál az érdeklődőknek a Nagymegyeri Művelődési Központ A nyelvtanfolyamok a legnépszerűbbek LAKATOS KRISZTINA N agymegy er. A közeljövőben induló új programokkal és a hagyo­mányos rendezvények folytatásá­val váija az érdeklődőket a Nagy­megyeri Városi Művelődési Köz­pont. Gútay László, az intézmény igaz­gatója elmondta: a 2007/2008-as évadra is hirdettek színházbérletet. Ezt egyebek között azzal is igyekez­nek vonzóbbá tenni, hogy a meg­hirdetett öt előadás között nem­csak a hazai magyar színházak pro­dukciói találhatók meg, hanem magyarországi társulatok bemuta­tói is. Októberben a kassai Thália Színház lép fel Nagymegyeren Ör­kény István Tóték című színművé­vel, novemberben a Komáromi Jó­kai Színház vendégszerepei a vá­rosban Gárdonyi Géza A bor című népszínművével, januárban a bu­dapesti Bal Négyes Páholy előadá­sában a Lili bárónő látható, márci­usban ismét a komáromi társulaté és Szép Ernő Patika című darabjáé a színpad, májusban pedig a Padlás című musicalt láthatják a nézők a budapesti Sziget Színház előadásá­ban. A fenti bérletes előadásokon kívül a vmk a helybeli és környék­beli óvodáknak és iskoláknak is kí­nál előadásokat, pl. a dunaszer- dahelyi Aranykert Bábszínház és a győri Forrás Színház produkcióit. Úgy tűnik, továbbra is működik majd a mozi Nagymegyeren. Ta­vasszal tárgyalták a helyi képvise­lők a művelődési központ tevé­kenységéről szóló éves beszámolót, amelynek egyik neuralgikus pontja éppen a vmk mellett működő mozi látogatottsága, illetve a közönség hiánya volt. A nyári hónapok némi­leg javítottak az összképen, így az igazgató bizakodik benne, hogy a vetítésekjövőre is folytatódnak. A városi művelődési központ mellett több művészeti csoport is működik. Ezeket az intézmény költségvetésén keresztül támogatja a város. A Poloska Színház elkezdte új előadásának az olvasópróbáit. A tervek szerint következő bemutató­juk Tasnádi István Titanic vízi revü- je lesz. A Megyer Táncegyüttes idén ünnepelte fennállásának 10. évfor­dulóját. Az évforduló alkalmából elkészült bemutató után jelenleg az utánpótlás csoport megalapozá­sa jelenti a legnagyobb feladatot. Úgyszintén a vmk-ban próbál a Bárdos Lajos Vegyeskar és a City Dance Club - a csoportok az elmúlt hónapokban is több sikeres fellé­péssel öregbítették Nagymegyer hírnevét. Októberben a kassai Thália Színház, novem­berben a Komáromi Jó­kai Színház vendégszere­pei Nagymegyeren. A nagymegyeri vmk részeként működik a városi könyvtár, amely az ősz folyamán egyebek között a kitelepítésekről és deportálásokról szóló történelmi vetélkedőt, mese­pályázatot, olvasóversenyt és iro­dalmi beszélgetéseket szervez - el­sősorban fiatal látogatói számára. Ugyancsak a művelődési központ­hoz tartozik Izsap városrész könyv­tára, amelyet a közeljövőben szá­mítógéppel szerelnek fel, és az Internet-hozzáférést is biztosítják. Szintén a vmk által irányított helyi tájház sikeres nyári szezont tudhat maga mögött. A létesítmény tagja a Magyarországi Tájházak Szövetsé­gének, ennek köszönhetően szer­vezett csoportok is útba ejtik, hogy megismerkedjenek a helyi tárgyi emlékekkel. Gútay László azt is elmesélte, ősztől folytatják azokat a progra­mokat, tanfolyamokat, amelyek a múltban is számottevő érdeklő­dést keltettek. Stabilan a legnép­szerűbbnek az angol- és a német- nyelv-tanfolyamok bizonyulnak - olyannyira, hogy ezeket még a nyári szünet alatt is folytatták. Szintén folyamatos az érdeklődés a hastánc és az aerobic iránt - ezekre is lehet jelentkezni. Az egészségkultúra fejlesztése terén is számos lehetőséget kínál a vmk: az érdeklődők relaxációs foglalko­zásokat látogathatnak, melynek célja a napi stressz feloldása, spe­ciálisan a nők, lányok számára pe­dig Kriston intim tornát szervez­nek. Októbertől indul a művelődé­si központban szabás-varrás, vala­mint horgolás tanfolyam is. Ez utóbbi ötletét az adta, hogy a köz­pont nyár elején egyebek között kézimunka-kiállítást is rendezett. Az érdeklődés akkora volt, hogy a „csináld magad“ kör elindítása mellett döntöttek. Az elkövetkező hónapokban számos kiállítás is megtekinthető majd a vmk épületében - az első a sorban a Csallóközi Színes Ceru­zák című tárlat, amely októberben nyúlik meg, és óvodáskorú gyere­kek rajzait vonultatja fel. Eközben fokozatosan folyik a művelődési központ színháztermének részle­ges felújítása, olyan ütemterv sze­rint, amely nem gátolja a rendsze­res és időszaki programok mene­tét. A város ebből a célból félmillió koronával megemelte a vmk idei költségvetését. A művelődési központ színháztermének részleges felújítását igyekeznek úgy ütemezni, hogy ne gátolja a rendszeres és időszaki programok menetét (A szerző felvétele) Több tucatnyi lerobbant létesítmény van a városban Játszótereket újítanak fel GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A város több tucatnyi játszótere között alig akad néhány, amelynek a berendezése megfelel a mai követelményeknek. Ezért a vá­ros vezetése úgy döntött, néhányat megszüntet, a többit pedig a város költségvetéséből felújítja. Erről Ladislav Gáli, a városi hivatal elöljá­rója tájékoztatott az önkormányzat szerdai sajtóértekezletén. Elmond­ta, számba vették a meglévő játszó­terek felszereltségét, állapotát, majd a gyereklétszámot is figyelem­be véve kijelölték azokat a létesít­ményeket, amelyek felújítására ér­demes pénzt áldozni. Vágsellyén 14, Vágvecse városrészben pedig 6 ilyen játszóteret választottak ki. Hogy ezeket mikorra újítják fel, ar­ra az elöljáró egyelőre nem tudott konkrét választ adni, mondván, a testülettől függ, megszavazza-e az erre szánt összeget. Az elkövetkező években évente 400 ezer koronát kellene elkülöníteni a játszóterek felújítására. Ki kell cserélni a játéko­kat, hintákat, mászókákat, kerítést kell építeni a játszótér köré, egy­részt, hogy a vandáloktól óvják a berendezést, másrészt, hogy meg­akadályozzák, hogy a kutyák a ho­mokozóba piszkítsanak. Azt is meg­tudhattuk, kutyasétáltató övezete­ket is ki akarnak jelölni a városban. Kérdésünkre, hogy a lakosok mit szólnak a játszóterek likvidálásának tervéhez, az elöljáró elmondta, nem kaptak visszajelzést, pedig a lakosok az egész nyár folyamán vé­leményezhették a tervezetet. Sok esetben már csak az egykori játszó­terek torzójáról van szó, amelyek nem szolgálják az eredeti célt, csak rontják a városképet. A két éve uniós támogatásból épített, Hralaland névre keresztelt játszó­tér az uniós előírásoknak is megfelelnek (Szőcs Hajnalka felvétele) Idén a fecskeállománynak csak a fele érkezett meg Legyengült, veszélyeztetett vándormadarak ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Köbölkút. A tavalyi, mintegy 700 ezer átvonuló fecskéhez képest idén szeptember közepén már csak mintegy 300 ezer madarat tudtunk összeszámolni, ráadásul az érkező fecskék mintegy 30 százaléka alul­táplált, legyengült, rossz egészségi állapotban lévő példány volt. Ha ez a következő években is így folytató­dik, akkor a párizsi mocsarakban már egyáltalán nem lesz mit vizs­gálniuk és védeniük az ornitológu­soknak - jelentette ki Matej Med­ved természetvédelmi felügyelő a szeptember 15-én lezajlott nemzet­közi madártani találkozó és fecske­számlálás kapcsán. Az akción Alfréd Trnka docens, ornitológus a Szlovák Tudományos Akadémia külső munkatársa, vala­mint Szinai Péter, a Pest Környéki Madarászkor elnöke, nemzetközi ornitológiái összekötő is részt vett. Alfréd Trnka a közelmúltban egy madártani szakkönyvet is megje­lentetett a párizsi mocsarak élővi­lágáról a Gbelcia Crassiceps Polgá­ri Társulás gondozásában, s Szinai Péterrel együtt már 1996 óta figye­lik az itt pihenő és költő, s az innen Afrika felé vándorló madarakat. Közülük mindig a fecskék érkeztek a legnagyobb számban, főleg a Baltikumból, Svédország és Finn­ország déli területeiről. Itt táplál­koztak, pihentek pár napot, s in­nen indultak tovább dél felé. Ám mivel az aszály és a rendszeres szá­razság, valamint a talajerózió má­ra már szinte visszafordíthatatlan változásokat okozott a lápon, s en­nek következtében a táplálék és a vízfelület is jóval kisebb, mint akár 5 évvel ezelőtt, a madarak is kez­dik elkerülni a természetvédelmi területet. Ha az állami környezetvédelmi hatóság és az illetékes hivatalok a folytonos jegyzőkönyvezésen és ta­nácskozásokon, valamint az ígére­teken túl nem nyújtanak sürgős se­gítséget, pár éven belül ez már csak egy halott, elburjánzott, ugyanak­kor elsatnyult nádas lesz, madarak és ritka kétéltűek, emlősök nélkül - mondta Matej Medved, (buch) Szinai Péter ornitológus a terepen, munka közben (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom