Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-31 / 251. szám, szerda
KARRIER 2007. október 31., szerda_____________________________________________________________________________________ _______________________3. évfolyam, 43. szám Az ideális kísérőlevél jó szórólaphoz hasonlítható Hiba a sablonos fogalmazás TANÁCS Temérdek feladat, folyamatos koncentráció, vezetői visszajelzés hiánya, rossz időgazdálkodás Milyen módon csökkenthető a munkahelyi stresszhatás? Az önéletrajz mellett a motivációs levél képviseli a pályázót először a cég előtt. Az ideális kísérőlevél jó szórólaphoz hasonlítható. A pályázók ötletes, figyelemfelkeltő, precíz bemutatkozó sorokkal növelhetik esélyüket egy személyes beszélgetésre. A szarvashibák elkerülésére néhány tanács. Az eredetiséget keresi a munkaadó Bár az állásajánlatokat közzétevő munkaadók és tanácsadó cégek közel 70 százaléka álláshirdetéseiben motivációs levelet - más néven kísérőlevelet - is kér az önéletrajz mellé, a jelentkezők egy része elsiklik felette és nem küldi. A másik hiba a kérés ellenére küldött kísérőlevél. Ezért mindig pontosan olvassuk el az álláshirdetés szövegét és a kérésnek megfelelően állítsuk össze írásos anyagunkat. A pályázók egyik gyakori hibája, hogy a kísérőlevélben összefoglalják mellékelt önéletrajzukat. Lehet egy-egy fordulattal utalni a pályafutásra - például az „amint önéletrajzomból kitűnik...” fordulattal -, ám kerüljük az önéletrajz összegzését. Érdemes benne a következő kérdéseket megválaszolni: Hol találta az álláshirdetést? Müyen pozícióra pályázik? Miért adta be a jelentkezést és miért éppen ehhez a céghez? Miét tartja magát alkalmasnak a pozícióra? Nem a pozícióra írt motivációs levél Gyakori hiba a sablonos, közhelyektől hemzsegő kísérőlevél, amelyet az álláskereső minden megpályázott pozícióhoz mellékel, csupán a címzést cseréli ki. Néhány gyakori közhely: ,jó a kommunikációs készségem”, „szeretem a kihívásokat”, „kreatív vagyok”, „szeretek csapatban dolgozni”. Ha ezeket a fordulatokat használjuk, akkor tanácsos egykét a múltból vett konkrétummal alátámasztani, máskülönben a HR-esek szeme átsiklik a szlogenek felett. A motivációs levelet mindig konkrét cégre, pozícióra és munkakörre újuk. Nagy ívben kerüljük az általánosságokat is. Ha például értékesítési vezető pozícióra jelentkeztünk, ne bigy- gyesszük mellé, hogy „mindenféle marketinges munka is érdekel.” A címzés elhagyása Amennyiben nem adtak meg kontaktszemélyt, ha csak tehetjük, derítsük ki, ki a kísérőlevél címzettje. A névre szóló anyag növeli a pályázó személye iránti bizalmat. Ajelölt ugyanis motiváltnak tűnik, ha vette a fáradtságot és telefonon is utánajárt a célszemély nevének. Ezzel szemben a „Tisztelt Hölgyem/Uram” fordulat sablonosnak hathat. Teijengősség Ahogy az önéletrajznál, úgy a kísérőlevélnél is meg kell találni a megfelelő arányt. A túl hosszú és a néhány mondatos úás sem tanácsos. Általában fél, maximum egy gépelt oldal az ideális terjedelem. Elütések, helyesírási hibák Az otromba nyelvtani, helyesírási hibák sem tüntetik fel túl jó színben az álláskeresőt. A leendő munkaadók ugyanis joggal feltételezhetik: a pályázó mindennapi munkája során is felületes, hanyag lesz. A kísérőlevél küldése előtt használjunk helyesírás-ellenőrző programot vagy nézessük át egy, a témában otthonosan mozgó baráttal, ismerőssel! Öntömjénezés Rossz fényt vet a jelöltre, ha a szakmai alkalmassága megindokolásánál hosszú, tömött sorokban tömjénezi magát, mint ideális, minden szempontból tökéletes munkatársat. Ezekkel a fordulatokkal inkább az ellenkezőjét éri el... Baráti hangnem A túlzottan laza, haverkodó stílus szintén nem használ az ügynek, mivel a kísérőlevél célja szakmai alkalmasságunk alátámasztása. Ilyenkor mindig fogalmazzunk üzletiesen, semmiképpen se tegezzük a levél címzettjét. A kísérőlevél elolvasásának megköszönése A jelöltek a kísérőlevél végén gyakran használják a "Köszönöm, hogy elolvasta a levelet" fordulatot. Ám a pályázók ezzel sem szereznek jó pontot, mivel ez a szakemberek dolga. Bizonyos esetekben sértőnek tűnhet vagy túlzott önbizalomhiányról árulkodhat. Küldés külön dokumentumként Az elküldés módjára is tanácsos odafigyelni. A pályázók a kísérőlevelet jellemzően külön dokumentumban továbbítják, mégis célszerű mindezt az önéletrajzzal azonos fájlban elküldeni. A szakemberek számára ugyanis előnyösebb egyben látni a pályázók bemutatkozó anyagait, (j) A munkahelyi stressz hosz- szú távon tönkreteheti a dolgozók életét. Temérdek feladat, folyamatos koncentráció, vezetői visszajelzés hiánya, rossz időgazdálkodás. Mind-mind forrásai a munkahelyi feszültségnek. Ha teljesen nem is küzdhető le, néhány fogással csökkenthető. TANÁCS A dolgozókat számos dolog teheti stresszessé a munkahelyen. Feszültek lehetnek attól, hogy túlterhelik őket, vagy hogy aránytalanul sok információt zúdítanak rájuk egyszerre. A munkafolyamatok átláthatatlansága szintén egy stressz- forrás lehet, ahogy az is, ha ellentmondásos utasításokat kapnak. Az irreálisan magas követelmények, és a szoros határidők is megmérgezhetik mindennapjaikat. Ugyancsak növeli a feszültséget a munkáról való visszajelzés hiánya. A kiállhatatlan munkatársak és a fizikai körülmények - például a folyton lefagyó számítógép - is hozzájárulhatnak a dolgozók negatív hangulatának kialakulásához. Bár ezek apróságnak tűnhetnek, mégis ha huzamosabb ideig fennállnak, akkor súlyosak lehetnek a következmények. „A folyamatos stressz alatt álló alkalmazott először ingerlékeny- nyé, fáradékonnyá válik, hatékonysága csökkeni kezd. Később étkezési- és alvászavarok léphetnek fel nála, vérnyomása megnő. A végső fázisban pedig kénytelen lesz komolyabb pszichés és fizikai betegségekkel - gyomorfekély, infarktus, depresszió - szembe nézni” - figyelmeztet Kiss István munkapszichológus. Igaz, az utolsó fázis kevesekkel esik meg, addigra a többség már nem dolgozik azon a munkahelyen. A megfelelő időgazdálkodás elengedhetetlen Szerencsére azonban mindez egy kis tudatossággal megelőzhető. ,A határidők szorítása és a feladatok tomyosulása miatt ideges- kedőknek a megfelelő időgazdálkodást célszerű elsajátítaniuk. Próbáljanak meg különbséget tenni a fontos, halaszthatatlan illetve az elnapolható feladatok között. Ha nem egyértelmű a sorrend, kéije- nek segítséget vezetőjüktől” - tanácsolja a munkapszichológus. A feladatok megfelelő beosztásával rengeteg feszültségtől szabadulhat meg a dolgozó. Ez azonban nem elegendő. Érdemes elsajátítani különböző relaxációs technikákat is, elsősorban olyanokat, amelyek nemcsak otthon, de a munkahelyen is elvégezhetők. Ilyen például a Schultz-féle autogén tréning, amely során egyszerű, sablonszerű mondatokat kell ismételgetni, egy bizonyos testrészre vonatkozólag. Például: „A bal Iában meleg, nehézzé vált”, így az ellazulás mély állapotra érhető el. Akinek ez a módszer nem válik ínyére, annak elegendő egy- egy feszültebb pillanatban felállni, majd végezni néhány vállkör- zést, nyaknyújtást. Ettől azonnal jobban fogja érezni magát. Néha lassítsa le magát a dolgozó, ne rohanjon folyton. A rohanás általában kapkodással jár, az pedig gyakran többet árt, mint használ. Pihenőidő, ebéd a munkatársakkal Tanácsos emellett óránként legalább 5-10 perc pihenőt is tartani. Ez idő alatt ajánlott kikapcsolni az agyat, mással foglalkozni. Ezeket a szüneteket érdemes a munkatársakkal tölteni, vagy lemenni a büfébe és inni egy kávét, teát. Az ebédidő teljes kitöltése hasonlóképpen fontos. Semmiképp ne a monitor előtt, egy projekt megoldásán gondolkodva fogyassza el ebédjét. Inkább menjen el egy közeli étterembe, vagy üljön ki az ebédlőbe, és egye meg ott az ételt. Aggodalmaskodás helyett megoldáskeresés A stresszes dolgozóknak a fentiek mellett a gondolkodásmódon is változtatniuk kell. Egy problémás feladat esetén például nem kell rögtön a legrosszabbra gondolniuk. „Vizsgálják meg a helyzetet, majd gondolják végig, hogyan küzdhetnek meg vele. Ne aggodalmaskodjanak, hanem kezdjék el keresni a megoldást. Ha már elméletben sikerül a problémát, feladatot megoldani, akkor a gyakorlati megvalósítás már gyerekjáték lesz” - biztat a munkapszichológus. Kérdés, hogy mit tegyünk akkor, ha nem a feladatok okozzák a problémát, hanem állandóan fecsegő, vitázó munkatársunk, vagy épp maga a vezető, aki nem mond se jót, se rosszat munkánk minőségéről. A főnök sokat segíthet A munkahelyi konfliktusok kezelésére többféle gyógymód létezik. Először tanácsos a zavaró munkatárssal négyszemközt tisztázni a problémát. Ha ez nem segít, akkor viszont érdemes a közvetlen vezetőhöz fordulni. így kell tenni abban az esetben is, ha úgy érzi: túlzottak az elvárások, amelyeket felé támasztanak. A visszajelzés elmaradása miatt is jobb a főnökhöz fordulni. Egy négy- szemközti beszélgetésen mindezen problémák megoldhatók. Abban az esetben pedig, ha a vezető hajthatatlan, nem hajlandó kompromisszumot kötni, tanácsos megfontolni a váltást. Minden második dolgozót érint Egy felmérés szerint régiónkban minden második munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve. A dolgozók többsége az időnyomás miatt érzi feszültnek magát, de a munka túlzott mennyisége és a munkavégzés fokozott tempója is gyakorta problémát jelent. Az emberi kapcsolatokból eredő stressz okaként a válaszadók nagy része a vezetők intézkedéseit és a vezetői támogatás elmaradását jelölték meg. A felmérésből kiderül továbbá, hogy a dolgozók 40 százaléka a munkahelyi zajtól és a nem megfelelő hőmérséklettől szenved. (J)
