Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-29 / 249. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 29. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Dráfi Mátyás színművész? „A színpadon nem fáj...” (Somogyi Tibor felvétele) A vízből csak a feje látszik ki, de így is ráismer az em­ber. Amikor megszólal, kel­lemes baritonja téveszthe- tetlen. URBÁN KLÁRA Pöstyénben akadtunk össze, Dráfiék már az utolsó napjaikat töl­tötték a fürdőben. A komáromi Ma­gyar Területi Színház vezető színé­sze, aki 1969-től 1971-ig igazgatója is volt az intézménynek, minden percet igyekezett kihasználni a me­dencében: az egyik vízsugártól a másikig vándorolt, hogy fájós ízü­leteit pátyolgassa. A négy hét alatt nem csak a testét, a lelkét is kényez­tetette egy kicsit, arra is kel a gyógyír, hiszen az ő mesterségében az évek során a tapson, a sikeren, a gyönyörűségen kívül sok-sok mér­get, bánatot is nyelt. 1959 óta áll színpadon, s mostani kicsi társula­tával, a Teátrum Színházi Társaság­gal ma a vidéket járja, hogy, mint mondja, a „legeldugottabb helyek­re” is elvigye a szép magyar szót. Nemrégiben műtéten esett át, a forgói elkoptak, most már mindkét lábában műforgó van,, de azt mondja, soha nem gondolkozott azon, hogy búja-e az iramot vagy sem. „Nyolc évvel ezelőtt a bal lá­bamat operálták, egy éve novem­berben a másikat. Már a nyolcva­nas években megpróbálták egyszer helyrehozni, akkor még Brünnben, az tizenkét évet kibút, s akkor már nem úsztam meg, ki kellett cserél­ni, mert fájdalmaim voltak. Addig, amíg a színpadon nem éreztem, nem nagyon idegesített, de egyszer csak, amikor hirtelen mozdulatot kellett csinálni, nagyon éreztem.” Azon, hogy a közönség észreve- szi-e vagy sem, nem gondolkozott. „Szerintem észrevette, de a színpa­di munka olyan pszichikai nyomás, hogy az ember nem érzi, hogy vala­mi fáj.” ,Á dehooogy!” Hosszú szünetet tart, amikor arról próbálom faggat­ni, nem húzta-e meg a vészféket, amikor a nyolcvanas években rá­jött, hogy mi fenyegeti. „Nem spe­kuláltam rajta, nem is ajánlotta senki.” Nem vagyok benne biztos, hogy ellenkező esetben jobban odafigyelt volna magára, a kételke­dés, valami mással vegyülve szem­ben ülő feleségé szemében is ott van. „Fiatal volt Matyi, harmincöt­harminchat éves, amikor el kezdett fájni neki, de olyan őrületesen, s akkor kórházba is került. Egy hóna­pot volt ott - emlékezik Borbála asszony. - Az orvosok azt állapítot­ták meg, hogy becsípődött az ideg, s azt ajánlották, hogy amíg nem muszáj, ne operáltassa. S ő ehhez éveken keresztül tartotta magát. Már alig tudott menni, mindannyi­an mondtuk neki, hogy nézesse meg, mi is az, de ő legyintett, hogy amíg búok, megyek, mert úgyis meg kell majd műteni. Tiszta vélet­lenül eljutottunk Frantiskové Láznéba, jobban mondva, nekem kellett mennem, és én rábeszéltem, hogy jöjjön velem. Ott rögtön meg­állapították, hogy kokszartrózisa van. Két héten belül műtötték Brünnben...” Egy picivel rövidebb lett a lába, de a színpadon nem volt észrevehe­tő - Lüiomfiként ugrált, táncolt. Úgy felugrott a sezlonra, hogy az orvos, Tomóczy László doktor azt mondta: ,„Eltakartam a szemem, hogy ne lássalak.” Pöstyénben szorgalmasan rótta a métereket. Próbálta behozni, amit Komáromban elhanyagolt. „Tudom, hogy van ott uszoda, s jót tenne, de elfoglalt ember vagyok, nincs nekem arra időm - magya­rázkodik.” Mindkét lábát Érsekújvárott műtötték. „Nagyon jól csinálják. A nyakamat is ott hozták rendbe. 2003 január 19-én előadásunk volt - a Teátrummal a Furcsa párt játszottuk. Előadás után megven­dégeltek bennünket, s én megfog­tam a villát, de kiesett a kezemből. Hat hétig kutattak utána, hogy mi­ért történt - az idegorvos az orto­pédiára küldözgetett, az ortopéd az idegorvoshoz. Megjártam Po­zsonyt, de nem lettem okosabb. Elmentem megint Újvárba Tor- nóczyhoz, két hétig vizsgálgatott, egyszer csak megunta, felküldött két emelettel följebb az idegsebér szetre, s a röntgenfelvétel egyér­telműen megmutatta, hogy be van csípődve az ideg a nyakcsigolyám­ban. Pénteken hazaküldött, hét­főn megcsinálták Komáromban az előzetes kivizsgálásokat, kedden bevonultam hozzá, szerdán meg- műtött. Abban a pillanatban el­múlt a fájdalom, pénteken haza­engedett. Hat hétig kellett horda­nom azt a kemény gallért, utóke­zelésre jártam...” Egy Ids otthoni torna, egy kis ez, egy Ids az? Talán segítene... Fur­csán néz, felhúzza a szemöldökét: .Annyit lótok-futok, hogy még ez­zel is törődjek? Úgy elfáradok, hogy nem akaródzik...“ SZTÁR ÉS EGÉSZSÉG Az árulkodó fotó Liv Tyler bevallotta, hogy egész életében diétázott. A csinos holly­woodi színésznő csak a terhessége idején tett kivételt. Csak akkor tért vissza régi szokásához, amikor az egyik amerikai lapban megpillan­totta fotóját. .Akisfiam, Milo kilenc hónapos volt, amikor lencsevégre kaptak. A kép alá, kérdőjellel ugyan, de azt a szöveget írták, hogy megint terhes vagyok. Hát, mit mondjak, elszomorodtam”. Egy év­vel a szülés után aztán úgy döntött, hogy megint fogyókúrára fogja ma­gát. A kúra első két hetében törölte az étlapról az alkoholt, a tej- és pék­termékeket, a gyümölcsöt, a zsúo- kat, a keményítőt és az édessége­ket. Ehelyett sok zöldség, hal, illet­ve csibehús került a tányérra. A citromra esküszik Azok a bizonyos ízlések és pofo­nok különbözőek. Laetitia Casta szerint a citrom a legjobb szépség­ápoló. A szép francia színésznő a stresszes forgatások szünetében speciális citromfürdőt vesz, mert a sárga gyümölcs leve megnyug­tatja, ráadásul a bőre is regenerá­lódik, simább lesz tőle. A receptjét is elárulta: 3-4 citromot felszele­tel, s két órára hideg vízbe áztatja, s fürdőzéskor ezt a kivonatot önti a meleg fürdővízhez, (uk) TESTÜNK TITKAI A fül, az orr és a garat betegségei - 4. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Középfülgyulladás Kik azok, akiknél nagyobb a középfülgyulladás kialakulásának a kockázata? A heveny középfülgyulladásban a megbetegedettek közel fele 11 éves kor alatü gyermek. A megbetegedési kockázat fokozott azoknál akik gyakran náthásak, megnagyobbodott az orr- vagy a szájpadi mandulájuk, vagy esetleg orrpolipjuk van. A heveny forma gyakran alakul ki kanyaró, mumpsz és vörheny (skarlát) után. Az idült kö­zépfülgyulladás kialakulását elősegíti a rosszul kezelt heveny közép­fülgyulladás, a veleszületett vagy szerzett fülkürt-elváltozás. Idült gyulladás leggyakrabban gyermekeknél alakul ki 1-5 éves kor kö­zött, felnőtteknél általában 40 év alatt. Nagyon fontos, hogy az érin­tettek szárazon és tisztán tartsák a fülüket, és óvakodjanak attól, hogy a fülbe víz kerüljön. A hallószerv daganatos betegségei A hallójáratban kialakuló da­ganatok általában jóindulatúak, ezek közé tartozik a faggyúdszta, a jóindulatú csontdaganatok, az egyes sérülések után elbuijánzó hegszövetek (keloid). A hallóideg daganata jóindulatú sejtburján­zás, melynek korai tünetei a szé­dülés, a fülzúgás, az egyensúlyér­zés romlása. Rosszindulatú daganatok in­dulhatnak ki a hámsejtekből, ezek voltaképpen bőrrákok. Ezek gyógyítása műtéttel és sugárkeze­léssel történik Az orr és az orrüregek betegségei Az orr- és az orrüregi betegsé­gek tünetei közül a legismertebb az orrvérzés. Az orrvérzés beteg­ségtől függetlenül is bekövetkez­het, mivel az orrüreg nyálkahár­tyája erekben igen gazdag. A gyermekeknél gyakrabban előforduló orrvérzésnek nincs sú­lyos következménye, ha rövid ide­ig tart és nem ismétlődik. Ebben az esetben a vérzés magától, vagy egy hideg borogatás hatására el­múlik. Ha a vérzés gyakran je­lentkezik vagy igen bőséges és magától nem áll el, sürgősen or­voshoz kell fordulni. Az orrtomác - az orrüreg első, közvedenül az ormyüások mö­gött elhelyezkedő része - gyulla­dását különféle fertőzések okoz­zák. A leggyakrabban felfedezhe­tő kórokozó a Staphylococcus baktérium. Az általa okozott kelé­sek az orrhegy bőre alatti gyulla­dásokhoz vezetnek. A keléseket hagyni kell maguktól kifakadni, mert sebészi megnyitáskor a fer­tőzés a vénákon keresztül elérheti az agyat, ami súlyos állapothoz vezethet. Az orrdugulás érintheti csupán az egyik vagy mindkét oldali orr­nyílást, és a szaglás zavarával vagy elvesztésével jár. Okai sokfé­lék lehetnek, gyermeknél általá­ban a nátha, az orrüreggyulladás vagy az orrsövényferdülés kísérő tünete. Az orrüreggyulladás (rinitisz, nátha) az orrüreg nyálkahártyá­jának gyulladásos megbetegedé­se. Az orrfolyás és az orron ke­resztüli levegővétel nehezítettsé- ge jellemzi. Kialakulhat egy hétköznapi nátha szövődményeként, ami le­het arcüreggyulladás, hörghurut stb. A nátha önmagában jóindu­latú betegség. A nátha hátterében legtöbb­ször a dohányzás, a légszennye­zettség vagy az allergia áll. Néha fertőzések is szóba jöhetnek (szi­filisz, tébécé stb.), ilyenkor gya­kori a gennyes orrváladék és az orrvérzés. Az orrváladékból min­tát vesznek és kitenyésztik, majd az eredménytől függően kezelik. Az allergiás eredetű orrüreg­gyulladás igen gyakori, legismer­tebb formája a „szénanátha” (pol­len-allergia). Ugyanúgy kell ke­zelni, mint az egyéb allergiákat. A nyálkahártya túltengésével járó orrüreggyulladás kétoldali és át­meneti orrdugulással jár, a zava­ró tünet általában fekvő helyzet­ben jelentkezik. Az orrdugulás ál­landóvá is válhat. Az orvos meg­felelő orrcseppek alkalmazását javasolja, ami nem válhat szokás­sá az idővel kialakuló mellékhatá­sok miatt. A savós idült (allergiás) orrüreggyulladás főleg a gyerme­keket érinti, és gyakran ráteijed az arcüregre is. Allergiaként kell kezelni. Orrváladékozás Az orrüregi savós vagy gennyes váladékok varasodáshoz vezet­nek. A váladék az első estben a nátha, az allergiás orrüreggyulla­dás kísérő tünete. Míg a második esetben az arcüreggyulladást, a gennyes orrüreggyulladás kíséri. Kezelésük az alapbetegség keze­lése révén történik. A sorvadásos orrüreg-gyulladás A sorvadásos orrüreggyulla­dás a nyálkahártya elvékonyo- dásával és megkeményedésével, az orrüreg tágulatával járó idült gyulladás. A betegség oka isme­retlen, egyesek szerint örökletes jellegű, más kutatók szerint pe­dig a bakteriális fertőzés valószí­nűsíthető. A gyulladás lefolyása sokkal súlyosabb a nők esetében. Az orr belsejében pörkök alakulnak ki, a beteg elveszti a szaglását, váladé­kozás nélküli orrdugulás, súlyos orrvérzések jelentkeznek, és kel­lemetlen, az orrból származó bűz kíséri. A kezelés lényege a nyál- kahártya-pörkösödés csökkenté­se és a kellemetlen szag meg­szüntetése, az orrba permetezett antibiotikumok segítségével. Se­bészeti beavatkozásra is sor ke­rülhet. Forrás: Család és Egészség Hallásvizsgálatok ♦ Audiometria: a halláscsökkenés mértékének pontos meghatáro­zása egy elektromos eszközzel, az audiométerrel. ♦ Timpanometria: az audiometria egyik fajtája, mely a vezetéses halláscsökkenés okainak elkülönítésére szolgál. Mivel nem igényli a beteg aktív közreműködését, kisgyermekek kivizsgálására különö­sen alkalmas. ♦ Beszédhallásküszöb-audiometria: e vizsgálat segítségével megállapítható, hogy müyen hangosan kell kiejteni a szavakat ah­hoz, hogy a beteg megértse. ♦ A beszédértés vizsgálata: a betegnek a vizsgálat során alig ért­hető, egyszótagos szópárokat játszanak le. A helyesen elismételt szavak aránya idegi eredetű halláscsökkenés esetén jóval az átlagos alatt marad, míg vezetéses típusúnál megközelíti az átlagost. ♦ Agytörzsi vizsgálatok: az idegi alapú halláscsökkenéseken belül a betegséget okozó szerv azonosítására szolgál. A virágporszemcse (pollen) mikroszko­pikus képe. Tavasszal, amikor a szél széthordja a pollent, az erre allergiás személyek tüsszögnek, fáj a fejük, sőt arcüreggyulladásuk is lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom