Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-29 / 249. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Argentin elnökválasztás Buenos Aires. Mintegy 27 millió választópolgár járulhatott az urnákhoz a tegnapi argentin elnökválasztáson. A legutóbbi felmérések egybehangzóan az 54 éves Cristina Fernandez szenátor asz- szonynak, a leköszönő peronista elnök, Nestor Kirchner ■ feleségének a győzelmét jósolták: legalább 20 százalék- pontos előnyt adtak neki legfőbb ellenfélével, a keresztény-liberális Elisa Carrióval szemben. (MTI) Helyhatósági választások Szófia. Helyhatósági választásokat tartottak tegnap Bulgáriában. Az EU-hoz való csatlakozás óta rendezett első országos voksoláson a 6,9 millió szavazásra jogosult 45 ezer jelölt közül választ meg 5232 helyhatósági tanácsost, míg a 3213 polgármesteri tisztségre 14 ezren jelöltették' magukat. A szavazás jelzésértékű lehet a félidős balközép kormánykoalíció számára, de árulkodhat az új jobbközép párt, a GERB befolyásáról is. (MTI) A britektől kért menedékjogot London. Politikai menedékjogot kért Nagy-Britan- niában Mihail Gucerjev orosz nagyvállalkozó, a Ruszneft olajcég volt elnökvezérigazgatója. Mint a The Mail on Sunday emlékeztetett, Guceijev, aki az egyik legnagyobb magánkézben lévő orosz olajtársaság élén állt, júliusban bejelentette lemondását, miután állítása szerint példátlan zaklatások érték az orosz adóhatóságok és igazságügyi szervek részéről. Augusztusban az orosz rendőrség közölte, hogy nemzetközi körözést adtak ki ellene adócsalás miatt. Az eljárás emlékeztetett arra, amelyet a 2003-ban bebörtönzött másik olajmilliárdos, Mihail Hodorkovszkij, a Ju- kosz főnöke ellen indítottak. Ha London menedékjogot ad Guceijevnek, az ügy tovább ronthatja a Litvinyenko-gyil- kosság miatt amúgy is feszült viszonyt Nagy-Britannia és Oroszország között. (MTI) Konfliktusok a kongresszuson Berlin. Fontos gazdasági és külpolitikai kérdések is napirenden szerepeltek a német szociáldemokraták (SPD) hamburgi kongresszusán. A nagy többséggel pártelnökké újraválasztott Kurt Beck megerősítette, a szociáldemokraták lakossági részvények kibocsátásával kívánnák megelőzni, hogy a vasút „nagyberuházók prédájává” váljon. Beck élesen bírálta a konzervatív CDU-t, neoliberalizmussal és túlzott piaci radikalizmussal vádolva a koalíciós partnert. A vádakat Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke határozottan visszautasította. A bírálatra azzal válaszolt, hogy az SPD a szocializmus útjára kíván lépni. (MTI) Az iraki háború elleni tiltakozásul hatalmas tüntetéseket tartottak szombaton több amerikai nagyvárosban. A tüntetők az Együtt a békéért és az igazságosságért nevű mozgalom felhívására vonultak az utcára New Yorkban, Bostonban, New Orleansban, Chicagóban, Los Angelesben és más nagyvárosokban. Például Chicagóban több mint tízezren, San Franciscóban mintegy százezren vonultak az utcára. A tucatnyi megmozdulás egybeesett az Irak lerohanására adott szenátusi felhatalmazás ötödik évfordulójával. (SITA/AP-felvétel) Ankara lebegteti a fegyveres fellépést, Irántól kért segítséget a kurdok ellen Már az unió is bűnbak Ankara/Teherán. Továbbra sem zárható ki a katonai fellépés a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki állásai ellen - mondta tegnap Ali Ba- bacan törökkülügyminiszter. Korábban Erdogan kormányfő az EU-tbírálta. ÖSSZEFOGLALÓ A Teheránban tartózkodó Ba- bacan azután nyilatkozott, hogy tárgyalt iráni kollégájával, Manu- sehr Mottakival. Hangoztatta, minden lehetőséget mérlegelnek. .Ankara azt fogja tenni, ami szükséges, hogy megállítsa a kurd szeparatistákat.” Iráni partnere szerint Észak-Irakban a külföldi csapatok érkezésével megnövekedett a terrorista cselekmények száma, s ezek mögött Izrael és az USA áll. A török külügyminiszter, aki azért érkezett Iránba, hogy támogatást szerezzen a PKK elleni beavatkozáshoz, háláját fejezte ki Teherán együttműködéséért, de nem sorakozott fel Mottaki vádjai mögé. Kijelentette, nem hiszi, hogy az USA terrorszervezetet támogatna. Egy nappal korábban, szombaton Recep Tayyip Erdogan török kormányfő élesen bírálta az EU országait, amiért egyikük sem adja ki az ankarai hatóságoknak a kurd lázadókat. Tévébeszédében úgy vélekedett: az EU-tagállamok nem támogatják Törökország harcát, annak ellenére, hogy terrorista szervezetnek nyilvánították a PKK-t. Nem nevezett meg konkrétan egyetlen országot sem, csupán utalt Ausztriára. Ankara szerint Bécs júliusban lehetővé tette a PKK kincstárnokának, az Interpol körözése alatt álló, s Franciaországban terrorista cselekményekkel vádolt Reza Altunnak, hogy Ausztrián keresztüljusson el repülővel Észak-Irakba a szervezet egyik kiképző táborába. Törökország állítása szerint a kurd szakadárok menedéket kapnak és pénzt gyűjthetnek a fegyveres harchoz a nyugat-európai államokban. A kurd gerillák mérlegelik, hogy hamarosan szabadon engedik a több mint egy hete elfogott nyolc török katonát. Ezt a PKK egyik vezetője közölte. A katonák elfogását az ankarai kormány mind a mai napig nem ismerte el hivatalosan, de miután a fegyveres lázadók fényképeket és videókat hoztak nyüvánosságra, a török parlament egyik kurd tagja már szerdán kérte a PKK-t a katonák elengedésére. (MTI, ú) Szerbia megállapodást írt alá az EU-val - összeírják az üresen álló házakat Betelepülőktől félnek a vajdaságiak MTl-HÍR Belgrad. A Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) továbbra is nagyon aggasztja az, hogy a rendőrség folytatja az üresen álló vajdasági házak összeírását. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke és más vajdasági magyar politikusok hetek óta napirenden tartják a kérdést. Szerbia ugyanis pár hete megállapodást írt alá az EU-val arról, hogy állampolgárainak bizonyos csoportjai (például egyetemisták, tudósok) a jövő évtől kezdve az általános előírásokhoz képest könnyebben juthatnak vízumhoz, s mehetnek az unióba. Cserébe vállalta, hogy visszafogadja az illegálisan Nyugat-Európában tartózkodó volt jugoszláv állampolgárokat. Az eltávozottak pontos számát senki sem tudja. A belgrádi hatóságok pár ezer emberről beszélnek, a szerb sajtóban 100-150 ezres, a magyar politikusok körében 200 ezres tömegről szóló becslések keringenek, Brüsszel pedig hallgat. Benazir Bhutto először hagyta el Karacsit az ellene megkísérelt merénylet óta Parádéztak áldozataik tetemeivel MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Benazir Bhutto pakisztáni ellenzéki vezető szombaton látogatást tett szülőfalujában, és lerótta kegyeletét apja sírjánál. Ez volt a korábbi miniszter- elnök első útja Karacsin kívül, mióta kilenc napja merényletet kíséreltek meg ellene. A robbantásban 143-an haltak meg és több százan megsérültek, de a nyolcéves önkéntes száműzetésből hazatért politikus nem sérült meg. Szombaton több száz híve futott Bhutto gépkocsija és az azt kísérő terepjárók után a déli Szind tartományban. A politikus asszony apját, Zulfikar Ali Bhut- tót, Pakisztán egykori miniszter- elnökét Garhi Huda Baksban temették el. Ali Bhuttót a katonaság Benazir Bhutto (SITA/AP) 1977-ben, Ziaul Hakk tábornok vezetésével megbuktatta, és két évre rá felakasztották. Benazir Bhutto azután térhetett vissza hazájába, hogy Pervez Musarraf pakisztáni elnök amnesztiát adott neki, mentesítve őt az ellene a 90-es években felhozott korrupciós vádak alól. A találgatások szerint a két politikus megosztja egymás között a hatalmat a január eleji parlamenti választások után. Iszlamisták elraboltak, és megöltek Pakisztánban 13 embert, bosszúból amiatt, hogy a biztonsági erők előzőleg rajtaütöttek egy radikális muzulmán vallási elöljáró rejtekhelyén. A foglyok - a pakisztáni biztonsági erők hat tagja és hét polgári személy - közül négyet lefejeztek. A túszejtők állítólag parádéztak áldozataik földi maradványaival. Musarraf elnöknek egyre nagyobb fejtörét okoz az Afganisztánnal szomszédos országrészben egyre erősödő iszlamista fegyveres ellenállás. Csökkent az al-Kaida mozgástere Bagdadban Törzsi vezetők elrablása ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Elraboltak 11 szunnita törzsi vezetőt tegnap Bagdadban azt követően, hogy találkoztak Núri al-Máliki iraki kormányfő tanácsadóival. A törzsi vezetők Di- jála tartomány székhelyének, Baakúbának a környékéről érkeztek a fővárosba. Autóba rejtett pokolgép robbant fel tegnap az észak-iraki Kirkuk olajváros al-Haszír nevű negyedében. A detonációban legkevesebb nyolc ember életét vesztette, kigyulladt 25 üzlet és 10 gépkocsi. A rendőrség szerint a merényletben további 28-an megsebesültek. David Petraeus tábornok, az Irakban állomásozó amerikai erők főparancsnoka szerint jelentősen csökkent az al-Kaida által megtestesített fenyegetettség több olyan bagdadi negyedben, amely korábban a terrorszervezet bástyájának számított. Bizonyos területeken viszont új veszélyek leselkednek az irakiakra maffiajellegű tevékenységet folytató bűnözők részéről. A tábornok az új veszélyekkel kapcsolatban olyan bűncselekményekről - emberrablások, korrupció, zsarolás - beszélt, amelyek nem köthetők a felekezetek közötti gyűlölethez. (MTI, ú) Kevesebb üzemanyag jut a Gázai övezetnek Teljes gazdasági blokád? ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza. Izrael egyes hírek szerint már tegnaptól csökkentette a Gázai övezetnek szánt üzemanyag-szállításokat, más források szerint pár nappal később kerül erre sor. A szankciót annak nyomán hozták, hogy a zsidó állam kormánya szeptemberben ellenséges területnek minősítette a Gázai övezetet. Előzőleg a Hamász radikális szervezet erőszakkal átvette ott az uralmat, gyakorlatilag megszüntetve Mahmúd Abbász palesztin elnök fennhatóságát e területen. Izraeli emberi jogi szervezetek valószínűleg a legfelsőbb bírósághoz fordulnak majd e szankció miatt, amelyet kollektív büntetésként értékelnek. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter a múlt csütörtökön jelentette be, Kampánynyitás Orbán besegít Tőkésnek Bukarest. A Fidesz elnöke személyesen vett részt a novemberi romániai európai parlamenti voksoláson független jelöltként, az RMDSZ jelöltjeivel szemben induló Tőkés László püspök kampánynyitóján. Orbán Viktor arra buzdította a romániai magyarságot, minél nagyobb számban járuljanak majd az urnák elé. Szerinte az erdélyi magyarságnak olyan embert kellene küldenie Brüsszelbe, aki rendíthetetlen, hitelesen képviseli a magyar nemzet egészét és kiáll az autonómia ügyéért. Tőkés kifejtette: a jövendő brüsszeli képviselet központi programja az autonómia lesz, amelyet már 1992-ben megfogalmazott az erdélyi magyarság, de az RMDSZ feláldozta a hatalmi együttműködés oltárán. (MTI) hogy a Dél-Izrael elleni rakétatámadások miatt a zsidó állam büntetőintézkedéseket vezet be: rendszeresen megszakítják a Gázai övezetnek szánt áramszolgáltatást, és korlátozzák az üzemanyag-szállításokat. Barak helyettese, Matan Vünai pedig arról beszélt szombaton, hogy Izrael minden gazdasági kapcsolatot meg akar szakítani a Gázai övezettel. Jelenleg Izrael szállítja a terület teljes üzemanyag-szükségletét, és ugyancsak a zsidó állam gondoskodik a villanyenergia kétharmadáról. Naponta több mint száz kamion szállítja Izraelből a Gázai övezetbe az élelmiszert és az alapvető fogyasztási cikkeket, hogy a palesztin terület elkerülje a humanitárius katasztrófát. Ezért valamüyen megoldást kell találni a problémára - tette hozzá Vilnai. (MTI, s, ú) 498 spanyol mártír Boldoggá avatás Vatikánváros. Megbékélésre szólította fel a pápa tegnap a spanyol katolikusokat az 1936-39 közötti polgárháború 498 mártírjának boldoggá avatása alkalmából. XVI. Benedek a vasárnapi úrangyala imádság során fordult a hívekhez irodája ablakából, leróva kegyeletét „a hit hős tanúságtevői” előtt, akik vérükkel fizettek Krisztushoz és az egyházához való hűségükért. A pápa nem tett utalást a 498 katolikus pap, szerzetes és világi személy halálának történelmi körülményeire. Kijelentette: e tömeges boldoggá avatás - a legjelentősebb a katolikus egyház történetében - „mutatja, hogy a vértanúság nem csupán egyéneknek fenntartott kiváltság, hanem lehetőség az egész keresztény nép számára”. (MTI) BŰNÜGY Marokkói megrendelés? London. A kiterjedt marokkói gyermekszexipar megrendelésére rabolhatták el a Portugáliából csaknem fél éve eltűnt Madeleine McCannt. A gyerekrablókat annak a portugáliai üdülőnek az egyik alkalmazottja segíthette, ahol a négyéves skót kislánynak nyoma veszett. Erre a feltételezésre jutottak tegnapi londoni sajtó- értesülés szerint a szülők által felbérelt jó nevű spanyol magánnyomozói iroda detektívjei. A News of the World vasárnapi brit bulvárlap állítja: a szülők a Metodo 3 nevű, elrabolt gyermekek felkutatására szakosodott spanyol ügynökséget bízták meg a nyomozással. Az 1986-ban alapított barcelonai cég eddig 23 gyermek elrablási ügyében nyomozott, és mindegyiküket megtalálta. A lap szerint a Madeleine-ügyön két hónapja dolgozó spanyol magánnyomozók az összegyűjtött bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekrabló marokkói megrendelésre vitte el a kislányt, és előtte már napokig figyelte a családot, várva a megfelelő pillanatra. (MTI)
