Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-03 / 227. szám, szerda
14 Európai unió ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 3. www.ujszo.com Megosztja a francia politikusokat a DNS-teszt Portugália visszatáncolt ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon/Párizs. Túl népszerűnek bizonyult az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugáliában az az új jogszabály, amely legalizálta a hivatalos papírok nélküli bevándorlókat. A törvény augusztus eleji hatályba lépését követően a bevándorlási hivatal (SÉF) ingyenes telefonvonalára 900 ezer hívás érkezett. A Público napilap például megszólaltatott egy brazü emigránst, aki négynapos próbálkozás után tudott csak kapcsolatba lépni a SEF-fel. Az ellenzék rögtön azzal vádolta a lisszaboni kormányt, hogy nem szabott elég szigorú feltételeket, és a meghirdetett legalizálás más európai országokból is sokakat Portugáliába vonzott. Főként Spanyolországból és Olaszországból érkeztek afrikai, illetve ázsiai bevándorlók. A Jósé Socrates vezette szocialista kabinet végül egy hónap után arra kényszerült, hogy felfüggessze a törvény alkalmazását, és maga is beismerte: „gátlástalan közvetítők“ igyekeztek kihasználni a rendkívüli amnesztiát. A kínos közjáték után a portugálok finomítanak a jogszabályon, amely addig azt követelte meg, hogy a kérelmezőnek legyen munkaszerződése, és a portugál társadalombiztosítási rendszerben is vegyen részt. Portugáliában a munkaerő legalább tíz százaléka külföldi, elsősorban a volt gyarmatokról (Angola, Mozambik) és ma már egyre inkább Kelet-Euró- pából érkezik. Egyébként belevágott már a tömeges legalizálásba Spanyolország (2005-ben) és Olaszország (2006-ban) is. A spanyolok közel hétszázezer külföldinek adták meg a hivatalos státust, amiért hevesen bírálta őket Nicolas Sarkozy francia elnök (akkor még belügyminiszter). Sarkozy államfővé választása után kijelentette: átfogó legalizálásról Franciaországban szó sem lehet, a bevándorlók kérelmeit egyenként bírálják el. Mint ismeretes, a Szajna partján épp e napokban zajlanak késhegyig menő viták az új bevándorlási törvényről, amely a Franciaországba családegyesítési kérelemmel bevándorolni szándékozóktól megkövetelné az „önkéntes“ DNS-vizsgálatot. A korlátozással a francia kormányzat vissza szeretné szorítani a családegyesítést és növelné a munkavállalás céljából legálisan érkező bevándorlók jelenleg alig hét százalékos arányát. A törvény előkészítőinek indoklása -jogvédő szervezetek és az ellenzék egyaránt ezt támadja a leg- vehemensebben - szerint az egyre gyakrabban előforduló hamisított külföldi anyakönyvek kiszűrése érdekében kell a kérelmezőnek DNS-teszttel bizonyítania jóhiszeműségét, azaz a tényleges rokoni kapcsolatot egy francia állampolgárral. Sokan kétségbe vonják, hogy a származási országokban az ilyen jellegű vizsgálatokat el lehetne végezni. Egyben felhívták a figyelmet az örökbefogadott gyermekek esetében felmerülő kérdésekre. Szerintük a francia törvények szerint a családi alapon szociális támogatást kérők közti kötelék biológiai valósága nem ellenőrizhető, a DNS-vizsgálatokat kizárólag igazságügyi eljárásokban alkalmazzák. A DNS-vizsgálatok kiterjesztése a bevándorlókra a tudomány veszélyes célokra való felhasználását jelentené. Mivel kormánypárti honatyák is bírálják, egyelőre kétséges, hogy az új bevándorlási törvény tervezetét a jelenlegi formájában hagyják-e majdjóvá. (mti, ú) Kaczynski elnök hazatérésre buzdítja a fiatalokat Lengyel segélyumbulda ÖSSZEFOGLALÓ London/Varsó. A Nagy-Britan- niában dolgozó lengyel vendég- munkások fele duplán, otthon és a fogadó országban is igényelte a gyermeksegélyt. A főként eldugott, kis településekről származók abban bíztak, hogy a brit hatóságok nem fognak rájönni a turpisságra - közölte a BBC internetes hírszolgálata. Az uniós törvények szerint a bevándorló munkások más országban lakó gyermekeik után támogatásban részesülhetnek, azonban ezt az igényt nem nyújthatják be egyszerre két országban. Két évvel ezelőtt Gdansk térségében az ületékeseknek még csupán két kérelmet kellett ellenőrizniük, amelyeket a szigetországban dolgozó lengyelek nyújtottak be. Idén azonban már 1500 kérelem van elbírálás alatt. A BBC a 16 lengyel régióból kilencben gyűjtött adatokat, s ebből kiderült, hogy hat térségben a kérelmezők egyharmada-fele duplán nyújtotta be igényét a támogatásra. Az angol kormányt évente nagyjából 2 milliárd font veszteség éri a hamis segélykérelmek miatt - ebben a most kipattant lengyel segélyumbulda azért nem jelent számottevő összeget. A jelentés szerint a 2004 óta Kelet-Eu- rópából Nagy-Britanniába érkezett munkások 70 százaléka lengyel, ám a közülük valamiféle segélyre jelentkezők száma az arányokat tekintve alacsonyabb, mint a többi országból érkezetteké. Frank Field korábbi népjóléti miniszter hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a brit kabinet megszigorítsa a vendégmunkások szociális Lech Kaczynski (Reuters) támogatását. A 600 ezer szigetországbeli vendégmunkásból az utóbbi két évben közel 17 ezren folyamodtak valamilyen segélyért, ám ennek túlnyomó többségét elutasították. Lech Kaczynski hazatérésre buzdította az EU nyugati tagállamaiba áttelepült lengyel állampolgárok százezreit azon a közelmúltban megtartott varsói tanácskozáson, amelyet az államfő a kivándorlási hullámnak szentelt. Becslések szerint 1 millió 200 ezer lengyel települt át a jobb életkörülmények reményében más uniós tagállamba 2004 óta. Az átlagéletkoruk 26 évre tehető. A 600 ezer lengyelt vonzó Nagy- Britanniában készült tanulmányok szerint az áttelepültek 20 százaléka döntött úgy, hogy végleg a befogadó országban marad, 20 százalék biztos abban, hogy hazatér, és 60 százalék még mindig bizonytalan. „Ebből a 60 százalékból kell a lehető legtöbb embert meggyőzni arról, hogy Lengyelországban van a helye“ - fejtegette Kaczynski. (mti, ú) Nagyon megválogatná az unió, hogy kit enged be, mert csak a képzett munkaerőre van szüksége Kék kártya a bevándorlóknak Európában erősödik az idegenellenesség (Reuters-felvétel) Egyre-másra jelennek meg brüsszeli statisztikák az európai népességfogyásról, az elöregedésről, s ennek kapcsán riasztó becslések látnak napvilágot arról, hogy tíz-húsz év múlva mekkora visszaesést okoz majd az európai gazdaság számára a hatalmas munkaerőhiány. ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi hónapokban tucatnyi szakmai konferertciát is rendeztek e témáról, amely az elkövetkező években az unió egyik prioritása lesz. E rendezvényeken csak abban volt egyetértés, hogy keresni kell a megoldásokat, szinte minden másban jelentősek voltak a véleménykülönbségek. Amin nem is lehet csodálkozni, hiszen egymással ellentétes folyamatokat, érdekeket kellene koordinálni, egyensúlyba hozni. Ellenőrzött bevándorlás Az utóbbi hetek egyik vezető témája, hogy az EU brüsszeli kormányzata jelentős nagyságrendben szeretne a fejlődő világból képzett munkaerőt csábítani az unióba. Viszont a másik ilyen fontos téma, hogy az unió mindenképpen vissza akarja szorítani az illegális bevándorlást, Spanyolország már nemzetközi (uniós) segítséget is kért, mert egyedül nem tud megbirkózni a partjait évente több tízezres nagyságrendben elárasztó szegény afrikaiak tömegeivel. Az illegális bevándorlás visszaszorítására az Európai Bizottság milliárdos programokat dolgozott ki és fog még kidolgozni, a pénzt egyrészt propagandára és segélyek, támogatások folyósítására költi az érintett afrikai országokban, másrészt az úgynevezett nemzetközi tengeri rendőrség felállítására. Az unió tehát megválogatná, hogy kit enged be, csak a képzett munkaerőre van szüksége, amit a fejlődők érthetően nem vesznek jó néven, és az a legkevesebb, hogy agyelszívással vádolják az uniót. Az ellenőrzött bevándorlás ellen szól az is, hogy az utóbbi években - különösen 2001.szep- tember 11-e, majd Madrid és London után - az európai országokban általában nőtt az idegenellenesség. Franco Frattini igazságügyi biztos az amerikaihoz hasonló rendszer bevezetését kívánja kezdeményezni a képzett munkaerő becsalogatása érdekében. Egy közelmúltban! lisszaboni konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy míg az Egyesült Államokban - a zöld kártya rendszerének köszönhetően - a bevándorlók 55 százaléka képzett munkavállaló, addig ugyanez az arány az unió esetében mindössze 5 százalék. Frattini azzal érvelt, Európa számos területen küzd munkaerőhiánnyal, ahova igényelné a képzett munkaerő beáramlását. Csak két évre szólna? Az általa javasolt kék kártya - nevét az unió zászlajának színéről kapná - számos munkavállalással és tartózkodással kapcsolatos joggal ruházná fel tulajdonosát: gyors beutazást és ügyintézést biztosítana, és - elképzelése szerint - kétéves tartózkodást tenne lehetővé. A dokumentum érvényességét meg lehetne hosszabbítani, és az bizonyos idő elteltével nem csak az adott tagállamban, hanem más országokban is biztosítaná a szabad munkavállalást. A közvélemény ellenzi Frattini másik javaslata kiszélesítené a legális bevándorlók szociális és foglalkoztatással kapcsolatos jogait, közelítve jogállásukat az uniós állampolgárokéhoz. A biztos szerint tavaly januárban megközelítőleg 18,5 millió harmadik országbeli lakost regisztráltak az unióban, ami az EU összlakosságának közel 4 százalékát jelenti. Egyébként Frattini irodája nemrégiben cáfolta a Financial Times azon értesülését, hogy a biztos 20 millió bevándorló előtt akarja megnyitni az utat az EU-ba a következő évtizedekben. A közlemény szerint számokat egyelőre nem lehet mondani. Új kezdeményezés A tervek szerint Frattini a javaslatát hivatalosan csak október 23-án terjeszti elő, az eddigi reagálásokból valószínűnek tűnik, hogy több tagország tetszését sem fogja elnyerni. A munkavállalási jogot igen szűkmarkúan mérő Németország gazdasági minisztere például kifejtette, Berlin kizárólag csak bizonyos speciális esetekben képes nagy mennyiségben fogadni külföldi munkavállalókat. Pár nappal az említett lisszaboni konferencia előtt Benita Ferre- ro-Waldner külkapcsolatokért felelős EU-biztos a Die Weltnek nyilatkozva szintén az unió tagországaiba való bevándorlás megkönnyítését sürgette. Három indokként ő is három jelszót említett: az illegális bevándorlás megfékezése, a törvényes bevándorlás támogatása, a munkaerőhiány enyhítése. Hozzátette, hogy Brüsszel máris új kezdeményezést dolgoz ki, „mobilitási partneri viszonyt“ ajánlva. Szerinte a külföldi munkavállalók befogadása mérsékelné az európai társadalmak elöregedésének hatásait, és a gazdasági növekedéshez is hozzájárulna. Egyszerűbben vízumot Mivel azokban a nyugat-európai országokban, ahol már most is magas a bevándorlók aránya, sem a közvélemény, sem pedig - általában véve - a jobboldali pártok nem támogatják a bevándorlás megkönnyítését, a konzervatív osztrák politikus is azzal érvelt, hogy a bevándorlás, illetve az egyidejű munkavállalás engedélyezése csak meghatározott időre szólna. „Közös előteijesztésről lenne szó, de végül is minden tagország maga dönthet majd arról, hogy hány bevándorlót kész befogadni, továbbá mely területeken kíván számukra munkavállalási engedélyt biztosítani.“ Hozzátette azonban, hogy mindezzel párhuzamosan a vízumeljárás egyszerűsítésével is könnyítenék a bevándorlást, (-nák, mti) Növekedés csak a bevándorlással Brüsszel. Az európai népesség mindenekelőtt a bevándorlás révén növekszik - állította az EB migrációval és integrációval foglalkozó, szeptember közepén ismertetett éves jelentése. A dokumentum szerint a kilencvenes évekhez képest megduplázódott a bevándorlók száma az unióban. A múlt század utolsó évtizedében évente 0,5-1 millió fővel többen vándoroltak be az unióba, mint ahányan távoztak onnan. 2002 óta ez az úgynevezett nettó migráció 1,5-2 millió fő körül van. Egy 2006januári összesítés szerűit akkor külső országokból 18,5 millióan éltek az EU-ban, ez a 493 milliós uniós népesség 3,8 százaléka volt. (MTI) NÉPESSÉGFOGYATKOZÁS EURÓPÁBAN Brüsszel. A népességpolitika kapcsán érdemes idézni abból az átfogó elemzésből, amelyet a Moody's nemzetközti hitelminősítő készített tavasszal, az Európai Unió 50. évfordulója alkalmából. A dokumentum előrejelzése szerint az uniót fenyegető legfőbb gazdasági kockázatot a tagországok lakosságának elöregedése és az ezzel járó gazdasági, közfinanszírozási terhek jelentik. A Moody's szerint a rászorultsági ráta - a 14 év alatti és a 65 év feletti eltartandó népesség aránya a két korosztályi határ közötti, potenciálisan gazdaságilag aktív lakossághoz mérve - 1950-ben 52 volt, 40 százaléknyi gyermekkorúval és 12 százaléknyi időskorúval. A ráta most 46, viszont ezen belül már egyenlő - 23-23 százalék - a gyerekek és az idősek aránya Európában, 2050-re pedig 73 lesz a rászorultsági ráta, amelyen belül 27 százaléknyi potenciálisan aktív gazdasági szereplőnek kell eltartania 25 százaléknyi gyermekkorút és 48 százaléknyi időst. Ahogy az idős korosztály aránya növekszik, úgy válik ez a generáció sokkal befolyásosabbá politikailag is, ami nehezebbé teszi a reformokat. Ebből egyik lehetséges megoldásként az is következhet, hogy a kormányok még további eladósodás formájában áthárítják a terhet a jövő nemzedékekre, amelyek politikai súlya csökken. Ráadásul az alacsony termékenység miatt Európa már veszít is népességéből, ami „történelmüeg ritka jelenség békeidőben“. Az elemzés szerint ebben a tekintetben a 2004-ben csatlakozott új tagállamok sem hoztak sok friss vért, sőt ebben az országcsoportban még inkább heveny probléma az elöregedés, mint a régi EU-ban. A Moody's által idézett ENSZ- adatok szerint 2050-re Magyar- ország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Észtország lakossága várhatóan 15-18 százalék közötti mértékben csökken, de Bulgáriában például 34, Lettországban 27, Romániában 23 százalékos népességfogyás várható ugyanezen időszakban, (m, ú)
