Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-24 / 245. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN _ A PPP-projektek sorsa Pozsony. Majd a tenderek döntenek arról, hogy a kormány mennyire veszi igénybe az állami és a magánforrásokra támaszkodó PPP-projekteket - közölte tegnap Igor Choma, a Nemzeti Autópálya-társaság vezérigazgatója. Szerinte a közlekedési tárca nem kérdőjelezte meg a pénzügyminisztériumnak az autópályaépítéssel kapcsolatos konzervatívabb álláspontját. (SITA) Kitoloncoltak egy szlovákot Kubából Pozsony. Kiutasítottak Kubából Peter Novotny szlovák választási tanácsadót és egy cseh állampolgárt, mert kubai disszidensekkel tárgyaltak. A két férfit a hatóságok kihallgatták, majd a kubai rendszer hírnevének rontása vádjával kitoloncálták őket. Mindketten az Ember a bajban nevű civil szervezet megfigyelőiként vettek részt a választásokon. (SITA) Kritikus a kis Michal állapota Pozsony. Misko állapota változatlan - olvasható az Egyetemi Gyermekkórház internetes honlapján. Az orvosok szerint a szétválasztott sziámi ikerpár életben maradt tagjának, Michal Müllernek még mindig kritikus az állapota, ezért állandó felügyelet alatt áll. (ú) Javuló szlovák-spanyol kapcsolatok Pozsony/AAadrid. I. János Károly spanyol király szerint a Szlovákia és Spanyolország közötti kapcsolat jelentősen javult, amióta az országok az európai integráció kapcsán szövetségesek lettek. Ivan Gsparovic látogatása során a király kiemelte a két állam közötti kulturális kapcsolatokat, főként a spanyol és szlovák egyetemek együttműködését. (SITA) Savasmaffia-per: elnapolva Pozsony. A savasmaffia ügyének gazdasági részét a Speciális Bíróság tanácsának elnöke novemberre és decemberre napolta el, amikor 37 további tanú kihallgatását tervezik. Az egész csalássorozatot 2000-ben Frantisek Miker találta ki, aki azóta maga is bandája áldozatává vált. A férfi további 13 emberrel 50 vállalatból álló hálózatot hozott létre, amelyek egymás között fiktív üzleteket bonyolítottak értéktelen szoftverekkel, melyek után visszaigényelték a forgalmi adót. A banda két tagja, akik a gazdasági részben is érintettek voltak, börtönben várja az ítélethozatalt, ugyanis őket már a bíróság több rendbeli gyilkosságért elítélte. (jéem, s) A pályakezdők számára önkéntessé tenné a második pillért a kormányjavaslata Koalíciós ellentét Vita a nyugdíjtörvényről Fico nem határolódott el a Benes-dekrétumoktól Többen tiltakoztak a Magyar Gárda ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zsolna/Budapest. A Benes- dekrétumok Szlovákia jogrendszerének szerves részét képezik, a jelenlegi kormány számára érinthetetlenek - válaszolta tegnap Robert Fico Tom Lantos, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének felhívására, melyben azt javasolta a kormányfőnek, hogy határolódjon el a dekrétumoktól. „Ha valamitől el kell határolódnom, akkor az a Magyar Gárda lesz” - tette hozzá Fico. A Magyar Gárda ellen többen is tiltakoztak a napokban. Tegnapelőtt Anna Záborská európai parlamenti képviselő szólította fel a magyar kormányt, hogy ne tolerálja egy félkatonai szervezet működését, melynek jelképei a fasiszta szimbólumokhoz hasonlítanak. „Követelem a magyar kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az 1947-ben kötött párizsi békeszerződést, amelyben Magyarország kötelezte magát, hogy nem fogja eltűrni a fasiszta szellemiségű politikai, katonai és félkatonai szervezetek működését az ország területén”. A Szlovák Antifasiszta Harcosok Egyesülete (SZPB) is hivatalos nyilatkozatban tiltakozott a Magyar Gárda ellen. Az egyesület szerint egy ilyen veszélyes szervezet Európa közepén veszélyezteti a szomszéd államok biztonságát. A nyilatkozatban arról is szó esik, hogy a történelem már bebizonyította: a pártok védőszárnyai alatt működő félkatonai szervezetek a fasizmus születésének első jelei. Juhász Attila, a magyarországi Political Capital elemzője szerint nemzetközi értelemben semmiképp sem jelent veszélyforrást a Magyar Gárda létrejötte. „Természetes és logikus, hogy ezt a szlovák politika próbálja kihasználni, de a Gárdának nem nemzetközi szempontból van úgymond jelentősége. A Magyar Gárda, hasonlóan a Bolgár Gárdához, a romaellenes- ségre építve szerveződik. A Gárda nem jelentős szervezet, deolyan szempontból veszélyt jelenthet, hogy tovább mérgesítheti a roma-smagyar viszonyt. A Gárda létét tehát csak kihasználják olyan szlovák politikusok, akik egyébként magyarel- lenességre építik a politikájukat.” Az elemző szerint a Magyar Gárda kárt okoz Magyarország megítélésében; a radikális, szélsőjobboldali Jobbikhoz kötődik. „Külpolitikai jelentősége azonban nincs, belpolitikailag pedig annyi, hogy a Jobbik esetlegesen képes lesz erre a hálózatra építve olyan szavazótábort gyűjteni, hogy parlamenti párt váljon belőle.” Juhász Attila szerint azonban az, hogy a Jobbik mozgóurnás népszavazást akar tartani a szlovákiai magyarok autonómiájának megteremtése érdekében, s tagjai a jövő tavasszal a szlovákiai magyar falvakat végigjárva gyűjtenének szavazatokat, a szavazatszedőket pedig állítólag a Magyar Gárda tagjai kísérnék útjukon, mindenképpen olaj a tűzre a két ország viszonyában, s kárt okoz a szlovákiai magyarságnak. (sita, sán) Pozsony. Sokat finomodott a nyugdíjtörvény a parlamentbe való benyújtása után, de az ellenzék még mindig nem ért egyet a kormány, illetve az egyes kormánypártok javaslataival. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Egyelőre sok mindent csak szóban deklaráltak, a javaslat írásos változata még nem érkezett meg a parlamentbe” - indokolta lapunknak az ellenzéki pártok álláspontját Sárközy Klára (MKP) parlamenti képviselő. Ilyen javaslat az is, hogy - a szociális ügyi minisztérium szándékával ellentétben - a HZDS lehetővé tenné a korkedvezményes nyugdíj folyósítását a dolgozó nyugdíjasok számára is. Egy korlátozást ugyan a kisebbik koalíciós párt is bevezetne, de az csak a jövőre vonatkozna. „A korkedvezményes nyugdíjat legkorábban két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt lehetne igényeim” - jelentette ki Peter Sika (HZDS), a szociális ügyi minisztérium államtitkára. Az a javaslat azonban már írásban is megérkezett a parlamentbe, és a szociális bizottság is elfogadta, mely a pályakezdők számára önkéntessé teszi a második pillért. Ez a társadalmi réteg ma még kötelezően a kétpilléres rendszerben kezdi a takarékoskodást a nyugdíjas éveire, januártól azonban már döntenie kell: az egypilléres rendszert választja, vagy az öregségi nyugdíjjáruléka felét magánnyugdíjpénztárba fizeti majd. Az önkéntesség az 1986. december 31. után születettekre vonatkozik majd. A döntésre hat hónap áll majd rendelkezésére, a választása azonban élete végéig kötelező lesz, hacsak a képviselők - a jelenlegi helyzethez hasonlóan - újra meg nem nyitják majd a rendszert. A második pillér ugyanis várhatóan 6 hónapra megnyílik mindenki előtt, vagyis 2008. január 1. és június 30. között bárki visszatérhet az egypilléres rendszerbe, vagy fordítva: az egypilléres helyett választhatja a kétpilléres rendszert. A kismamák és az egészségkárosultat gondozók számára sem szűnik meg a kétpilléres rendszer, maradhatnak a nyugdíj- pénztárak ügyfelei, és az állam továbbra is fizeti helyettük a nyugdíjjárulékot, melynek fele a magánnyugdíjszámlájukra kerül majd. A rokkantnyugdíjasok azonban nem maradhatnak majd a nyugdíjpénztárak ügyfelei. (lpj-) Nem állított jelöltet a Magyar Koalíció Párlja, minden jelölt függetlenként indul Szombaton választ Nagymegyer UJ SZO-OSSZEFOGLALO Pozsony/Nagymegyer. Szombaton időközi polgármester-választást tartanak a csallóközi kisvárosban. Sámuel Lojkovic korábbi polgármester kora tavasszal megüresedett helyére 7 jelölt pályázott. Egy közülük, Sziszák József, időközben bejelentette visszalépését, így a nagymegyeriek 6 jelöltből választhatnak. Valamennyi jelölt függetlenként indul, még a Magyar Koalíció Pártja sem állított hivatalos jelöltet. Ez vonatkozik Sárközy Lászlóra, Sárközy Klára, az MKP helyi szervezete elnökének és országos alel- nökének férjére is. A párt helyi szervezete csak homályos ajánlásokat tett, hogy milyen kritériumok alapján válasszon polgármestert a lakosság. Várható, hogy a nagymegyeri szervezet lesz az első, melynek működését - élve a márciusban módosított alapszabály nyújtotta lehetőséggel - a párt országos tanácsa felfüggeszti. Ezt korábban megerősítette lapunknak Csáky Pál, az MKP elnöke és Berényi József elnökhelyettes is. Az alapszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy az országos tanács felfüggessze a helyi szervezet működését, ha az „elfogadható indok hiányában nem vesz részt a helyhatósági választáson”. „Az elnökség várhatóan a választások után, a jövő héten tárgyal majd a nagymegyeri választásokról” - mondta lapunknak tegnap Berényi József. Sárközy Klára korábban lapunknak azzal indokolta a helyi szervezet döntését, miszerintnem állítanak jelöltet, hogy Nagymegyeren a független jelölteknek van esélyük. „A nagymegyeriek úgy gondolják, hogy az MKP-nak Pozsonyban van a helye” - mondta lapunknak a képviselő. Az egyéni kampányok egyébként meglehetősen diszkréten zajlanak. Az indulók többsége saját lakossági fórumon, gyűlésen nem kívánta hirdetni a programját, maradtak a szórólapok, plakátok, illetve a helyi televízióban elhelyezett hirdetések. Polgármesterjelöltek Nagymegyeren: Bugámé Nagy Katalin Dobis László Dömény Zoltán Mikóczy Dénes Rudicky Ladislav, Sárközy László Néhány érdekesebb mozzanat azért akadt. Az egyik jelölt, Bugámé Nagy Katalin a helyi televízió képújságján keresztül nyűt levélben szólította meg Sárközy Klárát, az MKP alelnökét és parlamenti képviselőjét. Egyebek között azt vetette a szemére, hogy a nagymegyeri alapszervezetben annyi kurázsi sem volt, hogy nyíltan Sárközy Lászlót, a képviselő asszony férjét támogassa. Sárközy László a kampánya során a helyi roma közösséggel találkozott, egy roma felzárkóztató projektet ismertetett a jelenlévőkkel. Ladislav Rudicky a Csallóközben féloldalas fizetett hirdetést és segy interjút tett közzé. Dömény Zoltán ma délelőtt találkozik a város polgáraival a kul- túrházban, vérnyomás- és koleszte- rinszint-mérést szervezett az érdeklődők számára. Mint mondta: úgy gondolta, ha már pénzt fordít a kampányra, célszerűbbnek tartotta ilyesmibe invesztálni, mint szórólapokkal beteríteni a várost. A kampány holnap reggel hét órakor ér véget, ekkor kezdődik a 48 órás kampánycsend. Szombaton a nyolc szavazókörben 7.00-tól 20.00 óráig adhatják le voksukat a polgárok, (lpj, as) A témával az 5. oldalon is foglalkozunk. Pozsony. Éles vitát és váratlan fordulatot is hozott az egészségbiztosítókról szóló törvény tegnapi vitája. A tervezethez elsősorban az ellenzéki képviselők szóltak hozzá, akik bírálták az egészségügyi minisztérium javaslatát, mely jelentős korlátozná az egészségbiztosítók gazdálkodását. A vitában azonban Milan Urbáni, a HZDS alelnö- ke előteijesztette a múlt héten már jelzett javaslatait, melyek az ellenzék számára is elfogadhatóak. Ezek több ponton ellentétesek a kormány előterjesztésével, lehetővé teszik, hogy a biztosítók szabadabban kezeljék az év során keletkezett hasznot. Akár kórházakat, rendelőintézeteket is építhetnének belőle, és a nyereségből fedezhetnék ezek felszerelését is. Urbáni azt is javasolja, hogy az ügyféltörzset a biztosítók egymás közt pénzért ér- tékesítessék, a minisztérium ezt is tütani akarja, (lpj) Vágsellyén nem lesz Régi-új bíróságok Pozsony. A parlament jóváhagyta a bíróságok székhelyeit bővítő törvénymódosítást, amelynek értelmében kilenc újabb járásbíróságot hoznak létre, Malackán, Bazin- ban, Pöstyénben, Szakolcán, Bánó- con (Bánovce nad Bebravou), Vág- újhelyen (Nővé Mesto nad Váhom), Námesztón, Nagyrőcén és Simony- ban (Partizánske). Ezek a bíróságok 2005. január 1- jei hatállyal lettek összevonva más járásbíróságokkal a bírósági rendszer optimalizálásának keretében. Stefan Harabin igazságügyi miniszter szerint a mostam bővítés a bíróságok hatékonyságát növeli majd, és csökkenti a döntések felesleges halogatását. A parlament nem támogatta sem Lucia Zitnanská (SDKÚ-DS) javaslatát, mely engedélyezné a bírósági eljárások székhelyén kívüli levezetését, sem Biró Ágnesét (MKP), amely vágsellyei járásbíróság létrehozását szorgalmazta. Több parlamenti képviselő a módosítás elfogadása után nem is tudta, valójában melyik bíróságok létrehozását fogadták el. Ezt Daniel Lipsic (KDH) az ülés rendezetlen vezetésével magyarázza, (jéem, s) Szigeti László szerint Ján Mikolaj (SNS) javaslata növelné az állam beleszólását az iskolák életébe MKP: Központosítana az oktatási miniszter UJ SZO-ÓSSZEFOGLALO Pozsony. Az MKP szerint decentralizáció helyett központosítaná az iskolákat az új oktatásügyi törvénytervezet. „Az oktatási minisztérium ugyan az iskolák demokratizálásáról beszél, de az új törvény ennek pont az ellenkezőjéről szól: az állam egyre jobban bele akar szólni az iskolák életébe” - jelentette ki tegnap Szigeti László, az MKP alelnöke, volt oktatási miniszter. Szerinte Ján Mikolaj (SNS), az oktatási tárca jelenlegi vezetője olyan konkrét javaslatokat fogalmazott meg a kormány által a múlt héten jóváhagyott oktatásügyi törvénytervezetben, amelyek növelik az állam beleszólását az iskolák életébe, csökkentik az iskolák jogkörét, és támadják a nem állami tanintézmények finanszírozását. Szigeti úgy véli: főként a magániskolák kerülhetnek nehéz helyzetbe. A törvénytervezet szerint ugyanis a magániskolák üzemeltetője kérhet állami támogatást a minisztériumtól, amely aztán eldönti, hogy ad-e, vagy sem. ,A magániskolákban tanuló diákok szülei is ugyanúgy fizetik az adót, mint bárki más, ezért nem lenne szabad diszkriminálni őket” - jelentette ki Szigeti. A volt oktatási miniszter bírálja azt is, hogy Ján Mikolaj rövid idő alatt akar minőségi oktatási programokat kidolgozni - a tárca korábban bejelentette, hogy már jövőre elkészülhet az az oktatási minimumot tartalmazó terv, amelyet valamennyi iskolának tanítania kell majd. Szigeti úgy véli, hogy egy ilyen tantervet több évig tart kidolgozni, és ezt a folyamatot nem szabad feleslegesen meggyorsítani. Kritizálja az MKP politikusa azt is, hogy a minimális tantervet a minisztérium és az általa irányított szervezetek dolgoznák ki, és másnak, például polgári társulásoknak nem lenne beleszólása. Negatívnak tartja azt is, hogy a törvénytervezet nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy mennyi szabadságuk van az iskoláknak saját oktatási profiljuk kialakításában. A tárca egyelőre 60:40 arányt javasol az iskolákjavá- ra, az ellenzék szerint 70:30 százalék lenne az ideális. Szigeti bírálta Mikolaj elutasítja a bírálatot Pozsony. Ján Mikolaj miniszter elutasítja Szigeti szavait. Szerinte az új törvény szabadságot biztosít az iskoláknak annak eldöntésében, hogy mit tanítsanak. A magániskoláknak nyújtott állami támogatás korlátozásával kapcsolatban elmondta, a dotációhoz teljesíteniük kell bizonyos minőségi feltételeket. Az Állami Tanfelügyelőség „független, és egyedüliként ellenőrizheti az oktatási folyamatot az iskolákban” - mondta Mikolaj. Szigeti Lászlónak arra a javaslatára, hogy a nemzetiségi iskolákban egy évvel később kellene bevezetni a kötelező idegennyelv-oktatást, a miniszter azt mondta, ezzel „kárt okoznánk a kisebbségeknek.” (sita) az Állami Tanfelügyelőség jogköreinek megerősítését is. A tervezet szerint például a tanfelügyelők fogják ellenőrizni azt, hogy az iskolák tanterve összhangban áll-e az állami tantervvel. Ennek alapján a fő tan- felügyelő, vagy maga a miniszter javasolhatja az iskola igazgatójának leváltását, amit a tanintézmény üzemeltetőjének el kell fogadnia. Ez nem csak az állami iskolákra, de a magán- és egyházi iskolákra is vonatkozna. A volt oktatásügyi miniszter ugyancsak kritizálta a tankönyveket érintő szabályozást, amely szerint az iskolák csak azokat a tankönyveket használhatnák majd, amelyeket a minisztérium jóváhagy, illetve ajánl. Nem tartja jónak az MKP politikusa azt sem, hogy már harmadik osztálytól kötelező lenne az első idegen nyelv, hatodiktól pedig a másik idegen nyelv oktatása. Szigeti szerint ezt a nem szlovák nemzetiségű gyerekeknél egy évvel ki kellene tolni, mert számukra megterhelő lehet, ha az anyanyelv és az államnyelv mellett még egy nyelvet kellene kötelezően tanulniuk, (sán)
