Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-23 / 244. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 23. Külföld 9 A jobboldali liberális Polgári Platform győzött, a lengyel választók megdöntötték a két Kaczynski hatalmát Európa számára jó jel Tusk győzelme A lengyel parlamenti választáson győztes Polgári Platform elnökének, Do­nald Tusknak a politikai pályája igazi sikerszéria: az ambiciózus történész egy-egy markáns kisebb párt vezetőjéből az elmúlt években fokozatosan Len­gyelország egyik legmeghatározóbb politikusa lett (SITA/AP-felvétel) Varsó. A jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a sza­vazatok 90 százalékának összeszámlálása alapján 41,64 százalékkal végzett az első helyen a vasárnapi len­gyelországi előre hozott par­lamenti választásokon - kö­zölte a központi választási bizottság (PKW). ÖSSZEFOGLALÓ A második 32,04 százalékkal az eddig kormányzó nemzeti konzer­vatív Jog és Igazságosság (PiS) lett. Bejütott még a parlamentbe az Aleksander Kwasniewski volt ál­lamfő vezette balközép Baloldal és Demokraták (LiD) 13,17 százalé­kos támogatottsággal, illetve a Lengyel Parasztpárt (PSL), mely a szavazatok 8,83 százalékátkapta. A 460 tagú szejmben (alsóház) ezek szerint a PO-nak 208, a PiS- nek 164, a LiD-nek 52, a PSL-nek pedig 35 képviselője lesz (1 képvi­selői hely jut a német kisebbség­nek). A 100 tagú szenátusban 90 százalékos feldolgozottság mellett a PO 59, a PiS 36, a PSL és a LiD 1-1 mandátumot szerzett, szenátorrá választották a függetlenként indu­ló Wlodzimierz Cimoszewicz ex- kormányfőt is (a német kisebbség itt is kap egy mandátumot). Kiesett a parlamentből az 5 százalékos kü­szöböt át nem lépő két populista párt, a PiS két volt koalíciós partne­ELBaradei Iránról Túl korai lenne a bombázás Párizs. Mohamed ElBaradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség (NAÜ) igazgatója szerint Irán csak 3-8 év múlva lesz képes atomfegyver előállítására. ElBa­radei a Le Monde francia napilap hétfőn megjelent számának nyi­latkozott. A hírszerző szolgálatok egyet­értenek abban, hogy Irán még jó ideig nem lesz képes atomfegyver előállítására - mondta. „Szeret­ném cáfolni az olyan téves elkép­zeléseket, amelyek szerint Irán már holnap fenyegetést fog jelenteni” - hangoztatta. A NAÜ vezetője úgy vélte, túl korai lenne már most Irán bom­bázásáról gondolkodni. „Irak vi­lágos példa arra, hogy a fegyveres erő bevetése a gondot csak sú­lyosbíthatja ahelyett, hogy megoldaná” - hangsúlyozta. A Nyugat azzal gyanúsítja Iránt, hogy atomprogramjával az energiatermelés orvén titokban atomfegyver előállítására törek­szik. Teherán természetesen ta­gadja a vádat. (mti) re, az Önvédelem és a Lengyel Csa­ládok Ligája. A PiS nem érte el ma­ximális célját, az abszolút többség megszerzését az önálló kormány­záshoz. A választások nagy vesztese a baloldali koalíció (LiD), mely a ko­rábbi ciklusokban kormányzó Bal­oldali Demokratikus Szövetséget, a parlamentből kiesett egykori rend­szerváltó liberálisokat (Szabadság Uniója, illetve az ebből alakult, par­lamenten kívüli Demokratikus Párt), valamint a szintén baloldali kis Munka Unióját tömöríti. Alek­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Genf. A Svájci Néppárt (SVP) a szavazatok 29 százalékát kapta meg a parlamenti választásokon. Ez a legnagyobb szavazatarány, amelyre egy párt egymagában va­laha is szert tett svájci választáson - közölte tegnap az alpesi ország sta­tisztikai hivatala. Ez azonban nem sokat változtat a már vasárnap este ismertté vált szavazati arányokon. A jobboldali-populista párt győ­zelme nem elég ahhoz, hogy meg­változtassa a politikai erőviszo­nyokat az országban. Az SVP telje­sítményét a legjobban a szabad vál­lalkozást pártoló Radikális Demok­raták eredménye közelítette meg 28 százalékos szavazataránnyal még 1919-ben, amikor az I. világ­háború után újjászervezték a svájci választási rendszert. A sajátos svájci politikai rend­szerben a parlament jelöli ki szava­zás útján a hétfős kormány tagjait: erre az idén december 12-én kerül sor. A 1959-ben bevezetett „varázs­formula“ alapján rendre a négy leg­erősebb párt képviselőiből tevődött sander Kwasniewski volt államfő, a LiD vezetője már bejelentette, hogy végleg kiválik a politikai életből, és folytatja tanári munkáját az Egye- sültÁllamokban. Az új szejm pártpalettája ezzel tovább egyszerűsödött, az alsóház négypártivá vált. A liberálisok azonban messze állnak az abszolút többségtől, ezért koalíciós társat kell keresniük a kormányalakítás­hoz. Minthogy a nagykoalíciót a PiS-szel mindkét oldalról kizárják, marad a Lengyel Parasztpárt vagya baloldal. Utóbbi már közölte, hogy össze az irányító testület, méghoz­zá úgy, hogy a baloldali Svájci Szo­ciáldemokrata Párt (SPS), a csa­ládközpontú, jobbközép Svájci Ke­reszténydemokrata Néppárt (CVP) és a liberális szellemű, de szintén középen álló Svájci Radikális-De­mokrata Párt (FDP) egyaránt két- két-két minisztert delegált a gré­miumba, a jobboldal szélső szár­nem szándékozik koalícióra lépni a PO-val. Waldemar Pawlak, a pa­rasztpárt elnöke úgy nyilatkozott,' hogy komolyan fognak tárgyalni a PO-val az esetleges koalícióról, hi­szen a választások előtt Donald Tusk, a liberálisok elnöke az együttműködési szándékról tett tanúságot, a PSL pedig nyitott eb­ben az irányban. Az államfő és a PO konfliktusa máris körvonalazódik: a Wprost című hetilap tegnapi cikke szerint Lech Kaczynski beleszólást akar a kulcstárcák (belügy, nemzetvéde­lem, külügy és titkosszolgálatok) vezetőinek kinevezésébe. Ezt PiS- politikusok megerősítették. Grze- gorz Schetyna, a PO főtitkára azonban úgy nyilatkozott, hogy a miniszterek kiválasztása a győztes párt kizárólagos feladata, az állam­főnek csak kinevezésijogköre van. Az új lengyel liberális kormány csatlakozik az Európai Unió Alap­jogi Chartájához, így magától érte­nyát alkotó SVP pedig egyet. A mo­dell négy évvel ezelőtt azonban bo­rult, mert az SVP került ki győztes­ként az akkori választásból, és a CVP kárára eggyel több helyet ka­pottá kormányban. Az erősen idegen- és EU-ellenes SVP most is a legnépszerűbbnek bi­zonyult, és a szavazatok 29 száza­lékát szerezte meg: többet, mint tődően az új európai szerződéshez is - közölte vasárnap Jacek Sa- ryusz-Wolski. A Polgári Platform európai kérdésekben illetékes szó­vivője, az Európai Parlament kül­ügyi bizottságának elnöke a meg­alakítandó új kabinet kapcsán hangsúlyozta, hogy „az a korszerűség és az Európai Unióban való igen aktív részvétel kormánya lesz”. A tagállamok közül eddig Lengyelország és Nagy-Britannia utasította el az Európai Unió Alap­jogi Chartáját. A PO második szá­mú vezetője, Zbigniew Chlebowski közölte, hogy Donald Tusk, a párt vezetője vezeti majd miniszterel­nökként az új kormányt. Az Európai Parlament elnöke szerint Európa számára jó jel, hogy a Tusk vezette liberálisok nyerték a lengyelországi parlamenti válasz­tásokat. Hans-Gert Pottering, aki német kereszténydemokrata poli­tikus, Berlinben nyilatkozott erről újságíróknakhétfón. (mti) négy évvel ezelőtt, de lényegesen kevesebbet, mint amennyire vá­gyott. A legtöbbet a szociáldemok­raták veszítették (4,2 százalékot), méghozzá a zöldpárt, a GPS javára. A televízió előrejelzése szerint az új mandátummegoszlás: SVP - 61; SPS-43;FDP-31;CVP-31;GPS­18. (A fennmaradó helyeken ki­sebb pártok osztozkodnak.) A választást szokatlanul durva, rasszista megnyüvánulásoktól sem mentes, igencsak drága kam­pány előzte meg. A hangadó az SVP volt, amely nyíltan megfe­nyegette a többieket: felrúgja a négy évtizede érvényesülő, kon­szenzusos szabályokat, ha vezető­jét, a karizmatikus Christoph Blo­cher zürichi milliárdost nem vá­lasztják be ismét a kormány sze­repét betöltő szövetségi tanácsba. Az eredmények azt jelzik, hogy sem a baloldalnak, sem a jobbol­dalnak nem sikerült kibillenteni a másikat hídfőállásából: a svájciak most is a kiegyensúlyozottságra, a mértéktartásra szavaztak, és el­utasítottak bármiféle drasztikus irányváltást. Mein Zuhause Unsere Schwei? Az idegen- és EU-ellenes néppárt győzött a szavazatok 29 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon (Reuters-felvétel) Donald Tusk történész-politikus ♦ 50 éves, gdanski születésű, nős és két gyermek apja ♦ A 80-as években az antikommunista Szolidaritás tagja volt ♦ 2001-ben alapította meg a Polgári Platformot ♦ Nem volt tagja semmilyen kormánynak ♦ AzÉszaknyugat-Lengyelországbanélő 300 ezres kasub etnikai kisebbséghez tartozik ♦ Származása miatt gyakran támadják az ellenzéki politikusok, s azzal vádolják, túlságosan németbarát ♦ 2005-ben vesztesként került ki az elnök- és parlamenti válasz­tásokból (reuters) Az idegenellenes néppárt győzött a szavazatok 29 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon A svájciak elutasították a drasztikus irányváltást A vagyon egyharmadát visszakapják, a kétharmadot járadékban kifizetik SZLOVÉNIAI ELNÖKVÁLASZTÁS Megegyezés az egyházi kárpótlásról Lojze Peterle szerzett előnyt KOKES JÁNOS Prága. Visszakapják a volt szoci­alista rendszer alatt államosított vagyonuk egyharmadát a csehor­szági egyházak, míg a kéthar­madért az állam pénzbeli kárpót­lást nyújt nekik 83 milliárd korona értékben - jelentette be Václav Jehlicka cseh kulturális miniszter. Az egyházi kárpótlásról több mint másfél évtizedes vita után egyezett meg a kormány és az egyházak ál­tal létrehozott szakmai bizottság. A kárpótlást lehetővé tevő tör­vényjavaslatot a cseh kormány várhatóan decemberben vitatja meg, s a jövő év elején kerül a par­lament elé elfogadásra. A megálla­podás értelmében az egyházak té­telesen visszakapják vagyonuk egyharmadát, míg a 83 milliárd ko­ronára becsült kétharmadot az ál­lam 60 -70 év alatt évi járadékok­ban fogja kifizetni az egyházaknak. A javaslat szerint az egyházak csak az állam kezében lévő volt tu­lajdonukat kapják vissza tételesen. „A kárpótlás nem érinti a települé­sek, illetve a régiók kezében lévő vagyont. Kizárólag az állam kezé­ben lévő volt egyházi vagyonra vonatkozik” - jelentette ki a keresz­ténydemokrata miniszter. Az egyházi kárpótlás kérdése - eltérően a másfajta kárpótlásoktól, melyeket már a 90-es évek folya­mán rendeztek - gyakorlatilag a rendszerváltás óta éles viták tárgya az erősen ateista Csehországban. A katolikus klérus több esetben is nyíltan és élesen bírálta a cseh ál­lamot az egyházi restitúció haloga­tásáért. Müoslav Vlk prágai érsek tavaly azt mondta: a katolikus egyház kész akár Strasbourgba is elmenni, hogy megvédje követelé­seit és kicsikarj a az ügy rendezését. MTI-HÍR Ljubljana. A konzervatív nép­párti Lojze Peterle végzett az első helyen a vasárnapi szlovéniai el­nökválasztáson, de a novemberi második fordulóban vereséget szenvedhet a balközép jelölttől. A szavazatok 99,6 százalékának összeszámlálása után, a nem vég­leges hivatalos eredmények szerint Peterle állt az első helyen a szava­zatok 28,5 százalékával, messze alatta maradva a megválasztáshoz szükséges 50 százalékos támoga­tottságnak. Ha a november 11-ére kitűzött 2. fordulón sikerül győznie, Lojze Peterle lesz Szlovénia első jobbol­dali elnöke az ország 1991-ben tör­téntfüggetlenné válása óta. A Janez Jansa vezette konzerva­tív kormány párjainak többségét élvező volt kormányfő a 2. forduló­ban várhatóan Danilo Turk szoci­áldemokrata jelölttel mérkőzik meg. Turk a szavazatok 24,6 száza­lékátkapta. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Peterle, alulmarad a baloldal jelöltjével szemben a második for­dulóban. RÖVIDEN Gates bírálja aNATO-t Kijev. Robert Gates ameri­kai védelmi miniszter tegnap elégedetlenségét fejezte ki, amiért a NATO tagállamai nem nyújtanak elegendő tá­mogatást az afganisztáni műveletekhez, és leszögezte, hogy ez lesz „a fő téma” az észák-atlanti szövetség vé­delmi minisztereinek e héten esedékes informális minisz­teri értekezletén. „Nem va­gyok elégedett, hogy egy szö­vetség, amelynek tagjai összesen több mint kétmillió katonával, tengerésszel, ten­gerészgyalogossal és püótá- val rendelkeznek, nem képes előteremteni azokat a sze­rény kiegészítő erőforráso­kat, amelyekre kötelezettsé­get vállalt Afganisztán ügyében” - hangoztatta Ga­tes Kijevben, a Délkelet-eu­rópai Védelmi Miniszterek Tanácsának tanácskozását záró sajtóértekezleten, (mti) Rice türelmi időt kért Ankara. Recep Tayyip Er- dogan török kormányfő kö­zölte: Condoleezza Rice ame­rikai külügyminiszter arra kérte Törökországot, hogy néhány napig ne kezdjen ak­cióba a kurd lázadók rajtaüté­se után. Abdullah Gül államfő, ErdoganésYasarBuyukanit, a török hadsereg vezérkari fő­nöke előzőleg válságtanács­kozást tartott, hogy megvitas­sa a válaszlépést arra rajta­ütésre, amelyben kurd láza­dók az iraki határ közelében, Hakkari tartomány Yukseko- va városában 17 török katonát öltek meg. (mti) A trojka 14 pontos terve Bécs. A koszovói nemzet­közi összekötő csoport nevé­ben eljáró diplomaták tizen­négy pontot tartalmazó terve­zetet nyújtottak át az albán és a szerb félnek a megbeszélé­sek újabb, a bécsi külügymi­nisztériumban tartott forduló­jában, hogy az ellentéteket áthidalva előmozdítsák az egy helyben toporgó tárgyaláso­kat. Az EU-t képviselő Wolf­gang Ischinger német, Frank Wisner amerikai és Alek- szandr Bocan-Harcsenko o- rosz nagykövet először a Fat- mir Sejdiu elnök és Ágim Ceku kormányfő vezette albánokat fogadta, később a Vük Jere­mies külügyminiszter és Szlo- bodan Samardzsics Koszovó- ügyi miniszter alkotta kül­döttséggel találkozott. Dél­után konzultációk zajlottak a két fél között, (mti) Feloszlatott parlament Biskek. Kurmanbek Baki- jev kirgiz elnök rendelettel feloszlatta tegnap a közép­ázsiai volt szovjet köztársa­ság parlamentjét, és decem­ber 16-ára előre hozott vá­lasztásokat írt ki. A kirgiz vá­lasztópolgárok az előző napi népszavazás eredménye sze­rint támogatják az államfő alkotmánymódosítási javas­latait. (mti)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom