Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-22 / 243. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 22. vww.ujszo.com Nevem: Méri Ákos, Méri Dominik Szemem színe: barna/barna Hajam színe: szőke/szőkésbarna Születési súlyom: 3580g/2330g Testhosszam: 51cm/46cm Lakhelyem: Dunaszerdahely Születési időpontom: 2007. február 8., 17.00 Eddig elhanyagolták a kiskorúak lelki betegségeit Depressziós japán gyerekek MTI Minden tizedik japán kamasz szenved többé-kevésbé súlyos dep­ressziótól már a hatodik életévétől kezdve, s a 9 és 12 év közötti iskolá­sok négy százaléka depressziós - derül ki abból a tanulmányból, amelyet a Kyodo hírügynökség is­mertetett. A Hokkaido egyetem által ápri­lis és szeptember között csaknem 738 serdülő korú megkérdezésé­vel elvégett felmérés az első, amely nemcsak kérdőívek kitölté­séből, hanem beszélgetésekből is állott. „Meglepő, hogy ilyen magas a depressziósok aránya” - mondta Kenzo Denda egyetemi tanárse­géd, aki részt vett a tanulmány el­készítésében. Elismerte, hogy „elhanyagolták eddig a gyerekeknél fellépő de­pressziós eseteket, ezért komoly intézkedésekre van szükség, mert az ilyen depressziók öngyilkosság­hoz vezethetnek”. A felmérés készítése során Hok­kaido tartomány nyolc általános és két felsőbb fokozatú iskolájában összesen 382 fiút és 356 lányt kér­deztek pszichiáterek jelenlétében étkezési szokásaikról, szórakozá­saikról és alvásritmusukról. A vá­laszokból nyilvánvalóvá vált, hogy a 9 és 12 év közötti gyerekek 4,2 százaléka depressziós vagy máni­ákusan depressziós volt, továbbá, hogy ez az arány az életkor növe­kedésével emelkedett és a 12. évü­ket betöltőiteknél elérte a 10,7 százalékot. A múlt év végén gyerekek és fel­nőttek által elkövetett egész sor ön- gyilkosságról utólag kiderült, hogy a japán fiatalok közül többen szen­vednek valamilyen súlyos lelki sé­rülésben. Japán iskolások között gyakori az egymás gyötrése. Ezt a jelensé­get szakértők annak tulajdonítják, hogy a társadalom erős nyomást gyakorol a gyerekekre annak érde­kében, hogy eredményesek legye­nek és alkalmazkodjanak a több­séghez. Japán, ahol az öngyilkosságot alig helyteleníti a társadalom vagy a vallás, egyike azoknak az orszá­goknak, ahol a legnagyobb az ön- gyilkosságok aránya. Mutasson rá olyan tevékenységekre, amelyekben a gyermeknek sikerélménye volt a közelmúltban Féltékeny vagyok a testvéremre Ahogy a gyerekek ősszel bekerülnek az óvodába vagy az iskolába, a fertőzések száma elkezd nőni Az öcsikék és hugicák gyak­ran érzik, hogy nem érik utol nagyobb testvérüket a fejlődésben. Aggódnak pél­dául amiatt, hogy az iskolá­ban rosszabb teljesítményt fognak nyújtani, mint idő­sebb testvérük. Hogyan osz­lassuk el félelmeiket? FELDOLGOZÁS „A kisebbik fiam meg van győ­ződve arról, hogy soha nem fog tudni megtanulni olvasni. Abban is teljesen biztos, hogy nem tudja majd teljesíteni az iskolai torna­órák feladatait. Leginkább a kö­télmászástól fél” - panaszkodott egy anyuka a barátnőjének. A szo< rongó kisfiú négyéves - derült ki a beszélgetésből -, és már tudja, hogy a bátyja mindig is idősebb lesz nála három évvel. Ezért úgy érzi, nem számít, milyen időssé válik, bátyja mindig okosabb, ügyesebb lesz nála, és ami a leg­rosszabb: előnye behozhatatlan. 1. Ismerje el gyermeke érzéseit lódhasson és megfelelően fejlőd­hessen a szervezetük. 3. Keresse az alkalmakat, amikor azt az érzést keltheti gyermekében, hogy különleges. Óvatosan, gyengéden emlékeztes­sük őt arra, hogy neki is vannak bi­zonyos előjogai: például amíg a bátyja az iskolapadot koptatja, együtt tölthetik az időt, kedvenc kedvteléseiknek hódolhatnak: raj­zolhatnak, virágot szedhetnek. 4. Koncentráljon a teljesítményre Egy fiatalabb fiút nagyon elkese­ríthet, ha nem tud elvégezni egy olyan feladatot, amelyet nővére ját­szi könnyedséggel megcsinál. Mu­tasson rá olyan tevékenységekre, amelyekben a kisfiúnak sikerélmé­nye volt a közelmúltban: például, már felnőtt pohárból is tud inni, is­meri az ábécét. Azonban ne csak ügyességükre koncentráljon: tu­dassa velük, hogy nemcsak azért becsüli őket, mert egy csomó min­dent meg tudnak csinálni, hanem azért is, mert értékes emberek. Amikor azt mondja: „Sosem fo­gom tudni bekötni a cipőmet egyedül!”, ne válaszolja automati­kusan azt, hogy dehogynem, mert ezzel azt az érzést kelti benne, hogy elvárja tőle, hogy előbb- utóbb megtanulja. Kerüljük a köz­helyeket, és ne intézzük el egy le­gyintéssel, ha kifakad. Inkább tu­dassuk vele, hogy megértjük őt. A cipőfűzős példánál maradva vála­szoljuk azt: „Tudom, biztosan bosszant téged, hogy még nem tu­dod egyedül bekötni”. 2. Adjon konkrét magyarázatokat Annak okára koncentráljunk, miért van az, hogy minden élet­kornak megvannak a maga előjo­gai, minden korosztálynak a ma­ga képességei. Ha lánya szomorú, mert nővére tovább maradhat fent, magyarázza el neki, hogy a kisebb gyerekeknek- több alvásra van szükségük, hogy regenerá­5. Kerülje el az állandó összehasonlítgatásokat Semmi sem fáj jobban egy fiata­labb testvérnek, mint amikor ilye­neket hall az édesanyjától: „Márti bezzeg nem sírt, amikor megmos­tam a haját, te miért rendezel min­den alkalommal ekkora hisztit?” A gyerekeket kizárólag saját képessé­geikhez viszonyítva lehet megítél­ni: „Nézd csak, mire vagy képes, pedig a múlt hónapban még nem ment üyen jól az olvasás!” (átv) Bárányhimlő nélkül TÁJÉKOZTATÓ Az ősz beköszöntével megkez­dődik az óvoda és az iskola, ilyen­kor érdemes gyerekeink egészsé­gére is még jobban odafigyelnünk. Szeptember elejétől a közösségbe kerülő gyermekek fokozottabban ki vannak téve a fertőzések veszé­lyének. Miért gondolták régen, hogy a bárányhimlőn át kell esnie a gyere­keknek? Érdemes megelőzni - ma már van rá lehetőség! Közösségben nagyon gyorsan teljed a fertőzés, mert a vírusát cseppfertőzés és használati tár­gyak is közvetíthetik. Ahogy a gye­rekek ősszel bekerülnek az óvodá­ba vagy az iskolába, a bárányhim- lős fertőzések száma elkezd nőni. A legtöbb megbetegedés rendsze­rint a téli hónapokban következik be, ekkor könnyen alakulnak ki járványok is. A vírus gyors terjedé­se miatt a bárányhimlős megbete­gedések 90%-a még 9 éves kor előtt következik be. Bár néhány évtizeddel ezelőtt még úgy tartot­ták, hogy hasonlóan pl. a kanya­róhoz, a mumpszhoz, a torokgyík­hoz, a gyermekkor természetes velejárója a bárányhimlő is, mára azonban már bebizonyosodott, hogy érdemes megelőzni ezt a be­tegséget is. Azt már régen is megfigyelték, hogy a bárányhimlő idősebb kor­ban súlyosabb és hosszabb lefolyá­sú, ill. nagyobb kockázattal jár, mint gyermekkorban, ráadásul a terhesség idején a magzat és az anya életét is veszélyeztetheti a megfertőződés. A védőoltás megje­lenése előtt a bárányhimlő gyer­mekkori átvészelése bizonyult ke­vésbé veszélyesnek a felnőttkorival szemben. A prevenció az élet sok területén, így a fertőző betegségek tekinteté­ben is egyre fontosabbá válik. Ma már az orvosok többsége azt állítja, hogy nincs olyan fertőzés, amin ér­demes átesni. A fertőző megbete­gedések megterhelik az immun- rendszert, aminek következtében kevésbé tudunk ellenállni más be­tegségeknek. A bárányhimlő akár 10-14 napig is tarthat, ami alatt a gyermekek bágyadtak, nyűgösek és jobban vágynak az anyai törődésre, szere­tette, mint valaha. Ilyenkor nincs kedvük semmihez, nehéz lefoglalni őket, különösen úgy, hogy nem me­hetnek ki hosszabb időre a lakás­ból, és a látogatók sem jöhetnek hozzájuk, nehogy ők is megfertő­ződjenek. A kisgyermekeknek na­gyon nehéz elmagyarázni, hogy ne kapargassák a viszkető kiütéseiket, pedig azok akár életre szóló hege­ket is okozhatnak elfertőződés ese­tén. A bárányhimlős megbetegedé­sek mintegy 10%-ában szövőd­mény lép fel, és azt sosem tudhat­juk előre, hogy kinél lép fel kompli­káció. Leggyakoribbak a gennykel­tő baktériumok okozta felülfertő- ződések a bőrön, de emellett a köz­ponti idegrendszeri és a légúti szö­vődmények sem ritkák. Védőoltással a súlyos lefolyású bárányhimlő teljes mértékben megelőzhető! Enyhe lefolyású, ke­vés kiütéssel járó betegség ritkán ugyan akkor is bekövetkezhet, ha megkapta valaki a vakcinát, de eb­ben az esetben oltás nélkül súlyo­sabb lett volna a betegség. Az oltás nem gyengíti az immunrendszert, épp ellenkezőleg, erősebbé, ellen- állóbbá teszi a szervezetünket a bá­rányhimlő vírusa ellen! egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom