Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-20 / 242. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Fico gépe elromlott Lisszabonban Lisszabon. Meghibásodott a Portugáliában tartózkodó kormánydelegáció különgépe. A Tüpoljev futóművén és első kerekein fedeztek fel rendellenességet, emiatt órákkal el kellett halasztani a Robert Fico kormányfő vezette delegáció hazaindulását. A reptér szerelői megkezdték a hiba kijavítását. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy felszállt-e a gép. (SITA) Versenyben maradt a Slavia Capital Budapest. A tegnapi határidőig négy pályázat étkezett a MÁV Cargo magyar vasúti teherfuvarozó privatizációs eljárásának második fordulójára. A kötelező érvényű ajánlatot az amerikai szakmai és angol pénzügyi befektető alkotta Cargo Central Europe Konzorcium, a holland pénzügyi és cseh szakmai befektetőből álló New World Resources Transportation, továbbá az osztrák érdekeltségű Rail Cargo Austria és a GySEV Rt. konzorciuma, valamint a szlovák Spedtrans és a Slavia Capital konzorciuma adta be. Az első fordulóban még 12-en voltak, a másodikban 7-en, tegnap 4-re szűkült a kör. A pályázatok elbírálása során maximum 90 pont jár a felajánlott vételárért, míg a munkavállalókkal kapcsolatos vállalásokért maximum 10 pont adható. A Slavia Capital eddig a legnagyobb ajánlattal bírt. A novemberben várható döntést követően még az idén lezárul a privatizációs eljárás. A MÁV Cargo 2006-ban 93 milliárd forint árbevételt könyvelt el és tavaly 47 millió tonna árut szállított. (PB, ű) Több ukrán vendégmunkás jöhet? Pozsony. A munkaügyi minisztérium azt javasolja, szüntessük meg az Ukrajnával szemben fennálló munkavállalási kvótát, ami most évente csak 500 ukrán vendégmunkás itteni legális alkalmazását teszi lehetővé. A liberalizációt a hazai szakmunkáshiány kényszeríti ki. Ján Sihelsky, a központi munkaügyi hivatal vezérigazgatója szerint főleg a gép-, az autó- és az elektrotechnikai ipar igényli az alkalmazottakat, a felsorolt ágazatok mindegyike éves szinten legalább 5000 szakképzett embert tudna foglalkoztatni. Ukrajnában átszámítva csak 6000 korona az átlagbér, a minimálbér pedig 2200 korona, vagyis számukra vonzó az itteni 15-17 ezer koronás kereset. (Hn) Továbbra is súlyos Misko állapota Pozsony. Az e héten elvégzett műtét után sem javult Misko Müller állapota, a fiúcskát 33 napja választották el szimái iker testvérétől, aki csak három héttel élte túl a műtétet. Most a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem működik az emésztőrendszere. Misko csupán 25 centiméter hosszú vékonybéllel született, fél éves gyereknél ez általában már másfél méter hosszú. „A vékonybél ugyanolyan fontos szerv, mint a szív. A különbség, hogy ha a szív leáll, a halál perceken belül bekövetkezik, a vékonybél esetében hetek vagy hónapok is eltelhetnek” - magyarázta Tibor Sa- gát, a Pozsonyi Gyermekkórház főorvosa, aki szerint egyre rosz- szabbak Misko esélyei. (SITA) Horváthot nem lehet leváltani Pozsony. Legfeljebb Horváth György alkotmánybíró kérhetné saját leváltását, egyébként sem az államfő, sem az alkotmánybíróság elnöke nem javasolhatja menesztését. „Nincs törvényes lehetőség arra, hogy javasoljam a leváltását” - tette közzé tegnap Ivetta Macejková, az alkotmánybíróság elnöke. Horváthot 1996-ban adócsalásért jogerősen hat hónap szabadságvesztésre ítélték, büntetését egy évre felfüggesztették. Egyes jogászok szerint emiatt le kéne váltani, Horváth viszont azt állítja, mivel az ítélet már elévült, nem számít büntetett előéletűnek. Az alkotmánybíró leváltását az államfő, vagy a taláros testület elnöke javasolhatja, ha súlyosan megsértette a bíróság alapszabályzatát, vagy valamilyen bűncselekményért elítélték - ez nem vonatkozik az elévült ítéletekre. Macejková fegyelmi eljárást is kezdhetne a bíró ellen, de csak olyan kihágásért, amit már alkotmánybíróként követett el. (dem) Az orvosok szerint a fiúcska szervezete már kimerült a sok műtéttől (CTK-felvétel) A második pillérben valamennyi alap jóval magasabb hozamot produkált az inflációnál A jegybank ismét rácáfolt Ficóra Pozsony. Valamennyi nyugdíjalap az inflációnál magasabb hozamot biztosított az elmúlt egy évben, vagyis a nyugdíjszámlákon lévő megtakarítás valós értéke nőtt, derül ki a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) jelentéséből. ÚJ SZÓ-HÍR A jegybank jelentése a június végi állapotokat mutatja, amikor az évközi infláció a megelőző 12 hónapban 1,5 százalékos volt. Nem igazolódnak be tehát Robert Fico kormányfő szavai, melyek szerint a lakosság nyugdíjalapokban lévő megtakarítása veszélyben van, és a hozam még az inflációt sem éri el. A miniszterelnök augusztusban azt áhította, hogy a nyugdíjpénztárak éves vesztesége veszélyezteti a lakosság megtakarítását. „Az ügyfelek megtakarítása nincs megfelelően biztosítva” - jelentette ki Fico. A legnagyobb nyereséget a kockázatosabb befektetési politikát folytató progresszív alapok biztosították, a legeredményesebbek 8 százaléknál magasabb hozamot produkáltak. A kiegyensúlyozott alapok is hasonlóan jó eredményt mutatnak, az eltérés csak néhány tizedszázalékos. Az inflációt meghaladó mértékben nőtt a legbiztonságosabb befektetési politikát megvalósító konzervatív alap által kezelt vagyon értéke is, az inflációnál legalább 1,9 százalékkal magasabb hozamot biztosított a leggyengébb alap is. Ä szakemberek már augusztusban állították, hogy a miniszterelnök félrevezeti a lakosságot, vagy legalábbis félinformációkra alapozza véleményét, és a lakosság vagyona a második pillérben biztonságban van. Ezt többször alátámasztotta Marián Jusko, a jegybank elnöke is, aki úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjtörvény megfelelő mechanizmusokat biztosít a nemzeti banknak ahhoz, hogy hatékonyan ellenőrizze a nyugdíjalapok befektetési politikáját. A most nyilvánosságra hozott jelentés alapján feleslegesnek tűnik egy úgynevezett garanciaalap létrehozása is, amit a HZDS vetett fel a nyugdíj- törvény tárgyalása során. Ivan Svejna, a Hayek Alapítvány igazgatótanácsának elnöke szerint ugyan a HZDS elképzelése megvalósíthaA nyugdíjalapok hozama* Konzervatív 3,4-5,2% Kiegyensúlyozott 5,3-8,4% Progresszív 5,8-8,8% *2006 július—2007 június Forrás: NBS tó lenne, de ennek ára van. „Nem hiszem, hogy ez tragédiát okozna, habár a bankok sem garantálnak az inflációnál magasabb hozamot egyetlen termék esetében sem - mondta lapunknak Svejna. - A garancia egyfajta biztosítást jelent, ami pénzbe kerül. Ezt tehát valakinek meg kellene fizetnie, vagy az ügyfeleknek, vagy a kormánynak, ami végső soron ugyanaz. Szakmai szempontból ellenzem, értelmetlennek tartom a pénzintézetek számára előírni, hogy bármit is garantáljanak.” A nyugdíjspórolásról szóló törvény három, egymástól eltérő befektetési politikát folytató alap létrehozását úja elő a nyugdíjpénztárak számára. Az ügyfeleknek a nyugdíjkorhatár elérése előtt 15 évvel a kiegyensúlyozott, 7 évvel előtte pedig a konzervatív alapba kell váltaniuk, hogy a megtakarításuk értékét ne befolyásolják a részvénypiac időszakos kilengései, (lpj) Zsolna és Rózsahegy közt, 80 kilométeren három kiemelt kórház is van, Léva és Rozsnyó közt egy sem Abszurd helyzeteket teremt a kórházlista ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségügyi minisztérium továbbra sem hajlandó megindokolni, mi alapján állította össze az előnybe helyezett kórházak listáját. Szakemberek szerint a minimális hálózatról szóló rendeletben szereplő kórházak nem tudják biztosítani a minimális ágyszámot, melyről ugyanez a rendelet szól. Országos szinten 29 080-ban határozza meg a szükséges kórházi kapacitást, ebben a 22 240 akut ágy mellett szerepel 3211 krónikus és 3629 pszichiátriai ágy is. „A minimális hálózatról szóló rendeletet csak akkor indokoljuk meg, ha már a kormány is elfogadta” - mondta lapunknak Éva Slováková, az egészségügyi minisztérium sajtó- osztályának munkatársa. Erre már jövő héten sor kerülhet. Tomás Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa szerint a kialakult helyzet az egészségügyi minisztérium és a kormányfő számlájára írható. „A minisztérium akkor követte el az első hibát, amikor megnevezte a minimális hálózatba tartozó kórházakat” - mondta lapunknak a szakember. - Ezt követően a kimaradó kórházak elkezdtek lobbizni, és néhány Ha betartanák a rendeletet, a Léva és Rozsnyó közt élők nem kapnának megfelelő ellátást, és a Kassán túli régiók sem. eredményes volt.” Az első listát júliusban hozták nyilvánosságra, augusztusra további három kórház került fel rá. „Ezután közbelépett a kormányfő, és azt mondta, minden másképp lesz: csak az állami kórházak kerülnek fel a listára” - magyarázta Szalay. Ezzel visszaélt normaalkotó jogával, mivel előnybe helyezte a tulajdonában lévő kórházakat a magán és a megyei fenntartású intézményekkel szemben. A miniszterelnök elképzelésének megfelelő lista abszurd helyzeteket eredményez: például Nagyszombat megyében gyakorlatilag a nagyszombati egyetemi kórháznak kellene fogadni a megye összes betegét, mivel a másik állami intézmény, a pöstyéni reumatológiai intézet csak speciális betegségek kezelésével foglalkozik. A listára nem került fel a júliusban még biztos befutónak számító dunaszerdahelyi és galántai kórház sem. Hasonló a helyzet a többi megyében is, de Szalay szerint a lista regionális szempontból is elhibázott. „A Zsolna-Türóc- szentmárton-Rózsahegy vonalon nyolcvan kilométeren belül 3 kórház van, mely szerepel a listán, míg délen, Léva és Rozsnyó között egyetlen sincs, mivel az adott régióban egyetlen állami kórház sem működik - mondta Szalay. - Ha az egészségbiztosítók szigorúan betartanák a rendeletet, akkor a Léva és Rozsnyó között élők nem kapnának megfelelő ellátást.” Ugyanez vonatkozik a Kassán túli régióra. Az egészségbiztosítók viszont jelezték, hogy azokkal a kórházakkal is szerződnek, melyek nem szerepelnek a listán. A minimális hálózat célja az lenne, hogy megszabja, egy megyében mennyi orvosnak, kórházi ágynak kell működnie ahhoz, hogy biztosítani lehessen a lakosság egészségügyi ellátását. Az egészségbiztosítók feladata lenne, hogy a meghatározott számot biztosítsák, vagyis szerződjenek a megfelelő számú kórházzal, szakorvossal. Upj) Jövő héten várhatóan 50 fillérrel drágul a benzin és két hónapon belül túllépheti a 40 koronát Tíz év alatt a tízszeresére nőtt az olajár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Érdemes még ma megtankolni a kocsit, a piaci elemzők többsége szerint ugyanis a jövő héten további 50 fillérrel drágul a benzin és a gázolaj. Mindez a világpiaci olajárak szárnyalásával magyarázható. Tegnap soha nem látott magasságba, hordónként (159 liter) 90 dollár fölé emelkedett a kőolaj világpiaci ára. Úgy tűnik, árfolyama szerdán mindössze szusszant egyet, hogy aztán a korábbi lendületnek megfelelően további csúcsok felé vegye az irányt. Az olajár növekedéséhez elsősorban a törökországi politikai feszültség járult hozzá. A török parlament megadta a mandátumot a kormánynak, hogy az Irak északi részén tartózkodó kurd lázadók ellen támadást intézhessen. A befektetők kitermeléskieséstől tartanak az olajban gazdag területeken, továbbá attól, hogy a feszültség a Közel-Kelet több országára is átterjedhet. így egyre közelebb kerülünk a bűvös három számjegyű árfolyamszinthez, s ebben a spekulatív vételek is jelentős szerepet játszanak. A Barclays Capital olajpiaci elemző szerint a kérdés most már nem az, hogy a nyersolaj hordónkénti ára eléri-e a 100 dollárt, hanem hogy mikor. Az elmúlt héten az olajáremelkedési folyamat éppen betöltötte tizedik évét: 1997. október 12-én érte el eddigi mélypontját 9,13 dollárral, és azóta összesen 785 százalékkal drágult. A szlovákiai elemzők egy része szerint az elkövetkező időszakban nem kell számítani a benzinárak jelentős emelésére, többen ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ha a kőolaj világpiaci ára tartósan 90 dollár felett fog mozogni, a benzin literje két hónapon belül elérheti a 40 koronát. Egyetlen szerencsénk, hogy a szlovák korona árfolyama rekordszinten van az amerikai dollárral szemben. Ha a dollár ma is annyiba kerülne, mint egy évvel ezelőtt, akkor a benzin literjéért nem 38, hanem 41 koronát fizetnénk. (mi, p, m) Elfogadhatatlan, hogy bárkit megbélyegezzenek azért, mert nem dicsőíti Andrej Hlinkát, és politikusok írják elő az embereknek, hogy kit tiszteljenek Értelmetlenség a Hlinka-törvény ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Értelmetlenség, hogy törvénybe foglalják Andrej Hlinka érdemeit és az állam megszabja a polgárnak, hogy kit kell tisztelnie - vélik a Politikai Intézet (Public Policy Institute) képviselői. Martin Kamensky, az intézet munkatársa tegnap leszögezte: Hlinka nevéhez negatívumok is kötődnek, és a politikusok törvénnyel akaiják rákényszeríteni az embereket, hogy tiszteljék, mert más módon nem tudják Hlinkát megvédeni. „Ez az egész már rég nem Hlinkáról szól, hanem arról, hogy a politikusok visszaélnek a történelemmel. Csupán azért foglalkoznak ezzel a témával, hogy eltereljék a figyelmet a szociális és gazdasági problémákról” - szögezte le Kamensky. Megengedhetetlennek tartja azt is, hogy a politikusok megbélyegzik azokat, akik nem akaiják támogatni a törvényt. Az intézet szerint nem kizárt, hogy a Hlinka-törvény elfogadása láncreakciót indít el, és hasonló törvények következnek, például Dubcekről. A jogszabályról jövő héten tárgyal a parlament, az eredeti javaslatban az is szerepelt, hogy Hlinka megkapná a nemzet atyja címet, és hírnevét bíróságon is lehetne védeni. A végleges változatból végül ezt kihagyták. A Focus és az IVÓ társadalom- kutató intézet által a héten elkészített felmérés szerint a polgárok csupán egynegyede támogatja a Hlinka-törvényt. Érdekesség, hogy egyik párt szavazótáborában sincsenek többségben azok, akik fontosnak tartják a törvény elfogadását. Jövő héten, a csemovai tragédia 100. évfordulóján a községben leleplezik Hlinka viaszszobrát, és kiállítást rendeznek. Marek Dolník, a viaszszobor elkészítője elmondta: a szobor Hlinkát 43 évesen, a csernovái tragédia idejében fogja ábrázolni, (dem, s) A héten a parlament előtt is tüntettek a Hlinka-törvény elfogadása ellen. Az eredeti, törvényjavaslat szerint ilyen transzparens miatt bíróság elé került volna az ember, holott ez afféle jelszava volt az egykori pap-politikusnak. (SITA-felvétel)
