Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-19 / 241. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 19. Kertészkedő 15 A méhek esetleges kipusztulása nagyon súlyos ökológiai következményeket is maga után vonhat Vírustól kergülnek a méhek Egy különös vírusbetegség tartja lázban ezekben a na­pokban a méhészeket. Hí­rek szerint egy furcsa méh- kór tizedeli az állományo­kat. A méhek világszerte pusztulnak, a furcsa beteg­ség ellenszerét egyelőre nem ismerik. ISMERTETŐ Miként védekeznek az atka ellen? A varroa atka (Varroa destructor) a mézelő méh legjelentősebb kár­tevője. Jelentőségét fokozza, hogy a méhvírusok jelenléte esetén azokat teijesztheti, kártételüket fokozza, ami a méhállományok pusztulásához vezet (atka-vírus szindróma). A varroosis kártételé­nek csökkentésére, azaz a méhcsaládok termelőképességének fenn­tartására korábban szinte kizárólag kémiai szereket, peszticideket (piretroidokat, foszforésztereket és ámitrázt) használtak a méhé­szek. Azonban e készítmények huzamos használata miatt reziszten­cia alakult ki és a szerek sorra vesztettek hatékonyságukból. A dózi­sok emelése, a kezelés gyakoriságának fokozása csak átmeneti meg­oldást jelentett, viszont szermaradványok megjelenését okozták. A varroa atka elleni védekezés legfőbb eleme a méhállomány rendsze­res ellenőrzése és minimális mértékben a környezetkímélő vegysze­res beavatkozás, lehetőleg un. alternatív szerek használatával, (mta) Meglehetősen borúlátó jelen­tést adott közre az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Világszervezete (FAO) az évről évre növekvő méhpusztulásról. Tragikus adatok láttak napvilá­got: Észak-Amerikában, ponto­sabban az USA déli államaiban akadt olyan térség, ahol a teljes pusztulás meghaladta a kilencven százalékot, de az államok teljes területén belül is megfeleződött a méhek száma. Ennél kevésbé ri­asztó mértékben, de mégis har­madával fogyott a zümmögő méz­gyárosok állománya a világ legna­gyobb exportőre, Kína esetében, s a tendencia immár elérte Európát is. Az Egyesült Államokban a méhállomány radikális csökkené­se miatt - három év alatt a felére csökkent - máris ugrásszerűen drágult a méz. Vírusos eredetű gyilkos kór A méhpusztulás ügyében á ha­gyományos környezetkárosító té­nyezők (rovarirtó szerek, ipari gázkibocsátás, mobil telefon, atka és klímaváltozás) mellett megje­lent egy új, nagyon veszedelmes­nek tűnő vírusfertőzés, amely ha­tásában leginkább a kergemarha- kórra emlékeztet. A fertőzött méh idegrendszere gyakorlatilag összeomlik, nem talál vissza a kaptárhoz, végkimerülésig röp­A fertőzött méh idegrendszere gyakorlatilag összeomlik, nem talál vissza a kaptárhoz, végkimerülé­sig röpköd, aztán elpusztul (Képarchívum) köd, aztán elpusztul - a kaptár pe­dig üresen marad, a családot sza­porító méhkirálynő pedig a szó szoros értelmében éhen hal. A kór (IAPV-vírus) gyengébb fertőzés esetében is veszélyes, mi­vel legyengíti a hasznos rovar szervezetét, és a már eddig is sok gondot okozó atkák ellen védte­lenné válik. Márpedig a méhek esetleges kipusztulása súlyos öko­lógiai következményekkel is fe­nyeget. A virágos növények zöme a méhek segítségével szaporodik, egyes fajták fenntartása - főként az úgynevezett virágporszegény intenzív termesztésű gyümölcsök - a rovarok nélkül szinte kilátás­talan. Jellemző adalék, hogy az említett fajták gazdái gyakran ki­fejezetten e célra szerződnek a méhészekkel: az úgynevezett hor­dási időszakra megérkeznek a te­rületre a kaptárok, a méhlegelő használatáért pedig nem kér díjat a tulajdonos. A FAO-jelentés szerint az el­múlt évben az amerikai mandula­ültetvényeken a kiesés egyes terü­leteken meghaladta az ötven szá­zalékot is. Egyelőre nincs ellenszere Amerikai kutatók legújabb megállapítása szerint a méhgyil- kos betegséget egy vírus okozza, amely Ausztrálián át jutott el Amerikába, onnan pedig Európá­ba. Kontinensünkön főként Né­metországban pusztít - írja a Sza­bad Föld. A kutatók szerint a baj az, hogy a méhek szervezete nem tud el­lenállni ennek a vírusnak. (A mé- hekben egyébként több más vírus jelenlétét is kimutatták, azok azonban nem váltanak ki megbe­tegedést.) A tudósok arra gyanak­szanak, hogy a rovarok ellenálló képességének elvesztéséért elsődlegesen a Varroa destructor atka a felelős, amely Ausztrália ki­vételével az összes kontinensen jelen van. Ha ez az atka meg­fertőzi a méheket, úgy legyengül­nek, hogy ha ezután még az IAPV vírus is megtámadja őket, ment­hetetlenek. A kutatók feltételezé­sét erősíti, hogy Ausztráliában (ahol nem honos ez az atka) szin­te nyoma sincs a méhek pusztító „kergekórjának”. (A Népszava Online és az eFarmer alapján) A virágos növények zöme a méhek segítségével szaporodik Új szolgáltató rovatot indítunk Tisztel Olvasók, kicsit furcsának tűnhet, hogy a Kertészkedőben új tanácsadó rovat­tal próbálkozunk. Úgy véljük azonban, hogy az Új Szó jelenlegi lap­szerkezetéből eredően valószínűleg e két oldalon fér el leginkább az Állatorvos válaszol tanácsadó, amely szándékaink szerint rend­szeresen jelentkezne és közérdekű témákat boncolgatna. Hiszen egyre többen tartanak otthon - kertes házban, lakótelepi lakásban - kutyát, macskát vagy más kedvencet. Sokan talán nem is tudják, hogy milyen kötelességeik keletkeznek ebből fakadóan az állattal és embertársaikkal, családtagjaikkal szemben. Az új rovat megjelenési gyakorisága az Önök fogadtatásától is függ. Kérdéseiket a szerkesztőség címére küldött levélben vagy elektroni­kus postán tehetik fel és a válaszokat szakértőink adják meg. A szerkesztőség AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL ä§©g8®8»!S Milyen betegségek ellen véd a kutyák védőoltása? NAGY KORNÉL Köztudott, hogy azok a ku­tyák, amelyek megkapják a kötelező védőoltást, ritkáb­ban fertőződnek meg súlyos, gyákran életveszélyes beteg­séggel, így tovább élhetnek. Kevesen tudják azonban azt, hogy milyen betegségekkel szemben nyújt védettséget a védőoltás. Ezért röviden is­mertetném, milyen komoly betegségektől védhetjük meg kutyáinkat és család­tagjainkat, ha törődünk ked­venceink rendszeres beolta- tásával. Az első helyen kell említeni a veszettséget, amely nagy ve­szélyt jelenthet emberre és ál­latra nézve egyaránt. Ha e be­tegség kórokozója az emberi vagy állati szervezetbe jut, az esetek döntő többségében ha­lálos kimenetelű idegrendsze­ri megbetegedést okoz. A ve­szettség tünetei az állaton két, egymástól eltérő formában je­lentkezhetnek. Az állat visel­kedése mindkét esetben je­lentősen megváltozik. Az ún. „dühöngő veszettség” tünetei a következők: kezdetben az ál­lat tompulttá válik, ugatása re­kedtes lesz, erőteljesen nyála- zik. Később a kutya ingerült, támadó, harapós viselkedést tanúsít, ami agresszív dühön­géssé is fajulhat. A második eset az ún. „csendes veszett­ség”. Ha a kutyánkon törzs- és lábizomzati bénülási tünete­ket fedezünk fel, igen nagy az veszélye annak, hogy kutyánk csendes veszettségben szen­ved. Mindkét esetben azonos módon nyelési és ivási képte­lenség lép fel, az állat nem ké­pes enni és inni. A veszettség­gel fertőzött állatok az esetek többségében 4-6 napon belül elpusztulnak. Ezért Szlovákiá­ban kötelező a 3 hónaposnál nagyobb kutyákat évente egy­szer e veszélyes betegség ellen beoltatni. A veszélyes betegségek kö­zül említést érdemel még két, igen gyakran előforduló kór. Ez az ún. parvovírusos bélgyulladás és az ún. szo­pornyica. A parvovírusos bélgyulladás az egyik legveszélyesebb víru­sos emésztőszervi megbetege­dés, amely ha a vakcínázatlan állati szervezetbe jut, az állat pusztulását eredményezi. A parvovírusos bélgyulladást is könnyű diagnosztizálni: a ku­tya levert, kedvetlen, láz tüne­teit mutatja, gyakrabban há- nyik, széklete híg és véres. A szopornyicát szintén egy vírus okozza. A kutyáknál az esetek többségében végzetes légző- és emésztőszervi, illetve ideg- rendszeri megbetegedést idéz elő. E betegség tüneteinek egy része megegyezhet a parvoví­rusos bélgyulladás néhány tü­netével, ilyen például a levert­ség vagy a láz. Bizonyossággal megállapítható azonban, hogy a kutya szopornyica betegség­ben szenved, ha mindezek mellett még szem- és orrfo­lyást is tapasztalunk nála, ha a fogcsattogtatásaiból kiderül a rágóizmok görcsölése; vala­mint a hátsó végtagok elgyen­gülnek, erőtlenné válnak, a ku­tya nem tud állni, menni. Nem megfelelő és későn érkező se­gítség esetén a kutya túlélési esélyei csekélyek. PIACI ÁRSÉTA Pozsony október 17-én Komárom október 17-én Rimaszombat október 18-án Zselíz október 17-én Losonc október 18-án Szepsi október 17-én Kassa október 17-én sárgarépa 20 Sk/kg 10-14 Sk/kg 28 Sk/kg 10 Sk/csomó 17-18 Sk/kg 14 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 25-28 Sk/kg 50 Sk/kg 10 Sk/csomó 35 Sk/kg 35 Sk/kg 29 Sk/cs burgonya 15-17 Sk/kg 8-10 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12-17 Sk/kg 8-12 Sk/kg tojás 3,00-3,50 Sk/db 2,90 Sk/db X 3,20 Sk/db 2,90-3,00 Sk/db 2,20-3,60 Sk/db hagyma (fokhagyma) 23 (90-120) SK/kg 16-20 Sk/kg (3-5 Sk/db) 25 (120) Sk/kg 14(80) Sk/kg 10-23 (90) Sk/kg 16-17(110) Sk/kg 13-16(110) Sk/kg zeller 15 Sk/db 6-12 Sk/db 50 Sk/kg 9 Sk/db 29 Sk/kg 11 Sk/db 24 Sk/kg zöldpaprika 60 Sk/kg 18-28 Sk/kg 35 Sk/kg 10-15 Sk/kg 18-35 Sk/kg 58 Sk/kg 18-52 Sk/kg paradicsom 70 Sk/kg 30 Sk/kg 70 Sk/kg 20 Sk/kg 43-55 Sk/kg 45-70 Sk/kg 50-65 Sk/kg kelkáposzta 24-30 Sk/kg 12-14 Sk/db 35 Sk/kg 15 Sk/db 18 Sk/kg 20 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 260 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg X X X alma/körte 30-39/35 Sk/kg 18-30/x Sk/kg 25-35/48 Sk/kg 18-22/25 Sk/kg 15-35/15-45 Sk/kg 35/35 Sk/kg 29/x Sk/kg káposzta/karalábé 16 Sk/kg, 8-15 Sk/db 9-10 Sk/kg, 6-10 Sk/db 15 Sk/kg, 20 Sk/db 8 Sk/kg/10 Sk/db 10 Sk/kg /15-18/kg 12 Sk/kg, 15 Sk/db 10 Sk/kg, 10-15 Sk/db méz (dióbél) 140-160 (x) Sk/kg 100-130 (160) Sk/kg 120-130 (200) Sk/kg 100-120 (150) Sk/kg 100-120 (x) Sk/kg 80-160 (90-130) Sk/kg 100, 240 Sk/kg szőlő 50 Sk/kg 30 Sk/kg 59 Sk/kg 25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 58 Sk/kg 30-69 Sk/kg uborka 45-50 Sk/kg 28 Sk/kg 35 Sk/kg X 40 Sk/kg 35 Sk/kg 47 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom