Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-19 / 241. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 19. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ HOSPODÁRSKE NÖVI NY Tegnap a kulturális miniszter kapott szót a gazdasági napi­lap jegyzet rovatában. Marek Mad’aric hosszasan fejtegeti, hogy a szlovák törvények sze­rint a szlovákiai földrajzi ne­veket nyilvános érintkezésben az államnyelven kell használ­ni. Néhány város - Beszterce­bánya, Ólubló, Námesztó - a 19. század végén kapta ma­gyar nevét, amikor a magyar hivatalok elrendelték, a szlo­vák elnevezések használatát pedig megtiltották. A szlovák helyesírás szabályai szerint is szlovákul kell írni a szlovákiai földrajzi neveket, még akkor is, ha a szövegkörnyezet más nyelvű. Ha van is magyar kife­jezés egy-egy szlovákiai föld­rajzi objektum megnevezésé­re, ez csak annak megjelölése az adott nyelvben, de nem az objektum neve. Ezeket a ma­gánéletben használhatják, s azokban a helységekben, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, hivatalosan is - úja a tárcave­zető. Azt fejtegeti, hogy a ma­gyar megnevezések használa­ta a tankönyvekben megté­veszti a diákokat, s emiatt nem tudnak tájékozódni saját hazá­jukban. Ha csak a magyar megnevezéseket tanulják meg, nem tudnak rendesen közlekedni, sőt elszigetelőd­nek. Végül hozzáteszi: gyako­roljunk kegyet, és engedjük meg, hogy városaink, községe­ink nevét magyarul is tüntes­sék fel a tankönyvekben. NEWSWEEK POLSKA A parlamenti választás kime­netele nyitott, de a rendszer- változás óta még nem fordult elő Lengyelországban, hogy kétszer egymás után ugyanaz a párt győzött volna - nyilat­kozta Jaroslaw Gizinski, a hetilap rovatvezetője. A len­gyel pártok a választások előtt „metamorfózison” men­nek át, ugyanazok a politiku­sok egy új pártban, új felál­lásban jelennek meg. A hely­zet sajátossága, hogy rendkí- vüli, két évvel az előző után rendezett választásról van szó, és a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elég szi­lárdan tartja magát, noha a jobboldal hajlamos az osztó­dásra, szaporodásra. Két jobbközép párt áll egymással szemben, a baloldal annyira meggyengült, hogy nem je­lent komoly kihívást. Ezért a PiS taktikát váltott, nem a baloldal ellen kampányol, hanem a jobboldali liberális Polgári Platformot (PO) igyekszik „hírbe hozni” a bal­oldallal, próbálja elhitetni a választókkal, hogy a PO győ­zelme esetén a liberálisok koalícióra lépnek a „poszt- kommunistákkal”. Néhány vidéki önkormányzatban, vajdaságban a PO együttmű­ködik a Baloldal és Demokra­ták (LiD) balközép koalíció­val, s Donald Tusk, PO-vezér eddig kitért az egyenes vá­lasz elől, hogy koalícióra lép- ne-e a baloldallal a kormány- többség kialakítása érdeké­ben. Mindig azt mondta, a PO többfelé is koalícióképes, a liberálisok a jelenleginél jobb kormányt akarnak, és a választók döntik el, milyen összetételű legyen. Lehet, hogy a parlamentben a vá­lasztás után három párt ma­rad, a két jobbközép formá­ció és a baloldali koalíció.- Miniszter úr, azt hallottam, hogy a szex gyógyító hatású. Mi lenne, ha megpróbálnánk kikúrálni a kor­mányt? (Peter Gossányi karikatúrája) Képtelenség felmérni, mekkora az RMDSZ és Tőkés támogatottsága Párt és püspök párharca A romániai magyarságnak az országos részvételi há­nyadhoz képest legalább tíz százalékkal nagyobb arányban kell az urnák elé járulnia ahhoz, hogy a no­vember 25-i európai par­lamenti választásokon a Romániai Magyar Demok­rata Szövetségnek és Tőkés László független jelöltnek esélye legyen a bejutási kü­szöb átlépésére. MTl-HÁTTÉR Az RMDSZ azt szeretné, hogy a 35 fős romániai EP-küldöttségben legalább két jelöltje helyet kapjon. Ebben akkor reménykedhet, ha át­lépi az előírt ötszázalékos küszö­böt. Tőkésnek független jelöltként elégaszavazatok2,85 százaléka. Romániában több mint 18 millió 300 ezren szerepelnek a választói névjegyzékben. A magyarok száma a 2002-es népszámlálás szerint va­lamivel több mint 1 millió 430 ezer. A szociológusok körülbelül 1 millió 100 ezer potenciális voksolóval számolnak. Az országos részvételi arány alapvetően befolyásolhatja a magyarok szereplését. Minél na­gyobb ugyanis a román összlakos­ság egészében a szavazási kedv, annál kisebbek az RMDSZ és Tőkés esélyei. Ha például az összlakosság 75 százaléka járul az urnák elé, a romániai magyaroknak közel 20 százalékkal kell meghaladniuk ezt a részvételi arányt ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés reménykedhes­sen a sikerben. Alacsonyabb, mondjuk, 58 százalékos országos részvételi arány esetében (ennyien voksoltak a legutóbbi, 2004-es par­lamenti és államfői választáskor) 15 százalékkal több magyart kell mozgósítani. Az országos átlagtól való ekkora mértékű eltérést azonban a megfi­gyelők lehetetlennek tartják. A rendszerváltás óta ugyanis a romá­niai magyarok is körülbelül olyan arányban éltek választási jogukkal, mint a románok. A mostani előre­jelzések szerint a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok­nak mindössze a fele megy el vok­solni. Negyvenöt százalékos orszá­gos részvételnél a magyarok-56 százalékának szavazatára lenne szükség ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés is elegendő voksot kaphas­son. Ez abszolút értékben majdnem 646 500 szavazatot jelent. Ez az ér­ték csupán mintegy tízezer szava­zóval jelentene többet, mint ahá- nyan 2004-ben az RMDSZ listájára ütötték a pecsétet. Egyesek szerint előfordulhat hogy a szavazóképes lakosságnak csak 38 százaléka él szavazati jogá­val. Ez esetben lenne a legnagyobb esélye a bejutásra mind az RMDSZ- nek, mind Tőkésnek. Ekkor ugyanis 10 százalékos többletmozgósítás is elegendő lenne. Szinte képtelenség azonban felmérni, hogy az RMDSZ-nek és Tőkésnek mekkora a támogatott­sága a romániai magyarság köré­ben. A rendszerváltás óta ugyanis nem fordult még elő, hogy a ki- rályhágómelléki református püs­pök országos választáson az RM- DSZ-szel keljen versenyre. Azon felmérés szerint, melyet Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor rendelt meg a Desiré Alapítványnál a megkérdezettek 45 százaléka az RMDSZ-t, 23 szá­zaléka Tőkést támogatja, 32 szá­zalékuk pedig bizonytalan. Igaz, az előző években az RM­DSZ megrendelésére készültek olyan közvélemény-kutatások, amelyek szerint a romániai ma­gyarok 80 százaléka támogatja a szövetséget. Mivel magyar jelöl­tek korábban még nem birkóztak meg egymással országos választá­sokon, nehéz kiszámítani, hogyan viselkednek a romániai magyarok az új helyzetben. Márpedig egyáltalán nem mindegy, milyen arányban oszlik meg a felek támogatottsága. Ha például az RMDSZ csak a ma­gyarság 50-55 százalékának sza­vazataira számíthat, akkor is az ötszázalékos küszöb alatt marad, ha az országos részvételi arány 45 vagy 38 százalékos lesz. Ha pedig az RMDSZ besepri a vok- sok 80 százalékát, akkor Tőkés kénytelen folytatni otthon püs­pöki tevékenységét. A BND-nek csak a támadási tervekkel kapcsolatban nem voltak információi Belülről figyelték a szovjeteket ÖSSZEFOGLALÓ Egy tanulmány szerint a német szövetségi hírszerzés (BND) évti­zedeken keresztül mintegy tízezer ügynökkel kémkedett a szovjet csqapatok után, amelyek az egyko­ri NDK-ban állomásoztak. A felderítő tevékenység 1989-ig folyt. „Bizonyossá vált, hogy a BND rendkívül alaposan gyűjtött adatokat a volt kelet-németországi szovjet fegyveres erőkről, azaz ez irányú munkáját eredményesen végezte” - jelentette ki Matthias Uhl, a tanulmány egyik szerzője. Az ügynökök túlnyomó többsége egykori NDK-állampolgár volt, akik megfigyelték a szovjet kato­nai létesítményeket, s a különböző csapatmozgásokról is jelentést ad­tak. Az informátorok között jelen­tős számban voltak olyan polgári alkalmazottak is, akik a volt szov­jet laktanyákban, illetve más kato­nai intézményekben dolgoztak, s „belülről” figyelhették az esemé­nyeket. Mindennek alapján - mint a tanulmányból kitűnt - a BND szinte naprakész információkkal rendelkezett a volt szovjet hadse­reg erejéről, struktúrájáról, s ter­mészetesen fegyverzetéről is. Egyedül - mint a másik szerző, Armin Wagner fogalmazott - azon információkhoz jutottak hozzá nehezebben, amelyek a szovjet haderőn belül is felettébb titkos­nak számítottak. De a BND ezen a téren is eredményes felderítést végzett, így például több fegyver­raktárt derített fel a korábbi NDK­hoz tartozó tartományokban. A két történész tanulmánya könyv­ben is megjelenik, már a napok­ban. A kutatásokat elsősorban a BND közelmúltban nyilvánosság­ra hozott aktái alapján végezték. Egy tekintélyes hírszerzési szakér­tő a tanulmánnyal kapcsolatban elmondta, a szövetségi hírszerzés rendkívül jó „betekintéssel” ren­delkezett a volt NDK-s szovjet haderő erejére vonatkozóan. Egyedül a konkrét támadási ter­vekkel kapcsolatban nem voltak információi, ezen a területen az egykori keleti blokk titkosszolgá­latai szerinte tájékozottabbak vol­tak. Embereik ugyanis a politikai hatalmi apparátushoz is közel ke­rülhettek, ez viszont a BND-nek már nem állt módjában. (MTI) GL0SSZA Verd magad! MOLNÁR IVÁN Nyitrai polgárként büszke vagyok a városomra. Nyitra nem nacio­nalista, nem idegengyűlölő. Olyan modern európai város, amely szívesen lát mindenkit. Hogy az elmúlt időszakban több olyan hír is napvilágot látott, amelyek szerint a városban ferde szemmel néznek az idegenekre? Piszkos hazugság! Mi lapul az álhírekhátterében?Aválaszegyszerű. Városunk vezeté­se felismerte, a történelmi nevezetességek már nem elegendők ah­hoz, hogy nagyobb számú turistát vonzzanak hozzánk, őket csak úgy képesek a városba csalogatni, ha járulékos szolgáltatásokat is nyújtanak számukra. Mivel a strandunk katasztrofális állapotban van, a zobori drótkötélpálya nem működik, egyéb attrakciót válasz­tottak. Azokra a környező országokból érkező mazochista turisták­ra szeretnének építeni, akik a megkínoztatásban, megaláztatásban lelik örömüket. Az akció fedőneve: verd magad! Nyitra is választott magának egy reklámarcot, aki a várost népszerűsíti. Mivelközis- mert fotómodellre nem futotta, egy több nyelven beszélő, Nyitrán tanuló magyar diáklányra esett a választás. Ahazai sajtó hatalmas érdeklődése mellett rajta mutatták be, milyen élvezetekre számít­hat az, aki Nyitrára látogat. A város területén bárhol szabadon vé­resre verhetjük magunkat, a rendőrségnek azt hazudhatjuk, hogy a bőrfejűek tették. A rendőrség nem bántja a bőrfejűeket, hiszen ők valójában nem is léteznek. Ehelyett abban a kegyben részesülhe­tünk, hogy ellenünk indítanak eljárást. Ha szívesen látott vendégek vagyunk, akár be is csukhatnak. A városnak szerződése van a kor­mányhivatallal, így-külön díjszabásért-a belügyminiszter, akor- mányfő vagy az országos rendőrfőkapitány is egyedi fellépéssel lephet meg bennünket. Mindezt eddig csak a város reklámarca él­vezhette, hiszen a komplett program nem olcsó. A szolgáltatás leg­alább egy részét igénybe vevők azonban nem panaszkodnak, habár néha fizetés nélkül távoznak. Két hete cseh zenészek verték szét az orrukat, szintén a bőrfejűekre fogva a verést, a csehek azonban fize­tés nélkül hagyták el a várost, a rendőrök szolgáltatásait már nem vették igénybe. Ugyanígy tett egy hónappal ezelőtt egy cseh turista- csoport is. A börtönőrök, miután elverték magukat, szintén a bőrfejűeket okolták. Már a város lakói is egyre élénkebben érdek­lődnek a szolgáltatás iránt. Több roma és vietnami az elmúlt hóna­pokban, miutánjól megverte magát, felgyújtotta saját autóját, a há­zára pedig horogkereszteket rajzolt. Nemegynek még arra is volt pénze, hogy az egészet a bőrfejűekre fogja, sőt néhányan arra is be­fizettek, hogy a rendőrség a földig tiporja emberi méltóságukat. A gyermekes családoknak sem kell aggódniuk, nyáron például egy gyerekcsoport az Agrokomplex vásárvárosában verte meg magát, és még arra is telt nekik, hogy mindezt abőrfejűekre fogják. Ebből is látszik, hogy a hazaiaknak is van pénzük a minőségi szórakozásra. Büszke nyitraiként így csak arra kérhetek mindenkit, jöjjenek a vá­rosunkba, feledkezzenek mega hétköznapi problémáikról, és leg­alább egyszer az életben verjék véresre magukat! JEGYZET Fogd be a szád! BUCHLOV1CS PÉTER Minél hazugabb, korruptabb, szemforgatóbb ez az ország és annak mindenkori apparátusa, annál sűrűbben fordul elő az, ami legutóbb az Állami Pedagó­giai Intézet munkatársával meg­esett. Nyilatkozott a Sme napi­lapnak, mire rögtön kirúgták. A legszomorúbb az egészben, hogysemmiféletéves, alaptalan, valótlan dolgot nem mondott, még csak kínosat se, a gimnázi­umok és a nyolcosztályos gim- náziumok keletkezésének okai­ról beszélt. Elmondta a vélemé­nyét. S ezzel egzisztenciális ön- gyilkosságot követett el. Az ügy szempontjából már az is lényeg­telen,hogy az intézet igazgatója először letagadta az elbocsátás indokát, és az is, hogy konkrétan nem tudták megindokolni, való­jában mi az, ami nem tetszett az elbocsátott alkalmazott vélemé­nyében. Repülnie kellett, mert nem ahivatalos, kincstári véle­ményt szajkózta. Alapátra tett munkatárs szerint ez a nyilatko- zatkapórajött, csakürügy volt arra, hogy eltávolítsák. Miféle demokráciánakhazudott társadalmi rendszer az, ahola munkahelyi Nagy Testvér, és a Belső Előírások szerint kell vé­leményt mondani, ráadásul már az is baj, ha nem ugyanúgy, és nem ugyanazokkal a kifejezé­sekkel fogalmazzuk meg a hiva­talos agymosást? Öreg, ócska, velejéigrothadt sztálinizmus ez, mihez képest még a néhai szoci pártcenzúrája is az alapvető sza- badságjogokkánaánjának tűnik. FIGYELŐ Libanoni nyomortanya Az Amnesty International nem­zetközi emberjogi szervezet fel­szólította a libanoni hatóságo­kat, vessenek véget a palesztin menekültekkel szembeni „mód­szeresen hátrányos megkülön­böztetésnek”. A palesztinok számos szakmát nem gyakorol­hatnak, fel sem veszik őket a szakiskolákba, nem jogosultak társadalombiztosításra és orvosi ellátásra az állami egészségügyi intézményekben. Nyomorúsá­gosak a 12 menekülttáborban uralkodó életkörülmények. En­nek a túlzsúfoltság, valamint az infrastruktúra hiánya az oka. A táborok nem változtak 1948 óta, amióta a menekültek Libanonba érkeztek, holott a lakók száma azóta 100 ezerről 400 ezerre emelkedett. Számos család él egyeden helyiségben, mint egy nyomortanyán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom