Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-18 / 240. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 18. wvw.ujszo.com RÖVIDEN Elítélt alkotmánybíró Pozsony. Horváth György alkotmánybírót jogerősen elítélték a Sme információi szerint. A lap úgy értesült, a jelenlegi alkot­mánybíró 1993-ben nem vallott be 270 ezer koronányi adót, ezért 1996-ban a Pozsonyi Kerületi Bíróság adócsalásérj jogerő­sen hat hónap börtönbüntetésre ítélték, büntetését egy évre füg­gesztették fel. Horváth előéletéről sem az alkotmánybíróság je­lenlegi, sem az előző vezetője nem tudott. Horváth a Smenek azt nyilatkozta: amikor megpályázta a pozíciót, minden szükséges feltételt teljesített. Mint mondta, büntetését nem volt és nincs is oka eltitkolni, (s) Megműtötték Michal Müllert Pozsony. Ismét megműtötték Michal Müllert, a szétválasztott sziámi ikerpár életben maradt tagját. A sebészeti beavatkozásra a gyermek emésztőrendszerének problémái miatt volt szükség. Michal többi szervének állapota kielégítő. (SITA) Ismét itt a kergemarhakór Sunava. Két év után ismét megjelent a kergemarhakór (BSE) Szlovákiában. A Poprád melletti Sunava település mezőgazdasá­gi szövetkezetében bukkantak Magyarországról behozott beteg állatra, az elvégzett tesztek pozitívak voltak. 51 szarvasmarhát kellett elpusztítani, a többi állat nem volt fertőzött. Szlovákiában 2001-ben jelent meg először a BSE-kór a Garamszentkereszti (Ziar nad Hronom) járásban, összesen 23 teszteredmény lett po­zitív. Utoljára 2005-ben találtak beteg állatot a gútai szövetke­zetben. (akt) Újabb katonákat küldött a kormány Afganisztánba Helikopterek Koszovóba összefoglaló Pozsony. Továbbra is a NATO vezetése alatt szolgálnak majd a szlovák katonák az afganisztáni ISAF-misszió keretében - dön­tött tegnap a kormány. A kabinet jóváhagyta Fran- tisek Kasicky védelmi miniszter jelentését, mely szerint az afga­nisztáni misszióban 111, a ko­szovóiban pedig 39 szlovák kato­na fog szolgálatot teljesíteni. Ko­szovóba még két Mi-17 típusú helikoptert is kiküld a szlovák hadsereg, mivel a két cseh heli­koptert javítani fogják. „Egy helikopter havonta leg­feljebb 50 órát tölthet a levegő­ben, hat hónap alatt a két heli­kopter nem repülhet többet 600 óránál” - szögezte le Kasicky. Az afganisztáni misszió 355, a koszovói pedig 55 millió koroná­ba fog kerülni, a katonák külföl­di szolgálatát a védelmi minisz­térium saját költségvetéséből téríti, (dem) Már nem csak jogosulatlan vagyonszerzés a gyanú Formula bűnszövetkezet ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Formula-tip fogadóiro­da alkalmazottait már iíem csak jo­gosulatlan vagyonszerzéssel, de bűnszövetkezet létrehozásával és támogatásával is gyanúsítják - tájé­koztatott tegnap Katarina Lflavá- cová trencséni kerületi rendőrségi szóvivő. Elmondása szerint az al­kalmazottak által okozott kár már elérte a 190 millió koronát. Öt gyanúsított még vizsgálati fogságban van, négyen szabadlá­bon védekezhetnek, egy pedig - a 64 éves Jozef Jablonicky - to­vábbra sem került rendőrkézre. A gyanúsítottak 7-től 12 évig terje­dő szabadságvesztésre számíthat­nak. A fogadóiroda egykori alkal­mazottai meghamisították a szel­vényeket: utólag fogadtak a mécs­esekre, majd felvették a nyeremé­nyeket. (dem) NEM BÍZNAK VALENTOVICBAN Pozsony. A népesség több mint fele (51,1%) nem bízik Ivan Valentovicban - derült ki az MVK ügynökség közvélemény-kutatá­sából. A megkérdezettek 37,8 százaléka ért egyet az egészségügyi miniszter eddigi munkájával. A felmérés alapján az ország lakossá­gának egyharmada szerint az egészségügyi ellátás minősége az el­ső három legégetőbb probléma között szerepel. A megkérdezettek szerint az egészségügy helyzete összegezve az ötödik legnagyobb gondot jelenti Szlovákiában. A lakosság nagy része leginkább a drága gyógyszereket (20%), az egészségügyi tárca politikáját (16%) és az egészségügyi intézmények technikai felszereltségét (12%) kifogásolja. (SITA) Bízik Ivan Valentovicban? Nem tudni, hogy idén decemberben, vagy jövő januárban fogják-e kifizetni Mit jelent a 3. hely? Lesz karácsonyi nyugdíj SSL Pozsony. Lesz karácsonyi nyugdíj, döntött tegnap a kormány, de még kérdéses, hogy mikor: kifizetik-e még az idén, vagy csakjövőja­nuárban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az erről szóló törvény értelmé­ben a karácsonyi nyugdíjakat az adott évben kell kifizetni, ám hét­főn Jana Valóvá (Smer) képviselő javaslatot nyújtott be a parlament szociális bizottságában, hogy en­nek a kifizetése lehetséges legyen december helyett a következő év januárjában is. Olga Skorecová, a munka-, szociális-, és családügyi minisztérium szóvivője szerint a tárcának érdeke, hogy a nyugdíj­kiegészítést még az idén kifizes­sék. Robert Fico miniszterelnök múlt heti kijelentése szerint vi­szont minden az Eurostat jelenté­sétől függ, amely alapján eldönt­hető, mennyit költhet még az idén a kormány anélkül, hogy ve­szélyeztetné az euro 2009-es be­vezetését. Az összeg a nyugdíjak nagysá­gától függően - úgy, mint tavaly -1500, 1750, illetve 2000 korona lesz. A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők kapják a legmaga­sabb összeget. Tehát azok, akik­nek nyugdíja nem éri el a 3753 koronát, 2000 koronás karácsonyi kiegészítést kapnak. Akiknek nyugdíja 3754 és 7505 korona kö­zött van, 1750 koronát kapnak, s akiknek nyugdíja 7506 és 11 257 korona között mozog, 1000 koro­nára jogosultak. A nyugdíj-kiegészítésre több mint másfélmilliárd korona kelle­ne, ha még idén kifizetnék, az ne­gatív hatással lenne az államház­tartásra. Nőne a költségvetési hi­ány, s ez veszélyeztetné az euró 2009-es bevezetését. Épp emiatt nem számolt a kormány az idei költségvetésben a karácsonyi nyugdíjakkal, az euróövezetbe ugyanis csak akkor léphetünk be, ha az állami költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt marad. Ha a kormány mégis kifizetné még az idén a karácsonyi nyugdí­jakat, az az állami költségvetést 1 milliárd 649 millió koronával ter­helné meg - több mint 1 030 000 millió nyugdíjas jogosult erre a járadékra. A kormányprogram­ban szerepelt, hogy a kabinet A nyugdíj-kiegészítésre több mint másfélmilliárd korona kéne, ha idén ki­fizetnék, negatív hatással lenne a költségvetésre. minden évben javasolja a kará­csonyi nyugdíjat - az állami költ­ségvetés lehetőségeinek függvé­nyében. A jövő évi költségvetés­tervezet viszont már eleve számol ezzel a kiadással, (sán) Pozsony. Távolságtartással kell értelmezni azt az információt, mely szerint Szlovákia a 3. helyre került a Riporterek Határok Nélkül (RSF) sajtószabadság-rangsorá­ban - állítja Milos Nemecek, a szlo­vákiai periodikus sajtó kiadóit tö­mörítő szövetség elnöke. Vélemé­nye szerint ugyanis nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szlo­vák bíróságok még műidig nem ve­szik figyelembe a közérdeket olyan esetekben, amikor egy újságíré megsért néhány szabályt csak azért, hogy rendkívül súlyos infor­mációkat közölhessen. „Ez vonatkozik arra a bírósági döntésre is, mely alapján befa­gyasztották a Trend gazdasági heti­lapot megjelentető kiadó számláit. Én nagyon fogok örülni, ha a jövő­ben Szlovákia megtartja idei helye­zését a felmérésben, sőt az sem lesz ellenemre, ha javít rajta. Ugyanak­kor nagyon fogok örülni, ha ez az értékelés az országban uralkodó valós helyzetet fogja tükrözni” - tette hozzá Nemecek. Meggyőző­dése, hogy a sajtószabadságot nagymértékben befolyásolja az egyes kiadók gazdasági helyzete is, melyet a vüág fejlettebb országai­nak standardjával össze sem lehet hasonlítani, (dem, s) A karácsonyi nyugdíjak nagysága nyugdíj nagysága karácsonyi kiegészítés* 3753 Sk-ig 2000 3754 - 7 505 Sk 1750 7 506-11 257 Sk 1000 'koronában Forrás: MPSVR Öllös László politológus szerint a magyarok kevésbé ismerik Iveta Radicovát, ezért nem támogatják Gasparovic népszerű a magyarok körében is Kire adnák voksukat az MKP szavazói? Iveta Ivan Martin Ján Vladimír Radicová Gasparovic Bútora figeT Meciar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az MVK közvélemény­kutató ügynökség legutóbbi felmé­rése megerősítette, hogy Ivan Gasparovic egyetlen komoly ellen­fele Iveta Radicová (SDKU), aki azonban még nem döntötte el, hogy indul-e a 2009-es köztársasá- gielnök-választáson. A szakembe­rek szerint az ellenzéknek már ré­gen el kellett volna döntenie, hogy kit indít. A felmérés egyik legmeg­lepőbb eredménye, hogy Ivan Gasparovic népszerű a magyar vá­lasztók körében is, igaz a legna­gyobb részük Iveta Radicovára ad­ná szavazatát, a második helyen azonban a jelenlegi köztársasági elnök végezne. Jelenleg még csak Ivan Gas­Ki a legnépszerűbb elnökjelölt? Ivan Gasparovic 44,8% Iveta Radicová 24,6% Vladimír Meciar 11,4% Ján Figer 7% Ján Slota 7,8% Martin Bútora 4% Nem választana 11,1% Nem tudja kire adja voksát 11% Forrás: MVK parovic indulása látszik biztosnak, az elemzők szerint őt fogja támo­gatni a legnagyobb kormánypárt. A HZDS várható jelöltje Vladimír Meciar lesz, kérdés azonban, hogy a 2004-es fiaskó után - amikor a HZDS-ből kirúgott Ivan Gaspa- roviccsal szemben maradt alul - nem biztos, hogy megkockáztatja az újabb bukást. Pavel Haulík, az MVK igazgatója szerinte az ellen­zéknek mielőbb jelöltet kell vá­lasztani ahhoz, hogy bízhasson a sikeres szereplésben. A három el­lenzéki párt tavasszal megegye­zett abban, hogy tárgyalnak majd a közös jelölt indításáról, azóta azonban semmit sem tettek ez ügyben. Az MKP várhatóan nem tesz majd javaslatot elnökjelöltre, kér­dés azonban, hogy a KDH és az SDKÚ meg tud-e majd egyezni egymással. Pavol Hrusovsky nem zárta ki, hogy elindul a KDH szí­neiben, arra azonban szinte esé­lye sincs, hogy bejusson a máso­dik körbe. A legveszélyesebb az, hogy még az SDKÚ sem döntötte el, hogy kit látna szívesen elnökje­löltként. A szavazóiknak csak 54 százaléka támogatja Iveta Radi­covát, akit a közvélemény-kuta­tások általában a második legesé­lyesebb jelöltnek mutatnak. Az MVK legutóbbi felméréséből kide­rül, hogy az SDKÚ alelnöke az MKP választói körében csak 34,1 százalékos támogatottsággal bír, alig többel, mint a második he­lyen végzett Ivan Gasparovic. Ollós László politológus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a magyar választók körében Radicová kevésbé ismert. „Gaspa­rovic támogatottsága magyaráz­ható azzal, hogy gyakran támo­gatja a Smer szociális jellegűnek beállított intézkedéseit - mondta lapunknak a Fórum Intézet mun­katársa. - Ha azonban tényleg be­indulna a kampány, és az MKP elég energiát fektetne bele, akkor ez az arány módosulhat.” A ma­gyar választók vezetik a bizonyta­lanok listáját: 38,8 százalékuk nem tudja kire adná voksát vagy nem menne el választani. Opj) A kulturális minisztérium azt javasolta a kabinetnek: az SNS által kidolgozott jogszabályt fogadják el Nem döntött a kormány a Hlinka-törvényről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnap nem fogadott el határozatot a Hlinka-törvénnyel kapcsolatban. Mindezt annak ellenére, hogy a kulturális minisztérium azt java­solta a kabinetnek: a Szlovák Nem­zeti Párt (SNS) által kidolgozott jogszabályra bólintsanak rá. A lex Hlinkáról a parlament je­lenlegi ülésén fognak szavazni má­sodik olvasatban. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője korábban kije­lentette: bízik benne, hogy a koalí­ciós képviselők felfogják, müyen fontos a nemzeti pártnak ennek a jogszabálynak az elfogadása. Sze­rinte Hlinka egész életét a nemzet­nek szentelte, az ország szellemi vezetője és politikai vezére volt, ezért is fontos, hogy érdemeit egy külön törvénybe foglalják. Erről vi­szont nem mindegyik koalíciós képviselő van meggyőződve, s bár az eredeti törvényjavaslat már két módosításon átesett - legutóbb ki­hagyták a dokumentumból a „nemzet atyja” címet -, mégis több honatya jelezte, nem fogják támo­gatni. Pavol Paska (Smer) házel­nök például elmondta: „az első ol­vasatban sem szavaztam meg, és a másodikban sem fogom, függetle­nül attól, milyen módosításokon esik át.” A jogszabály elfogadása ellen tegnap a parlament épülete előtt polgári szervezetek is tiltakoztak, transzparenseiken Hlinkát Hitler­hez hasonlították. Eduard Chme- lár történész, a tüntetés egyik résztvevője szerint ezt az összeha­sonlítást csak azért választották, mert Hlinka a múltban többször is Hiderhez hasonlította magát. „Ezt eredetileg Vlado Clementis jelen­tette ki róla, és erre reagált Hlinka 1936 szeptemberében Pös- tyénben, amikor azt mondta: a bolsevikok, zsidók és ateisták ellen Hiderrel is harcolni fogok - tehát ő nyíltan kinyüvánította Hider iránti szimpátiáját” - vélekedik Chmelár. Marián Záhumensky smeres képviselő szerint a keresztényde­mokraták tehernek arról, hogy a törvény ilyen indulatokat váltott ki. „A kérdéssel ők kezdtek első­ként foglalkozni, az SNS csupán reagált. A kialakult helyzetet nem tartom szerencsésnek, de vala­hogy túl kell vészelnünk ezt az egészet” - szögezte le Záhu­mensky. A lex Hlinkáról második olvasat­ban vélhetőleg még ezen a héten fognak szavazni, (dem, s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom