Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-01 / 225. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 1. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ LE MONDE A Magyar Koalíció Pártja által előterjesztett magyar-szlovák megbékélési nyilatkozat kez­deményezését Robert Fico szlovák miniszterelnök „pro­vokációnak” minősítette szom­baton, s kijelentette: „a szlo­vák-magyar kapcsolatok ezer­éves történetének ismeretében egyértelmű, hogy az elképze­lés nem megvalósítható, mert a szlovák társadalom nem haj­landó rá”. A Le Monde szerint a szlovák kormányfő megpró­bál javítani a róla kialakult ké­pen külföldön, ahol a populis­tákkal és nacionalistákkal kö­tött szövetsége rossz hatást keltett, és ahol a magyar ki­sebbséggel való feszültségek fellángolásától tartanak”.- Hlinka után te is megpróbálhatnál már apává lenni, Lajos! (Peter Gossányi rajza) Térségünk uniós államai közül csak Szlovákiának van esélye, hogy még ebben az évtizedben bevezeti az eurót Hozzánk szigorúbb lesz az unió Folyamatosan csúsznak a kelet-és közép-európai eu­rópai uniós tagállamok le­hetséges euróövezeti csatla­kozási időpontjai, főleg az infláció miatt - áll a Fitch Ratings hitelminősítő Lon­donban közzétett éves kon­vergencia-jelentésében, amely szerint a térségből csak Szlovákiának van va­lós esélye a valutauniós tag­ságra ebben az évtizedben. KERTÉSZ RÓBERT A legnagyobb európai hitel­minősítő, a Fitch Ratings összefog­lalója szerint a balti térségben a gyorsuló infláció, Csehországban és Lengyelországban az „euró- szkepticizmus”, Bulgáriában és Ro­mániában a konvergencia-folya­mat irányításának nehézségei mi­att késik az euróövezeti csatlako­zás. Magyarország legvalószínűbb belépési dátuma változatlanul 2014, vagyis déli szomszédunkat elvileg Bulgária is megelőzheti. A Fitch szerint továbbra is jó esély van arra, hogy Szlovákia 2009 ja­nuárjában belép az euróövezetbe; ezt tükrözi, hogy a hitelminősítő júliusban felminősítést való­színűsítő pozitívra javította az ad­digi stabilról a magasan elsőrendű szlovák szuverén adóskockázati besorolás kilátását. Kockázatok terhelik azonban az inflációs krité­rium szlovákiai teljesíthetőségét, különösen akkor, ha az uniós ható­ságok „keményen” értelmezik az inflációlefaragó teljesítmény fenn­tarthatóságát - állítja a Fitch. Meg­jegyzés: Pozsony szeptemberben először felelt meg az inflációs kö­vetelménynek. A Goldman Sachs nemzetközi pénzügyi szolgáltató pénteken kiadott térségi elemzése azt úja: a bankház az általa nemré­giben megemelt olajár-előrejelzés és az erős kelet-európai élelmi­szerdrágulás miatt átlagosan fél százalékponttal emeli jövő évi kö­zép-európai inflációs előrejelzését. Éhnek egyik oka, hogy nemrégi­ben 85 dollárra emelte 2008-as át­lagos olajár-jóslatát, a másik pedig az, hogy - főleg Magyarországon, Szlovákiában és Romániában - az idei agrártermés súlyosan meg­sínylette az aszályt és a hőhullá­mokat. A Goldman Sachs elemzése a szlovák euróövezeti csatlakozási esélyekről így szól: jóllehet Szlová­kia a csatlakozási kérelem elbírálá­sának idejére - 2008 március-ápri­lisára - valószínűleg teljesíti az inf­lációs előírást, a pénzromlás irá­nyába ható nyomás azonban erősö­dik, és megvan annak a kockázata, hogy az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság fenntarthatat- lannak fogja minősíteni az ala­csony szlovák inflációt. A nemzet­közi bankház már egy korábbi, a kelet-európai EU-tagállamok euró­övezeti kilátásairól kiadott jelenté­sében is azt írta: a frankfurti euróö­vezeti jegybank valószínűleg sok­kal szigorúbban fogja érvényesíte­ni az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételrendszert az új EU-tagországok esetében, mint az alapító tagok felvétele idején. A Fitch Ratings úgy véli, a térség egészének csatlakozási kilátása szempontjából meghatározó teszt lesz, hogy az EU-hatóságok miképp bánnak Szlovákiával. A hitel­minősítő úgy tartja azonban, hogy Szlovákia felvétele után minden­képpen lesz egy hároméves szünet a következő csatlakozásokig. A hi­telminősítő megjegyzi, a többi hat kelet-európai várományos egyiké­nek sincs hivatalos csatlakozási cél­dátuma, és a valutauniós tagság előtt két évig kötelező ERM-II. át­váltási mechanizmus csaknem két éve nem bővült új országokkal (Po­zsony 2005 novemberében lépett be a stabil árfolyamot igénylő me­chanizmusba). A Fitch szerint a baltiak közül Észtország euróöve­zeti csadakozását 2012-ig, Lettor­szágét és Litvániáét 2013-ig késlel­tetheti az infláció és a makro- egyensúlytalanságok. A három bal­ti köztársaság számára sok tényező nehezíti az inflációs kritérium telje­sítését, így még további csúszás is elképzelhető esetükben, áll az elemzésben. A jelentés szerint a Fitch Ratings nem váija Lengyelor­szág 2012, illetve Csehország 2013 előtti csatlakozását sem, főleg a po­litikai akarat hiánya miatt. Bulgá­ria és Románia euróövezeti csatla­kozását a hitelminősítő 2013-ra, il­letve 2015-re jósolja, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez bizonytalan előrejelzés, mivel mindkét ország előtt hosszú konvergencia-folya­mat áll, gazdaságaik a túlfűtöttség jeleit mutatják, és még jó pár évbe telik, mire az inflációs előírást telje­sítik. A hitelminősítő továbbra is 2014- et tartja Magyarország legvaló­színűbb csatlakozási időpontjának. A jelentés szerint a magyar kor­mány eddig jó haladást ért el a költ­ségvetési konszolidációban, „kihí­vást jelent azonban” ennek fenn­tartása, különösen a 2010-es vá­lasztások közeledtével. Ed Parker, a Fitch Ratings egyik csúcsvezetője még a nyár folyamán úgy véleke­dett: a magyar kormány ugyan „erős startot vett”, azonban a kihí­vást a parlamenti időszak második fele jelenti, amikor már közelednek a választások, és „mint tudjuk, Ma­gyarországon igen erősen érvénye­sülnek a politikai ciklusok (a gaz­dasági folyamatokban).” A másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor’s a magas kor­mányzati deficitekre hivatkozva szintén kitart azon előrejelzése mellett, hogy Magyarország euróö­vezeti csatlakozása nem várható 2014 előtt. A szerző az MTI munkatársa Hiányfaragás és figyelmeztetés Bár Szlovákia gazdasága napjainkban rendkívül dinamikusan telje­sít, és ezzel párhuzamosan sikerült visszaszorítani az inflációt, vala­mint idén a tervezettnél jobban lefaragják az államháztartási hiányt, mégis Pozsony az utóbbi időben három figyelmeztetést is kapott az euró 2009-es bevezetését illetően. Először Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke intette a kormányt nagyobb óvatos­ságra, majd Joaquin Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa óvott a túlzott várakozásoktól, végezetül bő két hete az unió statiszti­kai hivatala, az Eurostat állította: Szlovákia államháztartási hiánya a feltüntetettnél nagyobb. E bejelentés lejtőre tette a korona árfolya­mát. Az Eurostat e hét elején pontosítja korábbi bejelentését, ebből kiderül, voltaképpen hányadán állunk az ún. maastrichti kritériu­mok teljesítésével, amelyek nélkül nem vezethetjük be az eurót. A fi­gyelmeztetések azt a célt szolgálják, hogy a Fico-kormány ne kezdjen felelőtlen osztogatásba, (shz) A parlamentbejutáshoz a pártoknak a leadott szavazatok legalább 3 százalékát kell megszerezniük Választásokkal a belpolitikai válság ellen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Előrehozott parlamenti választá­sokat tartanak Ukrajnában, a hó­napok óta húzódó hatalmi válság megoldása érdekében. Az 1991 augusztusa óta függet­len, több mint 47 miihó lakosú volt szovjet köztársaság 450 tagú, egykamarás törvényhozását, a Legfelsőbb Tanácsot pártlisták alapján választják meg, a képvi­selők mandátuma ötéves időszak­ra szól. A parlamentbe jutáshoz a pártoknak vagy pártszövetségek­nek egyaránt a leadott szavazatok legalább három százalékát kell megszerezniük. A parlamenti bejutási küszöböt el nem érő pártok voksait arányo­san osztják el a mandátumokhoz politikai erők között. A megvá­lasztott képviselő nem tölthet be más, választott képviseleti tisztsé­get vagy állami hivatalt. Ukrajnát a vonatkozó törvény egyetlen, or­szágos választókörzetnek tekinti, így a pártoknak is csak országos listája van, s a választók ezzel az egy papírral vonulnak el a szava­zófülkébe. Ráadásul Ukrajna tör­ténetének legrövidebb szavazó­lapjával lesz dolguk; szemben a 2006. márciusi választáson indult 45 párttal, ezúttal mindössze 20 párt küzd a mandátumok meg­szerzéséért. Mindez könnyíti majd az összeszámlálást a 2006. márci­usi voksoláshoz képest, amikor egyidejűleg önkormányzati vá­lasztásokat is tartottak. Az augusztus eleje óta tartó kampányban a szemben álló erők vezetői nagy arányú csalások elkö­vetésével, illetve előkészítésével vádolták egymást, a kampányt zá­ró nyilatkozatokban azonban már nem volt szó arról, hogy bármely fél fontolgatná a választások egé­szének megkérdőjelezését. A lebonyolítás rendjére - hazai polgárjogi szervezetek mellett - több száz külföldi megfigyelő is vi­gyáz majd. Nagy számban vannak jelen például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet el­lenőrei, s a kárpátaljai magyar te­rületekre a magyar parlament kül­ügyi bizottságának két tagja is kiu­tazott megfigyelőnek. KOMMENTÁR Privát értelmiségi petíció BARAK LÁSZLÓ Tüdatos szentségtörőként azért nem szervezek a szlovákiai magyar értelmiségiek körében tiltakozó aláírásgyűjtést, például, „Benes- ügyben”, mert eleve elutasítok mindenféle, holmi földi halandók ál­tal kreált szentséget. Továbbá, biztos vagyok abban, hogy az értelmi­séginek feltételezhető szlovákiai magyar emberek bizonyos hányada sokkal inkább utál engem, mint a saját bűneit. Bizonyos körökben ugyanis a magamfajta „tévelygő” vagy épp „szántszándékkal kárté­kony liberális árulókat” tulajdonképpen nem is tartják magyarok­nak, de még értelmiségieknek sem. Lásd, az egyik efféle mérvadót, Hrubík Bélát, aki a Csemadok elnökeként, szokta volt kinyilatkoztat­ni - hol a sorok közt, hol hangosan -, hogy az általam, és persze a magamfajták által prezentált kulturális produktum nem üti meg a magyar nemzeti mércét... Azért sem szervezek tiltakozó alá­írásgyűjtéseket, főként politikai lózungok árnyékában nem, mert jobban viszolygok a felszínes politikai kinyilatkoztatásoktól, mint azoktól az individuumoktól, akik gondolkodási időt kérnek, mielőtt megválaszolnák, mondjuk, azt a kérdést, hogy: Mely bolygók körül kering a nap? Jó tudni rólam, általában a legkisebb gondom is na­gyobb annál, hogy kell-e autonómia a szlovákiai magyaroknak vagy sem. De az sem jelent dilemmát számomra, következésképpen, nem szokott álmatlanságot okozni, hogy a Benes-dekrétumok következ­ményeként vagyok-e bűnös vagy általában nem vagyok ártatlan... Mindeközben lépten-nyomon azt tapasztalom, hogy a szlovákiai magyar közembert sem foglalkoztatják az általában avatatlan, ta­nácstalan, mindazonáltal kellőképpen sunyi és haszonleső politiku­sok - szlovák, magyar, hottentotta, egyre megy - által generált ál­problémák és műbalhék. Hacsak az efféle álproblémák és műbalhék kiváltotta politikai szennyáradat nem dagad a szlovákiai magyar közember szája széléig... Mármost, a Benes-dekrétumok jelképes csontvázának szlovákiai magyar mutatványosok általi rajta­ütésszerű előrángatása, majd szlovák kollégáik hirtelen felindulás­ból, kollektive elkövetett kultúrálatlan parlamenti revánsa, tulajdon­képpen a pöcegödörből kidagadó fekália kategóriájába sorolandó. Timely természeténél fogva, sajnos sokkal fertőzésveszélyesebb a normális emberekre nézvést, mint azokra, akik hivatásszerűen tur­kálnak benne. Ilyen alapon nyugodt szívvel ki merem jelentem: ér­telmiségiként, ám egyszerű szlovákiai magyarként sincs tennivalóm a politika és a politikusok mocskával. Azon kívül, hogy rendszeresen közzétegyen! a véleményemet a médiában, azaz hivatásszerűen föl­jegyezzem, kik azok, akik a küszöbömre piszkítanak. No és, négy- évenként, amikor „van választása” a magamfajta értelmiségi polgár­nak is, tettleg mérlegelem az adómból eltartott szolgák, vagyis a po­litikusok viselt dolgait... Nagyjából ugyanilyen lesújtó a vélemé­nyem magyarországi „nemzettestvéreim” kollektív megmentésemre irányuló aktivizálódásairól is. Fájdalom, a köztársasági elnök úrtól kezdve, a Magyar Gárda elnevezésű tulokkülönítményig bezárólag. Mivel eleve mélységes kiábrándultsággal töltenek el az olyan pártfo­gók, akik, holott odahaza folyamatosan maguk alá piszkítanak, a vi­lágnak a szobatisztaság diszciplínájában akarnak leckéket adni. JEGYZET '--- - m mmm s Hinta-palinta JUHÁSZ KATALIN Gyermekkoromban jó ideig kör­hintás akartam lenni, az a fontos ember, aki a vezérlőbódéban a zöld gombot megnyomja, egy mozdulattal beindítva a csodála­tos gépezetet. A repülő kacsák felszállnak, a ringlispü forogni kezd, a kisautók elindulnak, és mindez addig tart, amíg a fontos ember meg nem nyomja a piros gombot. Az álmos kisvárosban, ahol éltem, már maga az építke­zés látványosságnak számított. Majdani kis kuncsaftok egész hada bámulta, ahogy összesze­relik a hatalmas játékokat. Dél­utánonként egy nagyobb összeg­gel, mondjuk tizenöt koronával a zsebemben gondosan megter­veztem, mire hányszor ülök fel aznap. A céllövöldében jó sok szivacslabdát és nyilat eldobál­tam egy-egy külföldi rágóért, szivacslabdáért, papírvirágért, és a vattacukrosnak sem lehetett panasza a fogyasztásomra. A körhintákra rendszerint sorba kellett állni, az ütközős autókért szabályos közelharc folyt. Min­dez többször eszembe jutott az elmúlt napokban. A lakótelep közepén ugyanis ringlispü üze­mel, anélkül, hogy a gyerekek és kiskamaszok tudomást venné­nek róla. Pedig remek helyre, egy forgalmas bevásárlóközpont tőszomszédságába költözött a „szórakoztató komplexum”, amely egyébként igazi időuta­zás: mintha a nyolcvanas évek­ből pottyant volna ide. Még a hangszórókból is valami Mo­dem Talking-szerű zene böm­böl. Egy menet a legtöbb játékon húsz korona, ennyit talán ér is a dolog, a tízessel működő áruhá­zi hintalovakhoz képest feltétle­nül. Hat féle angol nevű csoda­gépet számolok össze, ám több­nyire mind üresen áll, csak nagyritkán ülnek bele néhá- nyan. Úgy tűnik, korunk kisko­rúit üyesmikkel már nem lehet elámítani. Sokkal komolyabb kalandokat élnek ők át a számí­tógép előtt, ahol egyik percben dzsungelharcosok lehetnek, a másikban püóták, Forma 1-es autóversenyzők vagy síbajno­kok. Ők már nem tolongnak egy kis hinta-palintáért, és a Google Earth után az óriáskerék sem igazán hozza lázba őket. Köze­lebb megyek, az egyik körhintás reménykedve néz fel a kereszt- rejtvényből, aztán vissza is bújik mögé, mikor két teli bevásárló­táskámat észreveszi. Látom, pang az üzlet - mondom óvato­san. Na, több se kell neki, együtt szidjuk a nintendót és a számító­gépeket, sőt rövid unszolásra azt is elpanaszolja, hogy eddigi be­vétele alig hétszáz korona ezen a gyönyörű, napsütéses szombat délutánon. A ringlispüeknek be­fellegzett, konstatálom szomo­rúan. És sajnálom, hogy nem kérdeztem meg a fontos em­bertől, körhintás akart-e lenni ő is gyermekkorában...

Next

/
Oldalképek
Tartalom