Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-16 / 238. szám, kedd

Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 16. Timosenko Tömbje nevezheti meg a kormányfőt Narancsos kormány alakul AATl-HÍR Kijev. A „narancsos erőkhöz” kö­tődő két párt alakít kormánykoalí­ciót Ukrajnában, vezetőik már hét­főn parafálták az erről szóló megál­lapodást, amely - a várakozások­nak megfelelően - Julija Timosen- kót juttatja ismét kormányrúdhoz. Miután a központi választási bi­zottság nyilvánosságra hozta hét­főn a szeptember 30-i előre hozott választás hivatalos végeredményét - amely szerint a „narancsszínű forradalom” két pártja szűk többsé­get szerzett törvényhozásban - az elnöki hivatalban tárgyalóasztal­hoz ültek a két erő, Julija Timo­senko Tömbje (BJuT) és Mi Uk- rajnánk-Nemzeti Önvédelem (NU- NSZ) vezetői, majd parafálták a ko­alíciós megállapodást. Ez utóbbi ér­telmében a BJuT nevezheti meg a miniszterelnököt - ami gyakorlati­lag azt jelenti, hogy Julija Timo­senko pártelnök ismét az ukrán kormány élére állhat a Viktor Juscsenko ukrán elnököt támogató NU-NSZ pedig a parlamenti elnöki szék birtokosa lesz. Az ukrán elnöki hivatal hétfőn közleményben tu­datta, hogy nem lehet tovább halo­gatni a koalíciós megállapodás szentesítését, a dokumentumot kedden aláúják, ezáltal pedig „az ország kievickél a válságok és konf­liktusok konok körforgásából, és megnyílik az út a jövő előtt”. Ké­sőbb azonban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a szerződés kizá­rólag a parlamenti frakciók aláírása révén válhat hivatalossá. Márpedig a képviselőcsoportok csak azután alakulnak meg, hogy a parlament megtartotta alakuló ülését, s ennek időpontja egyelőre nem ismert. A hivatalos végeredmény szerint Juli­ja Timosenko volt kormányfő ve­zette BJuT a szavazatok 30,37 szá­zalékát, a Viktor Juscsenkót támo­gató NU-NSZ pedig a voksok 14,15 százalékát szerezte meg, ami együttesen 228 mandátumot jelent a 450 fős parlamentben. Del Ponte: Szerbia együttműködése nem teljes Hágai bírálat Szerbiának MT1-JELENTÉS Brüsszel. Még mindig nem tartja kielégítőnek Szerbia együttműkö­dését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgá­ló Nemzetközi Törvényszékkel Car­la Del Ponte, az ENSZ-testület főügyésze. Az egy évvel ezelőtti helyzethez képest ugyan javulás következett be, ám az együttműkö­dés a főügyész szerint még mindig lassú és nem teljes. Del Ponte el­mondta, a törvényszék elengedhe­tetlennek tartja Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancs­nok Hágába kerülését ahhoz, hogy egyértelműen pozitívan ítélje meg Szerbia együttműködését. A főügyész bírálta Belgrádot azért is, mert nem teszi lehetővé kulcsfontosságú archív anyagok el­érését a törvényszék munkatársai számára. Jelezte: kételkedik abban a szerb közlésben, hogy a keresett dokumentumok egy része a NATO- bombázás alatt vagy Szlobodan Milosevics egykori elnök idejében megsemmisült. Az EU és Belgrad felújította a tárgyalásokat a társulá­si szerződésről Szerbiával, de Brüsszel jelezte, hogy a megállapo­dást csak akkor írja alá, ha a tör­vényszék teljes együttműködésről számol be, Del Ponte most egyér­telműen leszögezte, hogy ilyen ér­tékelést egyelőre nem adhat. Beje­lentette, hogy még a hónap vége előtt visszatér Belgrádba további tárgyalásokra. Majdnem bolgár vétó hiúsította meg az egyezményt Montenegró is az EU-ba tart MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Stabilizációs és társu­lási megállapodást írt alá tegnap Montenegró az Európai Unióval. A mindössze 650 ezer lakosú balkáni ország tavaly szakadt el Szerbiától, és az a távlati célja, hogy EU-tagsá- got szerezzen. A megállapodás alá­írásával most kötelezte magát, hogy új alkotmányt fogad el, meg­reformálja az igazságszolgáltatás rendszerét, és visszaszorítja a kor­rupciót. Tekintettel azonban arra, hogy a jóval fejlettebb Horvátor­szág már 2005-ben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat és a té­mafejezetek bő felét még most sem nyitották meg, ezért aztán 2009-ig nincs esélye az EU-tagságra, Mon­tenegrónak a legderűlátóbb számí­tások szerint is legalább 2010-ig, de valószínűleg ennél is évekkel to­vább, kell még várnia. A társulási megállapodás aláírá­sát majdnem el kellett halasztani, mert az EU-tagországok közül a bolgárok az utolsó pillanatban vé­tót helyeztek kilátásba. A vétó nem Montenegró ellen irányult volna, hanem az unió ellen: a bolgárok­nak az nem tetszik, hogy Brüsszel bolgárul is „euro”-nak szeretné ne­vezni a közös pénzt, holott Szófia szerint az „evro” lenne a kézen­fekvő bolgár elnevezés. Végül a bol­gárok hajlandóak voltak félretenni a kérdést, s nem akadályozták meg Montenegró társulási megállapo­dásának aláírását. Az orosz államfő szerint a Nyugatnak nem kell Irántól tartania Putyin elutazik Iránba Wiesbaden. Az ellene terve­zett állítólagos merénylet hírét figyelmen kívül hagy­va, az eredeti terveknek megfelelően elutazik Iránba Vlagyimir Putyin. Teherán­nal szemben szerinte türe­lemmel és párbeszéddel po­zitív eredmények érhetők el. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Ha minden ilyen jellegű fenye­getést komolyan vennék, saját há­zamat sem hagyhatnám el” - mondta újságírók előtt az orosz el­nök a német-orosz kormánykon­zultációkat követő közös sajtókon­ferencián. Az Interfax hírügynök­ség még vasárnap este titkosszol­gálati forrásokra hivatkozva hozta a hírt: Putyin ellen Teheránban isz­lám szélsőségesek merényletet ké­szítenek elő. Az elnök hangsúlyozta, hogy az iráni atomválságra békés megol­dást kell találni. Ehhez türelemre és kitartásra, de mindenekelőtt párbeszédre van szükség, s ezt cé­lozza az iráni vezetőkkel tervezett találkozója. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Észak-Korea esetében a hosszú válság után türelemmel és tárgyalásokkal előrelépést lehetett elérni a phenjani atomprogram ügyében. Az orosz államfő „pozitív és közös” eredményeket vár Irán ügyében is, s a nyugati országok­nak szerinte nem kell tartaniuk az iráni vezetéstől. Merkel kancellár reményét fejezte ki, hogy az orosz elnök teheráni tárgyalásai eredmé­Putyin a tárgyalások szükségességét, Merkel a szankciók szigorítását helyezte kilátásba Iránnal kapcsolatban (SITA/AP-felvétel) nyesek lesznek. Utalt arra, hogy ez­zel párhuzamosan újabb megbe­szélésre kerülhet sor az Európai Unió és Irán főtárgyalói között. Ha viszont ezek az erőfeszítések nem járnak eredménnyel, az ENSZ kere­tében korábban elhatározott szankciók szigorítására van szük­ség - fűzte hozzá. A kétoldalú kap­csolatokról szólva mind az orosz el­nök, mind a német kancellár az együttműködés további erősítése mellett állt ki. A gazdasági kapcso­latokat Merkel a kétoldalú viszony „szívének” nevezte, s első helyen említette az energiaipari együtt­működést. A sajtókonferencián Pu­tyin elutasította a meggyilkolt orosz újságírónő, Anna Politkovsz- kaja ügyének kezelésével kapcsola­tos nyugati bírálatokat. Ezúttal is azt hangoztatta, hogy az illetékes ügyészség szinte teljes mértékben felderítette Politkovszkaja egy év­vel ezelőtti meggyilkolását, hoz­záfűzve, hogy egyedül a megbízó személye nem világos még. Az orosz-német kormányközi konzul­tációk több kétoldalú megállapo­dás aláírásával értek véget. A hétvégi lisszaboni csúcson várhatóan döntés születik Körvonalazódik az EU-reform MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Luxemburg. Derűlátóan nyi­latkozott a csütörtöki és pénteki EU-csúcs kilátásairól a soros EU- elnökséget képviselő Manuel Lo- bo Antunes portugál külügyi ál­lamtitkár az EU-s külügyminiszte­rek tegnapi találkozója után. Maradtak még azonban nyitott kérdések, amelyeket az állam- és kormányfői találkozón kell meg­oldani: ilyen az európai parla­menti képviselői helyek elosztása és a döntéshozatali rendszer vég­legesítése a fennmaradt lengyel aggályok tükrében. A lisszaboni csúcsértekezleten kellene megszületnie az EU rég­óta várt reformszerződésének, amely elvégezné a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükséges­nek ítélt változtatásokat a sok ele­mében még mindig a hat alapító országra szabott intézményrend­szerben. A megállapodás egyebek között uniós elnöki poszt létesíté­sét, az eddiginél nagyobb befolyá­sú külügyi főképviselői pozíció megteremtését, az alapjogok szerződésbe foglalását tartalmaz­ná, emellett a tagországok mére­teit jobban tükröző, demokratiku­sabb döntéshozási rendszert ve­zetne be, beleértve a parlamen­teknek biztosított nagyobb befo­lyásolási lehetőséget is. A szerződés tartalmáról már a júniusi EU-csúcson megszületett a megállapodás a 27 tagország kö­zött, és összeállt már a dokumen­tum szövege is. Ennek végső jóvá­hagyása lenne a pénteki informá­lis találkozó feladata. Az elmúlt hetekben mérsékelte az uniós ve­zetők derűlátását az, hogy néhány tagország kifogásokat emelt a szö­veg egyes elemei ellen. Az egyik új problémát Olaszország jelenti, amely nem elégedett azzal, hogy az európai parlamenti képviselői helyek újraelosztásával többet ve­szítene, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia. Lengyelország már korábban jelentős késleltetést ért el a számára a jelenleginél ked­vezőtlenebb új döntéshozási rend­szer kérdésében, de most még egy módosítást szeretne: azt, hogy az új rendszerben a tagországok egy csoportja akkor is késleltethessen egy-egy döntést, ha nincs meg a szavazattöbbsége. A helyzetet bo­nyolítja, hogy Varsóban a hét vé­gén választásokat tartanak, így sok engedményre a csúcs részt­vevői nem számíthatnak. Ausztria korlátozási jogot sze­retne nyerni az országba érkező uniós egyetemi hallgatók létszá­mát illetően. Korábban Nagy-Bri- tanniát is a megállapodás kerék­kötői között tartották számon, de miután Londonnak a szerződés több eleme alól felmentést biztosí­tottak, várhatóan nem fogja aka­dályozni a szöveg jóváhagyását. A magyar taláros testület szerint a választójog gyakorlása nem lehet állampolgári kötelezettség Az Alkotmánybíróság jóváhagyta a népszavazást MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Lehet népszavazást tartani a felsőoktatási tandíj, a vi­zitdíj és a kórházi napidíj megszün­tetéséről az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi határozata szerint. Az Ab helybenhagyta az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB) azon hatá­rozatait, amelyek korábban már hi­telesítették az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányait a Fidesz és a KDNP által a képzési hozzájárulás, a vizitdíj és kórházi napidíj ügyé­ben elindított népszavazási kezde­ményezések esetében. A vizitdíj és a kórházi napidíj a népszavazást követő év január 1-jétől szűnhet meg a népszavazás eredményétől függően. Az Ab soron kívüli eljá­rásban úgy határozott, hogy min­den, a kérdések népszavazásra bo­csátását, az aláírásgyűjtő ív hitele­sítését ellenző, magánszemélyek és szervezetek által szokatlanul nagy számban benyújtott kifogás megalapozatlan. Az OVB koráb­ban a hitelesítést megtagadó hatá­rozatokat hozott, azokat azonban az Ab hatályon kívül helyezte és az OVB-t új eljárásra utasította. Az OVB a megismételt eljárásban már hitelesítette a két ellenzéki párt népszavazási kérdéseit, ezeket hagyta helyben hétfőn az Ab. Az Ab által hétfőn jóváhagyott három népszavazási kérdés a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álla­milag támogatott felsőfokú tanul­mányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fi­zetniük? Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellá­tásért a jelen kérdésben megtar­tott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni? Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátá­sért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1­jétől ne kelljen kórházi napidíjat fi­zetni?” Az Ab más népszavazási kezde­ményezések ügyében is döntött. Helybenhagyta az OVB hitelesítést megtagadó határozatát a kötelező állampolgári szavazásról, tehát nem lehet népszavazást kiírni ab­ban a kérdésben, hogy a választó­jog gyakorlása Magyarországon ál­lampolgári kötelezettség legyen-e. Az Ab ebben az ügyben egyetértett az OVB álláspontjával, mely szerint ez a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Alkotmány módosítására irányul, hiszen az Alkotmány rögzí­ti, hogy a választójog gyakorlása alapvető jog, nem pedig kötelezett­ség. A taláros testület új eljárásra utasította az OVB-t a parlament megfelezésére irányuló kezdemé­nyezés ügyében, tehát a bizottság­nak újból meg kell vizsgálnia azt a népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy a következő, 2010- es parlamenti választások ered­ményeként már csupán 193 kép­viselő kerüljön a törvényhozásba a jelenlegi 386 helyett. Az Ab sze­rint ez a kérdés az Alkotmány alapján népszavazásból kizárt tárgykörbe tartozik, hiszen az Or­szággyűlés belső szervezetének átalakítására irányul. RÖVIDEN Nem rótták meg Basescut Bukarest. Traian Basescu román államfő egyik korábbi kijelentésével nem részesítette hátrányos megkülönböztetés­ben a romániai örmény közös­séget - állapította meg hétfőn a román országos diszkriminá­cióellenes tanács (CNCD). A testületnél azt követően jelen­tette fel az államfőt az örmé­nyek egyesülete, hogy Basescu sikeres szeptemberi pajzsmi- rigyműtéte után a beavatko­zást végrehajtó orvost méltat­va kijelentette, „végre találkoz­tam egy jó örménnyel”, majd azonnal kijavította magát: „hozzáértő örménnyel”. Ko­rábban az államfő egy ripor­tert „büdös cigánynak” neve­zett. (MTI) Újabb eljárás Óimért ellen Jeruzsálem. Az izraeli főügyész vasárnap újabb bűnügyi nyomozást rendelt el Ehud Óimért miniszterelnök ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy mintegy tíz éve, még ke­reskedelmi miniszterként hi­vatali hatalommal való vissza­élést követett el. Olmertet a múlt héten kétszer is kihallgat­ta a rendőrség azzal a gyanú­val, hogy már miniszterelnök­ként megpróbált kedvezni egy üzlettársának, amikor az állam ellenőrző részvénypakettjének eladása volt napirenden Izrael második legnagyobb bankjá­ban. Az állami számvevőszék szerint Óimért 2001-ben köl­csönhöz segítette hozzá egy barátját. Óimért hivatala ta­gadta a vádakat. (MTI) Szorul a hurok (Reuterrelvétel) Castro Chavez élő műsorában Santa Clara. Fidel Castro, betegségéből lábadozó kubai vezető telefonon jelentkezett be Hugo Chávez venezuelai el­nöknek a szigetországból élő­ben sugárzott vasárnapi rádiós és televíziós műsorába. A kuba­iak most először hallhatták az ország irányításától tavaly júli­us végén visszavonult elnökü­ket élő adásban beszélni. Chá­vez Halló, elnök úr! című műsorában, néhány perccel a kubai vezető bejelentkezése előtt a nézők egy 17 perces vi­deofelvételt láthattak, amely a két politikus négyórás, szom­bati találkozóján készült. A fel­vételen melegítőfelsőt viselő Castro egy karosszékben ülve méltatja Che Guevarát, Chávez pedig Castro tiszteletére énekel és minden forradalmárok aty­jának nevezi a kubai vezetőt. A venezuelai elnök vasárnapi műsorát a Kuba középső ré­szén fekvő, a Che Guevara-ma- uzóleumnak otthont adó Santa Clarából sugározták. (MII)

Next

/
Oldalképek
Tartalom