Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-16 / 238. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 16. Régió 5 A város nem engedheti meg magának, hogy pincehelyiségekért négyzetméterenként 1100 koronát fizessen Aláírásgyűjtés indult Tornaiján rendelőintézetért Ha nem születik az e heti megyei közgyűlésen a város számára kedvező megoldás, akkor megyei képviselőként át fogom értékelni a megyei önkormányzatban betöltött szerepemet, ami akár a jelenlegi koalíciós többség elvesztéséhez is vezethet“ - mondta Dubovsky László, Tornaija polgármestere (Szekeres Éva felvétele) Másfél millió koronába került az új létesítmény Műfüves futballpályát avattak Párkányban ÚJ SZÓ-HÍR a városi Tornaija. Legalább ötezer aláírást szeretnének összegyűjteni a helyi rendelőintézet eladásának módja elleni tiltakozásként a városban és annak környékén az e heti megyegyűlésig. SZÁSZ1 ZOLTÁN A rendelőintézet egységének és szakmai színvonalának megőrzése a cél. Múlt pénteken délelőtt két óra hosszat nem volt egészségügyi szolgáltatatás a rendelőintézetben, mert az orvosok a tisztázatlan helyzet miatt, tiltakozásként a városházára vonultak. A tornaijai városközpontban lévő rendelőintézet Besztercebánya megye önkormányzatának szeptember végi határozata értelmében megszűnt egészségügyi intézményként működni. Az ingatlanpiaci szempontból értékes helyen lévő épületegyüttest mint fölöslegessé vált megyei vagyont Müan Murgas megyei elnök döntése alapján értékesíteni akarják. Ez az itt rendelő orvosok szerint biztosan előnytelenebb helyzetet teremt: emelkedni fog a bérleti díj. Már az azóta visszavont bérbeadás lehetőségével kapcsolatban is merültek fel problémák. A megye még februárban olyan határozatot hozott, mely szerint vagy bérbe adja, vagy pedig eladja a tulajdonában lévő rendelőintézeteket. A város ekkor hatmillió koronánál nagyobb vételárat ajánlott fel, azt azonban a megyei elnök nem fogadta el, s a később meghirdetett bérbeadás feltételeiben sem sikerült megegyezni. A megye minden négyzetméterért 1100 koronás bérleti díjat követelt, ami éves szinten hárommillió korona feletti kiadást jelentett volna Tornaijának. A városvezetés ennek a bérleti szerződésnek a tervezetében tett egy java- salatot: a kihasználhatatlan és rossz állagú pincehelyiségekért a kért 1100 korona helyett csak annak felét ajánlotta fel. Ezt a javaslatot - még az eladást célzó versenypályázat meghirdetése előtt - háromszori kísérlet után sem tudták személyesen megtárgyalni Milan Murgassal. Több helyi orvos azon véleményének is hangot adott, hogy a megye által 21 millió koronánál nagyobb összegért kínált rendelőintézet becsült értéke eltúlzott. A korábbi értékbecslésekkor ugyanis még a teljes rendelőintézetet, a gyorsmentőállomást és a sajószárnyai gerontológiai osztályt is magába foglaló „kis kórházat” együtt értékelték fel erre az összegre. A gerontológiai rész és a gyorsmentőállomás azonban már jó ideje különvált a rendelőintézettől, magánkézben van. Barassó István körorvos, a rendelőintézet korábbi igazgatója úgy véli, ha most nem a város tulajdonába kerül az épület, az a veszély fenyeget, hogy a régióbeli mintegy ötven település lakosságának egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény széthull, ami természetesen a szolgáltatás színvonalán látszik majd meg a legjobban. Eddig több mint húsz orvos rendelt az épületben: itt voltak a laboratóriumok, a röntgen és több diagnosztikai műszer is. Ha mindez felaprózódik, akkor a betegek kénytelenek lesznek többet utazni és várakozni a vizsgálatokra, kezelésekre. Dubovsky László, Tornaija polgármestere szerint nem igazán szociális politikáról tanúskodik a Smer színeiben megválasztott megyei elnök, Milan Murgas legújabb döntése a rendelőintézet eladásáról. „A bérleti szerződés módosítására vonatkozó, a város által benyújtott módosító javaslat megoldást hozhatott volna erre az elhúzódó ügyre. Tornaija azonban nem engedheti meg magának, hogy leírhatatlan állapotú, penészes, omladozó falú pincehelyiségek bérleti díjaként négyzetméterenként ezerszáz koronát fizessen a megyének. „A meghirdetett versenytárgyaláson ismét felajánlunk egy vételárat, ez valószínűleg a már korábban megtett ajánlat összege, tehát legfeljebb hat és fél millió korona lehet. Az aláírásgyűjtéssel a rendelőintézet egybenmaradását és szakmaiságának megőrzését szeretnénk elérni. Ha nem születik az e heti megyei közgyűlésen a város számára kedvező megoldás, akkor megyei képviselőként át fogom értékelni a megyei ön- kormányzatban betöltött szerepemet, ami akár a jelenlegi koalíciós többség elvesztéséhez is vezethet” - mondta lapunknak Dubovsky László, Tornaija polgár- mestere. Párkány. Másfél millió korona értékű műfüves futballpályát avattak fel tegnap az Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskolában. Fodor Zsuzsa igazgatónő lapunknak elmondta, a korszerű focipályára még júniusban, egy pályázaton nyertek pénzt, s az UEFA, a Szlovák Labdarúgó Szövetség és az oktatási tárca összesen 750 ezer koronát adott e célra. Az iskola támogatók révén további 250 ezer koronát szedett ősze, viszont a tereprendezési, előkészítési munkálatokra 350 ezer koronát különítettek el. „Mi az önkormányzattól százezer koronás támogatást kértünk, ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. Kevesen emlékeznek már arra, hogy a mai Grand Szálló épületében a második világháborút követően kitelepítési hivatal működött. Ezen a helyen lepleztek le a napokban emléktáblát Jozef Markus, a Matica slo- venská országos elnöke és Mária Malperová, a helyi szervezet vezetője jelenlétében. Az ünnepségen elhangzott, hogy a szálloda egykori épületében berendezett hivatalban folyt a Magyarországon élő szlovák lakosok áttelepítésével kapcsolatos ügyintézés. Hasonló intézmény működött Léván is. A Hazahív az anyaország jelmondattal meghirdetett áttelepítési akció egyik lebonyolítója, majd pedig részvevője volt Zofia Ozdinová, aki 17 éves gyakornokként vett részt a békéscsabai kitelepítési hivatal munkájában, majd az utolsó transzporttal érkezett Érsekújvárba. Az érsekújvári evangélikus egy- házköszégben 1300 Békéscsabáról áttelepültet tartanak ma nyilván. Berényi Margittól, az érsekújvári képviselő-testület kulturális bizottságának elnökétől megs ezt úgy szavazták meg az augusztusi rendkívüli képviselő-testületi ülésen, hogy levonták az iskola költségvetéséből. A szeptemberi ülésen ismételten kértünk százezret, de a képviselők úgy döntöttek, nem adnak konkrét összeget, hanem utólag kifizetik azt a többletköltséget, amennyivel drágább volt a tereprendezés. Ez körülbelül 80-81 ezer koronát jelent” - tájékoztatta az Új Szót az igazgatónő. Az új műfüves sportpálya 800 négyzetméteres, s mától Párkány összes oktatási intézményének és iskolájának rendelkezésére áll, többek közt itt tartja majd edzéseit a sportszervezet ificsapata is. (buch) tudtuk, a közeljövőben leleplezik az érsekújvári református templom melletti parkban a kommunizmus áldozatai emlékére faragott kopjafát; a késő őszre tervezett emlékünnepségen a városból deportált és kitelepített magyar lakosokra is emlékeznek, (száz) A mai Grand Szálló épületében működött a kitelepítési hivatal, ott tartották az emlékezést (Miroslav Antoni felvétele) A hat évtizeddel ezelőtti történésekre emlékeztek Az áttelepítési hivatalra emlékezett a Matica Nem mindennapi, interaktív tárlat a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában; a vándorkiállítást december 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők Gyermekemet az országért - a tatárjárás kora V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Nem mindennapi tárlat nyílt múlt pénteken a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Ghyczy-palotában található kiállítótermeiben. A Magyar Nemzeti Múzeumból egyenesen Komáromba vándorolt a „Gyermekemet az országért” című interaktív tárlat, amely a tatáijárás korát (1241-1242) hozza közelebb a ma emberéhez. Az eredeti, Budapesten bemutatott tárlat létrejöttében nagy szerepe volt a magyarországi Megyei Múzeumok Igazgatóságai Szövetségének (MMISZ), különösen a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának, valamint Szatmári Imre igazgatónak. A megnyitón a nevezetten kívül megjelent Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Vándor László, a MMISZ elnöke, valamint Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója is; az általuk képviselt intézmények társrendezőként segítették a komáromi kiállítás létrejöttét. Harsányi László megnyitójában hangsúlyozta: bár a tatáijárás a magyar történelem egyik legszomorúbb, leginkább vérzivataros időszaka volt, azt is figyelembe kell venni, hogy lezárultával újabb, második országépítés következett. „A tatárjárás nem korszakhatár a magyar történelemben, hatására csupán korábban induló folyamatok gyorsulnak fel - fogalmazott Kovács Tibor. - Egyetlen értelemben azonban mégis kivételes a tatárjárást követő két évtized: együttes erővel, korábbi elveket és érdekeket feladva, egymást kölcsönösen támogatva az ország újjáépítésén munkálkodott uralkodó és ellenzéke hasonló időszak ritkán adódott a történelemben.” Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tatárjárást követő betelepítések kapcsán meg kellett tanulniuk egymás mellett élniük a különböző gyökerű, különböző kultúrájú népeknek. Fehér Csaba, a komáromi múzeum igazgatója mindezekhez hozzátette: amellett, hogy történelmünk egy szomorú eseményét mutatja be a kiállítás, a nemzeti összetartozást is erősíti. „Őseink együtt élték meg a borzalmakat, de együtt fogtak az újjáépítéshez is - határokon innen és túl. Ez lehet az egyik fontos üzenete ennek a kiállításnak” - mondta. A filmvetítéssel, hang- és fényeffektusokkal tarkított kiállítás méltán nagy érdeklődésre számíthat - ezt bizonyítja a budapesti bemutató látogatottsága is. Már a belépés sem mindennapi: egy jurtán keresztül juthatunk a következő terembe, ahol viszont nyilak „záporoznak” a fejünk felett. Megtapasztalhatjuk azt is, hogy mekkora súlyt kellett magán cipelnie egy magyar és egy tatár harcosnak, kézbe foghatjuk a kardokat, kipróbálhatjuk, milyen erővel tudjuk felhúzni az íjat, és lapozgathatjuk az elektronikus kódexet is. A vitrinekben korabeli ezüstpénzeket, csodálatos ékszereket és edényeket láthatunk. A vándorkiállítás - amelynek az első határon túli helyszíne Komárom - december 20-ig marad a városban. Fiatalok és idősek számára is minden bizonnyal maradandó élményt jelent majd. A szíjakba bújva megtapasztalhatjuk, hogy mekkora súlyt kellett magán cipelnie egy magyar és egy tatár harcosnak - mutatja Páterka Pál múzeumpedagógus (Vas Gyula felvételei) Gyermekemet az országért - IV. Béla istennek ajánlotta gyerme két, Margitot
