Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-15 / 237. szám, hétfő
> 6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 15. www.ujszo.com Elhunyt Vargyas Lajos népzenekutató Budapest. Életének 94. évében meghalt Vargyas Lajos néprajz- kutató: tudatta a család szombaton az MTI-vel. A néprajztudós, aki október 11-én hunyt el, a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának igazgatója, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója volt, Széchenyi-, Erkel-, Magyar Örökség- és Prima Primissima-díjat, valamint Aj falu díszpolgára címet kapott. Vargyas Lajos 1941-ben doktorált a ma Szlovákiában lévő Áj falu zenei élete című munkájával. A magyar vers ritmusa című könyve 1952-ben jelent meg, ugyanebben az évben adták közre Kodály Zoltánnal a Zeneakadémián máig tankönyvként használt, s csak „Kodály-Vargyas”-ként emlegetett A magyar népzene című munkát, amelynek Vargyas Lajos a példatárát szerkesztette. Népzenei kutatásait A magyarság népzenéje című könyvében foglalta össze, amelynek második kiadását 10 CD-ből álló album kíséri, ez Magyarországon a legnagyobb, eredeti népzenei anyagot tartalmazó lemezkiadvány. (MTI) A Kempelen Klub találkozója Pozsony. A Kempelen Klub következő találkozója holnap 18 órakor kezdődik a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében. A találkozó vendége Csányi Vilmos neves és népszerű tudós, biológus, etológus. Az esten szó lesz majd evolúcióról, etológiáról, arról hogyan gondolkoznak a kutyák, valamint arról, mi a különbség és mi a közös az állatok és az emberek viselkedésében, (ú) Saul Friedlánderé a német könyvszakma békedíja Az áldozatok méltóságáért AATl-TUDÓSÍTÁS Frankfurt. Saul Friedländer izraeli történész, író és holokausztkutató kapta a német könyvszakma idei békedíját vasárnap Frankfurtban. Az egyik legrangosabb német irodalmi, egyben társadalmi kitüntetést immár hagyományosan a frankfurti könyvvásár zárónapján adták át a 75 éves Fried- ländemek a német alkotmányozás bölcsőjének számító Szent Pál- templomban. Az izraeli történész - mint a zsűri indoklásában kiemelte - a kitüntetést mindenekelőtt azokért a kutatásaiért kapta, amelyek célja az volt, hogy a holokauszt történetét, a zsidók üldöztetését és megsemmisítését megőrizzék az emlékezetszámára. Mint a kitüntetést adományozó Német Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülése hangsúlyozta, Friedländer visszaadta az áldozatok méltóságát. Azok sorába tartozik, akik elszenvedői és megörö- kítői voltak a holokauszt korszakának. Könyvei „alaposan dokumentáltak, stilisztikailag letisztultak és együtt érzők”. Friedländer számos könyvet írt a holokauszt történetéről, közülük több Németországban is megjelent. Németországi elismertségét jelzi, hogy idén ő kapta a lipcsei könyvvásár különdíját is, s vasárnapi, frankfurti ünnepségen mások mellett Horst Köhler államfő és Norbert Lammert parlamenti elnök is megjelent. Saul Friedländer 1932-ben született Prágában. Családja 1939-ben Franciaországba emigrált. Ő ugyan Paul-Henri Freland néven, megkeresztelt katolikusként egy internátusbán túlélte a zsidóüldözést, szülei Auschwitzban elpusztultak. A háború után Friedländer visszavette zsidó vallását és a Saul nevet, s 1948-ban Izraelbe vándorolt ki. Jelenleg az Egyesült Államokban él. A német könyvszakma csúcsszerve 1950 óta adományoz díjat olyan német vagy külföldi személynek, aki mindenekelőtt az irodalomban, a művészetben és a tudományban kiemelkedő érdemeket szerzett a béke és a párbeszéd eszméjének érvényre juttatásában. Magyar írók közül Konrád György 1991-ben, Esterházy Péter pedig 2004-ben részesült a könyves szakma Béke-díjában. Az elmúlt évek kitüntetettjei között szerepelt egyebek között Jorge Semprun spanyol és Mario Vargas Llosa perui író, valamint Jürgen Habermas német filozófus is. November 25-ig látható a Pozsonyi Városi Galériában a Ki a városból - Művészet a természetben című kiállítás, mely hazai művészeknek a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évekig született „természetalkotásaiból" ad válogatást. Felvételünkön Michal Kern Kettős tükröződés című 1979-ben készült munkája látható. (Képarchívum) Jirí Menzel újabb filmszerepet kapott Budapesten. Ezúttal Szilágyi Andor hívta meg őt játszani. Sábesz előtt egy órával Jirí Menzel és Széles László a filmbeli borbélyműhelyben (Fancsikai Péter felvételei) Szilágyi Andor író. Szilágyi Andor filmrendező. Szilágyi Andor saját forgató- könyveit viszi mozivászonra. Ily módon tehát önellátó alkotó. SZABÓ G. LÁSZLÓ Első filmjét, A Rózsa énekeit 2003-ban mutatta be. Rózsa úr egy budai villa láthatatlan tulajdonosa, aki az 1944-45-ös zsidóüldözés idején újabb és újabb üldözötteknek nyújt menedéket. Családjával együtt Halász Gézának is, aki békít és bújtat, ment és menekül, de legfőképpen: csal és ámít. A ház összes lakójával képes ugyanis elhitetni, hogy Rózsa úr odafent, az emeleti lakrészben elzárkózva éli titkokkal teli életét, miközben Rózsa úr már rég halott, és sóban konzerválva fekszik szobájában, énekhangját pedig egy csodamasina pótolja. Mansfeld Péter az 1956-os forradalom legifjabb vértanúja volt. 1959-ben, nem sokkal tizennyolcadik születésnapja után végezték ki - kamaszos balhék miatt. Szilágyi Andor még a rendszer- váltás előtt regényt írt róla A világtalan szemtanú címmel. Tíz évvel később, 1996-ban színdarabot ír a történetből Bölléréne- kek címen. Második játékfilmje, a Mansfeld 2006-ban került közönség elé. Szilágyi Andor most újabb bemutatóra készül. A bárány utolsó megkísértése, avagy a férfi, aki megváltoztathatta volna a világot című kétszereplős drámájából Jirí Menzel és Széles László közreműködésével harmadik játékfilmjével is elkészült. „Szép történet - mondja az Ocar-díjas cseh rendező, aki szívesen vállal filmszerepet. Ezt megelőzően Jan Hrebejk alkotásában, a Plüssmaciban játszott egy bölcs, szarkasztikus humorú férjet, aki nem ért egyet nőgyógyász fia kicsapongó életvitelével. - Tetszik a sztori, remek a felépítése, és Széles László személyében nagyszerű partnert kaptam hozzá. O játssza a frontról érkező, fegyvertelen katonát, én pedig egy zsidó borbély, Leopold Blum vagyok a filmben.” Bécs, 1919. Leopold Blum, akinek egykor jól menő, elegáns szalonja volt a császárváros szívében, zárni készül ütött-kopott borbélyműhelyét. Péntek délután van, öt perc múlva öt óra, hattól kezdődik a sábesz. Idős, tolókocsis anyja fent lakik az emeleten, ha Leopold Blum lent van a műhelyben, egy réz szócsőn keresztül kommunikálnak. Zárás előtt öt perccel nyílik az ajtó, és belép egy félénk, szakadt, borostás, zsíros hajú katona. Leopold Blum hezitál. Nem tudja eldönteni, mit tegyen. Fogadja vagy elküldje. Igaz, hogy nyakán a sábesz, de az a kis pénz mégis csak jól jönne, meg nincs is szíve kirúgni a sebesült katonát. Leülteti hát, és elkezdi nyírni a haját, megborotválja, és szép lassan embert farag belőle. S ahogy a kedves kuncsaft nézi magát a tükörben, a külső változás láttán egyre nő az önbizalma. A nyelve is megered. Dühös az elvesztett háború miatt, szidja a zsidókat, elmeséli, hogy jelentkezett a Képzőművészeti Ákadémiára, de nem vették fel, rajzokat, festményeket húz elő, mind megmutatja Blum- nak. Ő pedig, aki eddig is csak tűrt és hallgatott, hogy mindent túlélhessen, most sem szól közbe. Nincsenek bölcs replikái, csak végzi a dolgát. Nem tudja, hogy Adolf Hitler haját nyílja. Még a bajuszát is megformázza. Évekkel ezelőtt, amikor még szalonja volt, díjat nyert egy párizsi fodrászversenyen, különböző bajuszformákat talált ki, van egy egész gyűjteménye. Az alapján dönti el, hogy milyen fazon illik a legjobban a kuncsaft arcához. Hitlernek is megtalálja a legmegfelelőbbet. Víziók is vannak a filmben. Képzeletbeli jelenetek. Blum hátramegy valamiért, Hitler felugrik a székből, kimarkolja a pénzt a kasszából, és el akar menni. Blum lelövi. Hitler arról beszél, hogyan fogja kiirtani a zsidókat, és milyennek látja az újonnan felépített Németországot. Blum borotvál, Hitler bátorítja: „Rajta, vágd el a torkom, megmentheted az emberiséget. Gondold meg! Ha nem vágod el, koncentrációs táborban fogsz meghalni, akárcsak az anyád. Ragadd meg a lehetőséget!” Jirí Menzel szeret magyar filmben játszani. Gyarmathy Lívia hívta először szerepre, a Minden szerdán minisztériumi titkárát bízta rá, majd nem sokkal később a Koportos falusi papját. Aztán Böszörményi Gézával dolgozott a Szívzűrben, Maár Gyulával a Felhőjátékban, Simó Sándorral a Franciska vasárnapjaiban. Nemrég pedig Koltai Róberttól kapott szerepet a Világszámban és Szabó Istvántól a Rokonokban. „Igazán hálás vagyok Szüágyi Andornak - mondja. - Nagy szerepet adott, mégsem kellett sokat beszélnem. Az ilyen feladatokat szeretem a legjobban.” Borbélyt még sosem játszott ______ OTTHONUNK A NYELV Az úctovny melléknév magyar megfelelőiről (1) SZABÓM1HÁLY GIZELLA A múlt héten egy Új Szó-beli cikkben azt olvashattuk, hogy Dunaszerdahely eladja- a „lakáskezelő társaságban” levő üzletrészét. A független képviselők nem értettek egyet az előterjesztéssel, „végül azt javasolták, ha egyszer el akarják adni a város üzletrészét, azt legalább piaci áron tegyék. Javaslataikkal nem értettek egyet az MKP-s képviselők, és végül ún. könyvelői árón adták el a város üzletrészét [...]” Bár magam még nem találkoztam a könyvelői ár kifejezéssel (a cikkíró is érezte a szókapcsolat problematikus voltát), a szövegkörnyezetből nyilvánvaló volt, hogy az üzletrészt nem a valós piaci árán, hanem a számviteli nyilvántartás szerinti áron, azaz a könyvszerinti értéken kívánta eladni a város. Valószínűsíthető, hogy a képviselők valamelyike vagy az újságíró fordította az úctovná cena kifejezést könyvelői ár-nak. Ez nyilvánvaló félrefordítás, hiszen azt jelentené, hogy a könyvelő állapítaná meg egy értékesítendő dolog árát. Egyszeri előfordulásról lévén szó, nem is lenne érdemes vele foglalkoznunk, ha e mögött nem az úctovny melléknév magyar megfelelőivel kapcsolatos bizonytalanság húzódna meg. A gondot az okozza, hogy a szlovák úcet, úctov- tövű szavak magyar megfelelői lehetnek mind szám-, mind könyv- tövűek. A szlovák úctovníctvo szót fordíthatjuk magyarra számvitel-nek, de könyvvitelnek is, és ezek egymásnak nem szinonimái, a könyvvitel a pénzügyi számvitel alá tartozó fogalom. A számvitel a gazdasági események és ezek hatására bekövetkező vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet változásának rögzítésével, feldolgozásával kapcsolatos munkafolyamatok, dokumentumok és módszerek összessége; a könyvvitel viszont a pénzügyi számvitel leglényegesebb területeként magában foglalja a gazdasági események bizonylatok alapján történő folyamatos zárt rendszerű feljegyzését (azaz ezek könyvelését) és a folyamat során nyert nyilvántartások összességét. Ebből következően az úctovny szó magyar megfelelőit is aszerint kell kiválasztanunk, hogy éppen a teljes számvitelre, vagy csak a könyvek vezetésére, a könyvvitelre vonatkozik-e. Az itt tárgyalt esetben nem sok választásunk van, ugyanis az úctovná hodnota, cena kifejezések szakszerű (azaz terminologikus) magyar megfelelője a könyv szerinti érték, ár, szinonimájaként előfordul a számviteli érték, ár, számviteli nyilvántartás szerinti érték/ár. Megjegyzem, mind a szlovákban, mind a magyarban gyakoribbak az érték (hodnota) főnévvel alkotott szókapcsolatok, mint az ár (cena) szót tartalmazók. Ennek oka nyilván az, hogy egy-egy vagyontárgyat a vállalkozás bizonyos értéken tart nyilván, ára akkor lesz, ha a tulajdonosa értékesíteni akarja. Ezért a továbbiakban az érték szót tartalmazó szókapcsolatok előfordulását vizsgáljuk. Ha megnézzük az interneten hozzáférhető szövegeket, megállapíthatjuk, hogy a leggyakoribb és terminologikus könyv szerinti érték kifejezés mellett magyarországi eredetű szövegekben is előfordul a könyvviteli érték kifejezés, mégpedig vagy fordításban, vagy pedig külföldi cégre vonatkoztatva. Ennek oka valószínűleg az, hogy az angol account szó származékszavainak magyar megfelelőjeként a szótárak rendszerint a könyvvitel, könyvelés szavakat, ül. ezek származékait tüntetik fel. A könyvviteli érték, sőt a könyvelési érték kifejezések viszont jóval gyakrabban fordulnak elő szlovákiai, csehországi és szerbiai eredetű szövegekben, ami nyüvánvalóan az úctovny szó többértelműségének a következménye. így példáül az Új Szóból is idézhetünk számos példát arra,, hogy a szlovák úctovná hodnota kifejezést hol könyvelési érték-nek, hol pedig könyvviteli érték-nek fordítják. (Folytatjuk.)
