Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-13 / 236. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 13. Közélet 3 Az 1945-1948 között elkobzott földeket vissza lehet szerezni a dekrétumok megnyitása nélkül is Harminc embert megfigyelt személlyé minősítettek át Van esély a kárpótlásra Simon Zsolt, a második Meghamisították az aktákat kobzott földvagyonra azonban ez a törvény sem vonatkozott. Nem, de arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a parlament által 2005-ben elfogadott, az egyházi vagyon restitúciójáról szóló 161/2005-ös törvénybe beleke­rült egy melléklet, mely rendelke­zik a református egyháztól elkob­zott vagyon átadásáról. Azért át­adás szerepel a törvényben, mert a „visszaadás” szó elfogadhatat­lan volt a szlovák fél számára. Ez­zel 7 templom és egy temető ke­rült vissza Gömörben az egyház tulajdonába. Azért csak Gömör­ben, mert tudomásom szerűit csak itt érvényesítették az egyhá­zakkal szemben a Benes-dekrétu- mokat és a SZNT határozatait. Ezt a vagyont is az 1945-48-as idő­szakban kobozta el a szlovák ál­lam, és tételesen, a törvény mel­lékletében felsorolva kapta vissza a református egyház. Vannak azonban továbbra is olyan károsultak, akik nem kapták vissza a háború utáni időszakban elkobzott vagyonu­kat. Ez igaz, valóban nem sikerült minden elkobzott vagyont visszaadni jogos tulajdonosának. De ezek a példák azt mutatják, hogy párbeszéddel sok mindent el lehet érni. Egy alapvető kér­désre kellene válaszolni az MKP- nak: együttműködő vagy konf­rontativ politikát akar folytatni. Nem szabad megengedni, hogy az MKP-t saját politizálása politi­kailag elszigetelje a szlovák pár­toktól. Abban a pillanatban, ami­kor nincs kivel együttműködni, mi ki vagyunk rekesztve az ellen­zéki és a kormányzati politikából is, a szlovákiai magyarságnak nincs elég ereje, hogy eredmé­nyeket érjen el a parlamentben. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az európai szocialisták sem a Benes-dekrétumok meg­erősítése miatt hosszabbították meg a Smer felfüggesztését. Azt akarják megvizsgálni, hogy be­tartják-e a kisebbségi jogokat, az európai normákat, és biztosított-e a kisebbség léte. A Benes-dekrétu­mok kapcsán arról sem szabad megfeledkezni, hogy Havel elnök már 1992-ben bocsánatot akart kérni a magyar kisebbségtől a 2. világháború után őket ért sérel­mek miatt, ez, mint tudjuk Duray Miklós elutasítása miatt hiúsult meg. Ismerve a mai viszonyokat, erre néhány évig még biztosan nem kerül sor. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Állambiztonsági Hivatal (StB) aktáiban 1989 no­vembere után harminc esetben meghamisították a bejegyzéseket az ügynökként jegyzett személyek javára. Vagyis az „ügynök” kifeje­zést átírták „megfigyeltre”. A harminc személy közül a Nemzet Emlékezete Intézete egyelőre kettő nevét tette közzé, a többiekét később hozza nyilvá­nosságra. Az Ales ületve Iris fedőnevű személyek az intézet honlapján közzétett dokumentu­mok szerint Albert Marencin író, könyvkiadó és Juraj Veres újság­író, a már megszűnt Národná ob- roda főszerkesztője. Az ÚPN do­kumentumai szerint Marencin és Veres a rendszerváltás előtt jelen­téseket tettek az akkori ellenzék tagjairól, feladatuk volt viszályt szítani például Ján Carnogursky és Frantisek Miklosko, illetve Mi­roslav Kusy és Milan Simecka kö­zött. A dokumentumok tanúsága szerint mindketten információkat szolgáltattak Jozef Jablonicky történészről és Hana Ponická író­ról is. Marencin és Veres elutasít­ják, hogy együttműködtek volna az StB-vel. Marencin azt mondta, noha a titkosszolgálat többször beidézte őt meghallgatásra, meg­bízást nem kapott tőlük. „Ha olyan dolgokra kérdeztek rá, amelyekről tudtam, és meg vol­tam róla győződve, hogy ezzel senkinek sem ártok, akkor mond­tam, hogy igen, találkoztam ezzel és ezzel” - mondta Albert Ma­rencin. Hozzátette, hogy Mik- loskot nem is ismerte, és Carno- gurskyval nem volt semmilyen kapcsolatban. Juraj Veres azt állít­ja magáról, valóban megfigyelt személy volt, és nem ügynök. „Ha valóban ügynökként dolgoztam volna, akkor nem üldöztek és nem figyeltek volna meg, s nem lettem volna munkanélküli húsz éven ke­resztül” - nyilatkozta. Az ÚPN vezetése hangsúlyozta, ügynökről megfigyeltre írták át a személyeket, fordított eset nem fordult elő, tehát hogy a „megfi­gyelt” pozíciót „ügynökre” hamisí­tották volna. Hogy kik követték el a hamisításokat, nem ismert, en­nek felkutatása nem a hivatal, ha­nem a büntetőjogi szervek dolga. Nem tudni azt sem, mikor írták át a bejegyzéseket, hiszen a doku­mentumokat 2004-ig, mint szigo­rúan titkos aktákat, a belügymi­nisztérium őrizte. Arra fény de­rült, hogy az aktákat több esetben megsemmisítették, ez azonban nem akadálya a dokumentumok rekonstruálásának, hiszen bejegy­zéseket több helyen is őrizték. „Az akták azonban ezek után is megbízható információforrásnak számítanak” - hangsúlyozta Ivan Petransky, a Nemzet Emlékezete Intézetének igazgatója, (sán, ctk) Ivan Petransky, a Nemzet Emlékezete Intézetének igazgatója (CTK-felvétel) Dzurinda-kormány MKP-s földművelési minisztere úgy véli, nem kell megnyitni a Benes-dekrétumokat ah­hoz, hogy az itteni magya­rok visszakaphassák az 1945-1948 között elkobzott vagyonukat. LAJOS P. JÁNOS Szükséges a Beries-dekrétu- mok megnyitása ahhoz, hogy a károsultak visszakaphassák va­gyonukat? Az 1945 és 1948 között elkob­zott vagyon egy részét anélkül is visszakapták a károsultak, hogy a Benes-dekrétumokat megnyitot­ták, módosították volna. 1989 után, amikor magyar képviselőket kooptáltak a szlovák és a szövet­ségi parlamentbe, valamint a kor­mányba is bekerültek a magyar párt képviselői, elfogadták a 229/ 1991-es törvényt, mely a földre­formról szólt, és lehetővé tette a restitúciót. Ennek köszönhetően Szlovákiában több mint 46 ezer döntés született. Ezek több mint 371 ezer embert érintettek. A szlovákiai magyarok földvissza­igénylését az tette lehetővé, hogy 1948-ban visszakapták állampol­gárságukat. A kitelepített néme­tek, mivel az állampolgárságukat nem kapták vissza, nem élhettek az 1991-es földtörvény nyújtotta lehetőséggel. Igaz, hogy a magya­rok között is vannak olyanok, akikre a 229-es törvény nem vo­natkozott. Tehát ez a jogszabály le­hetővé tette az 1945 és 1948 kö­zött, a Benes-dekrétumok, és a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) akkori rendeletéi alapján elkob­zott földvagyon visszaigénylé­sét is? A földtulajdonnal kapcsolat­ban figyelembe kell venni, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács egyes dekrétumai megelőzték Benes el­nök dekrétumait. A szlovákiai magyaroktól sok esetben az SZNT 104/1945-ös rendelete alapján kobozták el a földeket, mely két hónappal korábban szü­letett, mint a 108/1945-ös Be­nes-dekrétumok. A 104-es azok­ra a gazdákra vonatkozott, akik kevesebb, mint 50 hektár földön gazdálkodtak, a magyar gazdák túlnyomó többsége ebbe a kate­góriába tartozott. Simon Zsolt Sok esetben azonban a 229- es törvény alapján a földhivata­lok nem akarták visszaadni a magyaroktól elkobzott földe­ket. Ez igaz, de a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban született egyeztető ál­láspontja, mely a 229-es törvény­re vonatkozik, éppen ezt orvosol­ta. Kimondta ugyanis, hogy a tör­vény bizonyos meghatározott ese­tekben az 1945-1948 közti idő­szakra is vonatkozik. Ekkor azonban a 229-es tör­vényre hivatkozva már nem le­hetett földet visszaigényelni. Igen, ez így van, a jogszabály ugyanis csak 1992. december 31- ig tette lehetővé az igénylés be- . nyújtását. A Magyar Koalíció (Somogyi Tibor felvétele) Pártja azonban 2002-ben újra a kormány tagja lett, és 2003-ban új kárpótlási törvény született, az 503/2003-as, mely az eredeti, 1991-es megoldást alkalmazva újra lehetővé tette, hogy az érin­tettek kártérítési irányt jelentse­nek be 2004. január 1. és 2004. december 31-e között. Ebben az időszakban több mint 48 ezer kérvény érkezett a földhivatalok­hoz. A Legfelsőbb Bizottság dön­tése alapján a hivatal már 1948 előtti ügyekkel is foglalkozott, és azok is kártérítési irénnyel élhet­tek, akiket a hivatal korábban elutasított. Ezeknek a kérvények­nek legalább 50 százalékát ma­gyarok nyújtották be. A református egyháztól el­Szombat Az ország nagy részén derült égbolt, az északi és keleti régiókban többnyire felhős idő várható. Helyenként záporokra, a hegyekben havazásra számíthatunk. i oldalon olvastató A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel tó o 45* o Vasárnap 17-6° 6713° 2007. október 13., 12:00 VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony derült égbolt V 13° derüli égbolt 1° 13° derült égbolt 2° 13° Nyitra derült égbolt 6° 13° derült égbolt 0° 12° derült égbolt 1° 13° □unaszerdahely derült égbolt 7° 13° derült égbolt 0° 12° derült égbolt 1° 13° Komárom derült égbolt 7" 13° derült égbolt 0° 13° derült égbolt 1° 14° Ipolyság derült égbolt 7° 14° derült égbolt-2° 13° derült égbolt-1° 14° Rimaszombat derült égbolt 5’ 12° derült égbolt-2° 12° derült égbolt-1° 12° Kassa derült égbolt 6° 10° derült égbolt 1° 11° derült égbolt 1° 12° Királyhelmec derült égbolt 7° 10” kevés telhő 0° 11° derült égbolt 0° 13° Besztercebánya derült égbolt 6° 10“ derült.égbolt-5° 11° kevés felhő-3° 12° Poprád derült égbolt 1° 7° derült égbolt-6° 6° derült égbolt-5° 8° A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Derült égbolt. Szél: É, 15-30 km/h Hétfő Derült égbolt, reggel elvétve köd... Szél: É-ÉK, 5-20 km/h Szombat Derült égbolt, he­lyenként köd. Szél: D-DNY, ! 5-20 km/h 8714 10715 I . ! e= A levegő hőmérséklete Ciprus Costa Brava Hvar 27725° 22719° 21721° Mallorca Nápoly Rimini 23°/22° 23°/22° 22719° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak .megadva szél .ta. melegfront n ciklon Pozsony 07.07 Pozsony 18.07 Pozsony 300 apad Isztambul 21721° Szaloniki 23718° hidegfront ^ ^ okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 07.00 Besztercebánya 17.59 Komárom 195 apad Kanári-szigetek 23722° Várna 21716° Készíti az SHMÚ Kassa 06.52 Kassa 17.50 Párkány 115 apad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom