Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-12 / 235. szám, péntek
18 Sport-hirdetés ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 12. www.ujszo.com Búcsú Zsivótzky Gyulától, aki négy olimpián öregbítette a magyar kalapácsvetés hírnevét, és élete végéig sportvezetőként dolgozott a sikerekért Mexikóban volt csúcson az évszázad magyar atlétája Ma 15 órakor az Óbudai temetőben búcsúzik a sporttársadalom Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok magyar kalapácsvetőtől, a Nemzet Sportolójától. J. MÉSZÁROS KÁROLY Februárban látszólag jó egészségben ünnepelte hetvenedik születésnapját. Alig egy hónap múlva kórházba került, majd hónapokig birkózott a gyilkos kórral. Sajnos, szeptember 29-én a halál győzött. Temetésének napján a legutóbbi találkozásunkkor, az athéni olimpia előtt készült interjúm részleteivel emlékezünk a versenyzőkorában bálványnak tartott kiváló sportemberre. A szenei születésű Csermák József helsinki aranydobása ébresztette fel önben a kalapács- vetés iránti vágyat. Mi tette vonzóvá ezt a versenyszámot? Nagyon tetszett a mozgás, látványosnak tartottam, ahogy a nehéz szert olyan messzire el tudják dobni. Akkoriban megjelent a sajtóban, hogy Helsinki után Csermák Jóska városában, Tapolcán lemérték a főtéren az édesanyjának a 60,34 méteres távolságot, s ő sóhajtott egyet, mert hatalmasnak vélte a dobást, még a hangja sem hallatszott el odáig. Elég anyás lélek voltam. Édesanyám kilencéves koromban elhunyt. S megmondtam: utólag megmutatom neki, egyszer én is nagy eredményt fogok elérni. Csermák hatására kezdtem el kalapácsot vetni, megéltem azt, hogy válogatott társa lehettem, majd a barátommá vált, s végül edzőként osztogatott tanácsokat, s vele nyertem olimpiát. És nem is akárhogyan, mert mögöttem Lovász Lázár a harmadik, Eckschmiedt Sándor az ötödik lett, s mindhárman az ő védencei voltunk. Csermák József nélkül nem lett volna olimpiai bajnok? Inkább azt mondanám: hatalmas lelki segítséget jelentett számomra. Őszinte, baráti kapcsolat volt köztünk, szakmailag is el tudtam fogadni. Rávezetett az edzésmódszerbeli változtatásokra is, s ez azt eredményezte, hogy megnyertem az olimpiát. Azt nem merem feltételezni, hogy nélküle győztem volna, vagy sem, de nagy érdeme van benne, annyi biztos. Négy olimpián indult, ami önmagában is szép fegyvertény. Ennek milyen jelentőséget tulajdonít? Egy jó adag szerencse kellett hozzá. Sőt öt rajt is lehetett volna, mert a 'melbourne-i szerepBővebb információk: www.penzionsenior.sk E-mail: info@penzionsenior.sk Tel.: +421(0)911 275 880 lésről is csak egy hajszállal maradtam le. Rómában már esélyesként voltam, Tokióban nyerhettem volna, hiszen engem vártak a dobogó tetejére. Előtte azonban súlyos gyomorműtéten estem át, de még így is győzhettem volna, csak verseny közben zuhogott az eső, ami nekem végképp nem kedvezett. Ugyanígy esélyes voltam Mexikóvárosban is, ahol sikerült nyernem. Igaz, csak hajszállal. Az már nagyon igazságtalan lett volna, ha a harmadik olimpiámat is elveszítem. HMBI A tokiói felkészülésről Pontosan emlékszem: L964. április 3-án, a Testnevelési Főiskola pályáján öltöttem ismét mezt. Persze, nem dobáltam kalapácsot, az összeszabdalt hasizmaim ezt nem engedték volna meg, hanem csak futottam... Orvosi előírásra minden étkezés előtt kimentem a táborból és kötelezően meg kellett innom egy-egy deci vörösbort. Olyan étvágyam lett, hogy még a vasszöget is megettem volna. Elkezdtem dobálni a kalapácsot, és bár nem repült valami messzire, lassan-lassan éreztem, hogy mégis lesz értelme az olimpiai részvételnek. Mexikói sikeréről Tüdtam, hogy nagyot dobtam, de hogy mekkorát, azt nem. Éppen akkor romlott el az elektromos eredményjelző tábla. Szemmel lehetedenség felmérni, hogy ott, 70 méter felett egy dobás centiméterekkel kisebb-e, vagy nagyobb a másiknál. Éveknek tűntek azok a másodpercek, mire megtudtam, hogy 73,36 volt az eredményem. A magyar kalapácsvetésről Sokan megkérdezik tőlem, mi a titkunk, és mindenkinek azt válaszolom: nem tudom. De vannak olyan támpontok, amelyekből lehet következtetni. Műidig volt egy jó dobóiskola meg több más is. Állítom: kiváló műhelyek nélkül nem lennének vüágnagyságaink. Müncheni ötödik helyemet a családi körülmények is jócskán befolyásolták. Jó érzés volt, hogy mind a négy olimpiámról az aranygéppel hoztak haza, ami sikerességemet is jelzi. Ötkarikás csúcsteljesítménye Mexikóvároshoz fűződik. Olimpiai szereplései közül valóban akkor volt a legjobban felkészülve? Egész biztos, hogy Mexikóban voltam a legjobb formában. Abban az évben világcsúcsot javítottam, és az átlagom is lényegesen jobb volt a többiekénél. Ezt még az is alátámasztja, hogy a nemzetközi szövetség szaktekintélyei a hatvanas évek legjobb kalapácsvetőjének minősítettek. Mexikói diadala milyen kitörölhetetlen nyomokat hagyott Zsivótzky Gyulában? Két világcsúcsomat atlétaként szakmailag sokkal többre tartom. Ennél nincs nagyobb dolog. De a legnagyobb társadalmi elismerést a mai napig az olimpiai bajnoki címemért kapom. Mindkét megítélés eltérő, de nagyon jól megvannak egymás mellett. Az évszázad magyar atlétája lett. Ilyen megtiszteltetésben csak egyetlen embernek volt része Magyarországon. Hogyan dolgozta fel magában ezt az elismerést? Spontán jött, nagy meglepetésként ért. Előtte ugyanis nem tudtam róla. Nemigen szeretem a különböző ankétokat, eléggé szubjektivek. Az atlétikában is lehettek más jelöltek, de az eredNÉV: Zsivótzky Gyula. SZÜLETETT: 1937. február 25., Budapest. KLUBJAI: Kiskunfélegyházi Vasas, TF Haladás, Újpesti Dózsa. VERSENYSZÁMA: kalapács- vetés. VERSENYZŐI CSÚCSOK: olimpiai bajnok (1968 - Mexikóváros, 73,36 m), további három olimpián indult: 2. (1960 - Róma), 2. (1964 - Tokió), 5. (1972 - München), Eb-arany (1962 - Belgrad, 69,54), három Universiade- elsőség, tizenhárom egyéni bajnoki cím, kilenc országos és két világcsúcs (Debrecen - 1965: 73,74 m, Budapest - 1968: 73,76 m). PÁLYAFUTÁSA UTÁN: a filmnyomásban, majd a divatáruszakmában vállalkozott, később visszatért a sportba, 1992-93-ban az Újpesti TE al- elnöke volt, majd haláláig a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, a Mező Ferenc Köz- alapítvány elnöke. ELISMERÉS: a XX. Század atlétája Magyarországon, A Nemzet Sportolója. ményesség szempontjából jogos az elismerésem, hiszen ami sportágunkban elérhető volt, azt sikerült elérnem. Csodálatos érzés volt, hiszen a magyar atlétika történetének legeredményesebbje lettem. Hát az nem kis dolog! Az aranykor szigete PENZIÓN SENIOR D • Nagymegyeren, Szlovákia leglátogatottabb fürdővárosának csendes lakóövezetében • méltó otthon rövid és hosszú távon • magas szintű, teljes körű gondoskodás, egészségügyi felügyelet ’ az új komplexum 2007 októberétől várja kedves lakóit >-7-13585 Rómában már esélyesként indult, Tokióban nyerhetett volna, Mexikóvárosban győzött (Képarchívum) Ki a Nemzet Sportolója? A Nemzet Sportolója címet és az ezzel járó életjáradékot a magyar kormány a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatára adományozhatja a magyar sport tizenkét, hatvanadik életévét betöltött, kimagasló eredményt elért sportolójának. Az életjáradék összege havi nettó 500 ezer forint. A cím egyéni vagy csapatsportágban nyújtott sportteljesítmény alapján is adományozható. Áz adományozás feltétele, hogy a jelölt sportpályafutását követően is fontos szerepet töltsön be a magyar sportéletben. A Nemzet Sportolója címet 2004. május 6-án, a Magyar Sport Napján adták át először. A büszke cím és a havi nettó 500 ezer forintos életjáradék tizenkét jelenlegi birtokosa: Albert Flórián, Balczó András, Földi Imre, Gyarmati Dezső, Hammeri László, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Pólyák Imre, Portisch Lajos, Székely Éva, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, | zsivótzky gyula |. (ú) V Zsivótzky Gyula (1937-2007)
