Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-10 / 233. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 10. www.ujszo.com A tárlat két vagonjában a lágerekbe elhurcolt zsidó és cigány áldozatokra emlékeznek (Csuport István felvételei) Virág József emléktáblát emelne a haláltáborba deportált cigányok emlékére Emlékparkot álmodott a volt újvári péró helyére Virág József márciusban keltezett kérelmére a mai napig nem érke­zett válasz a városházáról.... Érsekújvár. Virág József mint­egy száz érsekújvári roma lakos nevében egy 2007. március 7-i keltezésű levelé­ben azzal a kéréssel fordult Gejza Pischinger polgár- mesterhez, hogy önkor­mányzati támogatással em­léktáblát szeretne emelni a holokauszt hatvan roma ál­dozatának tiszteletére. SZÁZ ILDIKÓ „Máig nem kaptam választ a vá­rostól, pedig úgy gondolom, a ro­mák a zsidó áldozatokhoz hason­lóan, szintén megérdemelnének egy főhajtást. Több jeles muzsikus cigány veszett oda. Az áldozatok nevét szeretném belevésetni abba a mintegy félmillió korona értékű emléktáblába, amelyet a hajdani újvári cigánypéró területén helyez­nénk el, ahol emlékparkot létesí­tenénk” - mondta Virág József, aki egy híres zenészdinasztia tagja­ként több évtizede öregbíti ideha­za és külföldön a város hírnevét. „Az akkor még csak 17 éves, váran­dós édesanyámat is deportálták a marhavagonok egyikében, ő cso­dálatos módon megmenekült. Mégpedig úgy, hogy lefeküdt a ha­lottak közé, és ott szülte meg a bá­tyámat a dachaui koncentrációs tá­borban. Sikerült felkutatnom több mint negyven érsekújvári elhurcolt nevét és pontos adatait. Sok köz­tük az Anyalai, Balogh, Bujka, Dráfi, Döme, Lakatos és Kolompár nevű” - mondta Virág József. Ér­sekújvárban a vasúti pályaudvaron ezen a héten látható a besztercebá­nyai Szlovák Nemzeti Felkelés (SZNF) Múzeumának vagonokban berendezett vándortárlata, amely a holokauszt problémakörével fog­lalkozik. A rendezvény megnyitó­ján részt vett Gejza Pischinger Ér­sekújvár és Imrich Várady Nagy- surány polgármestere is. A zsidó holokauszthoz kapcsolódó ember­telenséget elénk táró kiállítás ré­szét képezi a szlovákiai roma holokauszt fényképeken is meg­örökített történetének. Ötszázan éltek a péróban „Tudok Virág József márciusi kérelméről, de sajnos az emléktáb­la elkészítésének a tervei az idei költségvetésbe már semmiképpen sem kerülhettek be. A jövő évi költségvetés tervezésekor azonban foglalkozhatunk a kérdéssel, az érintett szakbizottságok bevonásá­val. Tudomásom van arról is, hogy a kérelmező az érsekújvári péró területének visszaigénylésével is felkereste a városházát. Ha jól tu­dom, az illetékes osztályokon már foglalkoznak is az ezzel kapcso­latos terület feltérképezésével” - tájékoztatta lapunkat Gejza Pischinger. Virág József maga is az újvári péró lakója volt, amely­nek egy része máig be nem épített zöldterület. Itt élt nyolc testvéré­vel együtt, mintegy ötszáz cigány lakossal közösen.,„Lassan befeje­zem a külföldi vendégszereplést, és szeretném, ha lenne egy hely, ahová elhozhatom a kisunokámat, hogy lássa a régi cigánypéró helyét”-mondtaVirág, (száz) Hatvanöt magyar iskolába íratott elsős szülei kaptak 10 ezer forintot A Rákóczi Szövetség ösztöndíját vehették át Galántán GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A Galántai régió ma­gyar tannyelvű alapiskoláinbak 65 elsős vehette át a Rákóczi Szö­vetség által adományozott 10 000 forint ösztöndíjat október 4- én. A Galánta Régió Célalap közve­títésével még a januári beiratko­zások idején megkötött ösztöndíj­szerződések alapján a legalább 3 gyereket nevelő családban élő, va­lamint a más település magyar is­kolájába beutazó elsősök része­sültek az ösztöndíjban. A Galántai Kodály Zoltán Alapiskola étkezdé­jében megtartott ünnepségen a helyi alapiskola diákjai verssel és néptánccal köszöntötték a kis el­sősöket és szüleiket, majd Dur- kovic Nóra igazgatóhelyettes üd­vözölte az egybegyűlteket, köztük Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövet­ség, Pék Lászlót, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége és Cservenka Jánost, a Galánta Ré­gió Célalap elnökét, valamint Horváth Adriánt, a célalap titká­rát. Pék László rámutatott, azért is meg kell tenni mindent a ma­gyar iskolák színvonalának eme­léséért, mert az elmúlt 10 eszten­dő alatt a Galántai járásban a ma­gyar elsősök száma ijesztő mér­tékben, 370-ről 220-ra csökkent. Arról is tájékoztatott, hogy éppen aznap küldött levelet az oktatási miniszternek, amelyben a földraj­zi neveknek a tankönyvekben va­A Galántán most ösztön­díjjal támogatott gyere­kek között van egyr aki­nek a szülei nem is be­szélnek magyarul. ló magyar használatát tiltó javas­lat ellen tiltakozik. Halzl József emlékeztetett rá, hogy a schengeni határok kibőví­tésével gyakorlatilag eltűnik a magyar-szlovák határ, ezzel a to­vábbtanulási lehetőségek is bő­vülnek majd, és felértékelődik a magyar nyelv. Szerinte ezt bizo­nyítja az is, hogy a Galántán most ösztöndíjjal támogatott gyerekek között van egy, akinek a szülei nem is beszélik a magyar nyelvet, mégis magyar iskolába adták a gyereküket, Kassán pedig 4 ilyen gyerek van. Arról is szólt, hogy a tavalyihoz képest több régióban nőtt az ösztöndíjas gyerekek szá­ma, igaz Galántán csak 1-gyel, Érsekújvárott a tavalyi 40-ról 56- ra, Udvardon pedig annyi az elsős gyerek, hogy hosszú idő után idén először nyithattak két első osz­tályt. Cservenka János arra szólí­totta fel a jelenlévőket: „mondják el másoknak is, hogy van itt egy gondoskodó állam, van egy gon­doskodó civil szervezet, amely arra igyekszik, hogy a magyarság megmaradhasson Szlovákiában.” A beszédeket követően a gyerekek szülei készpénzben vehették át a 10 000 forintot, Halzl József azonban figyelmeztetett: „Most ne azt nézzék, amit a boríték tar­talmaz, hanem azt a támogatást és ösztönzést ami mögötte van.” A szülőknek egy átvételi elismervényt kellett kitölteniük (Szőcs Hajnalka felvétele) Szeretnék megdönteni a Guinness-rekordot - ha van ilyen kategória egyáltalán Fémkupakokat gyűjtenek FARKAS OTTÓ Almágy. Gyűjteni valamit, a gyűjteményt rendezgetni kelle­mes időtöltés lehet fiatalnak és idősebbnek egyaránt. Jó példa erre az almágyi Jakab család. 2003 októberétől gyűjtik a fém­kupakokat, pillanatnyilag tizen­egy hatalmas kartondobozban összesen 67 500 darabot őriz­nek. Laci, a családfő szerint a gyűj­tési szenvedély négy évvel ez­előtt kezdődött, amikor a garázs ablakában talált három sörös ku- pakot. Nem dobta el, Patriknak, az akkor kilenc éves fiának a ke­zébe nyomta, mondván, tegye el, majd jó lesz valamire. A srác pe­dig a szomszédságban gyűjtött még néhányat, így napokon be­lül száz darabosnál is többre da­gadt a gyűjtemény. Patrik akkor határozta el, hogy kupakgyűjtés­ben megdönti a Guinness- rekordot. A család pontos nyilvántartást vezet a készletről, csak még azt nem sikerült kideríteni, ki tartja, és hány darabbal a Guinness- rekordot. Azt sem tudják, rekord- kísérlet esetén hogyan kell eljár­ni. Meglehet, hogy mire a jelent­kezésre sor kerül, akár 100 ezer­re is szaporodik a gyűjtemény. Három fémkupakkal kezdődött (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom