Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)
2007-10-09 / 232. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Pozsonyba látogat Juscsenko Pozsony. Kétnapos hivatalos látogatásra érkezik holnapután Szlovákiába Viktor Juscsenko. Az ukrán államfő az első napot a fővárosban tölti, pénteken pedig Felsővízközön (Svidník) vesz részt egy kulturális rendezvényen. Juscsenko és Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök csütörtökön aláírja az Ágcsemő és Solomonovo határátkelőhely kiépítéséről szóló egyezményt. (SITA) Michal állapota stabil Pozsony. Michal Müller, a szétválasztott sziámi ikrek közül életben maradt kisfiú állapota az orvosok szerint változatlan. A gyermeket továbbra is mesterségesen altatják, gyógyszerekkel segítik a vesék működését és tartják a vérnyomást megfelelő szinten. A két gyermeket, Mareket és Michalt szeptember 14-én választották szét. Marek 19 nappal a műtét után, október 4-én meghalt. (SITA) „Róbert O. tartja a szavát” Pozsony. Robert O. bűnszövetkezetének tagjain kívül az egyik tanút is bilincsben vezették tegnap a Speciális Bíróság elé. Az ügyész javaslatára idézték be Július T.-t a tárgyalásra, mivel a férfi a kilencvenes években a kelet-szlovákiai alvilág egyik áldozatával, Jozef Estókkal együtt került börtönbe. A jelenleg lopás miatt börtönbüntetését töltő Július T. álb'tása szerint Estók a halála előtt közölte vele, ha meghalna, annak Róbert O. bandája lesz az okozója, mivel az alvüág tagjai nagyobb pénzösszeggel tartoztak neki. A tárgyaláson tanúvallomást tett Róbert I. is, Róbert 0. egyik ismerőse - szerinte az alvilági banda főnöke olyan férfi, aki mindig betartja a szavát, és az ellene felhozott vádakról is csak a sajtóból van tudomása. A Speciális Bíróság tegnap november 19-re napolta el a tárgyalást. Idén akkor fog utoljára foglalkozni a kelet-szlovákiai bűnszövetkezet ügyével. (SITA) A kormányfő kitart szerdai nyilatkozata mellett Fico meghívta Gyurcsányt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Caplovic szerint a Benes-dekrétumok hatásai egyértelműen tragikusak voltak Nem mindenki volt bűnös Marek Madaric kulturális miniszter és amatőr történész (SITA-felvétel) Pozsony. Azonos játékszabályokra van szükség Szlovákia és Magyarország kapcsolataiban - jelentette ki a TA3 hírtelevízió vasárnap esti vitaműsorában Robert Fico kormányfő. A beszélgetésben ismét bírálta Sólyom László magyar államfő kijelentéseit, és újra leszögezte: elfogadhatatlan, hogy a magyar politikusok magánlátogatásaikat használják ki saját politikai céljaik megvalósítására. „Ez nem működhet úgy, hogy Dél-Szlovákiát egyfajta kihelyezett területüknek fogják tekinteni, ahol saját politikájukat fogják folytatni” - szögezte le Fico. A kormányfő szerint annak, hogy a két ország között egyre jobban fokozódik a feszültség, két oka van. Az egyik a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) és elnökének, Csáky Pálnak a magatartása, aki még mindig nem békéit meg azzal, hogy a jelenlegi kormány nem nacionalista, és egyszer sem csorbította a szlovákiai magyarok jogait. Fico szerint az MKP már néhány hónapja témaínségben szenved, ezért folyamodik rendszeresen provokációkhoz. Elmondása szerint erre válaszolt a parlament, amikor megszavazta a Benes-dekrétumok érinthetetlen- ségéről szóló határozatot. A másik ok Fico szerint Magyarországon keresendő, ahol az MSZP és a „szélsőségesen nacionalista Fidesz” abban verseng, hogy ki a nagyobb magyar. „Ez a célja a magyar politikusok rendszeres szlovákiai látogatásainak is. Hol az egyik, hol a másik mondja: én vagyok a legjobb magyar, én törődöm a legjobban a határon túli honfitársakkal. És ez az oka mindennek” - tette hozzá Fico. Ugyanakkor elmondta, hogy Szlovákia műidig kellő tisztelettel fogja fogadni a magyarországi politikusokat, akik választhatnak, hogy hivatalos, munka- vagy magánlátogatásra érkeznek-e. „De mindig tiszteletben kell tartani az országunk hatályos törvényeit és a nemzetközileg elfogadott diplomáciai alapszabályokat. Sólyom László államfő pedig ezeket nem tartotta be” - mondta Fico. Leszögezte: hivatalos látogatás keretén belül bármikor szívesen látja Szlovákiában Gyurcsány Ferencet ugyanúgy, mint ahogy ő is bármikor ellátogat Magyarországra, ha hivatalos meghívás érkezik, (dem-) Pozsony. Marek Madaric kulturális miniszter szerint gyakran megfeledkeznek, vagy szándékosan nem beszélnek arról, hogy az 1938- as bécsi döntés után, a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő magyarok „önkéntesen és szemtanúk szerint örömmel váltak az idegen megszálló hatalom állampolgáraivá”. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ v Simon Attila történész szerint Caplovicnak sincs igaza, az elcsatolt területeken élők sem 1938-ban, sem 1945-ben nem választhatták meg szabadon állampolgárságukat. „Félrevezető azt állítani, hogy a magyarok 1938-ban azért veszítették el a csehszlovák állampolgárságot, és kaptak magyart, mert lelkesen üdvözölték a visszacsatolást. 1938-ban mindenki, akinek azokon a területeken lakhatósági joga volt, kivétel nélkül magyar állampolgár lett, tekintet nélkül a nemzetiségre. A magyarok és a szlovákok is magyar állampolgárokká váltak - magyarázta Simon. - Amikor egy ország megkap egy területet, az ott élők automatikusan az adott ország állampolgárai lesznek, ez történt 1938-ban és ez történt 1945-ben is.” Madaric szerint a lakosságcsere nem a csehszlovák állampolgárságú magyarokra vonatkozott, hanem csak azokra, akik a magyar állam állampolgárai voltak. Simon szerint ez sem igaz, mivel a kitelepítés a pozsonyi vagy a ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a munka-, szociális és családügyi minisztérium a karácsonyi nyugdíjak összegéről szóló javaslatot. Az összeg a nyugdíjak nagyságától függően - úgy, mint tavaly - 1500, 1750, illetve 2000 korona lesz. A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők kapják a legmagasabb összeget. Tehát azok, akiknek nyugdíja nem éri el a 3753 koronát, 2000 koronás karácsonyi kiegészítést kapnak. Akiknek járadéka 3754 és 7505 korona között van, 1750 koronát kapnak, s akié 7506 és 11 257 korona között mopozsonypüspöki magyarokra is vonatkozott, akiket már 1945 tavaszán elvittek. „A listákon gyakran egész falvak lakossága szerepelt, függetlenül attól, hogy ők tagjai voltak-e valamilyen pártnak, vagy a nyilaskeresztes szervezeteknek” - mondta Simon. A népbíróságok a háború után nagyon sok magyart teljesen alaptalanul ítéltek el háborús bűnökért, mivel az egyezmények szerint őket a megegyezett kvótán felül ki lehetett telepíteni.” Mintegy 80 ezer embert háborús bűnösnek nyilvánítottak, akik átvételét a magyar állam megtagadta, mert nyilvánvaló volt, hogy csak ki akarták őket telepíteni. A miniszter tegnapi nyilatkozatával gyakorlatilag megismételte és megerősítette a szombaton, a Szlovák Rádióban kifejtett álláspontját. Szavait más történészek is zog, 1000 koronára jogosult. Kérdés azonban, hogy a karácsonyi nyugdíjat kifizetik-e az ünnepek előtt, vagy csak jövő januárban. Ezzel ugyanis az idei költségvetés nem számolt, a munkaügyi minisztérium utólag kért pénzt a pénzügyi tárcától. Ezzel a kiadással egyelőre a jövő évi költségvetés sem számol. „Még semmi sem végleges, a kérdéssel a költségvetési vitában foglalkozunk” - mondta lapunknak MÍroslav Smál, a pénzügyi tárca szóvivője. A nyugdíj-kiegészítésre több mint másfél milliárd korona kellene, ha még idén kifizetnék, az negatív hatással lenne az államháztartásra. Nőne a költségvetési hicáfolták. „Gyakorlatban a kitelepítés úgy zajlott, hogy egész családoknak menniük kellett, nem csak a bűnösöknek” - jelentette ki Dusán Kovác, történész. - Egész biztosan voltak ártatlan áldozatok is, nincs igaza annak, aki azt állítja, hogy csak az árulókat és a kollabo- ránsokat érintette.” Dusán Caplovic miniszterelnök-helyettes szerint a Benes-dekrétumok hatásai egyértelműen tragikusak voltak. „Akkoriban sajnos úgy gondolkozott mindenki, hogy a háborúban vesztes ország minden állampolgára bűnös. Sajnos ez a nézet, egyfajta bosszú volt a győztes nagyhatalmak részéről. Ez számomra elfogadhatatlan, és meggyőződésem, hogy demokratikus országban és társadalomban ilyesmire soha nem kerülhetett volna sor” - tette hozzá Caplovic. (lpj, dem, s) ány, s ez veszélyeztetné az euró 2009-es bevezetését. Épp emiatt nem számolt a kormány az idei költségvetésben a karácsonyi nyugdíjakkal, az euróövezetbe ugyanis csak akkor léphetünk be, ha az állami költségvetés hiánya a GDP 3 százaléka alatt marad. Ha a kormány mégis kifizetné még az idén a karácsonyi nyugdíjakat, az az állami költségvetést 1 milliárd 649 millió koronával terhelné meg - több mint 1 030 000 nyugdíjas jogosult erre a járadékra. A kormányprogramban szerepelt, hogy a kabinet minden évben javasolja a karácsonyi nyugdíjat - az állami költségvetés lehetőségeinek függvényében. (sán) Már törvény védi a MOL-t Budapest. Tegnap elfogadta a magyar parlament a lex MÓL néven ismert törvényt, mely korlátozza a tőkepiacot és bebetonozza a fontos társaságok jelenlegi menedzsmentjeit. Ezzel egy időre elmehet az osztrák OMV olaj- társaság kedve a Slovnaftot is birtokló MÓL megvételétől, amely már a magyar cég 20 százalékra tette rá a kezét. Viszont az unió belső piacokért felelős biztosa már korábban jelezte: a tőke szabad áramlását korlátozó lépés miatt az Európai Bizottság akár be is perelheti a magyar államot. Az elfogadott törvény értelmében a stratégiai jelentőségű, így védett társaságok közé tartoznak a MÓL mellett a regionális gáz- és áramszolgáltatók, a villamos erőművek (ebbe beletartozik a Paksi Atomerőmű is). (Hsz, ú) Már nem ellenzi Keleten járt Günter Platter Pozsony/Felsőnémeti. Szlovákia felkészült a schengeni övezethez való csatlakozásra, minden szükséges kritériumot teljesít - jelentette ki tegnap Günter Platter osztrák belügyminiszter, miután szlovák kollégája, Robert Kalinák kíséretében személyesen is megtekintette a szlovák-ukrán határon foganatosított biztonsági intézkedéseket. Az Európai Unió keleti határszakaszán megerősített a rendőri jelenlét, a határt műszaki zár is védi. A két belügyminiszter egy együttműködési memorandumot is aláírt, melyben leszögezték: az országok hatóságainak közös stratégia szerint kell eljárniuk a határokon átnyúló bűnözés elleni harcban, közös erőkkel kellene biztosítani a schengeni övezet külső határait. Fél évvel ezelőtt épp Platter volt az egyetlen olyan uniós belügyminiszter, aki ellenezte a határmentes övezet bővítését. „Most viszont meg kell dicsérnem Szlovákiát, mert rövid időn belül rengeteg munkát végzett el annak érdekében, hogy eltávolítsa a hiányosságokat. Csak pozitívumot mondhatnék, ha az ország felkészülését kellene értékelnem” - szögezte le Platter. (dem, s) 1 milliárd 649 millió koronával terhelné meg a költségvetést a karácsonyi juttatás Növelné a hiányt a nyugdíj Az új elosztási rendszer szerint a jövőben az előző év költségvetésének bizonyos százalékát kapja a felsőoktatási intézmény, függetlenül a diáklétszámtól Csak egymilliót kapott a levelező tagozatos képzésre a Selye Egyetem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány jóváhagyta az egyetemek számára a levelező tagozatos képzésre szánt éves maximális támogatást. A legmagasabb összeget a pozsonyi Co- menius Egyetem számára szabta meg. Aormány, évi 40 973 000 korona áll rendelkezésre a levelező hallgatókkal kapcsolatos kiadásokra, a legkevesebbet, 1 091 000 koronát a komáromi Selye János Egyetem kap. Amelyik diák „nem fér be” a kiszabott keretbe, annak a jövő tanévtől fizetnie kell az oktatásért. „A komáromi egyetem esetében, mivel még nem működik négy éve, nem tudtuk figyelembe venni azt a tényezőt, hogy diákjai a tanulmányok befejezése után mennyire tudnak érvényesülni tanult szakmájukban. A komáromi egyetem rektorának a rektori konferencián nem volt ellenvetése” -fejtette ki Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter. Albert Sándor rektor lapunknak elmondta: „Valóban így van, csakhogy nem is tehettem ellenvetést, mivel a rektori konferencia ülésén nem tudtam részt venni. Egyetemünkön ugyanis épp aznap volt a tanévnyitó, a minisztérium pedig nem tett eleget kérésünknek, hogy a rektorhelyettes vegyen részt a tanácskozáson - azzal indokolta, hogy rektorok konferenciájáról van szó.” A jelenlegi támogatási rendszer még mind a nappali tagozatos, mind a levelező tagozatos hallgatók esetében a fejkvótarendszeren alapul. Egy nappali tagozatos diákra az egyetem 22 000 koronát kap, a levelező tagozatos hallgató után ennek egyharmadát, valamivel több mint 7000 koronát. A jövő tanévre érvényes támogatás nagyságát azonban már más kritériumok alapján szabta meg a minisztérium. Az új elosztási rendszer szerint ezentúl az előző év költségvetésének bizonyos százalékát kapja a felsőoktatási intézmény, függetlenül a diáklétszámtól. „Ez az egyetemünket ismét csak hátrányosan érinti. A többi intézménynél az évi költség- vetés nagyjából azonos minden évben, csak a valorizáló mértékében emelkedik. Nálunk azonban nem azonos. Ugyanis az idén még csak három évfolyamunk van. Ám 2008-ban már négy lesz. Utána öt, tehát költségvetésünk is nő. Nem vette figyelembe a minisztérium, hogy ez egy induló egyetem” - magyarázta Albert Sándor, aki szerint „abszurdum, hogy az egyik iskola 40 milliót kap, a másik meg egymilliót. Ha negyvenszer több levelező hallgatójuk lenne, mint a mi egyetemünknek, akkor érteném, de nincs negyvenszer ennyi diákjuk.” A komáromi Selye Egyetemen mintegy 1000 levelező tagozatos diák tanul, a jövő tanévre jóváhagyott összeg Albert Sándor szerint körülbelül 140 hallgató ingyenes képzésére elég. „El nem tudom képzelni, mi alapján fogjuk eldönteni, ki az, aki ingyen tanulhat és ki az, akinek tandíjat kell fizetnie. A nappali tagozatos hallgatók esetében figyelembe vehető például az érettségi eredménye, de a levelező hallgatóknál ez már nehezen elképzelhető, hiszen vannak például, akik tíz év munkaviszony után iratkoznak be” - mondta lapunknak az egyetem rektora. Szigeti László volt oktatásügyi miniszter szerint a minisztérium elosztási rendszere áttekinthetetlen és nehezen értelmezhető. „Ez a pénzelosztási rendszer igazságtalan, nem adekvát az egyes egyetemi képzési programokhoz. Logikátlan és irreleváns mutatókat használ a források odaítélésével kapcsolatban, amely a komáromi egyetemet egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza. Az egyetemnek még nincsenek végzősei, tehát a munkapiacon való érvényesülésnek a kritériuma itt egyáltalán nem vehető figyelembe. Ezt a mutatót sokan bírálták, mert nem objektív” - mondta lapunknak az MKP alelnöke, aki szerint ez a fajta támogatási rendszer a humán egyetemeket sújtja, a komáromi pedig a tanárképző és a teológiai kar révén egyértelműen humán egyetemnek számít. A diákok által fizetendő tandíj összege egyetemenként és szakonként, illetve a képzés szintjétől függően is eltér. A minisztérium csak a felső határt szabta meg. A legkevesebbet a joghallgatók, legtöbbet az állatorvosira járó egyetemisták fognak fizetni a képzésért. A költségtérítés összege széles skálán mozog: évi 18 ezertől 155 ezer koronáig terjed. Az új felsőoktatási törvény értelmében csakis a levelező tagozat lesz fizetős, ott sem minden szak. Az ingyenes szakok listáját az egyetemeknek évente október végéig kell nyilvánosságra hozniuk. A kötelező anyagi hozzájárulás mértékének felső határát a szaktárca a képzés költségigénye alapján szabta meg. Az állatorvos-hallgatók, az élelmiszerhigiénikus szakemberjelöltek esetében lesz a legmagasabb: alapképzésben évi 92, mesterképzésben évi 155 ezer korona. (sán, sita)
