Új Szó, 2007. október (60. évfolyam, 225-251. szám)

2007-10-01 / 225. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. OKTÓBER 1. www.ujszo.com rtula Robert Fico bírálta a jegybank elnökét Pozsony. Ivan Sramko, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke a kor­mánynál jóval pozitívabban viszonyul a magán nyugdíjpénztárakhoz - közölte Robert Fico miniszterelnök a Szlovák Rádió szombati mű­sorában. A kormányfő tehát ha bújtatottan is, de kritizálta a jegyban­ki elnököt, aki eddig mindig figyelmeztetett a kormány túlkapásai láttán. Sőt, Fico odáig ment, hogy kijelentette: a nyugdíjpénztárak li- cenceinek elbírálásakor korrupciós gyanú is felmerülhetett. Az euróról szólva Fico megállapította: az uniós közös pénzt alkalmazó uniós államok körében nem egyértelmű Szlovákia támogatottsága. A kormányfő jelezte, az euró feltételéül szabott maastrichti kritériu­mok teljesítése még nem jelent számunkra automatikus belépőt az eurózónába, mivel egyfajta - korábban nem hangoztatott - politikai feltételek is felbukkantak. Fico szerint Magyarország és Szlovákia kö­zött a kapcsolatok egyértelműen a magyar politikusok miatt romlot­tak meg, akik abban versengenek, ki közülük a nagyobb nacionalista. Ebbe a helyzetbe lép be a maga agresszív politikájával az MKP új ve­zetése. „Amióta Csáky az MKP elnöke, semmi mást nem csinál, csak provokál” - állította Fico. (SITA) Egyre több a roma gettó Pozsony. Szlovákiában szaporodnak az etnikai gettók, mégpe­dig olyan módon, hogy a belvárosokból kitelepítik a romákat. Ez az irányzat fokozott figyelmet igényel, mivel növeli a feszültséget a ki­telepítettek és a már ott lakók között - mondta Alena Kotvanová, a szlovák emberjogi központ munkatársa annak kapcsán, hogy Ér­sekújvár központjából kilakoltatták a lakbért évek óta nem fizető (mellesleg a lakóépületüket tönkretevő, környezetüket szeméttel beborító) romákat. (TASR) Lezárult a megrázó kampány Pozsony. Befejeződött a Jog az élethez elnevezésű óriásplakát­kampány, amely egy abortusszal eltávolított magzat képével döbben­tette vagy riasztotta meg a polgárokat. Marek Nikolov, a kezdemé­nyezés szóvivője szerint elérték a céljukat, internetes honlapukat több mint 67 ezren keresték fel. Szlováldában napi átlagban 39 művi magzatelhajtást hajtanak végre. (TASR) Ma folytatódik a bűnbanda pere Pozsony. Ma a fővárosban egy védett tanú vallomásával folytató­dik a kelet-szlovákiai Róbert Ó. bűnbandájának pere. A vádlottak padjára 16 elkövetőt ültettek, akiket összesen 19 bűnténnyel vádol­nak. A bűnözők főleg kassai alvilági leszámolásokat hajtottak végre, például a rivális Jozef Estókot is ők tették el láb alól, ám emellett 2005 áprilisában egy vétlen polgárt is agyonlőttek. (SITA) Folyamatos bevetésben a légimentők Kis-Kárpátok/Tátra. Szombaton folyamatos bevetésben voltak a légimentők. A Kis-Kárpátokban egy 14 éves nagyszombati lány hegymászás közben 2 métert zuhant, ráadásul kő esett rá. A turis­tát a Kramáre-i kórházba szállították. A Nyugati-Tátrában egy prá­gai 55 éves túrázó esett össze, akit a viharos szél ellenére helikop­terrel Liptószentmiklósra szállítottak. Az Igló közeli Mlynky turis­taparadicsomban egy 53 éves férfi lett rosszul, a Kassáról felszálló helikopter személyzete már csak a halál beálltát tudta megállapí­tani. (TASR) Marek állapota továbbra is válságos Pozsony. A szétválasztott sziámi ikrek közül Michal Müller állapo­ta javult, fokozatosan felébresztik a mesterséges altatásból, a vérke­ringése is önállóan működik. Viszont ikertestvére, Marek állapota to­vábbra is kritikus, idegrendszere nem reagál a külső hatásokra, máj ­működése romlik és duzzanat keletkezett az agyán. (SITA) A Tátrai Nemzeti Park 14 turisztikai ösvényén több mint 1300 fő részvé­telével szombaton nagyszabású szemétgyűjtést tartottak. A helyi lako­sok, iskolások és túrázók közel 600 kilogrammnyi szemetet szedtek ösz- sze Ótátrafüred, Tátralomnic és a Csorba-tó térségében. (SITA-felvétel) Új jobboldali párt alakul, a régebbi liberális ANO viszont a megszűnés szélén áll Kis pártok: ki kivel? Pozsony. Rövid időn belül új jobboldali politikai erő születik. A mozgalmat Richard Sulik, a pénzügy- miniszter korábbi tanács­adója, és kollégája Peter Pazitny, az Egészségpoliti­kai Intézet egyik alapítója, a Rudolf Zajac-féle egész­ségügyi reformot előkészí­tő csapat tagja szeretné megalapítani. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Azt ugyan mindketten beismer­ték, hogy fontolgatják a politikai párt megalapítását, bővebb infor­mációkat viszont nem kívántak el­árulni. „Még nem érett meg az idő arra, hogy nyilvánosságra hozzuk el­képzelésünket” - szögezte le Pazit­ny. Sulik hozzátette: jelenleg csak annyit árulhat el, hogy tisztán jobboldali pártról lesz szó. „Ha ala­pítunk is pártot, akkor is csak jövő­re, ezért még túl korainak tartom azt, hogy bővebb tájékoztatást ad­jak erről. Még nem akartuk, hogy ez az információ a nyilvánosságra kerüljön, de ha már megtörtént, nem tehetünk ellene semmit. Ne várja, hogy ennél értelmesebb vá­laszt adok” - mondta érdeklődé­sünkre Sulik. Lapértesülések szerint az új párt hátterében olyan vállalkozók áll­nak, akik nem értenek egyet Robert Fico politikájával. Egyik alapvető célkitűzésük az adóre­form megmentése lesz. Rudolf Zajac egykori egészség- ügyi miniszter saját bevallása sze­rint egy új politikai pártba sem szándékozik belépni. „Nem tudok róla semmit. Jövőmet továbbra is az OKS-ben látom. Ugyanakkor jó ötletnek tartom az új párt megala­pítását, amely remélem nem olyan „hopp ide, hopp oda” párt lesz, mint az egyik alapítója” - szögezte le Zajac. Ugyanakkor több kisebb párt, amely az utóbbi választások során nem került be a parlamentbe, je­lezte, hogy egyesül. Az ANO éléről távozó Pavol Rusko beismerte, hogy korábban a Zuzana Martiná­ková vezette Szabad Fórummal (SF) tárgyaltak az egyesülésről. Martináková viszont lapunknak el­mondta: elutasítja az ANO-val va­ló együttműködést. „Októberben tartjuk pártunk országos tanácsát, ahol megkezdjük a 2010-es parla­menti választásokra való előkészü­leteket. Önálló pártként akarunk indulni. Egyébként logikus lenne, ha a kisebb liberális pártok egye­sülnének annak érdekében, hogy a szlovákiai politikai paletta egysé­gesebb legyen” - tette hozzá az SF elnöke. Együttműködés körvonalazó­dott az Ivan Gasparovic államfő által alapított HZD és az SNS kö­zött is. 2007 elején Ján Slota nem­zeti vezér sem tartotta kizártnak az együttműködést, saját bevallá­sa szerint szoros kapcsolatban volt a HZD alelnökével, Jozef Grapával. Miután viszont az SNS jelezte, hogy elégedetlen Gas­parovic tevékenységével, és kép­viselői nem fogják támogatni a választásokon, minden megválto­zott. Grapa bejelentette: kizárt­nak tartja az SNS-szel való együttműködést, (dem, hn) Polarizál a pap-politikus Pozsony. Monika Flasíková- Benová, a Smer europarla- menti képviselője szerint nem lenne helyes, ha a parlament törvényben rögzítené: Andrej Hlinka a szlovák nemzet atyja. A Markíza vitaműsorában kö­zölte, ne a politikusok mond­ják meg az embereknek, ki a nemzet atyja, ráadásul Hlinka ellentmondásos személyiség­nek számít. Benová példaként felhozta, Hlinka kapcsolatokat tartott fenn Benito Mussolini- vel, valamint Franco Spanyol­országával. Az EP képviselője a Benes-dekrétumokról hozott parlamenti döntéssel kapcso­latban megjegyezte, ez meg­alapozatlan lépés volt, mint ahogy az is, amiként Csáky Pál, az MKP elnöke megnyitot­ta e témát. Visszatérve a Hlinka-ügyhöz, több koalíciós képviselő jelezte, nem szavaz­za meg a politikusról szóló tör­vénytervezetet. (t, s) A szakszervezet szerint kevés volt az idő Gondot okoz a törvénykönyv UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. A munkáltatók szerint máris kezdenek megmutatkozni a módosított munkatörvénykönyv negatív hatásai. A szeptember else­jétől érvényes munkatörvénykönyv egyelőre az egészségügyben okoz gondokat, az orvos szakszervezet szerint ugyanis ha betartanák a ren­delkezéseket, nem tudnák biztosí­tani a betegek ellátását. A munka-, szociális és családügyi minisztéri­um szóvivője, Olga Skorecová sze­rint a „munkatörvénykönyv megfe­lel az európai rendelkezéseknek.” A Szakszervezetek Konföderáci­ójának (KOZ) alelnöke, Vladimír Mojs úgy véli, nem egész egy hó­nap eltelte után nem lehet értékel­ni a törvény hatásait, az egészség­ügy problémáit pedig nem a mun­katörvénykönyv, hanem az ágazat gazdasági helyzete okozza. Ugyancsak nem ért egyet a KOZ a Munkáltatók Szövetségének véle­ményével, mely szerint a minimál­bérről szóló törvény egyes ágaza­tokra megsemmisítő hatással lehet. Vladimír Mojs (SITA-felvétel) A munkáltatók szerint a 8100 koro­nára emelt minimálbér az ország szegényebb régióiban vállalkozáso­kat, munkaadókat fektethet két vállra. A KOZ azonban úgy véli, nem lehet előre elítélni egy olyan jogszabályt, amely még érvénybe sem lépett, hatása tehát nem érez­hető. „A minimálbérről szóló törvényt egyébként is a szociális partnerek egyetértésével fogadtuk el, bele­egyeztek a munkáltatók is, tehát nincs miért bírálniuk” - mondta la­punknak a Szakszervezetek Konfö­derációjának alelnöke. (sán) A Csemadok alapszervezeteinél lehet aláírni a petíciót a kisebbségi adásért Aláírásgyűjtés a Pátria rádióért ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Aláírásgyűjtést kezde­ményezett a megszűnéssel fenye­getett Pátria rádió érdekében a Csemadok Országos Tanácsa. A pe- tíciós íveket egyebek mellett a Cse- madok-alapszervezetek irodáiban, az önkormányzatokon írhatják alá azok, akiknek nem közömbös a nemzetiségi adás sorsa. Hrubík Béla, a Csemadok Orszá­gos Tanácsának ülésén elmondta: „Azt követően, hogy a Pátria rádió jövőbeni működését illetően ko­moly problémák merültek fel, a Csemadok elnöksége már szeptem­ber elején egy levelet fogalmazott meg és továbbított a Szlovák Rádió igazgatójának, Zemková asszony­nak. Időközben további informáci­ók láttak napvilágot az ügyben, po­litikusaink a kulturális minisztéri­umban tárgyaltak, és ígéretet kap­tak, hogy a minisztérium mindent megtesz a kisebbségi adás további problémamentes működése ér­dekében.” Hrubík Béla (Szőcs Hajnalka felvétele) A múlt héten a Rádiótanács ülé­se után kiderült, hogy továbbra is megoldatlan a Pátria helyzete. A Csemadok elnöke szerint egyelőre csupán hitegetés folytatódik, úgy gondolta, egyfajta nyomásgyakor­lásként tenniük kell valamit. Ezért egy újabb levéllel fordultak Dusán Caplovic miniszterelnök-helyettes­hez. „Szeretnénk, ha ezt a levelet a többi érintett kisebbség, tehát a ru­szinok, az ukránok, a romák, a né­metek és a lengyelek képviselői is aláírnák, hiszen a Pátria rádió ügye minden kisebbséget érint. Ezért hirdettünk aláírásgyűjtést is a Pát­ria rádió megmaradása érdekében” - mondta Hrubík. A petíciós ívek már egy hete megtálálhatók a szervezet alap­szervezeteiknél, az önkormányza­toknál, és a Csemadok-rendezvé- nyeken is alá lehet őket írni. A Fó­rum Kisebbségkutató Intézet révén a civil szervezetekhez szintén eljut­tatják az aláírásgyűjtő íveket, s fel­vették a kapcsolatot a Csallóközi Falvak és Városok vezetőjével, Kvarda Józseffel, tehát a petíció ki­kerül a falvakba is. „Az aláírásgyűjtést két-három hétig fog folyni, már folyamato­san érkeznek vissza hozzánk a pe­tíciós ívek. Felkérném a sajtón ke­resztül is azokat a szlovákiai ma­gyar polgárokat, akik szeretik a Pátria rádiót, és odafigyelnek a közéletre, hogy támogassák a pe­tíciót, segítsenek megőrizni a jogainkat” - mondta a Csemadok első embere, (me) Közös aktus kell KDH: komoly a helyzet Pozsony. Anna Belousovová szerint a szlovák parlament telje­sen jogosan és indokoltan lépett, amikor elfogadta a Benes- dekrétumok védelmét célzó ha­tározatot. Azt állítja, hogy a ma­gyar fél reakciója túlzott. „Ez mindig így van, ha az MKP nem kap olyan hatalmi pozíciót, hogy meg tudja valósítani a Budapest által diktált hatalmi politikát, mely már Trianon óta nacionalis­ta, és melynek célja a dél-szlová­kiai autonómia kialakítása” - je­lentette ki az SNS alelnöke a Szlovák Televízió tegnapi vita­műsorában. Mária Sabolová, a KDH alelnö­ke elismeri, hogy a határozat el­fogadását megelőzően valóban az MKP vetette fel a Benes- dekrétumok témáját, de úgy véli, hogy a parlament által elfoga­dott határozat tette feszültté- a magyar-szlovák viszonyt. „Lehet, hogy rosszul értelmezik a hatá­rozatot, de nagyon komolyan kell venni a kialakult helyzetet, nem fordul elő minden nap, hogy behívassák a szlovák nagy­követet, vagy a parlament elnöke lemondja szlovákiai látogatását” - véli Sabolová. Belousovová szerint azonban a rossz viszony egyértelműen az MKP-nak köszönhető. „Ha nem lett volna az a szerencsétlen kez­deményezése a szlovák-magyar megbékélés elérése érdekében, ma minden máshogy lenne” - je­lentette ki a SNS elnöke. - A megbékélés felé vezető első lé­pést a magyar országgyűlésnek kellene megtennie.” Sabolová nem osztja ezt a né­zetet, szerinte közös aktussal kellene javítani a két ország vi­szonyát. Habár a két politikus fő­képp a szlovák-magyar viszony­ról vitatkozott, az MKP képvise­lője nem volt jelen, a műsorveze­tő szerint a párt nem fogadta el a meghívást, (lpj) Egészségügyi szócsata Egy vagy több biztosító? Pozsony. Az egészségügyi mi­niszter szerint a kormány nem akar egybiztosítós egészségügyi rendszert, sőt azt sem akarja megtiltani, hogy az egészségbiz­tosítók nyereséget képezhesse­nek. „Mi csak azt akarjuk előírni, hogy mire fordítsák a megtermelt nyereséget - jelentette ki Ivan Valentovic tegnap az STV 5 perc múlva 12 című műsorában. - A parlament előtt lévő törvény nem beszél egybiztosítós rendszerről, nem tütja a nyereséget, sőt mi örülnénk, ha nyereségesek leimé­nek a biztosítók, csak azt akarjuk előírni, hogy a nyereséget a gyógykezelés költségeinek fede­zésére költsék.” Viliam Novotny (SDKÚ) parlamenti képviselő azonban úgy véli, hogy az egész­ségügyi kormányzat eddigi tevé­kenysége arra utal, hogy meg akarják szüntetni a több-biztosí­tós rendszert. „A pozitív gazdasági eredmény szabad felhasználásának korláto­zása, az ügyféltörzs ingyenes át­ruházásának lehetővé tétele a biz­tosítók elűzését szolgálja” - jelen­tette ki Novotny. Tavaly a biztosí­tók együttes haszna 1,2 milliárd korona volt. „Ha ez soknak tűnik, akkor szigorítsuk működési felté­teleiket, de ne mi mondjuk meg, hogy mire használják a nyeresé­güket, mert akkor semmilyen nye­reséget sem fognak termelni” - magyarázta Novotny, (lpj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom