Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-10 / 208. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com A hatvan évvel ezelőtti kitelepítésekre és deportálásra emlékeztek a hétvégén Komáromban, ez volt a hatodik országos találkozó Parlamenti konferenciát szeretnének a kitelepítettek Angyal Béla, Molnár Imre, Szarka László, Pallagi Sándorné és Gogh Mária, az 1947-es depotálásokról és lakosságcseréről folytatott pódiumbeszélgetés résztvevői (Vas Gyula felvételei) Dél-Komárom. Szombaton tartották a városban a Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak VI. Országos Találkozóját, amelynek ezúttal Gúta volt a díszvendége. Az eseményen jelen voltak Gúta testvértelepüléseinek -Mezőberény, Medgyesegy- háza, Pitvaros és Zirc - képviselői is. V. KRASZNICA MELITTA Az ünnepség egyik kiemelkedő momentuma az Otthontalan emlékezet - Emlékkönyv a csehszlovákmagyar lakosságcsere 60. évfordulójára című kiadvány bemutatója volt a helyi református templomban. A könyvet, amelynek szerkesztője Molnár Imre és Szakra László, a neves hazai és magyarországi történészek tanulmányai mellett az eseményeket átélt személyek visz- szaemlékezései, vallomásai teszik teljessé. Előszavát Sólyom László magyar köztársasági elnök, valamint Roncsol László író jegyzi. Roncsol részt vett a szombati megemlékezésen is, ahol így fogalmazott: „Ami az 1945-50-es években velünk történt, az a magára rendkívül büszke Csehszlovákia örök szégyene marad és olyan történelmi bűn, amelyet csak a történelmi jóvátétel formáival tehetnek jóvá. Felejtenünk nem lehet, csak megbocsátani, ha erre megkérnek, s az utódok legalább egy reális mértékben jóváteszik, amit elődeik az ártatlanok ellen elkövettek. Sürgetjük és váijuk a pillanatot.” A gutái történéseket egyrészt Angyal Béla, a Gúta 1945-1949 című könyv szerzője, másrészt az eseményeket átélt személyek elevenítették fel. Elhangzott: a 12 ezer lelkes, szinte színmagyar Gutáról 1947 január-februáijában 1767 személyt deportáltak Csehországba, és a nyár folyamán további közel 2000 személyt telepítettek át Magyarországra; elsősorban Mező- berénybe, Medgyesegyházára és Pitvarosra. További 6-700 személy reszlovakizált. A deportáltak nevében Gogh Mária szólt az egybegyűltekhez, és mint mondta, 13 év távoliét után tértek vissza Gútára, gyermekeit is idegenben hozta világra. Pallagi Sándorné 3 évesen élte meg a kitelepítést. „Én még túl kicsi voltam ahhoz, hogy felfogjam, mi történt velünk, de édesanyám soha nem tudott megbékélni azzal, hogy elszakították szüleitől, testvéreitől. Örök életében fájlalta, hogy nem lehetett jelen édesapja, az én nagyapám temetésén. Nekem és testvéreimnek viszont a továbbtanulási szándékunkat húzta keresztül a kitelepítés: hiszen míg Gútán elég szép gazdaságot vezetett apám, Mezőberényben rossz földeket kapott, és bizony szegények voltunk” - hangzottak a visszaemlékező szavai. A találkozót szervező Recskés László Társaság (RLT) képviselői arról tájékoztatták a résztvevőket, hogy levélben fordulnak Szili Rátáimhoz, az országgyűlés elnökéhez, arra kérve őt, kezdeményezze egy parlamenti konferencia összehívását, amely a II. vüágháború után elűzött, jogfosztott százezer magyar ügyét tárgyalná. Hasonló konferencia foglalkozik novemberben a Magyarországról kitelepített németek ügyével, és a levél írói szerint „ez a gesztus” megilleti a felvidéki magyarságot is. A nap során a résztvevők megtekinthették Gúta bemutatkozó kiállítását, felléptek a gútai magyar alapiskolák diákjai és zeneiskolájának növendékei, a Kis-Duna Menti Rockszínház tagjai, este pedig koncertet adott az erdélyi Transyl- mánia együttes. (Az eseményről bővebben lapunk szerdai számának Szülőföld mellékletében olvashatnak.) A kitelepítettek és deportáltak emlékműve (Nagy János alkotása) a Monostori erőd falán RÖVIDEN A holokausztra emlékeztek Pozsony. A holokauszt és a rasszizmus áldozataira emlékeztek tegnap a politikai és közélet képviselői jelenlétében a fővárosi Halpiac téren álló emlékműnél. A megemlékezésen többek között jelen volt Ivan Gasparovic köztársasági elnök, Robert Fico kormányfő és Milan Hort parlamenti alelnök. A Jozef Tiso- féle szlovák háborús bábállam idején, 1941. szeptember 9-én fogadták el az ún. első zsidó kódexet, amely 270. paragrafusával számos jogától fosztotta meg a zsidó lakosságot. E kódex végül oda vezetett, hogy 1942 márciusától haláltáborokba hurcolták a szlovákiai zsidók nagy részét. Gasparovic a tegnapi ünnepségen hangsúlyozta: a történteket sosem szabad elfeledni, mert csak így kerülhetjük el a hasonló embertelenségeket. (SITA) Nem cserélik le Tomanovát Pozsony. Boris Zala parlamenti képviselő (Smer) blöffnek nevezte, hogy Viera Tomanová szociális ügyi miniszter lemondatá- sa eldöntött tény a kormányban, és Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke válthatná a bársonyszékben. Dusán Caplovic miniszterelnök-helyettes szintén cáfolta, hogy Tomanovát elmozdítják a helyéről, szerinte Robert Fico kormányfő elégedett vele. (TASR) Jan Kubis hiányolja Sólyom László és a Fidesz egyértelmű állásfoglalását Szlovákia fellép a Magyar Gárda ellen ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Viana do Castelo. Szlovákia idehaza és külföldön is fel kíván lépni a Magyar Gárda ellen. A HZDS európa parlamenti képviselői szerdán nyilatkozatban hívják fel a figyelmet Strasbourgban a félkatonai szervezet megalakulására és az ezzel kapcsolatban fenyegető veszélyekre. Irena Belohorská HZDS- es EP-képviselő szerint felkérik az EP-t, hogy kövesse figyelemmel a gárda tevékenységét. Rá kívánnak mutatni, hogy a 21. században az unió egyik tagállama tolerálja üyen szervezet létrejöttét és működését. „A félkatonai szervezet létrehozását a fasizálódás jelének tekintem” - jelentette ki Vladimír Me- ciar, a HZDS elnöke. A gárda létrejöttét Miroslav Jurena (HZDS) földművelésügyi miniszter szintén a fasizmus megnyilvánulásának nevezte egy tévés vitában. „Olyan szervezet, amelynek feladata a szomszédos országok elleni támadás” - mondta a tárcavezető. Vitapartnere, Csáky Pál szerint túl nagy a hisztériakeltés a gárda megalakulása körül. A Magyar Gárda létrejöttét az MKP nem helyesli és elutasítja, mondta Csáky, de mint hozzátette, nem emlékszik, hogy például Maiina Hedvig ügyében Magyarországon kerek- asztal-beszélgetéseket szerveztek volna a tévé- és rádióstúdiók. Csáky szerint Európának nincs szüksége sem a Slovenská Pospo- litosf, sem a Magyar Gárdához hasonló egységekre, és a magyar hatóságoknak lépniük kell. Az unió portugáliai külügyminiszteri értekezlete alkalmából Ján Kubis szlovák külügyminiszter egy külön találkozón kifejtette magyar kollégájának, hogy Pozsonyban aggódnak a Magyar Gárda megalakulása miatt. Kubis hangsúlyozta, hogy a maA HZDS EP-képviselői szerdán nyilatkozatban hívják fel Strasbourgban a figyelmet a félkatonai szervezet megalakulására. gyár kormány reakcióját elég erősnek és egyértelműnek találták, de nem volt számukra igazán megnyugtató a köztársasági elnök és a Fidesz reakciója - mondta el Göncz Kinga. „Világosan ismertettem Szlovákia elutasító álláspontját a Magyar Gárdával kapcsolatban, és rámutattam arra, hogy mind a mai napig nem született meg Sólyom László és a Fidesz Világos nyilatkozata ebben az ügyben” - jelentette ki Kubis. A magyar külügyminiszter jogosnak minősítette, ha egy országban figyelemmel kísérik azokat a történéseket, amelyek a szomszédban zajlanak, és amelyek veszélyt jelenthetnek a demokráciára nézve. Ennek keretében a magyar kormány ugyanilyen figyelemmel kíséri azt, hogy Maiina Hedvig ügyében valóban politikai befolyástól mentes, jogállami módszereknek megfelelően fog-e döntés születni - jelentette ki Göncz Kinga, (sita, sán, mti) Elnézést kért a szlovák főbörtönőr és gyors nyomozásra ösztökéli a rendőrséget Egyelőre nem találják a cseh börtönőrök nyitrai támadóit Csáky Pál: a szlovák fél válaszúthoz érkezett, megbékélés vagy konfliktus Slota: a magyaroknak bocsánatot kell kérniük, a szlovákoknak nem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Nem nyüatkozik a rendőrség, hol tart a cseh börtönőrök múlt csütörtöki megtámadásának ügyében indított nyomozás. A hivatalos álláspont az, hogy egyelőre vizsgálják a konfliktus résztvevőinek felelősségét, és amíg nem derül ki, melyik fél müyen mértékben hibázott, esetleg követett el kihágást vagy törvénysértést, addig nem szeretnének téves információkat nyilvánossága hozni. Szeptember 6-án éjszaka fél tizenegy tájban cseh állampolgárok egy csoportjára támadtak a nyitrai Barracuda diszkóbárban. A sértettek valamennyien znojmói börtönőrök, a nyitrai fegyház sportnapjára érkeztek a városba. Az incidens körülményei még tisztázatlanok, de azt több szemtanú egybehangzóan elmondta a rendőrségen, hogy a csehek elég hangosan dor- bézoltak, és többbszöri figyelmeztetésre sem akarták elhagyni a szórakozóhelyet. Először a bár biztonsági őrei próbálták fegyelmezni őket, aztán megjelent a helyiségben egytucatnyi, az első hírekkel ellentétben nem baseballütőkkel, hanem teleszkópos gumibottal, viperával felszerelkezett fiatal, és „Tanuljátok meg, ki itt az úr!” felkiáltással ütni kezdték őket. Valamennyi sértett orvosi ellátásra szorult, egyiküknek eltört a keze, egynél pedig agyrázkódásra gyanakodtak, de valamennyien saját felelősségükre távoztak a kórházból. Most azt vizsgálják, ki hívta a bárba a gumibotos „rendteremtő- ket”, akik a rendőrség megérkezéséig el is tűntek a helyszínről. Értesüléseink szerint a gyanú a bár tulajdonosára és az ott dolgozó lemezlovasra terelődött - utóbbi állítólag tett is olyan kijelentést, hogy móresre tanítja a cseheket, mert molesztálták a barátnőjét. A cseh csapat „megsérülése” miatt pénteken a börtönőrök focimeccse is elmaradt a sportnapon, a znojmóiak a tervezettnél jóval korábban távoztak Nyaráról. Ezért nem tudott már találkozni velük Mária Kreslová, a szlovák fegyőrök testületének vezérigazgatója sem, aki Lőcsén volt szolgálati úton. Kreslová lapunknak elmondta, az eset korrekt és gyors kivizsgálását kérte Ján Stark nyitrai kerületi rendőrparancsnoktól, és levélben elnézést kért a történtekért a cseh fegyőri testület vezérigazgatójától, Ludék Kulától. „Biztosítottam őt, hogy mindent megteszünk az eset tisztázása érdekében, és reményemet fejeztem ki, hogy ez a sajnálatos incidens nem ront a nyitrai és znojmói fegyház, valamint a két ország fegyőri testületéinek kitűnő kapcsolatán. Bánt, ami történt, mert bármenynyire zavaija a többieket egy társaság mulatozása, a fegyelmezésnek nem az a módja, hogy verőlegényeket küldünk rájuk. Ez elítélendő, megengedhetetlen és remélem, hogy a rendőrség mihamarabb megtalálja a felelősöket” - mondta Kreslová. (-bee) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét „magyar” hétvége volt a szlovák televíziók politikai vitaműsoraiban. Az MKP megbékélésijavaslata és a Magyar Gárda volt a fő téma. Az MKP javaslatát Pavol Hrusovsky KDH-elnök kivételével valamennyi politikai párt eleve elutasítja, mondván, a szlovákoknak nincs okuk bocsánatot kérni a magyaroktól, viszont a magyarok kérjenek bocsánatot. Hrusovsky szerint mindkét félnek elnézést kellene kérnie, konkrét történelmi események megnevezése nélkül. így mind a két fél egyszer s mindenkorra rendezhetné a történelmi sérelmeket. Marek Madaric kulturális miniszter (Smer) abszurdnak tartja, hogy Szlovákia bocsánatot kérjen a Benes-dekré- tumok miatt. Madaric szerint a megbékélési javaslat összekeveri az áldozatot a bűnössel, és kétségbe vonja a második világháború utáni határ- és tulajdonjogi rendezést. A kulturális miniszter szerint azokat deportálták, akik „a Magyar Királysághoz jelentkeztek”. Madaric támogatná az SNS törvényjavaslatát is a Benes-dekré- tumok érinthetetlenségéről. Csáky Pál MKP-elnök szerint a megbékélési javaslat elfogadása pontot tehetne a magyar-szlovák történelmi traumák végére, elutasítása viszont konfliktushoz vezet. Mint mondta, „a szlovák fél válaszúthoz érkezett: megbékélés vagy konfliktus.” A megbékélési javaslat elutasításával az MKP igazolni látja, hogy ebben az országban a magyar kisebbség nem egyenjogú a többségi nemzettel, mondta Csáky, aki visszautasítja az SNS törvényjavaslatát a Benes- dekrétumok sérthetetlenségéről. Szerinte az SNS javaslatát az uniós intézmények is kifogásolják majd, „európai vihar lesz belőle.” Az MKP elnöke elmondta, a párt a megbékélési javaslattal a Benes- dekrétumok kérdését is egyszer s mindekorra rendezni szeretné, célja „e szomorú dokumentumok negatív következményeinek felszámolása.” A megbékélési javaslatot elutasítja a HZDS is, Vladimír Meciar szerint legfeljebb azoktól lehetne bocsánatot kérni, akik 1945 után Csehszlovákiában maradtak, és következetesen harcoltak a fasizmus és a dél-szlovákiai zsidók elhurcolása ellen. Ugyanakkor Meciar, és Ján Slota, az SNS elnöke is azt akaija, hogy a magyarok kéije- nek bocsánatot a szlovákoktól. Slota szerint a „Dél-Szlovákia elszállításáért, ahol felakasztották, kínozták, gyilkolták a szlovákokat, Cernován 16 ártadan helybelit megöltek, Érsekújvárban az emberek közé lőttek.” Pavol Hrusovsky, a KDH-elnöke viszont fontosnak tartana egy kölcsönös bocsánatkérést. Egy nemzedékváltás után a szlovákok és a magyarok nyitottak lehetnének egymáshoz, egyszer s mindenkorra lezárhatnák a sérelmek ügyét. Slota ezt a butasággal határos naivitásnak nevezte, (sán)
