Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-12 / 210. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 12.

Szülőföldünk 27

„A Csatrangossal a régió egykori kitűnő zenészeinek is emléket állítunk" - mondta Farkas József

„Van létjogosultsága az itteni népzenei fesztiválnak”

„Szeretnénk, ha a Csatrangos jövőre újra háromnapos rendezvény volna“ - mondta a bodrogközi fesztivál főszervezője

(Szabó Bernadett felvétele)

A Bodrogközben szeptember első hétvégéjén rendezték meg a II. Csatrangos Országos Népzenei Fesztivált. Az esemény főszervezőjével, Farkas Józseffel ebből az alkalomból beszélgettünk.

LECZO ZOLTÁN

Véget ért a népzenei fesztivál. Elégedett a rendezvény főszervezője?

Tavaly, amikor elkezdtük szervezni a rendezvényt, azzal a szándékkal fogtunk hozzá, hogy az ország keleti régiójában olyan népze-. nei fesztivált hozzunk létre, mely hiánypódó a szlovákiai folklórfesztiválok palettáján. A zselízi vagy a gombaszögi fesztiválon időről-időre feltűnik ugyan egy-egy zenekar, de többnyire csak úgy, mint valamelyik néptáncegyüttes kísérőzenekara. A bodrogközi népzenei fesztivál nem titkolt célja, hogy elsősorban a hazai hagyományőrző cigányzenekaroknak és a táncházas zenekaroknak teremtsen fórumot. Természetesen a rendezvényen külföldi együtteseket is mindenkor szívesen látunk. Tavaly az itteni esemény Bartók Béla születésének 125. évfordulója jegyében zajlott. Volt Bartók emlékkiállítás, koncerteket, gyerekprogramokat és különböző kísérőrendezvényeket valamint két egész estét betöltő gálaműsor is szerveztünk Király- helmecen. Mindezt három napba sűrítve. Az első évfolyamtól eltérően idén „csak” két gálaműsor megrendezésére futotta a költségvetésünkből. Ugyanakkor már tavaly gondolkodtunk azon, hogy el kellene vinni Királyhelmecről a Csatrangos valamelyik esti gálaműsorát a környező falvak egyikére, hisz tapasztalataim szerint faluhelyen a hasonló rendezvényeken sokkal szívélyesebb a közönség, mint a városokban. Idén így az egyik kihelyezett műsornak már tudatosan olyan „vidéki” helyszínt kerestünk, ahol adottak voltak a feltételek a színvonalas bemutatóhoz. Szerencsére Kopasz József, Nagytárkány polgármestere rendkívül segítőkésznek bizonyult, s örömmel adott otthont az egyik rendezvényünknek. A Tisza-parti községben így kitűnő gálát láthatott a közönség, szombat este alig fértek el az emberek a művelődési ház nagytermében.

Az idei rendezvény több mindenben is eltért a műit évitől. Miben volt más a mostani Csatrangos, és mi indokolta a változtatásokat?

Elsősorban az anyagiak. Idén a tavalyi költségvetésünknek alig a felével rendelkeztünk. Sikerült ugyan a Nemzeti Kulturális Alaptól is támogatást szereznünk, de ez az összeg még a honi hozzájárulásokkal együtt sem volt több, mint a 2006-os költségvetésünk 50 százaléka. Nagy dilemma előtt álltunk:

vagy kevesebb műsort szervezünk, vagy maradunk a tavalyi műsor- struktúránál, de akkor valószínűleg a produkciók minőségének rovására kellett volna kompromisszumokat kötnünk. Mi az előbbit választottuk, s utólag bebizonyosodott, jól döntöttünk.

Ön szerint Kelet-Szlovákiában van léljogosultsága ennek a fesztiválnak?

Mindenképpen. A nyugati régióban májustól késő őszig rendeznek fesztiválokat, s az emberek megszokták, hogy az egyik ilyen eseményről a másikra mennek. A nyugati fesztiváldömpinget elkerülendő, olyan új helyszínt kerestünk, ahol eddig még nem volt országos fesztivál, és ahol a népzene is kevésbé volt jelen. Megjegyzem, a Bodrogközben nagy múltú és kitűnő zenészek éltek, sajnos, mire létrejött az első Csatrangos fesztivál, sorra meghaltak ezek a muzsikusok. A rendezvénnyel így most részben az ő munkásságuknak és tehetségüknek állítunk emléket. Más kérdés, hogy gondok mindenütt vannak: az infrastruktúrával, a közönségszervezéssel stb. A Csonkavár melletti szabadtéri színpad helyett a királyhelmeci gálaműsort most egy kisebb helyszínen, a Lorántffy-kastély előtti téren rendeztük meg. Az a kevés néző, aki eljött, itt is nagyon lelkes közönsége volt a vasárnapi gálaműsorunknak.

Lesz harmadik évada is a Csatrangosnak?

Reményeim szerint igen. Jövőre is szeretnénk megszervezni az itteni fesztivált. Ahogy azt az előbb is mondtam, a Hagyomány Alap és a szakma részéről is van igény egy ilyen rendezvény megszervezésére az ország keleti régiójában.

Jövőre, ha tényleg sikerül újra megrendezni a fesztivált, az eddigi tapasztalatok alapján a szervezőknek milyen további változtatásokat kell eszközölniük?

Szeretnénk, ha a Csatrangos jövőre újra háromnapos rendezvény volna. Voltak olyan felvetések is, hogy a jövőben más helyszínt kellene találnunk a fesztiválnak, olyat, ahol jobb feltételek mellett, köny- nyebben megszervezhető lenne. Én azt mondom, a fesztivált semmiképp se vigyük el a Bodrogközből, hanem találjunk neki egy az eddiginél megfelelőbb nyári időpontot, és a szervezést is kezdjük el korábban. Szerintem a Csatrangossal kapcsolatos minden eddigi probléma megoldható. Természetesen ehhez nekünk is többet kell majd lobbiznunk a pályázati pénzek megszerzéséért. Az idei fesztiválon egyébként két falu is jelentkezett, hogy jövőre szívesen adnának otthont a Csatrangos fesztivál valamelyik rendezvényének. Majd meglátjuk, mit hoz a jövő, a falusi közönség elé mindenkor nagyon szívesen viszem el a rendezvény műsorait.

Érsekújvár képviselő-testülete szigorúbban büntetné az ebadó befizetése alól kibúvó helyi gazdákat

Nem kivételeznek a kutyák befogadóival sem

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Érsekújvár. Heves vitát váltott ki a helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén Stefan Pétery képviselő javaslata, hogy egységesítsék a kutyaadót a város területén, vagy legalább csökkenteni a családi házban és a lakóházban élők ebadója közti különbséget.

„Számomra elfogadhatatlan a megkülönböztetés, hogy a családi házban élők sokkal kisebb ebadót fizessenek, mint a panelházban élők. Javaslatom alapján a kertesház-tulajdonosok évi 315, míg a panellházban élők csupán évi 700 koronát fizetnének. A város ebadóból származó jelenlegi bevétele alig haladja meg az évi 600 ezer koronát, az én javaslatom elfogadásával évi 970 ezer korona kerülne a városi kasszába” - javasolta Pétery.

A képviselők elutasították Pétery javaslatát, és Stefan Verseghy képviselő véleményével értettek egyet, aki szerint a kertes házban élők házőrzőnek tartják a kutyát, míg a lakóházban élők hobbiállatként nevelik az állataikat, és a városnak kell eltakarítani az állatok piszkát. Ellenben az idős, magányos háztulajdonosok számára gyakran a kutya jelenti a biztonságot, nem kellene őket nagyobb kiadással terhelni.

Végül a képviselők az eddigi évi 120-ról 200 koronára emelték az ebadót a családi házban, és ezerről 1100 koronára a lakóházban élő állattartóknak. A városházán 492 panelházban és 1165 kertes házban nevelt kutyát tartanak nyilván, szám szerint ennyit jelentettek be hivatalosan az állattartók, ám ennél jóval többen tartanak hobbiállatot a lakótelepeken.

A képviselők csupán nyolcvan koronával emelték a háztulajdonos ebadóját, míg a hobbiállatot tartók kereken száz koronával fizetnek többet évente. A képviselők egyetértettek abban, hogy komoly büntetéssel kellene sújtani azokat, akik elhanyagolják kötelességüket. A város a jóváhagyott módosítás eredményeképpen a nyilvántartott kutyák tulajdonosaitól a korábbinál 142 ezer koronával többet fog begyűjteni évente. Emellett pedig a képviselők eltöröltek egy korábbi

kedvezményt, miszerint azon állattartók, akik kedvencüket a városi menhelyről fogadják be, nem kötelesek ebadót fizetni. Az ebadóból befolyt összegből Érsekújváron: szeretnének a kutyasétáltatásra kijelölt területeken szemeteskukákat elhelyezni, és az eddiginél nagyobb támogatásban részesítem a városi állatmenhelyet, (száz)

A kutyatulajdonosok már csak indokolt esetben mentesülnek az éves ebadó alól

(Csuport István felvétele)

Kevesebb kedvezményezett állattartó

A súlyosan egészségkárosodott lakosok közül egyesek kifogásolják, hogy idén már őket is kötelezik az ebadó befizetésére. Peter Ve- lecky, a városi hivatal pénzügyi osztályvezetője elmondta, a városban mintegy nyolcvan személyt érintenek a változások. A súlyosan egészségkárosodottak idén már csak akkor nem fizetnek ebadót, ha speciálisan kiképzett kutyájuk van, amit igazolni is tudnak. Ha valaki ezt az okmányt nem küldi be a városi hivatal illetékes osztályára, nem mentesül az ebadó befizetése alól. A félévesnél öregebb ebek nyilvántartásba vételére akkor kötelezik a gazdát, ha a kutyát több mint három hónapja fogadta be. Az előírás mostantól az egészségkárosodottakra is vonatkozik, (száz)

XXVI. HONTI NAPOK - IPOLYSÁG

Szeptember 13-16. (csütörtöktől vasárnapig)

Csütörtök - 9.00: Ipolyság első írásos említésének 770. évfordulója és a 100 éves ipolysági kálvária címmel konferencia a városháza esketőtermében; 14.30: az I. és II. vüágháború ipolysági áldozatai, a meghurcoltak és az 1945 után kitelepítettek emlékére állított emlékmű megkoszorúzása; 15.00: kiállítás a kálvária dokumentumaiból a Simonyi Lajos Galériában; 16.00: a XXVI. Honti Napok ünnepélyes megnyitója a Menora Saag Centrum Artisban, közreműködik az Amadeus Trio és a Musica Aurea énekegyüttes, majd az Ipolyság történelme képekben és okiratokban című kiállítás megnyitója; 17.00: Trio alia classica - örökzöld melódiák csendülnek fel a Menora Saag Centrum Artisban; 19.00: táncshow az Avalon és a Szignál tánccsoportok közreműködésével a városháza színháztermében.

Péntek - műsorfolyam a Fő téri szabadtéri színpadon -10.00: gyerekprogramok - Ludas Matyi meseelőadás, a zólyomi Baba Jaga Band fellépése, a Vretienko gyermek folklórcsoport műsora; 12.30: Szőllősy Sándor cigányzenekara játszik; 13.00: térzene fúvósokkal a lakótelepeken és a városrészekben; 13.30 az E. B. Lukác utcai alapiskola mazsorettcsoportjának fellépése; 13.45: a Gyerki Ruházati Szakközépiskola divatbemutatója; 14.30: a Kozárenka fúvós-zenekar koncertje; 15.00: városnézés kisvonaton, indulás a Bartók térről; 15.30: Latin varázs - divatbemutató Budapestről; 16.00: az Aticus csoport táncos'show-műsora; 17.00: Ivan Ozvát, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház szólistája énekel; 18.00: Operett, musical, revű - a váci Jeszenszky Produkció műsora; 19.30: Senzi Senzus koncert, vendég Jozef Ivaska; 21.00: utcabál. Egész nap vásár és kézművesvásár a Fő téren.

Szombat - 9.00: Honti folklórcsoportok fellépése Fő téri szabadtéri színpadon - Bakabánya (Pukanec), Palást, Nagycsalomja, Ipolyság, vendég a pozsonyi Szőttes és a lengyelországi Dankowianie néptáncegyüttes; 13.00: XIV. Honti Kupa nemzetközi Karateverseny és 8. Péter Ivana emlékverseny a sportcsarnokban; 15.00: komolyzenei délután a Menora Saag Centrum Artisban - a Toccata tangó- harmonika-együttes és Halmos Eszter, operaénekes műsora; 17.00: koncertek a Fő téren - ipolysági rockegyüttesek, a Matús Jakabcic CZ-SK Big Band, Karol Kucera&Exit 40 fellépése; 21.00: Gladiator koncert. Égész nap vásár és kirakodóvásár a Fő téren.

Vasárnap - 10.00: keresztút; 11.00: főpapi szentmise a kálváriadombon; 17.00: a váci székesegyház Szent Cecília Kórusának fellépése a római katolikus plébániatemplomban; 19.00: Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa Leányvásár című nagyoperettjét mutatja be a szigetszentmiklósi Szigetszínház a városháza színház- termében. (fm)

V. TEMPLOMOS NAPOK - NAGYBÖRZSÖNY

Szeptember 1S. (szombat)

Nagybörzsöny - V. Templomos Napok - Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza Európában (1207-2007), az Ipoly Eurorégió Szabadegyetemen, a Kulturális Örökség Napjai alkalmával. 9.30: Kalácska Ferenc plébános köszöntője a római katolikus plébánián, a nagybörzsönyi általános iskola kisdiákjainak verses összeállítása, Németh Péter Mikola levezető-előadó Erzsébet születése 800. évében a családról, a nők helyzetéről és a szegénység kultúrát, értéket, közösséget megtartó erejéről elmélkedik, Koczó József helytörténész előadása Vámosmikola templomainak védszentjeiről, Szent Lőrincről, Szent Erzsébetről és Mária Magdolnáról, Beke Margit levéltáros előadása Szent Erzsébetről a korona és kenyér vonzásában, Köpöczi Rózsa, művészettörténész „Rózsa titok” és Szent Erzsébet címmel tart előadást; 12.00: 14. Nagybörzsönyi műemlékvédelmi konzílium - a Nagybörzsönyből kitelepítettek emléktáblájának előkészületeiről Lajtos János evangélikus lelkész ad tájékoztatást, Nagybörzsöny épített környezete - a formálódó falurendezési terv és a műemlékvédelem függvényében címmel beszélgetnek építészek, polgármesterek és műemlékvédők, Lehoczky József, Fáy Dániel és Konczné Bognár Ágnes; 12.45: a Szent István Király Alapítvány az Ipoly Mente Kultúrkörért kuratóriumi ülése; 14.00: nagybörzsönyi séta - a műemlékek megtekintése; 15.30: Litánia Szent Erzsébetért Kalácska Ferenc plébánossal a Bányász templomban, majd A Dunakanyar költészete 2007-ben - versösszeállítás, közreműködik Péter Pál versmondó, a szerzők, Heidrich Roland akusztikus gitáron, Németh Balázs Kristóf ütőhangszereken és a nagybörzsönyi Páva Kör. Szombaton és vasárnap kilenctől délután ötig a Szent István- és a Bányásztemplom idegenvezetőkkel várja az érdeklődőket, a plébánián pedig kérésre dokumentumfilmeket vetítenek a község két Árpád-kori templomának 20. századi felújításáról, (fin)

III. SZÉKELY NAPOK - KOMÁROM

Szeptember 14. (péntek)

Komárom - 16.00: a Jókai kávézó ünnepélyes megnyitása alkalmából Hrubík Béla, a Csemadok Országos Választmányának elnöke Jövendölés című verseskötetét mutatja be Batta György író, publicista a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának Nádor utcai főépületében; 17.00: Székelyföld egy angol utazó szemével - Paul Glendell szabadfoglalkozású fényképész kiállításának megnyitója; 18.00: összeállítás erdélyi költők és írók verseiből, prózáiból - közreműködik Molnár Gizella és Német László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két színművésze; 19.00: gasztronómiai bemutató a múzeum dísztermében - jellegzetes erdélyi ételek készítése.

Szeptember 15. (szombat)

17.00: A kiscsernátoni Damokos-kúria - dokumentumfilm-vetítés a Zichy-palota Alapy Gyula Előadóteremében; 18.30: Csángó hétköznapok - Kinda István néprajzkutató előadása a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának Nádor utcai főépületében, (ú)