Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-05 / 204. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com A dobóruszkai hölgy értékes szalvétagyűjteménye már 32 220 darabból áll Sajógömör ötödször látta vendégül a nyári kézműves gyermektábor résztvevőit Kozák Antónia újabb világrekordja Kozák Antónia 2006-ban 21 ezer papírszalvéta birtokosaként lett Guinness-rekorder, az idei oklevet 30 300 darabos kollekciójával ér­demelte ki (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Dobóruszka. Az Ung-vidéki községben élő Kozák Antónia nemrégiben újabb Guinness- rekordot állított fel, a hölgy tulaj­donában van ugyanis a világ leg­nagyobb papírszalvéta-gyűjtemé­nye. A szalvétagyűjtés világrekord­ját eddig is Kozák Antónia tartot­ta. 2006-ban 21 000 darabos kol­lekciójával előzte meg a belga Kathy Lernst, akinek 1976-óta „mindössze” 15 560 darabot sike­rült összegyűjtenie. Kozák Antó­nia lapunknak elmondta, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve 1997-ben kezdett el gyermekkori hobbijával újra foglalkozni. 2004 novemberében már hivatalosan is ő volt a „versenyág” szlovákiai bajnoka, ehhez elég volt 4000 da­rab papírszalvétát birtokolnia. Mint mondotta, azután hogy erről az eseményről hírt adtak az orszá­gos napilapok, özönleni kezdtek hozzá a felajánlások. A segíteni szándékozók postán juttatták el hozzá az újabb és újabb szalvétá­kat, de volt olyan is, aki személye­sen hozta el neki az ajándékát. A gyűjtemény így rövid időn belül 9, 12 majd 20 ezer darabosra nőtt, jelenleg 32 220 különböző papír- szalvéta van a hölgy birtokában. A kollekcióban vannak szlová­kiai, magyarországi, kínai, ameri­kai, holland és afrikai szalvéták is, a legnagyobb 117 centiméter hosszú. Kozák Antónia vásárol és cserél szalvétákat, hasonló érdek­lődésű társaival az internet segít­ségével szinte napi kapcsolatban van. Mint megtudtuk, a Guinness- rekordok könyvébe sem 2006- ban, sem az idén nem volt egysze­rű bekerülni. Miután a hölgy le­vélben újra megkereste a világ- szervezet londoni központját, ők szigorú feltételeket szabtak a vi­lágrekord felállításához. Antóniá­nak hivatalos személyek és tanúk jelenlétében újra kellett számol­nia gyűjteményét, a szalvétákról pontos kimutatást kellett készíte­nie, és a rekordkísérletről fény­kép- és filmfelvételeket is csinál­tak. A szigorú ítészek valószínű­leg mindent rendben lévőnek ta­láltak, ugyanis Dobóruszkára né­hány hete megérkezett a világcsú­csot igazoló hivatalos Guinness- oklevél. A kétszeres világcsúcstar­tó szeretné tovább bővíteni a gyűjteményét, amelynek egyes darabjaiból Nagykaposon és Dobóruszkán is rendeztek már ki­állítást. Kozák Antónia úgy nyilat­kozott, nem szándékszik minden évben újra és újra hivatalosan be­jegyeztetni a saját maga által megjavított rekordot, legközelebb majd akkor jelentkezik a Guin­ness londoni központjánál, ha a kollekciója 50 000 darabos lesz. Szórakozva tanultak Sajógömörben zsinórban ötödik alkalommal ren­dezték meg a nyári kézmű­ves gyermektábort (koráb­ban háromszor a szomszé­dos Tornaiján bonyolítot­ták le). ZS1GÁRD1 LÁSZLÓ Az, hogy ez létrejöhetett, főleg a Csemadok Nagyrőcei Területi Választmánya tornaijai irodájá­nak, a kulturális minisztérium­nak, a sajógömöri Csemadok- alapszervezetnek, valamint a he­lyi önkormányzatnak és termé­szetesen az iskolának köszönhető. Egy héten át a bentlakásos tá­borban 52 alapiskolás ismerked­hetett a kézműves foglalkozások­kal. A hét közepén, három napon át a kálosai egyházi táborból is jöttek gyerekek. „A résztvevők öt napon át kü­lönféle kézműves foglalkozások­kal ismerkedhettek, mint például a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövés­sel, gyékényfonással, batikolás­sal, szövéssel és különféle bőrmű­ves foglalkozásokkal. A gyerekek már az első nap szebbnél szebb tárgyakat fontak gyékényből és csuhéból, és kipróbálták a kézi szövőgépet is. Szinte mindenki készített kisebb-nagyobb táskát, mobiltelefonra tokot” - újságolta Tóth Erzsébet táborvezető, aki Molnár Katalinnal együtt vezette a főfoglalkozásokat. Öröm volt nézni a kisiskoláso­kat, milyen ügyesen bántak az agyagkoronggal, rövid idő alatt elsajátították az alapokat. Az ügyesebbek már néhány óra gya­korlás után szobrot készítettek. Nagy sikert aratott a nemezelés - szappanos víz segítségével, gyap­júból labdákat, képeket készítet­tek. Talán a kosárfonás volt a leg­nehezebb foglalkozás, ugyanis erőt és ügyességet igényelt a fűz­favessző hajlítása. A kisebbek ép­pen ezért jobbára csak nézelőd­tek, szurkoltak a nagyobbaknak. A foglalkozások - bárki szaba­don választhatott - naponta reg­gel kilenctől délig tartottak, majd az ebéd után már sokkal lazább volt a program. Lehetett gólyalá­bon járni, sportolni, focizni, este pedig énektanulás és szalonnasü­tés színesítette a napi műsort. A gyerekek ellátogattak a közeli Várhegyre is, valamint megtekin­tették a süvötei Szarka Ferenc fa­zekasmester műhelyét és a be- retkei faluházat. „Nemcsak a környékről jöttek diákok, hanem távolabbról is, Ri­maszombatból, Nagymegyerről és Dunaszerdahelyről. Vannak köztük olyanok, akik rendszere­sen látogatják a sajógömöri nyári kézműves gyermektábort. Töb­ben is azzal búcsúztak: jövőre is­mét visszatérnek a Sajó-parti kisközségbe” - búcsúzott Tóth Er­zsébet. Nemezelés Agyagozás Pásztor Gyula hetvenöt évesen úgy érezte, kezdenie kell magával valamit. Előbb csak a szőlőlugas útvesztőiben futott, majd átment a közeli alapiskola pályájára. Idén nyáron futórekordot döntött az idős érsekújvári szőlősgazda SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Pásztor Gyula bá­csi birodalmában a történeteknek is éppolyan zamatuk van, mint a tetszetősen ívelő szőlőlugasok le­velei közt mosolygó termésnek. A huszonnégy fajta szőlő termeszté­séről híres 85 éves gazda korát meghazudtoló fürgeséggel siet elém, hogy a mazsolaszőlőnek be­cézett Perzsaszőlő árnyékában üdvözöljön. A fél évszázada ültetett szőlőtő az igazi! Gyula bácsi büszkén vezet be birodalmába, ahol az udvardi muskotály illata versenyre kel a világhírű Tramín borszőlőével. „A csemegeszőlők egyik legjob: bika, a fehér Csaszla (Chesse- las), annak a töve bizony már öt­ven éves! Van piros Csaszlám is és Muskát szőlőm, meg Zöld szil- ványim, annak is már negyven évesek a tövei. Sokan kidobják az öreg töveket, én pedig azt mondom, hogy annak van igazi értéke. Mint itt ni, ennek a fél évszázada ültetett Leánykának, amit a mama hozott Kürtről, ő a szőlőskertek királynéja!” - vezet beljebb illatos birodalmában a termesztő. Minden egyes tőnek külön története van. Gyula bá­csinak már a Kisölveden eltöltött gyermekkora is a szőlővel és an­nak megmunkálásával fonódott össze. „Nagyapámtól tanultam a szőlészet csínját-bínját, falun ne­velkedtem 12 éves koromig, a Garam és az Ipoly közti hegyek­ben mindenkinek volt szőlője! Majd a szüleim Érsekújvárba költöztek, hogy iskolába járassa­nak. Egyik kedvencem a Müller- Thurgau vagy a Sauvignon, belőlük finom bor készül. Kürtről való a Zöld Veltín (Veltynske zelené), és nincsen párja a Fekete Otellónak, de az Ottonel Muskotálynak sem!” - hangsúlyozza az idős gazda. Sé­ta közben megjegyzi, hamarosan szüretelni fognak Milan szom­széddal, aki sokat segít neki a kertben. Gyula bácsi elmondása szerint, barátja valósággal bele­szeretett a szőlészetébe. Hosszú lenne felsorolni azon fajtákat, amelyeket érsekújvári portáján Pásztor Gyula bemutatott ne­künk, de volt köztük spanyol Ma­laga, ötvenéves Rizling-tő, Tokaji Hárslevelű Furmint is. Akadt olyan tő, amelyet kereken hatvan éven át keresett a szőlősgazda, majd az anyósa kertszomszédjá­nál bukkant rá. „Korábban az Elektrosvitben dolgoztam ter­vezőként, és hobbiként művel­tem a szőlészetet. Két nagy fiam és négy unokám van, a mai fiata­lok azonban nem érnek rá arra, hogy eltanulják a mesterséget, de mindig visznek haza finom kóstolót!” - beszél egy kicsit ma­gáról is a vendéglátónk, majd ügyesen kitér a további faggatás elől, hogy ismét a szőlőről be­szélhessen. Gyula bácsi büszke az idei termésre, soha nem látott, többkilós óriásfürtök bólogatnak felénk a lugas mennyezetéről, a szilvafákhoz hasonlóan, egy-egy tövet idén cölöppel kellett kitá­masztani, nehogy a földre zu­hanjon az értékes termés. Hetvenöt évesen kezdett el sportolni „Amikor elmúltam hetvenöt éves, úgy éreztem kezdenem kell magammal valamit. Elgémbered­tek, megfáradtak a tagjaim, és szükségét éreztem annak, hogy ki­csit megmozgassam őket. Előbb csak a szőlőlugas útvesztőiben fu­tottam egy-egy kört, majd átmen­tem a szemközti Dévény utcai alapiskola pályájára. Később arra is késztetést éreztem, hogy meg­mérettessem magamat, ezért beje­lentkeztem különféle versenyekre. Eljutottam Svédországba, Malmö- be az európai futóbajnokságra. A tizenhét versenyző közül én lettem a tizedik, elégedett voltam az ered­ménnyel, hiszen nagyon keveset edzettem a többiekhez képest, és még az izmomat is megrántottam valamivel a verseny előtt. Idővel rájöttem, hogy a százméteres futó- távon kell bizonyítanom, ezt tet­tem Nyitrán és Besztercebányán, az utóbbi helyen valaki megsajnált és amolyan szögecses futócipőt adott kölcsön nekem, amihez nem volt a lábam hozzászokva. Ezért azt mondtam, hogy inkább mezít­láb futom le a távot” - tudjuk meg a kert hűsölőjében Gyula bácsitól. Beszélgetőtársunk elárulta, a na­pokban nagy sikert aratott Érsek­újvárban. A hazai pályán a 85 éven felüli férfiak csoportjában indult, és megdöntötte százméteres távon az eddigi 33 másodperces rekor­dot, neki 23 másodperc alatt sike­rült lefutni a távot! A hihetetlen erővel és energiával rendelkező, mosolygós férfi arra kér, ne sokat újunk arról, hogy tulajdonképpen miért is volt szüksége arra, hogy sporttal javítson erőnlétén. Az ol­vasó azonban mégiscsak teljesebb­nek látja majd a mesterről alkotott képet ha megtudja, hogy Gyula bá­csi a szőlészeten és sportoláson kí­vül három éve gondosan ápolja ágyhoz -kötött, beteg feleségét. Amikor a búcsúzáskor megkérdez­zük tőle, mire készül a jövőben, vendéglátónk elárulja: szeretne el­jutni az európai bajnokságra, és olyan erőt érez magában, hogy akár mind a tíz, idősek számára in­dítandó sportágban megmérettet­né magát. Szerényen megjegyzi, kellene egy jó szponzor, mivel az utazással és bejelentkezéssel járó kiadásokat a betegápolás mellett nehezen tudná előteremteni. jyula bácsi birodalmában minden egyes szőlőtő mesélni tudna.... (Csuport István felvétele) Kosárfonás (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom