Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-05 / 204. szám, szerda
14 Európai unió UJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com Népszavazást követelnek az uniós reformszerződésről Brown baja a ÖSSZEFOGLALÓ London. Gordon Brown munkáspárti brit kormányfő két héttel ezelőtt határozottan ellenezte két brit szakszervezetnek azt a követelését, hogy rendezzenek népszavazást az tinió új reformszerződéséről. Médiahírek szerint saját pártjának egy része is szembefordult vele, a Labour parlamenti frakciójának jelentős része ugyancsak - hasonlóan az ellenzéki torykhoz - referendumot követel az elbukott EU-alkotmány helyébe tervezett szerződésről. A kampányt sajtóértesülések szerint a kormány több minisztere is támogatja. A konzervatív The Daily Telegraph úgy tudja, az alsóházi Labour- frakció 120-nál is több tagja - vagyis a munkáspárti képviselőknek több mint a harmada - követeli a referendumot az EU-szerződésről. Tony Blair előző brit miniszterelnök korábban megígérte a népszavazást az EU-alkotmányról. Miután azonban a tervezetet a francia és a holland referendumokon elvetették, a nagy-britanniai népszavazás lekerült a napirendről. A jelenlegi hivatalos londoni álláspont szerint az alkotmánytervezet helyébe mindössze .módosító jellegű” szerződés lép, amelynek nem lesznek alkotmányos jellemzői, és ilyen módosító egyezményekről eddig sem kellett népszavazást rendezni. Az ellenzéki Konzervatív Párt Cordon Brown (TASR/AP) lázadókkal azonban folyamatosan követeli a referendumot, azzal érvelve, hogy az gyakorlatilag csak a nevében változott, tartalma szülte megegyezik a korábbi alkotmányos tervezetével. Nos, ehhez a tory kampányhoz csatlakozott most igen jelentős arányban a munkáspárti frakció. A követelést állítólag támogatja Jack Straw igazságügy-miniszter is, aki korábban a külügyi tárcát vezette. Ian Davidson, a kampányt irányító alsóházi Labour-képviselő a lázadók nevében levelet intézett Brownhoz, ugyanazokkal az érvekkel követelve a referendumot, mint a tory ellenzék. A levél szerint a referendumot követelő munkáspárti képviselők csak az új szerződés alapvető átalakítása esetén tartják elképzelhetőnek a népszavazás elhagyását. A felvázolt reformlista pontjai között szerepel, hogy törölni kell a többségi szavazással eldönthető kérdések körének bővítéséről - vagyis a nemzeti vétójog szűkítéséről - szóló terveket, valamint a tervezett új uniós külügyi posztot, távol kell tartani a rendőrségi és büntetőjogi ügyeket az EU-bíróságtól, és fenn kell tartani a nemzeti vétót a közszolgáltatásokat érintő kereskedelmi szerződések ügyében. A liberális irányzatú londoni üzleti napilap, a Financial Times múlt heti szerkesztőségi cikkében fantáziálásnak nevezte a népszavazást követelők azon érvét, hogy az EU-szerződés újabb hatalmas lépés lenne az európai szuperállam megteremtése felé. A lap szerint igaz, hogy a lényegi tartalom jórészt érintetlen maradt, de a szerződés kidolgozása mindössze olyan összerendező gyakorlat, amely nem zavarja meg az EU hibrid jellegét, vagyis a kormányközi együttműködés és a nemzetek feletti jogkörök egyensúlyát. A Financial Times ugyanakkor hibának nevezi, hogy az eredeti szerződéstervezetet alkotmányként próbálták eladni. Ennek katasztrofális következményei lettek, mivel éppen olyan időszakban látszott felgyorsulni az integrációs folyamat, amikor a lakosság szünetre vágyott, (mti, ú) Közep-Europaban javuló tendencia tapasztalható Rákbetegek túlélési esélyei ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Javulnak az európai rákbetegek túlélési esélyei - állapította meg az Eurocare-4 által 23 országban végzett felmérés, . amelynek eredményeit a napokban ismertették. Az elemzés 2,7 millió felnőtt esetet ölelt fel 1995 és 1999 között, és a betegek sorsát 2003-ig követte. Mint kiderült, európai áüagban 52 százalékos volt a túlélési arány 5 évvel a betegség diagnosztizálása után. A legjobb helyzetet az északi országok mutatták: a norvég, a svéd és a finn betegek 57 százaléka tudta legyőzni a halálos kórt. Az ötéves túlélési arány viszont erősen különbözik aszerint, hogy a páciensek melyik szervét érte el a betegség. A hasnyálmirigy- és májrákban szenvedőknek kevesebb mint 10 százalékával szemben 90 százalék feletti azoknak a túlélőknek az aránya, akiket ajakvagy hererák támadott meg - írta a The Lancet Oncology című orvosi folyóirat. Ugyancsak alacsony, 13 százalék alatti a tüdőrákosok túlélési esélye, ugyanakkor 54 százalék eséllyel számolhattak a végbélrák, 76 százalékkal a prosztatarák és 79 százalékkal a mellrák betegei. A négy gyakori betegség, valamint a petefészekrák esetei közül is a legtöbben az északeurópai országokban (kivéve Dániát) és Közép-Európában élnek még legalább 5 évet, míg a legnagyobb a halandóság Kelet-Euró- pában. A kettő között van a déleurópai átlag, és gyengének mondható a túlélők aránya Nagy- Britanniában és Írországban is. Míg a 2003-ban kiadott Euroca- re-3 szerint a kelet- és nyugat-európai országok között szakadék volt e téren, az Eurocare^l adatai arra engednek következtetni, hogy csökkennek a földrajzi különbségekből adódó eltérések, mindenekelőtt az említett országok egészségügyi szolgáltatásai javulásának köszönhetően. Egy - ugyancsak a The Lancet Oncology-ban megjelent - másik cikkben Arduino Verdecchia olasz professzor megállapítja: 1991 és 2002 között a kelet-európai országokban 30-ról 45 százalékra nőtt a végbélrák ötéves túlélési aránya, a mellrák esetében ez az arány 60-ról 74-re, a prosztatarák esetében 40-ről 68-ra emelkedett. A túlélési esélyek általában növekednek azokban az országokban, ahol a legmagasabbak a közegészségügyi kiadások, ebben kivétel Nagy-Britannia és Dánia. Finnország viszont a viszonylag mérsékelt kiadások ellenére is magas túlélési arányt mondhat magáénak. (MTI, ú) Főleg a fiatalabb korosztály körében szembetűnő a szeszes italok fogyasztásának növekedése Hadüzenet az alkoholizálásnak Ez év februárjában az eperjesi rendőrség külön akciót indított, melynek keretében főleg a fiatal gép- járművezetőket szondáztatják (SITA-felvétel) Brüsszel. Óriási egészségügyi és gazdasági károkat okoz az unió országaiban az alkoholfogyasztás. Az EP-kép- viselők különösen a fiatalok körében egyre népszerűbb ivászat ellen harcolnának. ÖSSZEFOGLALÓ Ez szerepel abban a dokumentumban, amelyet tegnap vitattak meg az Európai Parlament képviselői a nyári szünet után, hétfőn kezdődött őszi ülésszak keretében. Például csak az ittas vezetés miatti közúti balesetek évente 17 ezer uniós polgár életét követelik - kongatta meg a vészharangot Alessandro Foglietta (UEN, olasz), abban a jelentésben, amely a tagállamokat az alkohollal kapcsolatos károk csökkentésében támogató uniós stratégiáról szól. A jelentéstevő indoklásában rámutatott: bár hagyományosan a déli államokra tartják jellemzőnek az „engedékenyebb” hozzáállást, a mindennapi étkezést kísérő, de mértékletes bor- fogyasztást, az északiakra pedig a hatalmas hétvégi húszatokat, néhány évtizede új szokások jelentek meg az egész kontinensen. ,JE fejlődés az italokhoz kapcsolódó viselkedési formák egységesebbé válása felé mutat, elsősorban a fiatalabb korosztály körében, ahol egyértelműen megfigyelhető a megnövekedett alkoholfogyasztás” - fogalmaz a dokumentum. A jelentés szerint „az alkohol a hozzá kapcsolódó betegségek és balesetek révén jelentős károkat okoz az emberi szervezetben, illetve társadalmi problémákat és bűnözést von maga után, ugyanakkor óriási károk is keletkeznek az európai gazdaságban”. A képviselők szerint „kívánatos, hogy az EU általános célkitűzéseket fogalmazzon meg a tagállamokban a veszélyes és káros alkoholfogyasztás romboló hatásainak csökkentésére; az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben intézkedéseket tegyen a fogyasztókat és környezetüket érő, az alkohollal kapcsolatos károk megelőzésére”. A szöveg elismeri, hogy „a kis mértékű alkoholfogyasztás, ami a WHO európai regionális irodájának 2000-2005 közötti időszakra szóló, alkohollal kapcsolatos cselekvési terve szerint napi 10 gramm, segít egyes középkorúak szív- és érrendszeri betegségeinek és helyi vértelenségének megelőzésében. A serdülők alkoholfogyasztása általában akkor nő, ha bekerülnek az egyetemi életbe” - állítják a képviselők, akik szerint az egyetemek és - megelőző programokkal - a tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alkoholt nagy mértékben fogyasztók száma a jövőben alacsonyabb legyen. A képviselők a gyermekeket és a serdülőket célzó, iskolai alapon megszervezett nevelési kampányokat szeretnének látni a túlzott mértékű alkoholfogyasztás kockázatairól. A jelentés szerint korlátozni kell a fiatalok hozzáférését az alkoholtartalmú italokhoz, így szigorúbban kellene ellenőrizni az egyes helyeken meglévő tilalom ellenére gyerekeknek szeszes italokat árusító éttermeket, bárokat, szupermarketeket, kiskereskedőket is. A kezdő gépjárművezetőknél a megengedett véralkoholszintet egész Európában „a nulla százalékhoz a lehető legközelebb eső” értékben határoznák meg a képviselők. (Számos tagállamban szabad vezetni kis mennyiségű alkohol fogyasztása után - a szerk.) A tagállamoktól az EP azt váija, hogy szigorítsák az ittas vezetés szankcionálását, „például azzal, hogy meghosszabbítják a vezetői engedély bevonását és a jármű lefoglalásának időtartamát”. A jelentés szerint „a nőket és a férfiakat egyaránt megfelelőbben kell tájékoztatni a terhesség ideje alatt történő alkoholfogyasztással járó kockázatokról”, a férfiakat pedig az alkoholfogyasztás és az impotencia közötti kapcsolatról kellene felvilágosítani, (p, m, ú) Aligha teljesül a célkitűzés Brüsszel. 2001-ben 50 ezer halálos áldozata volt Európa-szerte a közúti baleseteknek. Az EU akkor célul tűzte ki, hogy ez a szám 2010-ig a felére csökkenjen. A tavalyi statisztikák azonban bizonyossá teszik, hogy ez aligha teljesül. Egyedül Franciaországnak, Luxemburgnak és Hollandiának sikerült 40 százalékkal csökkentenie 2001 óta a közúti halálesetek számát. A statisztika szerint a halállal végződő balesetek 30 százalékában ittas volt a sofőr, legalábbis több alkoholt fogyasztott a megengedettnél, (ú) Már azért is érhet valakit hátrányos megkülönböztetés az unióban, mert idegenül hangzik a neve Európa-szerte erősödik a rasszizmus ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Többet kell tenniük az esélyegyenlőségért az uniós országoknak. A diszkrimináció tekintetében a foglalkoztatás, a lakhatás és az oktatás területén a legsúlyosabb a helyzet, ráadásul nyolc tagállamban - köztük Szlovákiában is - növekedett a rasszista bűncselekmények száma. Ez áll az Európai Alapjogi Ügynökség múlt héten ismertetett jelentésében. Egyébként enrjek az ügynökségnek ez az első ilyen elemzése, hiszen csak márciusban kezdte meg működését az osztrák fővárosban, létrehozását hosszadalmas viták előzték meg a tagállamok között. A dokumentum szerint Európában már azért is megkülönböztetés érhet valakit, mert idegenül hangzik a neve, míg a bevándorlók és a romák sokszor szenvednek hátrányt a bérlakások kiutalásánál, és nem indulnak egyenlő esélyekkel az oktatás vagy a munkavállalás terén sem. A rasszista és erőszakos bűncselekmények száma 2006 óta több tagországban is emelkedett. A szükséges adatok begyűjtése ugyanakkor nehézkes és az ügynökség szerint csak 11 EU-tagál- lamban lehet trendeket kimutatni. A rasszista bűncselekmények száma Szlovákia mellett Dániában, Németországban, Franciaországban, Írországban, Lengyelországban, Finnországban és Nagy-Bri- tanniában növekedett, míg Ausztriában, Csehországban és Svédországban csökkent. A fennmaradó tagállamok csak hiányos adatokkal rendelkeztek az ilyen típusú bűn- cselekményekről, míg Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország semmilyen adatot nem szolgáltatott. Anastasia Crickley, az ügynökség munkatársa úgy fogalmazott, egyértelmű bizonyíték van a rasszista erőszak és diszkrimináció jelenlétére és növekedésére az EU egyes részem. Az ügynökség szerint az EU-tagállamok által elfogadott egyenlő bánásmódról szóló szabályozás ugyanakkor eredményez - igaz, lassú - pozitív változást. AzJÍU 2000-ben fogadta el az egyenlő bánásmódról szóló irányelvet, amely tilt mindennemű etnikai és faji diszkriminációt. Az alapvető jogokat védő új egyezmény, az Alapjogi Charta pedig az eredeti alkotmánytervezetben is szerepelt. Az EU új, úgynevezett reformszerződésébe történő beemelését és jogüag kötelező hatályát London nem fogadta el, így az Alapjogi Charta nem szerepel majd a most kidolgozás alatt álló dokumentum törzsszövegében, csak hivatkoznak rá. Ezzel a dokumentumjogi kikényszeríthetősége megmaradt, de az Egyesült Királyság az alku értelmében kimaradási lehetőséget kapott a joghatályos végrehajtásánál. Emlékeztetni kell viszont arra, hogy a bel- és igazságügyi miniszterek tavasszal, április 20-án elfogadták a rasszizmus elleni keret- szabályozást. Ez a dokumentum, amellyel lapunkban is többször foglalkoztunk, 3 évi szabadság- vesztéssel büntetné a faji gyűlöletkeltést vagy a népirtások tagadását. Igaz, a heves viták és a nézeteltérések miatt a szöveg végül nem tér ki a holokauszttagadás- ra, de elítéli a totalitárius rezsi- mek által elkövetett bűncselekményeket. A tagállamoknak két évük van arra, hogy a kerethatározatot átültessék a saját jogrendjükbe. (euvonal.hu, ű) Ritkán lép fel ilyen eréllyel a rendőrség a szélsőséges nézeteket valló suhancok garázdálkodása ellen (TASR-felvétel)
