Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-03 / 202. szám, hétfő

www.ujszo.com UJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 3. Gazdaság és fogyasztók 7 A lakásvásárlás nem egyszer kisebb árveréssé alakul, miközben nem tudhatjuk, mennyit ígérnek a többiek Ne hagyjuk magunkat becsapni! Pozsony. Akár vásárolni, akár eladni szeretnénk a lakást, mindkét esetben érdemes ismernünk az ingatlanügy­nökök trükkjeit. Hogyan ke­rüljük el az ügynökségek ál­tal állított csapdákat? Erre keressük a választ. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha lakást szeretnénk vásárolni, és az újságok ingatlanhirdetéseiben próbálunk meg eligazodni, tud­nunk kellene, hogy ezek többnyire csak orientációs árak. A Pozsonyi kerületben például, ahol kivétele­sen nagy az érdeklődés az ingatla- nok iránt, a végső ár az esetek több­ségében magasabb a meghirdetett­nél. Más a helyzet a kevésbé attrak­tív vidéki városokban, ahol a rek­lámújságban feltüntetett ár végül akár 10 százalékkal is csökkenhet. Felhajtják az árakat A lakás megtekintésénél az in­gatlanügynökök megpróbálnak maximális mértékben hatni az ér­zéseinkre. Pozsonyban például, ahol eleve nagyobb az érdeklődés a lakások iránt, azzal riogatnak, hogy az általunk megtekintett la­kásra már több komoly érdeklődő is van, és persze a lakást az kapja meg, aki a legtöbbet ígéri. A lakás- vásárlás így kisebb árveréssé ala­kul, azzal a különbséggel, hogy so­ha nem tudhatjuk pontosan, mennyit is ígérnek a többiek. Egy kétszobás pozsonyi lakás árát így akár félmillió koronával is sikerül­het felhajtani. Ez esetben az ügynö­kökkel szemben nem tehetünk semmit, hiszen a lakást annyiért adják el számunkra, amennyiért csak tudják. Tüdnunk kellene azon­ban, hogy elsősorban Pozsonyban az öregebb lakások árai manapság jelentős mértékben túlértékeltek, ami a jövőben megváltozhat, hi­szen egyre több új lakás épül. Nem szabadna hinnünk a jövőbeni ha­talmas árugrással riogató ügynö­köknek sem, hiszen a jegybank már most figyelmeztet, hogy az euró bevezetését követő árugrásban bí­zó lakástulajdonosok vágyai nem válnak valóra. Ha eladni szeretnénk Ha lakást szeretnénk eladni, akkor elsőször is azt kellene el­döntenünk, hogy milyen értékesí­tési csatornát választunk. Meg- próbáljuk-e egyedül eladni a la­kást, vállalva a lehetséges kocká­zatokat, vagy kényelmesen hát­radőlve várjuk, míg ezt az ingatla­nügynökségek elvégzik helyet­tünk. Az értékesítés mikéntjén természetesen rengeteg tényező és főként óriási összegek múlnak, hiszen ha valaki az ingatlanügy­nökségek szolgáltatásait választ­ja, a tanácsadók munkájáért cse­rébe jutalékkal tartozik. Az ingatlanügynökségek által nyilvánosságra hozott adatokkal kapcsolatban a leggyakoribb ki­fogás általában az, hogy a vi­szonylag magas jutalék miatt egy bizonyos árkategória alatt nem kerülnek be az ingatlanok az adatbázisokba, mert az eladók inkább más fórumot választanak a potenciális vevők figyelmének felhívására. Az ismeretségi kör­ben terjedő információk, a tár­sasházak portáján kirakott hirde­tések, a helyi lapok, az országos lefedettséget elérő apróhirdeté­sek és az online ingatlanportálok is lehetőséget nyújtanak arra, hogy a megfelelő adottságokkal rendelkező ingatlanok gazdái és keresői egymásra találjanak. A hirdetések feladása azonban ren­geteg időt és energiát vesz igény­be, arról nem is szólva, hogy ilyen módon az eladó számára nehezen ellenőrizhetővé válnak azon érdeklődők, akiket beenged a lakásba, előszűrésre pedig egy­általán nincs lehetőség. Az ingatlanügynökségekkel megköthető szerződésfajták cé­genként változnak, az elvek, ame­lyek mentén megszületnek, azon­ban természetesen hasonlóak, így minden közvetítő cég esetében vá­laszthatunk a kizárólagos és a nor­mál szerződések, illetve néhány esetben ezek változatai között. Normál szerződés esetében az ügyfél nem ad kizárólagos jogot az ingatlanügynökség számára arra, hogy az általa értékesíteni kívánt ingatlanra vevőt találjon, így ma­ga az ügyfél és az általa megbízott egyéb cégek is jogosulttá válnak a keresésre, és adott esetben az ér­tékesítésre. A kizárólagos szer­ződések esetében ezzel szemben az ügyfél az értékesítési folyamat egészét átengedi az ügynökség­nek, amely egy meghatározott időszakban egyes egyedül jogo­sult az értékesítésre, így az ügyfél­nek abban az esetben is meg kell fizetnie a jutalékot, ha az ingatlan vevője nem az ügynökségen ke­resztül érkezett. Tehát a határo­zott idejű kizárólagos szerződés megkötése után a jutalékot akkor is meg kell téríteni, ha története­sen a szomszéd kopog át hozzánk azzal a céllal, hogy meg szeretné venni a lakásunkat, házunkat, mert hallotta, hogy az eladó. Természetesen a határozott időre szóló (általában 3-6 hónap az ingatlan értékének függvényé­ben) kizárólagos szerződések le­jártával a vevő már jogosulttá vá­lik arra, hogy saját maga keressen vevőt az ingatlanra. Abban az esetben azonban, ha az ingatla­nügynökség bizonyítani tudja, hogy a kizárólagos szerződés le­jártától számított fél éven belül megszületett adásvételi szerződés esetében a vevő a cégen keresztül érkezett, a megbízónak, vagyis az eladónak ki kell fizetnie a jutalé­kot. Tehát a kizárólagos szerződés lejártának kivárásával nem lehet megkerülni az ügynökséget, és el­kerülni a jutalék megfizetését, mert az ingatlanközvetítő ez irá­nyú követelése bíróságon is érvé­nyesíthető. A normál szerződés hátrányai A normál szerződés választásá­val természetesen ezek a problé­mák elkerülhetőek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magasabb jutalék ellenére mindenkinek ér­demes lenne gondolkodás nélkül ezt a formát választania. A normál szerződések ugyanis rengeteg rej­tett negatívummal rendelkeznek, legnagyobb hátrányuk a kizáróla­gos típusokkal szemben, hogy nyo­más alá helyezik az ingatlantaná- csadókat, akik a bizonytalan juta­lék helyett inkább a kizárólagos szerződéseket helyezik előtérbe. Mivel kezdő befizetés nincs, a juta­lék csakis abban az esetben jár, ha a tanácsadónak sikerül a többieket megelőzve értékesíteni az ingat­lant. Ez azonban bizonyos fokú bi­zalmatlanságot eredményez az el­adó és a tanácsadó között, hiszen a tanácsadó csak félve oszt meg fon­tos információt akár a vevővel, akár a világgal, nehogy éppen a vevő, vagy más tanácsadó használ­ja fel ezeket saját érdekeinek meg­felelően. A normál szerződés ezért korlátozza az alkalmazható mar­keting eszközöket, amely minden­képpen lassítja az eladási folyama­tot. A normál szerződés esetében további problémát jelenthet, hogy elképzelhető, a potenciális vevő, mivel a különböző tanácsadók másképp értékelték fel az eladásra szánt ingatlant, a különböző fóru­mokon az ingatlant több külön­böző áron találja meg, amely min­denképpen rontja az ajánlat hite­lességét. Emellett súlyos anyagi veszte­séget jelenthet az eladó számára, hogy abban az esetben, ha olyan vevővel köt szerződést, akinek több tanácsadó is megmutatta az adott ingatlant, a jutalék minden olyan ingatlanügynökségnek jár, akivel a vevő az adott ingatlant megtekintette. Tehát normál szerződés esetében is csakis ab­ban az esetben lehet elkerülni a jutalék megfizetését, ha valaki ta­lál egy olyan vevőt, amely nem az ügynökségek egyikén keresztül érkezik. így abban az esetben ha nem szeretnénk jutalékot fizetni és úgy véljük, hogy az ingatlant könnyedén a saját ismeretségi kö­rünkben el tudjuk adni, akkor próbálkozzunk egyedül, és ne kössünk elsőre szerződést senki­vel. (mi, p, in) Idén tovább drágultak a lakások A hazai lakóingatlanok az idei második negyedévben tovább drá­gultak. A jegybank elemzése szerint egy négyzetméternyi lakás ára márciustól június végéig átlagosan 9,2 százalékkal, 37,5 ezer koro­nára nőtt. A tavalyi első félévhez képest az idei első félévben az árak az ötödével voltak magasabbak, ami 2002 óta a legnagyobb áremelkedésnek számít. A legnagyobb áremelkedést az említett időszakban a Zsolnai, Besztercebányai és Kassai kerületben regiszt­rálták, a lakásárak azonban továbbra is a Pozsonyi kerületben a leg­magasabbak. (mi) Napjainkban legalább 2,62%-os betéti kamatra van szükség, hogy megőrizzük megtakarításunk reálértékét A teljes hiteldíjmutató segítheti a tisztánlátást HORBULÁK ZSOLT Ha pénzről van szó, talán legfon­tosabb fogalom a kamat. Annak mértéke - a hitelkamaté és a betéti kamaté egyaránt - befolyásolja leg­inkább, hogy a tranzakció mennyi­re lesz nyereséges számunkra. Lát­szólag egyszerű mutatóról van szó, csak egy számról, pontosabban egy százalékról, amelyet minden pénz­ügyi termék mellett megtalálha­tunk. Ez a szám fejezi ki a pénz ép­pen aktuális árát. Betéti kamatok esetében valóban könnyű a hely­zet, mindössze az adót kell leszá­mítanunk és megkapjuk, hogy mi­lyen árat kínál egy pénzintézet megtakarításunk felhasználásáért. Ennek mértéke 19 %, tehát az adott kamatot be kell szorozni 0,81-gyei hogy megkaphassuk saját hasz­nunkat. Sajnos általában ez sem je­lenti még a reális hasznot, mert a hol kisebb, hol nagyobb, de a min­dig létező infláció ezt tovább csök­kenti. Jelenleg ennek mértéke 2,2 %. Ez azt jelenti, hogy legalább 2,62 százalékos betéti kamatra van szükség, hogy megtarthassunk megtakarításunk reálértékét. Hitelkamatok esetében lénye­gesen bonyolultabb a helyzet, ott már a feltüntetett szám önmagá­ban keveset mond. Fogyasztási hi­teleknél igen gyakran egy évnél rövidebb időszakra tüntetik fel a kamatot. Ilyenkor a valós, éves szinten mért értéke akár többszö­röse is lehet a hirdetettnek. De még a bankok esetében sem min­dig tiszta a helyzet, ugyanis az il­letékek általában nincsenek be­számítva a reklámokban közzé­tett százalékokban. Jó hír, hogy ezt a problémát küszöböli ki a ma már megfelelően kidolgozott úgy­nevezett teljes hiteldíjmutató. En­nek a feladata, hogy a köl­csönnyújtó valamennyi járulékos költségét beépítse a hitel nagysá­gába és valós kamatszintet mutas­son. Ezt a mutató kötelezően fel kell tüntetni a kölcsönszerződés­ben és annak hiánya esetén a köl­csön ingyenessé válik! A teljes hi­teldíjmutató használata éppen az egyik legfontosabb hitelfajta, az ingatlanvásárlási célú hitel eseté­ben problematikus. Feltüntetése itt is kötelező, viszont a hitelka­mat mértéke a hitelszerződés időszaka alatt változhat. Mivel fix kamatozású lakáshitelt legfeljebb tízéves futamidőre adnak, hosszabb időre a hitel tényleges mértéke a bizonytalanság ködébe vész. Annak ellenére, hogy a hitel- felvétel manapság igen könnyű, ajánlatos odafigyelni annak valós árára, amely még most is többszö­röse lehet a meghirdetettnek. PÉNZPIACI TANÁCSADÓ Kamatdöntések hulláma UJ SZO-OSSZEFOGLALO Az elmúlt hét régiónkban a jegybanki kamatdöntések je­gyében telt. A héten a szlovák és a magyar jegybank nem változ­tatott az alapkamaton. Magyar- országon jelenleg is magas (7,75%-os) az alapkamat a ré­gió országaihoz képest, Szlová­kia pedig igyekszik kamatszint­jét az euróövezethez igazítani. A szlovák jegybank így nem okozott meglepetést, és az alap­kamatot 4,25 százalékon hagy­ta. Utoljára áprilisban nyúltak a kamathoz, akkor negyed száza­lékponttal csökkentettek. A len­gyel nemzeti bank szerdán 25 bázisponttal, 4,75%-ra emelte az alapkamatot. A döntés legin­kább az amerikai ingatlanpia­con kibontakozó válság miatti óvatossággal indokolható. A cseh jegybank csütörtökön szin­tén 25 bázisponttal 3,25%-ra, ötéves csúcsra emelte az alap­kamatot. A prágai jegybankárok az infláció veszélyével indokol­ták a lépést. A szlovák koroná­val folytatott kereskedést az el­múlt hét elején 33,70 koro- na/euró szinten kezdték, míg egy dollárért 24,69, egy cseh koronáért pedig 1,21 szlovák koronát adtak. Régiónk jegy­banki döntései nem lepték meg a pénzpiacot, így fizetőeszkö­zünk árfolyama is rendkívül szűk sávban mozgott a hét fo­lyamán. Míg kedden 33,80 ko- rona/euró szintre gyengült, csütörtökön a zloty és a forint erősödése a szlovák koronát is magával húzta egészen 33,69 korona/euróig. Pénteken szinte alig mozgott az árfolyam, a he­tet így a csütörtöki szinten zárta a piac. Egy dollár a hét utolsó munkanapján 24,62, egy cseh korona pedig 1,21 szlovák koro­náért cserélt gazdát. Mivel az elkövetkező napokban sem szá­míthatunk jelentősebb impul­zusokra a korona árfolyama e héten is nagyjából 33,60 és 33,80 korona/euró között mo­zoghat. (mi, t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bizonytalan energiaárak Pozsony. Továbbra sem lehet tudni, hogyan alakulnak jövőre az áramszolgáltatók szállítási költségei, így egyelőre azt sem le­het felbecsülni pontosan, mennyit fizetünk majd az áram­szolgáltatásért. Az áramszolgál­tatóknak még augusztusban be kellett volna nyújtaniuk az ársza­bályozási hivatalhoz a szállítási költségekről szóló javaslatukat, az árszabályozási hivatal azon­ban máig nem tette közzé az ezek kiszámításához szükséges felté­teleket - nyilatkozta Andrea Da- nihelová, a Kelet-szlovákiai Áramszolgáltató szóvivője. Elő­zetes felmérések szerint a villany­energia ára jövőre mintegy 10- 12%-kal nőhetne, Lubomír Jah- nátek gazdasági miniszter azon­ban abban reménykedik, hogy a háztartási energia ára jövőre nem változik. (SITA) Lejtőn a lévai tejfeldolgozó? Léva. A 245 alkalmazottal dolgozó lévai tejfeldolgozó gyártása az idei első félévben 18 százalékkal, 576,2 millió koro­nára esett vissza. Nyereségük az említett időszakban 3,1 millió koronát tett ki, míg tavaly 5 mil­lió koronás profittal zárták az első félévet. (SITA) Fizethetünk az Éneinek Pozsony. Szlovákiának 2,5 milliárd koronát kell visszaad­nia a Szlovák Villamos Művek 66%-os részvénycsomagját bir­tokló olasz Éneinek. A Pravda napüap információi szerint a Deloitte & Touche auditor cég arra az eredményre jutott, hogy a Szlovák Villamos Művek 66%- os részvénycsomagja nem ért annyit, amennyit az olaszok fi­zettek érte. Az Énei tavaly ápri­lisban 31,4 milliárd koronát adott a részvényekért. (SITA) Elszáll Pestről a SkyEurope Budapest. Mégis a Wizz Air diszkont légitársaságnak lett iga­za: a rivális SkyEurope távozik Budapestről. A SkyEurope Airli­nes a téli menetrend kezdetétől, október 28-ával bezárja buda­pesti és krakkói bázisát, a kapaci­tás átszervezésről múlt pénteken döntött a fapados légitársaság. A közlemény szerint az utasoknak nyújtott szolgáltatás színvonalá­nak erősítése érdekében a SkyE­urope Bécsre, Pozsonyra és Prá­gára összpontosít. (MTI) MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,683 Lenqvel zloty 8,827 Anqol font 49,672 Maqvar forint (100) 13,270 Cseh korona 1,215 Horvát kuna 4,601 Bolqár leva 17,225 Román lei 10,311 Japán jen (100) 21,135 Svájci frank 20,475 Kanadai dollár 23,324 USA-dollár 24,564 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,73-34,73 23,91-25,57 1,19-1,25 12,59-13,89 OTP Bank 32,72-34,64 23,76-25,36 1,19-1,25 12,74-13,72 Postabank 32,72-34,64 23,76-25,36 1,19-1,25 11,47-15,07 Szí. Takarékpénztár 32,81-34,50 243,95-25,20 1,18-1,25 12,66-13,85 Tatra banka 32,81-34,57 24,05-25,33 1,19-1,25 12,71-13,75 Dexia Banka 32,81-34,56 23,93-25,20 1,18-1,25 12,92-13,62 Általános Hitelbank 32,80-34,33 23,94-25,22 1,18-1,25 12,68-13,76 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Nem érdemes bedőlni az ingatlanügynökségek ajánlatainak (TASR-felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom