Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-29 / 224. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Hodorkovszkij nem szabadul Moszkva. Egy csitai bíróság január 8-ig meghosszabbította Mihail Hodorkovszkijnak, a Ju- kosz (Yukos) konszern volt tulajdonos-vezérigazgatójának vizsgálati fogságát. Hodorkovszkij számára ügyvédet rendeltek ki, mivel a tárgyalás előtt úgy nyilatkozott, hogy értelmetlennek, sőt, károsnak tartja ügyvédei részvételét ebben az eljárásban. Az ügyész a vizsgálati fogság meghosszabbítását arra hivatkozva kérte, hogy Hodorkovszkij (aki nyolcéves börtönbüntetését tölti egy más ügy miatt), feltételes szabadlábra helyezése esetén nyomokat tüntethet el, vagy nyomást gyakorolhat a tanúkra. (MTI) Négynapos iskolahét Párizs. A jövő tanévtől megszűnik szombaton a tanítás a francia általános iskolákban. Ezzel négynaposra csökken a francia kisiskolásoknak a tanítási hét, ugyanis az általános iskolákban szerdán nincsen tanítás. A szombati tanórák eltörlése ellenére is a francia iskolákban az európai átlagnál magasabb marad az éves óraszám. (MTI) Török-iraki összefogás Ankara. Törökország és Irak képviselői megállapodást írtak alá Ankarában a Kurdisz- táni Munkáspárt elleni összehangolt fellépésről. A törökországi kurd szakadár szervezet támaszpontokat tart fenn Irak kurdok lakta északi részén, és onnan indít támadásokat Törökország délkeleti részei ellen. A két állam kötelezettséget vállalt, hogy minden anyagi eszközt és hírszerzési forrást latba vetve harcol a gerillák ellen. (MTI) Indulhat a pakisztáni elnökválasztáson az államfő, és megtarthatja főparancsnoki beosztását is Musarraf esélyt kapott Iszlámábád. A pakisztáni legfelsőbb bíróság az ellenzék beadványait elutasítva úgy döntött, Pervez Musarraf hivatalban lévő államfő indulhat az október 6-i elnökválasztáson, és nem szükséges ehhez megválnia főparancsnoki tisztétől sem. Az ellenzéki pártszövetség azonban úgy véli, a hadsereg főparancsnokaként Musarraf az alkotmány értelmében nem jogosult jelöltetni magát az elnökválasztásra, amíg meg nem válik a hadsereg- főparancsnoki tisztétől. Jogsértőnek tartják azt is, hogy a hadsereg tagjaként államfővé válasszák Mu- sarrafot, aki nyolc évvel ezelőtt vér- telen puccsal került az ország élére, és akit 2002-ben egy vitatott választáson megerősítettek. Nemrégiben ígéretet tett arra, hogy újraválasztása esetén megválik a hadseregtől, hatalma fő támaszától. (MTI) Musarraf hívei ünnepük a elöntést (TASR/AFP-felvétel) Osztrák politikai botrány Bajban egy pártvezér Bécs. Az osztrák parlament illetékes bizottsága felfüggesztette a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) ellenzéki párt vezetőjének mentelmi jogát. Peter Westenthalert hamis tanúzással vádolják. Az ügy hátterében egy tavaly októberi verekedés húzódik meg. A parlamenti választásokat követő nap estéjén a BZÖ korifeusai egy rendezvényen vettek részt. A lakoma végén Wes- tenthaler testőre váratlanul rátámadt az akkori igazságügyi miniszter, Karin Gastinger szóvivőjére, és alaposan elagyabugyálta. A testőrt idén márciusban négyhavi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A tárgyalás során Westenthaler azt vallotta, az este „nagyon vidám” hangulatban telt, és neki nem tűnt fel semmiféle perpatvar. Más szemtanúk szerint azonban ő is részese volt a pofozkodásnak. (MTI) Moszkva kiáll az antiimperialista iráni elnök mellett Szankciószigorítás halasztva Ismét lövöldözés volt Rangunban, ahova ma érkezik az ENSZ különmegbízottja Mélyül a mianmari válság Rangun/New York/Bécs. Ismét erőszakkal lépett fel Rangunban a tüntetőkkel szemben a mianmari hadsereg. Gumibotokkal ütlegelték a demonstráció résztvevőit és lövések is dördültek szemtanúk, illetve egy diplomata beszámolója szerint. MTl-HÍREK Tegnap a kijárási tilalom ellenére a délutáni órákban tízezren tüntettek a katonai diktatúra és a rossz életkörülmények ellen az ország második legnagyobb városában. Szemtanúk szerint a katonák előbb távozásra szólították fel a tüntetőket, majd gumibotokkal estek nekik és figyelmeztető lövéseket adtak le. Nagy-Britannia mianmari nagykövete a CNN amerikai hírtelevíziónak azt mondta: nem lehet bizonyosan tudni, hogy a levegőbe lőttek-e a katonák vagy pedig - ahogy az előző két napon is - a tüntető tömegre. Az ENSZ-főtitkár különmegbí- zottja ma utazik Mianmarba, a helyi kormányzat beleegyezésével. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár kedden jelentette be, hogy mianmari kü- lönmegbízottját, Ibrahim Gambari nigériai diplomatát az ázsiai országba küldi. Az ENSZ-főtitkár felszólította a mianmari katonai kormányzatot, hogy folytasson konstruktív párbeszédet megbízottjával, valamint kötelezze el magát a megbékélés megteremtése mellett. A mianmari hatóságok közben megszüntették a világhálóhoz való nyüvános hozzáférést, hogy megakadályozzák további videofelvételek, fényképek és információk küldését a tüntetők elleni fellépésről. Bezártak az internetes kávéházak, az internetes szolgáltatók telefonjai pedig nem válaszoltak a hívásokra. A burmaiak az interneten tájékoztatták egymást és a vüágot a 45 éve fennálló katonai rendszer és az életkörülmények elleni tiltakozásokról. Sokan elektronikus üdvözlőlapok szolgáltatásait felhasználva küldtek rejtett üzenetet a megmozdulásokon történtekről. A nemzetközi közösség tehetetlenségét ostorozta Václav Havel volt cseh elnök a burmai válság okait elemezve a Der Standard osztrák lapban. Szerinte néhány kivételtől eltekintve a legtöbb államot teljesen felkészületlenül érte az erőszak kirobbanása a délkeletázsiai országban, és most „fogalmuk sincs, hogy mit is tegyenek“. Márpedig a bátor szerzetesek mozgalmának átfogó és összehangolt nemzetközi támogatása nélkül könnyen megeshet, hogy Burma ismét húsz évet visszalép a fejlődésben - vélekedett. Havel emlékeztetett arra is: évtizedek óta zajlik a vita arról, miként lehetne úgy megreformálni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az képes legyen megoltalmazni az emberi méltóságot olyan konfliktusokban, mint amilyen a dárfúri vagy a burmai. MTl-HÍREK Washington/Párizs/Caracas. Tárgyalások kezdődtek az Iránnal szembeni újabb szankciók ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország külügyminiszterei között New Yorkban. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakára New Yorkba érkezett politikusok előző napi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, az USA és szövetségesei nem lesznek képesek oldalukra állítani Oroszországot és Kínát, meggyőzni őket, hogy újabb büntetőintézkedésekre van szükség. Szergej Lavrov az egyeztetés előtt közölte, Moszkva a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentéséig nem támogat semmilyen új szankciót. Tekintve, hogy kicsi az esély a megegyezésre, Condoleezza Rice, az amerikai diplomácia vezetője a tanácskozás után kisebb körben - brit, francia és német kollégájával - ismét találkozott annak megvitatására, hogy az USA és az EU miképpen szigoríthatna Iránnal szembeni fellépésén. A vita egyébként nem csak az USA, illetve Oroszország és Kína között éles, hanem egyre nagyobb a szakadék az EU-t képviselő három ország álláspontja között is. Párizs egyre határozottabban kiáll Washington mellett, ami főleg a németeknek nem tetszik. Közben Mahmúd Ahmadine- zsád iráni államfő megjósolta venezuelai látogatásán „az imperializmus vereségét”, majd megállapodásokat írt alá a kétoldalú energetikai együttműködésről és közös projektek megvalósításáról. Az iráni államfő bolíviai látogatásáról érkezett Venezuelába. A caracasi elnöki palota előtt elhangzott nyüvános beszédében azt mondta: „A végsőkig ellenállunk az imperializmusnak, az imperializmus kora lejárt.” Szavaira reagálva Chávez megölelte az iráni vezetőt, és „az egyik legnagyobb antiimperialista harcosnak” nevezte. Egyik államfő sem említette név szerint az Egyesült Államokat, de megfigyelők szerint mindketten elsősorban rá céloztak, amikor az imperializmus erőit emlegették. ELEMZÉS Egy nappal a voksolás előtt sem látszik a kiút az ukrán belpolitikai válságból MTI Kijev. Alig másfél év elteltével holnap újra a szavazóumákhoz kell járulnia az ukrán lakosságnak, hogy eldöntse, melyik politikai erő lenne alkalmasabb kivezetni a volt szovjet köztársaságot a hosszú hónapok óta húzódó hatalmi válságából. Ám az előre hozott választások előtt még mindig nem látszik, hogyan érhet véget az az állóháború, amelybe a politikaüag két részre szakadt ország vezetői hónapokkal ezelőtt belebonyolódtak. A válság áprilisban pattant ki, amikor a Nyugat-barátként emlegetett Viktor Juscsenko elnök rendeletileg feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki. A kockázatos lépésre azután szánta el magát, hogy az őt támogató frakciókból 11 képviselőt átcsábítottak a Viktor Janukovics miniszterelnök vezette Régiók Pártjának padsoraiba. Ezáltal a koalíció közel került ahhoz, hogy háromszáz képviselője legyen a 450 tagú Legfelsőbb Tanácsban, azaz elélje az alkotmány módosítására lehetőséget adó kétharmados többséget. A keleti országrész nehéziparának oligarchái és Moszkva által támogatott kormányfő azonban szembeszegült az elnöki rendelettel, és a főváros utcáira vezényelte tiltakozó támogatóit. Végül nehéz tárgyalások után, a nyár közepén sikerült alkut kötniük, hogy szeptember 30-án megtartják az előrehozott választásokat. A pártpolitikai helyzet közben tisztult valamelyest; ma már csak 20 párt küzd a parlamentbe jutásért (2006 márciusában még 45 listára lehetett szavazni). Az augusztus eleje óta tartó kampányban, amely a korrupció felszámolásának, a jobb életszínvonal és a kedvezőbb vállalkozási feltételek megteremtésének, valamint a hatalmi struktúra alkotmányos átalakításának kérdései körül forgott, a szeptember közepi utolsó közvélemény-kutatások átlaga szerint erősödött a kormányfő vezette Régiók Pártja (mintegy 34 százalékos volt a támogatottsága). Növelte támogatását a 2004-es „narancs- színű forradalom” egyik hősének tartott Julija Timosenko tömbje (BJuT) (25 százalék), míg jelentősen vesztett népszerűségéből az államfő mögé felsorakozó Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (alig A három J: Janukovics, Juscsenko és Júlia 12 százalék), főleg a forradalom által hatalomra juttatott Juscsenko elnök beváltatlan ígéretei, a vártnál sokak szerint gyengébb államfői teljesítménye miatt. Szakértők szerint a három „nagy” mellett a kommunisták és a Volodimir Litvin volt parlamenti elnök vezette blokk lépheti még át a 3 százalékos bejutási küszöböt. A jelenlegi házelnök, Olekszandr Moroz szocialista pártja viszont elveszítheti mandátumait, nagy árat fizetve, amiért az előző választások után átpártolt a koalíció táborába. Összességében azonban továbbra is kiegyensúlyozottak az erőviszonyok a két nagy tábor között, így ismét hosszan elhúzódó alkuk várhatóak a koalícióalakítás körül, bár elemzők nem zárják ki egy nagykoalíció lehetőségét sem. Az ukrán politológusok közül senki sem számít az eddigi koalíció fennmaradására 40 százalékuk valamilyen új kormánykoalíció létrejöttére tippel - állapította meg egy ukrán szociológiai és politológiai kutatóközpont. Húsz ukrán szakértő szerint a minisz(TASR/AFP- és SITA/AP-felvételek) terelnök vezette Régiók Pártja, a kommunista és a szocialista párt aligha tesz szert annyi szavazatra, hogy meghosszabbíthassa hatalmát. Az ukrán politológusok 20 százaléka a 2004-es narancs- színű forradalom „demokratikus erőiből”, azaz Julija Timosenko Tömbjéből és az államfőt támogató Mi Ukrajnánk-Nemzeti Önvédelem tömörülésből alakuló koalíciót jósol. Tizenöt százalék a Janukovics-féle Régiók Pártja és a Juscsenko-féle NU-NSZ nagy- koalícióját tartja valószínűnek. Másik 15 százalékuk szerint viszont egyáltalán nem lehet majd kormányt alakítani. Nem kívánt eredményekre készülve, mindkét fél már előre nagy arányú csalással vádolja a másikat. Szakértők szerint a választási csalások túlnyomó többségét általában már a szavazás napjáig elkövetik. A voksolás és a szavazatszámlálás azonban várhatóan a korábbiaknál rendezettebb lesz, s nem valószínű az eredményének megsemmisítése. A döntés így egyelőre a várakozásaikban súlyosan csalódott választók kezében van, s a bizonytalanok száma felmérések szerint még a biztos szavazók között is eléri a tíz százalékot...
