Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-27 / 222. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 27. Régió 5 Meg akarja változtatni a komáromi múzeum nevét és alapszabályzatát a megye Nem tetszik a Magyar Kultúra Komárom. A múzeum nevé­nek és alapítólevelének megváltoztatását szorgal­mazza az az anyag, amelyet a Nyitrai megyei hivatal ok­tatási és kulturális osztályá­nak vezetője dolgozott ki. Fehér Csaba, a múzeum igazgatója szerint ez a lépés is a leváltására irányuló igyekezet újabb állomása. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „A megyei hivatal arra sem méltatott, hogy hivatalosan érte­sítsen a tervezett változtatásokról - nyilatkozta lapunknak Fehér Csaba igazgató. - A megyei ön- kormányzat kulturális bizottságá­nak két tagja, Sárközi János és Farkas Tibor hívta fel a figyelme­met a múzeumunk működését durván megnyirbáló, a kollégák szakmai tevékenységét erősen korlátozó javaslatra.” Az igazgató szerint nem állja meg a helyét a fenntartó indoklása, miszerint ne­kik csak regionális szintű felada­tokat kell ellátniuk, hiszen példá­ul az avar kori gyűjteményük Kár­pát-medencei jelentőségű és a 40 ezer kötetes történeti könyvtáruk jelentősége szintén túlmutat a ré­gió határain. A múzeumban a ki­lencvenes évek elején létrehozott nemzetiségi osztály ugyancsak or­szágos hatáskörrel fejtette ki tevé­kenységét, gyűjteményeik tehát nem korlátozódnak a Komáromi járásra. Sárközi János szerint a szlovák többségű megyei önkor­mányzat fokozatosan igyekszik leépíteni azokat az intézménye­ket, amelyeket az előző testület Fokozatosan leépítik azokat az intézményeket, amelyeket az előző testület létrehozott (Vas Gyula felvétele) létrehozott. Ilyen lépés volt példá­ul a Regionális Művelődési Köz­pont megszüntetése, és úgy lát­szik, most a múzeum degradálása következik. Mivel a kulturális bi­zottságban és a testületben is ki­sebbségben vannak a magyar képviselők, könnyen megjósolha­tó a most előterjesztett javaslat sorsa. „Meggyőződésem, hogy az új név és az új statútum a leváltá­somra irányuló igyekezet újabb állomása” - mondta Fehér Csaba. „Megfélemlíteni azonban nem hagyom magam“ - tette hozzá. Túl sokat utazik Magyarországra? Helena Psotová nem akarta engedélyezni, hogy Fehér Csaba részt vegyen a Terror Háza Múzeumának mai kiállítás-megnyitóján. Ez annál is furcsább, mivel a tárlatra - amelynek címe Megfosztva a szülőföldtől - Magyar sors Csehszlovákiában - a komáromi múze­um is kölcsönzött kiállítási tárgyakat, mégpedig Milan Belica me­gyei elnök engedélyével. „Psotová indoklása szerint túl sokat járok Magyarországra és a kiállítás témája, vagyis a deportálások és kite­lepítések felidézése sem tetszett neki. Csak miután erélyesen kikér­tem magamnak ezt a korlátozást, másította meg eredeti szándékát és egy nappal a tárlatnyitó előtt, azaz tegnap engedélyezte kiutazá­somat” - mondta Fehér Csaba, (vkm) Vámosladány és Kisújfalu lakosai nem fogadták be az új lakókat; az ombudsman sem tudja a megoldást Nagysallón élnek, a segélyt Érsekújvárba kapják ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekúj vár/Nagysalló/Vá- mosladány/Kisújfalu. „Pavel Kandrác emberjogi biztos látoga­tott hozzánk a hét elején, a falu­ban kialakult helyzet felől ér­deklődött” - tájékoztatott Kotora Marián, Nagysalló polgármestere. Az ombudsman érdeklődését szí­vesen fogadta ugyan a falu, ám sajnos sem javaslat, sem ígéret nem hangzott el részéről az Érse­kújvárból a szegényebb falvakba költöztetett lakbérhátralékosok­kal kapcsolatban. „A közel fél­száz, Nagysallóra telepített érse­kújvári lakos közül végül csak ti­zenkilencen maradtak a faluban, ők viszonylag szép, háromszobás házat kaptak, ahol működő vízve­zeték is van. Az új lakók közül né­hánynak munkája is van, de to­vábbra is érsekújvári lakosként tartják őket nyilván. Itt a községi hivatalban egyelőre senki sem je­lentette be őket. A velük élő öt kis­korú gyermekek közűi jelenleg egy sem jár iskolába, vagy óvo­dába” - tudtuk meg Kotora Mari- ántól. „A szomszédságomba nem költöztek vissza a lakók, de az el­múlt hétvégén bakancsos, bőrka­bátos férfiak jártak itt, ököllel ver­ték az ajtót és a romákat keresték. Ijedtemben hátraszaladtam a kertbe. Az egész utca talpon volt szombat éjszaka is, amikor a disz­kóból hazafelé tartó fiatalok akar­tak elszámolni az új lakókkal. mesélte tegnap a nagysallói Du­bai Mária. Az ugyancsak lévai járásbeli Vámosladányba és az érsekújvári járásbeli Kisújfalura nem tértek vissza az érsekújvárból kilakolta­tott családok, akiknek itt vásárolt házat a nyitrai Akropolis Estates Kft. A cég vezetői között ugyana­zok a nevek szerepelnek, mint a várossal tárgyaló Mediation KMCH Kft-ben, amely Érsekújvár önkormányzatától megvette a Laktanya és Vár utcai lakóházat. „Vámosladányban az érsekújvári családoknak az Akropolis estates Kft. vásárolt házat, de nem a fa­lutól, hanem egy ingatlanügy­nökségtől, amelynek korábban egy lévai tulajdonos adta el” - tudtuk meg Kollárdi Olga polgár- mester asszonytól. Többségében oláh cigányok érkeztek Vámosla­dányba, a legkisebb gyerek alig négy hónapos. A helyiek nem fo­gadták be a mintegy 40 embert, de az érsekújvári családoknak sem igen tetszett a rossz állapot­ban lévő ház. Végül úgy döntöt­tek, nem maradnak a faluban. A bútoraikat az üresen álló ház ud­varán hagyták, (száz) Előbb tüntettek, most takarítanak Legnagyobb meglepetésünkre Érsekújvárod: tegnap vagy tíz embert láttunk a Vár utcai lakóház szemédárolókkal eltorlaszolt udvarán, akik a pincét és az udvart takarítodák. Állításuk szerint az új tulajdo­nos megbízásából dolgoznak. Korábban csaknem valamennyien od „tüntedek“ a város főterén, mivel küakoltadák őket. Kiderült, egye­sek a Murgas, mások pedig a Jánosík utcai szükséglakásokban húz­zák meg magukat. Hidomásunkra jutod továbbá, hogy a főtérről so­kan Érsekújvárhoz közeli falvakba, rokonokhoz mentek a városból, nem fogadták el a távolabbi járásokban kínált házakat, (száz) Az érsekújvári romák elmentek, de az összeégett bútoraikat a ház Kotora Marián nagysallói polgármester örömmel fogadta Pavel udvarán hagyták. Azt állítják, valaki szándékosan gyújtotta fel a Kandrác látogatását, de úgy érzi, ezzel korántsem oldódik meg a fal­holmijukat (Csuport István felvételei) vak és a városokból kilakoltatott lakbérhátralékosok helyzete AJÁNLÓ Szeptember 29. (szombat) Dunaszerdahely - IV. Nemzetiségi fesztivál a művelődési központban. 13.00: kiállítások (Álom a jövőről, országos gyermekrajz­verseny, Csémy Éva mandalái, Kovacicei naiv festészet, Gabriel Pettás grafikái); 13.30: kézműves mesterségek bemuta­tása; 14.00: Tiszta Forrás nép­dalkor, Skalicané folklórcsoport, ÉS!? Színház, a ruszin Duma népdaltrió, Ágacska néptánccso­port, Árgyélus színház, az ukrán Porubl’anka hagyományőrző csoport, Rigó Mónika és Banyák István cigányzenekara, Sárközi Pál prímás, az ukrán Krynycen- ka, a Csallóközi Néptáncegyüt­tes, a magyarországi Alba Regia táncegyesület, a Presburger Klezmer Band; 19.00: gá­laműsor, melyben fellép Bertók Tibor ifjú hegedűművész Komá­romból, a Balalajka kvarted Oroszországból, a Sződes kama­ra néptáncegyüdes Pozsonyból. Virágba szód álmok című műso­ruk kelenyei, gímesi, gesztéi, zsérei, koloni néphagyományok­ra épül. (jóm) Léva - 18.00: Oly korban éltem én e földön... címmel Pudler Blanka Budapesten élő, lévai származású Holocaust­túlélő tart előadást a Reviczky Házban, (fm) Szeptember 30. (vasárnap) Zsigárd - 10.30: a Magyar Színészválogatott, a Magyar írók Válogatottja, a Felvidéki Református Lelkészek Csapata és a helyi futballcsapat részvé­telével megrendezendő jóté­konysági futballtornára hívja az érdeklődőket Zsigárd köz­ség önkormányzata, a Zsigárdi Kulturális Közösségi és Tájé­koztató Központ és a Zsigárdi Labdarúgó Egyesület. A ma­gyar színészválogatottban Nemcsák Károly, Eperjes Ká­roly, Rudolf Péter, Cseke Péter, Varga Miklós, Vikidál Gyula, Straub Dezső, valamint Hámo­ri Péter és Szendrei József volt válogatott labdarúgó is foci­zik. A rendezvény bevételét a szervezők Kaszás Attila Komá­romban felállítandó szobrára ajánlják fel. (gl) Egyelőre a galántai gyakorlóteret használják (Szőcs Hajnalka felvétele) A Rescuers Slovakia venné bérbe a községi területet Kiképzőpályát építenének GAÁL LÁSZLÓ Nemeskosút. Mentőkutyák ki­képzésére alkalmas edzőpályát építenének a falu központjában az egykori szabadtéri színpad melletti területen. A községháza mögötti terület, ahol valaha szabadtéri színpad, az ehhez tartozó épületek álltak, több mint tíz éve kihasználatlanul áll. Tavaly az önkormányzat be is nyúj­tod egy uniós pályázatot a terület rekonstrukciójára, s bár a bead­ványban nem találtak formai hi­bát, mégsem jártak sikerrel. Hogy miért, azt Zdenka Macica polgár- mester asszony mondta el: „Min­den tekintetben teljesítettük a pá­lyázati feltételeket, csak éppen el­fogyod a pénz. A tervben benne volt a park rekonstrukciója, az am­fiteátrum felújítása, játszótér kia­lakítása, a parkolók rendezése és a községháza felújítása. Idén újra pályázunk. Annyit változtattunk, hogy a projektből kihagytuk az amfiteátrum melled álló régi épü­let felújítását. Idő közben ugyanis egy polgári társulással, a mentőku­tyák kiképzésével foglalkozó Res­cuers Slovakia nevű - társulással tárgyaltunk, akik bérbe vennék az épületet és a mellede lévő terüle­tet, hogy od kutyakiképző pályát létesítsenek.” Az e héten aláírandó bérleti szerződés szerint a romos állapotban lévő egykori épületet, valamint a futballpályányi terüle­tet a klub egy koronáért kapná bér­be, és a szerződést egyelőre öt évre írnák alá. A kereső-mentő kutyák kikép­zésével foglalkozó klub, a Rescu­ers Slovakia polgári társulás egyik vezetőjétől, a nemeskosúti Éva Prágaiovától megtudtuk, az elsősorban eltűnt személyek fel­kutatásában és kataszríófamen- tésben résztvevő önkéntesek je­lenleg a galántai kinológiai klub gyakorlóterén edzik a kutyákat. Ezen kívül a galántai neogótikus kastély és a szeredi kastély romos épületében gyakorolják a romok által betemeted személyek felku­tatását. Most a galántai „kölcsön” gyakorlótér helyed szeretnének Kosúton saját kiképzőpályát kiépí­teni. Erre azért is szükségük len­ne, mert a galántai pályán nincs világítás, a téli időszakban késő délután már nem tudnak gyakor­latozni. A kosúti pályán a világí­tást is szeretnének megoldani. Eh­hez a régi, már használaton kívüli villanyvezetéket is fel kell újítani. Az épületet is rendbe szeretnék tenni. A legelső lépés azonban a terület bekerítése lenne, amelyhez magánerőből és szponzoroktól próbálnak pénzt szerezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom