Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-27 / 222. szám, csütörtök

4 Régió UJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Halálra marták a kutyák Szenyic/Senica. Két rotweiler támadott meg egy őrt egy építke­zésen. A férfi belehalt sérüléseibe. A kutyákat, mint minden nap, este hatkor kiengedte a ketrecből. Az állatok ezt követően támad­tak rá. A tulajdonos állatorvos jelenlétében lelövette a kutyákat. A rendőrség eljárást indított az ügyben. (TASR) Illegális bevándorlókat fogtak Pozsony. Két ukrán állampolgár nyolc moldávot próbált illegáli­san áthozni a szlovák-ukrán határon. Az embercsempészeket előzetes letartóztatásba helyezték. A határsértőket ideiglenesen az ugari (Ubfa) határőrség intézményében helyezték el. (TASR) A Dunába akarta vetni magát Pozsony. A Dunába akart ugrani egy helyi 27 éves nő kedd éjsza­ka az Új hídról. A nőt egy arra járó férfi vette észre, aki szerint az kábítószerek hatása alatt lehetett. A rendőrség győzködése után az öngyilkosjelölt visszamászott a hídról járdára. Jelenleg kórházban ápolják. (TASR) Meglógtak a rendőrök elől Nyitra/Janíkovce. Egy Nyitráról ellopott Audi A3-as gépkocsi­ról kapott bejelentést a rendőrség tegnap hajnalban. Az autótolva­jok a szántföldeken keresztül próbáltak elmenekülni a rendőrök elől. A lopott autó utasai egy zsákutca végén kiszálltak az autóból és eltűntek a sötétben. Közben egy másik Audit is üldözőbe vettek a rendőrök, amely a rendőrautót leszorította az útról és a figyel­meztető lövésekre sem állt meg. A tetteseket kereik. (TASR) Kigyulladt egy söröző tegnap lllaván. A lángokkal hosszú ideig küz­döttek a tűzoltók, az anyagi kár tetemes. A tűz átterjedt az épületben lévő élelmiszerüzletre is. Pontos okát még vizsgálják, de nem kizárt, hogy szándékos gyújtogatás történt. (TASR-felvétel) Már a bíróság is használta a felvételeket További térfigyelő kamerákat szerelnek fel ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. A városban felszerelt térfigyelő kamerákat már a bíró­ságnak is segítségére voltak a bizo­nyítási eljárásban. Csak az első fé­lévben több tíz esetben használta a rendőrség a kamerák által rögzí­tett felvételeket. A közeljövőben a város további berendezéseket he­lyez el olyan területekre, ahol a leggyakoribbak a rendbontások. A városi rendőrség parancsnoka, Te- mesi Róbert elmondta, olyan he­lyekre teszik a következő két kame­rát, ahol a legtöbb „ötletük” támad a vandáloknak a törvény és az álta­lános érvényű rendelet megszegé­sére. Az egyik kamerát például a régi posta épületére szerelik fel, az pedig éppen a Kossuth-szoborral szemben áll. A másikat a Billa áru­ház közelében helyezik el. A pa­rancsnok azt mondta, a város anyagi lehetőségeit is figyelembe kell venni. Idén az önkormányzat 600 ezer koronát szavazott meg a rendszer kibővítésére. A következő két kamerát egy-két hónapon be­lül szerelik fel. Ezzel együtt a fel­vételek tárolási kapacitását is nö­velni tervezik, mert az eddigi me­mória a kamerák számának növelése esetén már nem lesz ele­gendő. A hétvégéken az éjszakai élet főleg a Safárik utcán és a Fő téren folyik, ahol a legtöbb bár és diszkó található. Ezen a környé­ken követik el a legtöbb kihágást. A kamerák segítségével már jó né­hány esetben lefüleltek olyanokat, akik autógumikat lyukasztottak ki, verekedtek, vagy megtámadtak valakit, betörtek valamelyik üzlet­be. A kamerák ezen felül még a ti­losban parkolók ellen is bevet­hetők, és a járőrök munkájában is segítenek, (kov) Lehet, hogy a következő tanévvel kezdődően össze kell majd vonni a város két magyar iskoláját Egyre kevesebb a gyerek Hiába a modern épület 1993-ban nyitották meg az önálló jogalanyisággal rendelkező Ferenczy István Alapiskolát Rimaszombatbani, a kaszárnya épüle­tében. Akkor négyszáztizenöt diákkal és harminc pedagógussal in­dult az oktatás. Az elmúlt másfél évtizedben azonban évről évre létszámcsökkenés tapasztalható, 2007-ben már mindössze száz­hatvannyolc diák tanul a lakótelepi iskolában. A modern épületben - melyhez tornaterem, étterem, szaktantermek is tartoznak - a becslések szerint legkevesebb kétszáz gyerek kényelmes oktatásá­hoz van elegendő hely. (szz) Rimaszombat. Idén már nem nyithattak ötödik osztályt a rimaszombati Nyugat lakó­telepen lévő Ferenczy Ist­ván Alapiskolában. A tör­vény által megszabott mini­mális osztálylétszámhoz ugyanis nincs elég gyerek. SZÄSZ1 ZOLTÁN Az ötödikesek egy része a Tom­pa Mihály Alapiskolában, a többi­ek a Tompa Mihály Református Gimnáziumban folytatják tanul­mányaikat. Néhány kisdiákot a szülei átírattak a szlovák nyelvű alapiskolába. Rimaszombat városa mint az is­kola fenntartója, erre a tanévre még kivételt tett, jövőre azonban, ha nem emelkedik a létszám, való­színűleg össze kell majd vonni a két magyar iskolát. Egy elképzelés szerint a kettő helyett egy teljes szervezettségű iskola működne két épületben. Ha ezt a döntést meghozza az önkormányzat, az valószínűleg a pedagóguslétszám csökkenésével jár majd. Az oktatá­si intézmények hálózatának meg­változtatása hosszadalmas folya­mat, sok szakmai és személyi kér­dést vet fel. A gyerekek két épület­ben való elhelyezése, a pedagógu­sok munkájának átszervezése és a vagyontárgyak elosztása kapcsán számtalan probléma merülhet fel. Ha összevonják a két magyar alap­iskolát, új alapító okiratra lesz szükség, újra pályázatot kell kiírni a vezetői funkciókra. Kubacka Gizella, a Ferenczy Ist­ván Alapiskola igazgatója elmond­ta, még az is lehet, hogy elkerül­hető az összevonás. A statisztikák szerint ugyanis a 2008/2009-es tanévben már legkevesebb hu­szonnégy kiselsőssel számolhat az iskola. Az idei tanévet tizenhét el­sős kezdte meg a Ferenczy István Alapiskolában. Az intézményben huszonegy pedagógus tanít, a diá­kok összlétszáma százhatvan­nyolc. Orosz István, a Rimaszom­bati Városi Hivatal oktatásügyi osztályának munkatársa nem látja rózsásnak a helyzetet. Szerinte nincs más megoldás, mint az érvé­nyes jogszabályok szerint eljárni, és két épületbe osztani a diákokat. „A demográfiai mutatók az én elemzésem szerint sajnos nem mutatnak komolyabb növekedést, marad a mostani létszám, vagy to­vábbi enyhe csökkenés várható. Egy diákra valamivel kevesebb mint huszonnégyezer korona álla­mi támogatást kapunk, az integ­rált diákok esetében pedig negy­venhétezer korona körüli ez az összeg. Az integrált diákok létszá­ma harminc fő körül mozog. A magyar oktatásügy megmaradása érdekében valószínűleg meg kell majd hozni az összevonásról szóló döntést, bár még mindig bízunk abban is, hogy több szülő íratja majd magyar iskolába a gyerekét - mondta Orosz István, a Rima- szombati Városi Hivatal oktatásü­gyi szakelőadója. Királyhelmecen januártól az építési telkek négyzetmétere 1400,1200 illetve 1000 koronába kerül majd Több száz százalékai emelnék a telekárakat LECZO ZOLTÁN Királyheltnec. Bodrogköz köz­pontjában a jövő évtől radikális mértékben emelkedhet az építési telkek ára. Az önkormányzat leg­utolsó ülésén elfogadott határo­zat értelmében a jövőben Király­helmecen építkezni szándékozók­nak egyes esetekben a parcellá­kért akár az eddigi árak tízszere­sét is ki kell majd fizetniük. Balog József polgármester el­mondta, a városban hosszú ideje nem emelkedtek a telekárak. A vásárlók, attól függően, hogy a te­lepülés mely részén kívántak föl­det venni, négyzetméterenként 400,200 illetve 100 koronát fizet­tek, a kiskerteket 10 koro- na/négyzetméteres egységáron értékesítették. A város vagyoná­val való gazdálkodás alapelveit meghatározó tervezetet érdem­ben 1995 óta nem módosították, Másutt hogy is van ez? Nagykaposon 150-380 koro­nás négyzetméterenkénti áron lehet földet vásárolni, Szob- ráncon 400 koronától 600 ko­ronáig teijedő telekárak van­nak érvényben. Tőketerebe- sen, ha vállalkozás céljára kí­ván valaki földet venni, négy­zetméterenként minimum 1500 koronát kell érte fizetnie. A magánszemélyek már 600 korona/négyzetméteres áron is vásárolhatnak, (leczo) ezért mostanra időszerűvé vált egy új dokumentum kidolgozása. Az elmúlt hónapokban ezt a váro­si hivatal dolgozói el is készítet­ték, és - az új telekárakat megha­tározó melléklettel együtt - az ön- kormányzati testület elé terjesz­tették jóváhagyásra. A polgármes­ter tájékoztatása szerint e terve­zet alapján a vásárlónak egyéb­ként a földekért a jövőben nem minden esetben kell az eddigiek­nél magasabb árat fizetniük. A kertek 100 koronás négyzetméte­renkénti ára például az elhelyez­kedésüktől függően 2008 január­jától 100, 60 illetve 50 koronásra módosul. A beépített területek esetében csak enyhe áremelés lesz. Ezekért 500, 300 valamint 150 koronát kell majd fizetni. Az építési telkek drágulása azonban a polgármester szerint is radiká­lisnak nevezhető, a belvárosban ugyanis 1400, a távolabb fekvő ré­szeken pedig 1200 illetve 1000 koronás négyzetméterenkénti új árat szabtak meg. Bár a tervezet kidolgozásakor a készítői figye­lembe vették azt is, hogy Szlová­kia más, Királyhelmechez hasonló nagyságú településein milyenek a telekárak, a most meghatározott értékeket azonban sokak szerint módosítani kell majd. Balog Jó­zsef úgy tájékoztatta lapunkat, er­re akár már az önkormányzat kö­vetkező ülésén sor kerülhet. A településen a szántóterüle­tek négyzetmétere 11,08 koroná­ba, a réteké és legelőké 1,60 ko­ronába kerül, a szőlőültetvények esetében 64 koronát kell fizetni­ük a vevőknek. Az új árak érte­lemszerűen csak a város tulajdo­nában lévő telkek értékesítése­kor kötelező érvényűek, magán- személyek esetében minden az eladó és a vevő közti megegyezé­sen múlik. Az eddigi tapasztala­tok azonban azt mutatják, hogy a földtulajdonosok ritkán hajlan­dók a város által megszabott áraknál olcsóbban értékesíteni ingatlanjaikat. A Zekeres 1. pályázat részét képezte a barlang- és pincekutatás is - az eredményeket konferencián ismertették A barlangba menekültek a tatárok elől KOZSÁR ZSUZSANNA Szepsi. Egynapos konferenciá­val végződött a Zekeres I. elneve­zésű pályázat, melynek célja Szepsi történelmi és kulturális örökségének felélesztése volt. A múltkutatás eredményeit egy ki­advány rögzíti majd. Az egyes résztanulmányok összefoglalása, a leletekből keletkezett tárlat megtekintése és a könyv bemuta­tása alkotta a konferencia köz­ponti témáját. A Zekeres I. pályázat 22,21 mil­lió korona értékben a múlt feltér­képezésére és a turizmus fellendí­tésére szolgált. Ebbe belefért a vá­rosközpont utcáinak, teremek új- rakövezése, Egressy Béni szobrá­nak felállítása, a szepsi barlang feltárása, a pincerendszerek kuta­tása is. Az utóbbiaknak az is célja volt, hogy kiderüljön, igazak-e a városról keringő régi mondák: valóban a barlangba menekültek- e a szepsiek a tatáijárás idején, és volt-e a templomnak titkos ala- gútja veszély esetére? A mondáknak valóban van alapja. A barlangászok négy sírt tártak fel az üregben, edényeket, érméket, ékszereket is találtak. Egy eldugott kincs III. és IV. Béla uralkodása idejéről származó ér­mékből állt. A leletek a tatárjá­rás korába sorolhatók, tehát igaz, hogy a tatárok elől a város­lakók a közeli barlangban talál­tak menedékre, és féltett kincse­iket is magukkal vitték. Ám a mondának az a része, hogy a ta­tárok nem tudták kiéheztetni a bujkálókat, mivel egy másik kijá­rat is volt a hegy gyomrából, nem igazolódott be, éppen a megtalált és feltárt sírok miatt. Csak végveszély késztethette az embereket arra, hogy halottai­kat a barlangon belül temessék el. Ha titkos kijárat lett volna va­lahol, aligha maradtak volna sí­rok a menedékhelyen belül. A szepsi barlang szpeleológiai szempontból egyedi: területe kö­rülbelül 200x100 méter, ám folyo­sórendszerei a három küométert is meghaladják. A járatok egy ré­szében még négykézláb sem lehet közlekedni. A feltárásról rövid do- kumentumfilm is készült. A pincekutatáson belül a főutca 140 pincéjét mérték fel a szakem­berek, és találtak a pincék közötti összakötő alagutakat is, ám a kato­likus templom alatti titkos alagút létezését a mérések nem igazolták. A pincerendszer sajnos nincs olyan állapotban, hogy a jövő számára megmenthető legyen, sőt az utcák stabilitását is veszélyezteti egy esetleges beomlás. Az érdekes eredményeket a szepsiek hamarosan könyv for­májában is megismerhetik. A szlovák-magyar kiadvány első mintapéldányát a barlangban ta­lált leletek kiállításának megnyi­tóján mutatják be, és ezzel a Ze­keres I. pályázat is véget ért, ám a múltkutatást a város továbbra is folytatja. A kultúrközpont kiállítótermében láthatók a szepsi barlangból előke­rült leletek (Dzubók József felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom