Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-26 / 221. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Combon szúrták Ungvári Miklóst Cegléd. Ungvári Miklós vi­lágbajnoki bronzérmes ma­gyar cselgáncsozó egy hónapig nem léphet tatamira, miután hétvégén egy diszkóban com­bon szúrták. A riói vb-n olim­piai kvalifikációt szerzett 66 kg-os magyar klasszis elmond­ta,- hogy a birkózó-világbaj­nokságról szintén kvótával ha­zatért Lőrincz Tamással ünne­pelték meg sikerüket Ceglé­den, ahol a helyi diszkóban egy nagyobb társaság beléjük kötött. „Dulakodás tört ki, amelynek során a négy közül az egyik kidobó egy késsel megszúrt. Az eset után rögtön kórházba vittek, ahol össze­varrták a sebet, tegnap a gennyet elvezető csövet is ki­vették lábamból” - mondta az Európa-bajnok Ungvári, (mti) Tyson újra börtönlakó lesz Phoenix. A kiszabható leg­súlyosabb, négy év három hó­napos börtönbüntetésre ítélte Mike Tysont, korábbi nehézsú­lyú profi ökölvívó-világbajno­kot a phoenixi bíróság. A 41 éves bokszolót decemberben tartóztatták le drogbirtoklás, valamint kábítószer hatása alatti vezetés miatt. Akkor let­tek rá figyelmesek a rendőrök, amikor kis híján frontálisan üt­között a helyi rendőrparancs­nok autójával. A börtönt már megjárt Tyson - miután megál­lították - önként vetette alá magát a józansági tesztnek. Ezt követően átkutatatták a klasszist és nála, valamint az autójában is kokainra bukkan­tak. Tyson ezután bevallotta függőségét és elvonókúrának vetette alá magát, ám a bírákat ez nem hatotta meg. (mti) Most nem fület, hanem dro­got harapott (SITA/AP-felvétel) Bodrogi éremesélye Budapest. Az utóbbi időben jó formát eláruló Bod­rogi László bízhat abban, hogy szerencsés esetben ér­met szerezhet a ma kezdődő stuttgarti országúti kerékpá­ros világbajnokság holnapi időfutamában. A Crédit Agri- cole légiósa a Vuelta a Espana szeptember 8-i egyéni indítá- sos etapján az előkelő máso­dik helyen végzett, és a ran­gos viadalt idő előtt befejez­te, hogy nyugodtan felkészül­hessen a németországi próbá­ra. Sok függ attól, hogy a ma­gyar bringás melyik csoport­ba kap besorolást. Előfordul­hat, hogy csütörtökön esni fog és hűvös lesz, és nem mindegy, milyen pályaviszo­nyok között kell teljesíteni a közel 44 km-t. (mti) Isabelle Delobelt azzal küldte ikertestvére a pozsonyi Ondrej Nepela Emlékversenyre, hogy ne adja alább a győzelemnél Jelbeszéd az Európa-bajnok új kűrjében „Sok időt töltünk azzal, hogy kigondoljuk, mivel tehetnénk a prog­ramjainkat érdekesebbé a nézők számára" (SITA/AP-felvétel) Hosszú évekig az olimpiai bajnok Marina Anissina és Gwendal Peizerat árnyéká­ban éltek, később már első számú francia jégtáncospár- ként egy hajszállal szorultak le a világversenyek dobogói­ról. Isabelle Delobel és Oli­vier Schoenfelder 2007-ig várt első Európa-bajnoki aranyára, de az új szezon­ban - amelyet Pozsonyban kezdtek - újra kontinensbaj­noki címre vágynak. BŐD T1TAN1LLA Az Ondrej Nepela Emlékver­seny korábbi eredményeit bön­gészve érdekes adatra bukkan­tunk: az ikertestvére, Veroni- que 2000-ben Olivier Chapuis- val szintén győzött itt jégtánc­ban. Isabelle: Természetesen be­széltünk erről - mondta is, hogy ő annak idején nyert, nekünk is nyernünk kell. (nevetés) Ez sikerült is, de komolyra fordítva a szót - hogy kerülnek egy ilyen családias hangulatú kis versenyre a címvédő Euró- pa-bajnokok? Olivier: Minden alkalmat meg kell ragadnunk így a szezon ele­jén, hogy tökéletesítsük az új körünket, amely nehezebb lesz és teljesen más stüusú, mint az el­múlt években. Azért jöttünk el er­re a versenyre, hogy visszajelzést kapjunk a bíróktól, tetszik-e nekik a választásunk, hogyan kell to­vább dolgoznunk. Mit gondolnak, melyik pár lesz a legnagyobb ellenfelük az új szezonban? A címvédő világ­bajnok bolgárok Makszim Szta- vijszki halálos áldozatot köve­telő autóbalesete miatt való­színűleg nem indulnak a világ- versenyeken... Olivier: Mindenki! De főleg az oroszok, az amerikaiak és a kana­daiak. Meglátjuk. Meg kell vár­nunk az első versenyeket, hogy lássuk a programjaikat. De azért vélhetően a legna­gyobb csúcsokra törnek. Olivier: Természetesen! Sze­retnénk megvédeni az Európa- bajnoki címünket, egy jót csatáz­ni a többiekkel. Ez nagyon fon­tos számunkra, hiszen ha valaki két egymást követő évben győzni tud, az már nem a szerencse műve. Az már valóban azt mu­tatja, hogy az ember nagyon jól korcsolyázik. Európa-bajnokként megvál­tozott egyébként az életük? Isabelle: Nem igazán, hisz min­dig is ezért dolgoztunk. Betelje­sült, amiért annyit fáradoztunk. Olivier: Nem vagyunk sztárok Franciaországban, de nagyon örülünk neki, hogy sokkal meg­becsültebb sportág lett a műkor­csolya. Az embereket érdekli ez a sport, a tévében mindig jók a ver­senyek nézettségi adatai. Persze nem vetekedhetünk a foci nép­szerűségével, de az emberek ld- váncsiak a francia műkorcsolyá­zókra. Pályafutásuk során sokszor csak egy hajszállal maradtak le a dobogóról, néha rendkívül peches körülmények között. Hogyhogy sosem adták fel? Olivier: Épp ezért! Mert jobb helyezést akartunk, mert szeret­tünk volna végre mi is ott állni a dobogón, sőt, annak a legfelső fo­kán. Egy Európa-bajnokságon vagy egy világbajnokságon... Isabelle: Mindig hittünk benne, hogy sikerülhet, ezért is tudtunk végül Varsóban Európa-bajnokok lenni. Immár az ötödik szezon kezdődik az új pontozási rend­szerben, de még mindig nem csitult a vita, jobb-e ez a korcso­lyázóknak vagy nem? Olivier: Korcsolyázója válogat­ja... (nevetés) Egy biztos, az új pontozással a jégtánc igazi sport lett, sokkal nehezebb, sokkal ki­élezettebb, mivel kockáztatnunk kell. A programok végére minden korcsolyázó nagyon elfárad, mert nem lehet lazsálni. A legkisebb mozdulatnak is a végletekig ki­dolgozottnak kell lennie, minden­re oda kell figyelni. Sok a vita arról is, szükség van-e még egyáltalán a köte­lező táncokra. Isabelle: Szerintem nagyon fon­tosak a kötelezők, főleg a junior korú versenyzőknél, így szert tud­nak tenni az alapvető technikára. Olivier: Nehéz megmondani. Az alsóbb kategóriákban szüksé­gesek, de nem vagyok benne biz­tos, hogy a felnőttek között is kel­lenek még a kötelezők, főleg úgy, hogy az új rendszerben csak na­gyon kis százalékát teszik ki a vé­geredménynek. Említette, új kűrt készítenek, amely más lesz, mint az eddigi­ek. Milyen értelemben? Isabelle: Sokkal érzelemdú- sabb lesz. Olivier: A Zongoralecke című film zenéjére korcsolyázunk, sze­retnénk elmesélni egy érzelmek­kel teli történetet, tiszta mozdula­tokkal... Igyekszünk nem mutat­ni, hogy fizikaüag mennyire meg- erőltetőek az egyes elemek, könnyeden szeretnénk korcso­lyázni. Isabelle: A körűnkben jelbeszé­det is használunk, hogy még job­ban azonosulni tudjunk a törté­nettel. Nagyon különleges prog­ram lesz. A táncaik mindig tele vannak eredeti megoldásokkal. Hon­nan merítik az ötleteket? Olivier: Az edzőnkkel, Muriéi Zazoui-val nagyon sok időt töl­tünk azzal, hogy kigondoljuk, mi­vel tehetnénk a programjainkat érdekesebbé a nézők számára, és saját magunk számára is. Szeret­jük a zenéinket és a történeteket, amiket a jégen elmesélünk. Ki a főnök kettejük közül? Isabelle: Háát... (nevetés) Olivier: Nincs főnök. Vagyis Muriel a főnök. Néha természete­sen feszültebb a hangulat, néha nem mindenben értünk egyet Isa- belle-lel, de ez normális a sport­ban, ha két ember ennyi időt együtt tölt. NÉV: Isabelle Delobel/Olivier Schoenfelder SZÜLETÉSI IDŐ, HELY: 1978. június 17., Clermont-Fer- rand/1977. november 30. Belfort KLUBJUK: CSG Lyon EDZŐJÜK: Muriéi Zazoui, Romáin Haguenauer LEGNAGYOBB SIKEREIK: Eu­rópa-bajnoki aranyérem (2007), Európa-bajnoki bron­zérem (2005), Eb-4. hely (2004, 2006), vb-4. hely (2005, 2007), olimpiai 4. hely (2006). Öllé Róbert bősi származású szabadfogású birkózótehetség idén ötödik lett a junior Eb-n, majd megjárta a pekingi világbajnokságot is Tinédzserként már a felnőttek között is országos bajnok KOVÁCS BARNABÁS Nemrég Vladimír Miller, a Szlo­vák Olimpiai Bizottság alelnöke fanyalogva mondta „A pekingi nyári játékokra még van kivel ki­utaznunk, de hogy 2012-ben Lon­donban ki fogja képviselni a szlo­vák színeket - sejtelmem sincs.” Egyre több honi sportvezető hívja fel a figyelmet az utánpótlás-ne­velés fontosságára, miközben az edzőközpontok, a tornatermek le­épülő félben vannak. „A kormány is csak hiteget: a sport az első, ahol el lehet zárni a pénzes csa­pot” - fakadt ki Vladimír Miller. Az örömteli kivétel Szerencsére akadnak még örömteli kivételek. Az egyik a bősi származású birkózótehetség, a 17 éves Öllé Róbert. A pozsonyi Du- najplavba sportolója a varsói juni­or Eb-n lett ötödik, ráadásul kor­osztályában még a fiatalabbak kö­zé tartozik. Robi még csak szep­tember harmadikán volt tizenhét éves, de rövid gondolkodás után már most tiszteletreméltó ered­ménylistát képes összeállítani. „Ti­zenegyszeres korosztályos szlovák bajnoknak mondhatom magam, ráadásul 16 évesen megnyertem a felnőttek országos bajnokságát a 60 kilósok súlycsoportjában. Büsz­ke vagyok a tavalyi isztambuli ka- dett Eb-n szerzett ötödik helyemre is. Nagy álmom volt, hogy kijussak az idei pekingi junior vébére. Ez si­került, bár helyezést nem értem el. Óriási élmény volt ott szőnyegre lépni” - mesélte örömteli arccal az ifjú titán. A kezdetek „Szülőfalumban, Bősön ismer­kedtem meg a birkózással. Kilenc éves lehettem, mikor egyik osztály­társam meghívására lementem a tornaterembe, s magával ragadott a hangulat. Tetszett az idősebbek küzdelme, a szaltók, a gimnaszti­ka. Nem sokkal később Gróf Árpi bácsival már versenyszerűen is fog­lalkozni kezdtünk a kötöttfogású birkózással - emlékszik vissza a kezdetekre Öllé Róbert. - Tizenkét éves koromig képviseltem a bősi színeket, utána jöttem át Pozsony­ba, a Dunajplavbába, ahol azóta már szabadfogásban versenyzek. Tanulmányaimat pedig a fővárosi sportgimiben folytattam, melynek jelenleg is diákja vagyok” - árulta el magáról. Robi életében, Pozsony és Bős után, becsúszott egy harmadik település is: Bazin. „Kollégium helyett a bazini nagynénit vá­lasztottam, nála lakom. Csupán hétvégenként járok haza” - me­séli a nagy futballdrukker. Bősön futni jár, ha pedig ideje engedi, akkor benéz a birkózókhoz is. Egy valamit azonban nem szíve­sen hagy ki. „A III. ligás bősi foci­csapat hazai meccseiről nem hiá­nyozhatok. Nagy szurkolója va­gyok a csapatnak” - vallotta be a tinédzser. Azt is elárulta, hogy kedvenc labdarúgói az ukrán Andrij Sevcsenko és a francia Thierry Henry. Feszített menetrend Hogy néz ki az ifjú sportoló egy napja? - kérdeztük. „Reggel fél hatkor kelek. Fél nyolcra irány az edzés, ami egészen ki­lencig tart. Fél tizenegyre már a suliban kell lennem. Délután, negyed négy előtt vége a tanítás­nak, utána megint irány a torna­terem, ahol egy újabb edzés vár, mely hatkor végződik. Nyolc óra körül érek haza, aztán pedig va­lamit még tanulni is kell” - me­rengett el a napi teendőkről. Szeret gokartozni, edzője hívá­sára már jégkorongozott is, leg­szívesebben a teniszt próbálná ki, de egyik sportágnak sem mondana nemet. A szabadfogá­sú birkózást azonban nem cse­rélné le, mivel nagy álma az olimpiai részvétel: „Peking szá­momra elérhetetlennek tűnik, de a 2012-es londoni játékokon már ott szeretnék lenni!” Nem sok hiányzik a győzelemhez. Piros mezben Öllé Róbert. (SITA-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom