Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-04 / 203. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com A tej ára hosszú távon is növekvő tendenciát jelez Egyre drágább a tej ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tehenek bendőjében a különlegesen kezelt szójakészítmények csak kismértékben bomlanak le Védett fehérjék a tehenek takarmányozásában (Illusztrációs felvétel) A gabonaárakban radikálisan megnyilvánuló keresletnövekedés mellett a tejpiacon is jelentős árfelhajtó hatás érzékelhető. A közzétett adatok szerint az utóbbi hetekben a tej és tejtermékek árai a világpiacon hatalmas ütemű növekedésbe kezdtek. Az áremelkedést elsősorban a világpiacon jelentkező jelentős mértékű keresletnövekedés okozta, a tej iránt főleg a fejlődő országokban indult meg a szinte ki- elégítheteden kereslet., ugyanakkor a bioenergia előállítására fordított nagyobb mennyiségű gabona és energianövény, a termelési szerkezet megváltozása, a legnagyobb tejexportőrök készleteinek kimerülése is hozzájárult a rendkívül megnövekedett igényekhez. A szakértők azt vátják, hogy a keresletnövekedés árfelhajtó hatása a világpiacon nálunk is megmutatkozik az árakban. A folyamat azonban nem ilyen egyértelmű, mert a szakértők a megnövekedett kereslet után a kereslet-kínálati viszonyok kiegyenlítődésével számolnak, s ez árcsökkentő hatással is jár. Ennek ellenére a tendenció abba az irányba mutat, hogy a fejlődő országokban beindult növekedés továbbra is magasabb szinten tartja majd a tej iránti keresletet, s az ár hosszú távon is növekvő tendenciát jelez. A statisztikai adatok alapján Szlovákiában idén az év első felében csaknem félmillió torma (488,9 ezer t) tejet vásároltak és dolgoztak fel, ez 0,5 százalékkal kevesebb, mint az ezt megelőző esztendő ugyanezen időszakában. A visszaesés a fogyasztásra alkalmas tej előállításában is érzékelhető, itt a termelés 0,3 százalékkal kisebb volt mint tavaly. Ugyanakkor a savanyú tejtermékek, előállítása jelentős mértékben több mint 11 százalékkal növekedett, 5,5 százalékkal nőtt a tejpor előállítása és csaknem 3 százalékkal a sajtok gyártása. A tejpor tonnánkénti világpiaci ára az év első felében 3100 dollárról 5500 dollárra ugrott. Ez a hazai termelést is befolyásolta, a tejpor értékesítési ára az év első felében több mint 27 százalékkal növekedett és meghaladta a 110 koronát kilogrammonként, (ppa-at) Mért adatok szerint egy naponta 35-40 liter tejet termelő tehén átlagosan 1200 g körüli fehérjét ürít ki a tejjel szervezetéből. Annak érdekében, hogy ezt a teljesítményt az állatok nyújtani tudják, legalább 2,5-3,0- szor annyi fehérjét kell a tejtermelés céljára a takarmányadagban a számukra biztosítani. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A tehenek növekvő fehéijeszük- ségletét viszont nem lehet kizárólag a takarmány fehéijetartalmá- nak emelésével fedezni mivel egy bizonyos határon túli fehéijefo- gyasztás rontja a szaporodási eredményeket. A nagy tejtermelésű tehénállományok fehérjeellátása olyan takarmányok etetésével oldható meg, amelyek a bendőben csak kismértékben bomlanak le, és inkább az oltógyomorban valamint a vékonybélben emésztődnek meg. Ebben segítségünkre lehetnek a védett fehéijekészítmények. Ezekben a táplálóanyagok egy részét olyan formában bocsátják az állatok rendelkezésére, hogy azok nem a bendőben, hanem az emésztőtraktus posztruminális szakaszában emésztődnek csak meg, illetve szívódnak fel. A piacon több ilyen készítmény is található, ezek közül említést érdemel az amerikai AGP cég szó- jaalapú terméke, amely kíméletes pörkölési eljárással és kezeléssel készül, s ennek következtében a bendőben le nem bontható fehérje aránya rendkívül magas. Az AMI- NOPLUS olyan szójadara alapú természetes takarmány, amely előállítása során adalékanyag hozzáadása nélkül válik védett fehérjévé. A bendőben le nem bomló fehérje aránya magas (min. 72%). Az eljárás ugyanakkor magas szintű vékonybélbeni emészthetőséget is biztosít (min. 95%). A termék egyesíti a bendő által le nem bontott fehérje előnyeit, a kitűnő ízletességet és a fő aminosa- vak természetes egyensúlyát, ezáltal gazdaságosan ki tudja elégíteni a magas hozamú tejelő tehén szükségleteit. Az AMINOPLUST 2003 óta a szlovákiai piacon is forgalmazzák. Az amerikai AGP Inc. Omaha szlovákiai leányvállalata által nemrégiben tartott szakmai tájékoztatón nemcsak erről a termékről hangzott el ismertető, hanem amint azt Fekete Dániel a komáromi cég vezetője elmondta, egy új program keretében az ágazati termelők számára hasznos információk áramlásában is segítséget kínálnak. Ennek érdekében kértek fel együttműködésre egy agrártanácsadó céget, amely az ágazati projektek kidolgozásában jártas, s amely az ágazati támogatási projektekre kiírt feltételekről nyújtott összefoglaló ismertetőt. Az év végére pedig saját szakmai kiadványt is útjára szeretnének bocsátani. Az amerikai anyavállalat mintájára, amely szövetkezeti formában működik, nálunk is szeretnék bevonni a partner-termelőket a tevékenységbe és tőkerészesedéssel a gazdálkodásban is érdekeltté tenni őket. A szakmai tájékoztatón a vidék- fejlesztési terv keretében igényelhető támogatások kapcsán Varjú János agrártanácsadó felhívta a figyelmet, hogy a tejelő típusú szarvasmarhák tartásában mutatkozó tendenciák egyértelműen arra utalnak, hogy megfelelően, átgondolt, a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő beruházásokkal az ágazat túlélése, sőt fejlődése biztosítható, annál is inkább, hogy a tej árának növekedése feltehetően elkerülhetetlen lesz. Több tejtermelő gazdaság példáján érzékeltette, hogy a 10 százalékos áremelkedéssel a beruházások megtérülése adott feltételek között biztosított. Névai János, a cég megbízott európai képviselője és az AGP Slovakia felügyelőtanácsának elnöke arról tájékoztatott, hogy az amerikai anyacég a világ egyik legnagyobb szójafeldolgozó vállalata szövetkezeti formában működik, több mint 250 ezer amerikai farmert képvisel. Évente 7 millió tonna szójababot dolgoznak fel, idén szeptemberben újabb feldolgozó üzemet nyitnak, melynek termékei már előre el vannak adva. A szövetkezeti forma keretében a társaság nemzetközi árukereskedelemmel is foglalkozik, az amerikai földrészen kívül Ázsiában és Európában vannak kirendeltségei, (sz) (Illusztrációs felvétel) A pekingi fehér kacsa egyik hazai törzstenyészetében a legjobb tulajdonságokat mutató egyedeket pároztatják, és utódaikat nevelik tovább Nincs vágóhíd a víziszárnyasok vágására ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A kacsák etetéskor ellepik a partot (A szerző felvételei) A vízi szárnyasok tartásának Királyréven már az előző rendszerben itt működő állami gazdaságban is nagy hagyománya volt. Sajnos azonban a hazai baromfiipar rendszerváltás utáni átalakítása olyan jól „sikerült”, hogy mostanra ez a telep is szinte vegetálni kényszerül, lévén, hogy a vízi szárnyasok vágására alkalmas vágóhídi kapacitásokat egyszerűen felszámolták. Mivel megszűnt a folyamatos értékesítés lehetősége, az alkalmi eladások viszont mindig bizonytalanságot is hordoznak magukban, sőt a gomba módra szaporodó kis baromfineveldék külön konkurenciát jelentenek számukra, (amelyek gyakran tőlük vásárolják az egynapos kiskacsákat), így folyamatosan improvizálni kényszerülnek az értékesítésben, s ezért egyre kevesebb állatot tartanak. Azt azonban még kevesebben tudják, hogy valójában ebben a gazdaságban nevelik a fehér pekingi kacsa egyik hazai törzsállományát. „A törzsállomány tartásának külön szabályai vannak - tájékoztat Nagy Imre a kacsatenyésztő telep vezetője. - A lényeg, hogy a fajtatiszta állatok közül a legjobb tulajdonságokat mutató egyedeket pá- roztassuk, és utódaikat,neveljük tovább. Az erre kiválasztott tojókat és hímeket a többi állattól elkülönítve tartjuk, a szabadtéri kifutókban a légteret még fedő hálóval is lezárjuk. Tojási időszakban minden állatnak megvan a maga ketrece, a tojásokat külön jelöljük, nyilvántartásba vesszük, s így kerülnek a keltetőbe, hogy a kikelt és az innét kikerülő tenyészállatokat úgyszintén nyilvántartásba véve megjelöljük - szárnyukra fémcímke kerül”. A telep halastavának partján a fehér állatok ezreinek rikácsolása szinte teljesen betölti a teret. Etetéskor ellepik a partot. Mivel az országban jelenleg egyetlen olyan vágóhíd sincs, amely a kacsák vágására megfelelne, illetve vállalná azt, így kénytelenek kisebb-nagyobb tételekben értékesítem az egész állományt. Akik neveltek már kacsát, tudják, hogy mennyi takarmányt képes megenni ez a meglehetősen falánk állat. A háztáji udvarban tartott 10-15 kacsához képest azonban egy hozzávetőlegesen húszezres állomány napi takarmányadagja már jelentős tétel. „Órákat lehetne mesélni arról, hogyan zárta be kapuit egyik napról a másikra a kilencvenes évek végén a galántai baromfifeldolgozó, ahol a legutolsó szállítmányunkat feldolgozták. S bizony a bezárt kapuk mögött maradt a kifizetetlen tartozásuk is a feldolgozott állatokért, amit már soha nem kapunk vissza - emlékszik vissza Nagy Imre. Azóta bizony minden esztendőben azon izgulnak, vajon a tavaszi keltetés után sikerül-e eladni a kiskacsák meghatározó részét, vagy a megmaradó állatokat még a nyár elejéig tartani kell, hogy utána további hizlalásra alkalmas növendékállatként, vagy levágva és megtisztítva adják el azokat. Sajnos, rókafogta-csuka helyzetben vagyunk - mondja Szikura Ferenc, a Királyrévi Agrostaar igazgatója - hiszen egy olyan telepet örököltünk, amelyet más célra nem lehet kihasználni, ugyanakkor az állatok értékesítési láncában a számunkra legcélszerűbb megoldást jelentő nagyüzemi feldolgozás egyszerűen hiányzik. Nincs az országban erre alkalmas vágóhíd. Sőt, a szomszédos Magyarországon is csak főleg a déli országrészekben működnek ilyenek, ami egyrészt a szállítás távolsága miatt számunkra nem lenne jó megoldás. Megpróbáltuk felmérni a helyzetet, milyen lehetőségek vannak. A legegyszerűbb megoldás talán a telep felszámolása lenne, ugyanakkor itt van a törzs- állomány, amit mégiscsak meg kell őrizni. Bár az utóbbi években már jelentősen csökkentettük ennek a létszámát is. S noha vannak rendszeresen visszajáró vevőink, a legnagyobb gondunk a folyamatos értékesítési lehetőség hiánya, ami nagy terheket ró a telepre és a gazdaságra. Nem beszélve arról, hogy a legutóbbi madárinfluenza veszély miatt komoly összegeket kellett költenünk a külön védekezéssel kapcsolatos állatvédelmi előírások bevezetésére, ami tovább növelte a költségeinket, (sz) Nagy Imre-a kiválasztott tojókat és hímeket a többi állattól elkülönítve tartjuk AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
