Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-20 / 216. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 20. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Harc az állami támogatásért Nyitra. A nyitrai városi ön­kormányzat megveszi a Nitra In­vest társaságtól a város ipari parkjának azt a 84 ezer négy­zetméteres telkét, amelyen a So­ny és az ICS építették fel az üze­müket. Az előzetes becslések szerint a város 49,4 millió koro­nát fordít erre a célra. A város azt követően döntött a vásárlás mel­lett, hogy a kormány közzétette, nem számíthatnak állami támo­gatásra, ha az említett telek ma­gánkézben marad. (TASR) Már 82 dollár felett az olajár Washington. Tegnap to­vábbi 1,2%-kal emelkedett az amerikai WTI olajféleség októ­beri határidős árfolyama és új, hordónkénti (159 liter) 82,38 dolláros csúcsot állított fel. Az amerikai szövetségi bank, a Fed 50 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját, így a befekte­tők arra kezdtek spekulálni, hogy ez teret enged az amerikai gazdaság növekedésének, ami az olaj iránti kereslet emelke­désében jelenhet majd meg. Az olajár elmúlt időszald emelke­désében szerepe volt annak, hogy a befektetők a piac szűkösségére számítanak an­nak ellenére is, hogy az olajex­portáló OPEC szervezet no­vember 1-től napi 500 000 hor­dóval emeli majd kitermelését. Az árfolyamba beépült emellett a Mexikói-öbölben tartó hurri­kánszezon miatti kockázati prémium, bár a hurrikánok kö­zül az eddigi szezonban egyik sem tudott érdemi olajkiterme­lés kiesést okozni. (PF) Lecsillapodóban a brit bankpánik London. Bár a Brown-kor- mány és a jegybank beavatkozá­sa nyomán megnyugodni látszik a helyzet a brit Northern Rock bank körül, a konzervatív ellen­zék a pénzügyminisztert bírálja, aki szerintük nem kezelte meg­felelően a válságot. A Northern Rock Angliában viszonylag ki­csinek számító bank, és az ame­rikai jelzálogpiaci válságot kö­vetően a beszűkülő pénzpiacok­ról egyre nehezebben tudta fi­nanszírozni működését. Múlt héten a bank ügyfelei megro­hamozták a fiókokat és a bank internetes oldalait, és néhány nap alatt 3 milliárd fontnyi beté­tet vettek ki, ami a bank teljes betétállományának 8%-a. Mára a helyzet nagyjából megnyugo­dott, sőt, az ügyfelek egy része már vissza is vitte pénzét a bankba. A bank elleni rohamot egyébként könnyebb lélektani, mint pénzügyi okokkal magya­rázni. A Northern Rock 1,4 mil­lió ügyfele a pánik előtt 24 milli­árd font betétet tartott a cégnél. Ilyen banki rohamra Nagy-Bri- tanniában az 1860-as évek óta nem volt példa. (IF) Nincs veszélyben az eurónk? Pozsony. Az euró 2009-es bevezetése Szlovákiában akkor sem kerül veszélybe, ha az Eu­rostat úgy dönt, hogy a költség- vetési hiányba olyan tételeket is beszámít, amelyekkel eddig nem számoltunk - állítja Viliam Ostrozlík, a szlovák jegybank alelnöke. Az Eurostat az elmúlt héten jelezte, hogy Szlovákia tavalyi államháztartási hiánya 0,7 százalékponttal magasabb volt a jelzettnél, ami ha beigazo­lódik, veszélybe sodorhatja az ország 2009. január 1-től terve­zett eurózónás tagságát. Idén Pozsony a bruttó hazai összter­mékhez viszonyított 2,94%-os hiánnyal számolt, miközben az euró bevezetéséhez szükséges feltétel legfeljebb 3%-os defici­tet tesz lehetővé. Ha ezt túllép­jük, veszélybe kerülhet az euró bevezetése. (CTK) Két év múlva jön az ukrán áram Pozsony. Szlovákia 2009-től importálhat ukrán villanyára­mot - derül ki a kormány által tegnap elfogadott szlovák-uk­rán államközi egyezményből. Az előzetes tervek szerint éven­te 2-4 terawattórányi energiát hozhatnánk be a keleti szom­szédunktól, minimum 10 éven keresztül. Szlovákia ezzel az el­öregedett atomerőművek leállí­tása miatti áramkiesést szeretné ilyen módon pótolni. (TASR) Nagyobb bevétel, kisebb nyereség Érsekújvár. Az Érsekújvári Autóbusz-közlekedési Vállalat bevételei tavaly elérték a 426,3 millió koronát, ami 2,3 száza­lékos bevétel-növekedésnek számít az előző évhez képest. A társaság az elmúlt évhen 610 ezer koronás nettó nyereséget könyvelhetett el, szemben az egy évvel korábbi 9,05 müliós profittal. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,785 Lentivel zlotv 8,942 Angol font 48,333 Magyar forint (100) 13,395 Cseh korona 1,220 Svéd korona 3,650 Bolqár leva 17,273 Román lej 10,017 Japán jen (100) 20,879 Svájci frank 20,484 Kanadai dollár 23,869 USA-dollár 24,173 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,79-34,79 23,36-25,02 1,19-1,25 12,78-14,08 OTP Bank 32,90-34,62 23,50-24,81 1,19-1,25 12,93-13,92 Postabank 32,83-34,75 23,37-24,97 1,19-1,25 11,60-15,20 Szí. Takarékpénztár 32,90-34,59 23,50-24,74 1,18-1,25 12,83-14,04 Tatra banka 32,87-34,63 23,54-24,80 1,19-1,25 12,88-13,94 Dexia Banka 32,91-34,66 23,54-24,80 1,19-1,25 13,05-13,74 Általános Hitelbank 32,57-35,01 23,34-25,09 1,19-1,25 12,83-14,03 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Szlovákiában az év első 8 hónapjában máris 20 ezerrel több gépkocsit gyártottak, mint tavaly egész évben Jubileumi autóparádé lesz Nyitrán Pozsony. Szeptember 28. és október 3. között rendezik meg Szlovákia legfonto­sabb autókiállítását, az Au­tosalon Nitra rendezvényt. A világ 266 cége összesen 41 ezer négyzetméteren mutatja be újdonságait. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szeptember 28-tól sorrendben 15. alkalommal rendezikmeganyit- rai autókiállítást, amelyen 22 ország 266 cége mutatja be termékeit, összesen 40 880 négyzetméteren. Az Agrokomplex vásárvárosban 35 újdonsággal szembesülhetnek a lá­togatók, ezek közül a MAN teherau­tó-gyártó két európai premierre ké­szül. A nyitrai kiállítás előnye, köz­vetlenül Frankfurt autószalonja után tartják, így számos ottani új­donság máris nálunk bukkan fel. Ta­valy 164 ezren kerestékfel a szakvá­sárt, idén 100 korona lesz a sorso­lásba kerülő belépő (a fődíj egy KIA gépkocsi). A látogatók olyan már­kákban gyönyörködhetnek majd, mint az Alfa Romeo, Audi, BMW, Hummer, Chevrolet, Chrysler, Renault, Seat, Mercedes, Land Ro­ver, Volkswagen, Skoda, Mazda, Suzuki, Nissan és Mitsubishi. Az autókiállítás kapcsán Jozef Uhrík, a Szlovák Autóipari Szö­vetség (ZAP) elnöke közölte: Szlovákia három autógyára (a po­zsonyi Volkswagen, a nagyszom­bati PSA Peugeot Citroen és a zsolnai KIA Motors) 2006-ban összesen 295 390 gépkocsit gyár­tott le, 2007 első 8 hónapjában vi­szont már 316 820-at, vagyis ezt az ütemet tartva idén 550 ezer au­tó hagyja el a futószalagokat. A Minden, mi szemnek ingere, fia autószalonok velejárói a csinos manökenek. ZAP konzervatív prognózisa sze­rint 2009-ben, 2010-ben már évi 850 ezerre rúg majd az ország au­tókibocsátása. Tavaly még a Volkswagen volt az egyeduralko­dó, idén viszont a 2006 júniusától üzemelő Peugeot Citroen és a 2006 decemberétől működő KIA Motors együttes termelése lekö­rözi a Volkswagen produkcióját. Jozef Uhrík szerint a hazai autó­ipar felfutása látványosan növelte az ország exportját, ezen belül hozzájárult a külkereskedelmi hi­ány lefaragásához. Konkrétan az ország 10 legnagyobb exportőre között található mindhárom au­tógyár (a Volkswagen az 1., a Peugeot Citroen az 5., a KIA Mo­tors a 6.). 2007 első felében Szlo­vákia kivitele 689 milliárd koro­nára rúgott, ennek 25 százalékát a három autógyár adta. A közleke­dési gépgyártás tavaly 67 ezer főt foglalkoztatott, idén pedig már elérte a 75 ezret, ezen belül a há­rom autógyár 13 500 embert al­kalmaz. Az ágazat lassan már munkaerőhiánnyal küzd, ezt a tényt már nyíltan elismeri a Volkswagen és a KIA. Bár a hazai autóágazat felfutá­sa valóban látványos, a honi au­tópark képén ez nem különöseb­ben látszik. Míg Nyugat-Európá- ban az autópark 10-12 százaléka újul meg évente, addig nálunk csak 4-5 százaléka. Tavaly ugyan (SITA-felvétel 78 ezer új gépkocsi értékesítet­tek, idén pedig 81 ezerrel szá­molnak, viszont az egyéni beho­zatalból származó használt járművek száma még látványo­sabban fut fel: a tavalyi 71 ezer után idén már 86-90 ezret vár­nak. Az AAA Auto használtautó­kereskedő által kidolgoztatott tanulmány szerint Szlovákia használtautó-piaca évi 100 ezer jármű eladását teszi lehetővé (a cseh piac éves nagysága 250-300 ezer, a magyar évi 350-400 ezer). Ebből az derül ki, hogy a használt járművek felfutása a jövőben is tovább tart - ami megnehezíti az autópark felfrissülését, megúju­lását. (shz) A Dunántúlon az ingatlanok minimum 30 százalékkal olcsóbbak, mint a szlovák fővárosban és környékén Tömegesen települnek Magyarországra a pozsonyiak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Rajka/Kassa. Az el­múlt években egyre több szlovák állampolgár döntött úgy, hogy a szlovák határhoz közeli Dunántú­lon vásárol ingatlant. Ma már ott tartunk, hogy a szlovák polgárok éves szinten nagyjából 250. millió korona értékű családi házat, la­kást vagy telket vettek, aminek a finanszírozására magyarországi bankoktól (is) merítettek jelzá­loghiteit. ,A Dunántúlon az ingat­lanok minimum 30 százalékkal olcsóbbak, mint Pozsonyban és környékén. Míg 15 évvel ezelőtt a szlovák határhoz közeli régiókban évente 5-6 házat adtunk el a szlo­vák állampolgároknak, manapság havonta 20-25 házra van igény a szlovák érdeklődők részéről” ­nyüatkozta Igor Heriban, a rajkai Coral-KIM Bt. ingatlanügynökség ügyvezetője. Pozsony külső öve­zetében is magasabbak az árak, mint Magyarországon. Például a Duna jobb partján lévő, a belvá­rostól 20 km-re található Horvát- járfaluban vagy Oroszváron egy négyzetméternyi telek ára nagy­jából 5200-5300 korona között mozog, miközben a magyar Beze- nyén, Mosonmagyaróváron, He­gyeshalmon, Dunakilitin és Duna- szigeten ehhez képest az árak egyenesen 40-60 százalékkal ala­csonyabbak. ,A Dunántúlon még úgy is ala­csonyabbak az árak, ha a szlovák kereslet növekedése az árakat az elmúlt időszakban felhajtotta” - állítja Martin Lazík, a Szlovákiai Ingatlanügynökségek „ Nemzeti Szövetségének (NARK) a főtitká­ra. Heriban szerint a szlovákok ál­tal vásárolt ingatlanok 40 száza­léka családi ház, 30 százaléka épí­tési telek, 20 százaléka nyaraló. A magyar ingatlanpiaci szakembe­rek szerint a schengeni övezethez történő csatlakozásunkat követő­en a szlovákiaiak részéről még nagyobb érdeklődésre számíta­nak. A nagyobb cégek ráadásul már kisebb szatellitvárosok kiépí­tését tervezik a Pozsonyhoz közeli dunántúli régiókban. Mindez azonban csak a nyuga­ti régiókra, ezen belül is elsősor­ban a Pozsonyhoz közeli telepü­lésekre érvényes. Kelet-Magyar- országon például az ottani ingat­lanügynökségek még nem szá­molhatnak be tömeges szlovákiai érdeklődésről. „Mindeddig nem tapasztaltuk, hogy Szlovákiából nagyobb érdeklődést tanúsítot­tak volna a magyarországi ingat­lanok iránt” - nyilatkozta Stefan Petruncík, a kassai Atomia társa­ság képviselője. Kassa környékén ugyanis még szlovák területen is elég olyan attraktív ingatlan ta­lálható, amely négyzetméteren­ként 1000-1200 korona között mozog, miközben Magyarorszá­gon ennél olcsóbban nem talál­hatnak hasonló ingatlanokat. Stefan Petruncík szerint a hatá­ron túl fillérekért kellene árulni az ingatlanokat ahhoz, hogy a kelet­szlovákiaiak Magyarországon te­lepedjenek le. Jelenleg a trend éppen ellenkező irányba mutat, több magyarországi cég is jelezte már, hogy Kassa környékén vásá­rolna ingatlant. (TASR, mi) A digitális műsorok vevőjére a kormány minden családnak 1000-6000 ezer korona közötti összeget adna Állami támogatás várható a digitális televíziózásra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánynak ugyan problémái vannak az euró beveze­téséhez szükséges költségvetési kritériumok betartásával, ennek ellenére 2,1-2,6 milliárd koronás dotációt szeretnének nyújtani a lakosságnak a digitális televízió­zásra való áttérésre. Szlovákiának 2011-ig kellene teljes mértékben áttérni az analóg műsorszórásról a digitálisra, amire a kormány min­den családnak 1000-6000 ezer ko­rona közötti összeget adna. Az ol­csóbb digitális vevőkészülékek manapság 2 ezer, a drágábbak 6 ezer koronába kerülnek. A közle­kedési és távközlési tárca szerint az 1000 koronás támogatásra az elsők között jelentkező 300-450 A legnagyobb támogatást a 300 ezer súlyos egész­ségkárosultnak folyósít­ják, akiknek a legdrágább készülék árát fizetik ki. ezer háztartás lenne jogosult, vagyis a háztartások nagyjából harmada vagy fele. Alegolcsóbb, 2 ezer koronás vevő teljes árát mint­egy 180 ezer olyan háztartásnak fizetnék ki, amelyek anyagi nehéz­ségekkel küzdenek. A legnagyobb támogatást azonban a 300 ezer sú­lyos egészségkárosultnak folyósít­ják majd, akiknek a legdrágább, 6 ezer koronás vevő teljes árát kifi­zeti az állam. Az ellenzéki képvise­lők szerint a támogatás felesleges pénzszórásnak számít. Pavol Minárik, a keresztény- demokraták (KDH) parlamenti képviselője szerint csak azoknak kellene támogatást nyújtani, akik erre valóban rászorulnak. „Nem szórhatjuk az állam pénzét olyan módon, hogy azok is dotációt kapnak a digitális vevőkészülék­re, akik erre egyáltalán nincsenek rászorulva” - állítja Minárik. A közlekedési tárca szóvivője, Mari­án Jánosík szerint külön elemzést dolgoztatnak ki arról, hogy el­döntsék, konkrétan kinek nyújt­sanak támogatást. A Távközlési Hivatal (TÚ) az idei év végéig szeretné elkészíte­ni a digitális televíziózásra való áttérés ütemtervét. A jövő év első negyedében várható a földi digi­tális műsorszórásra kiírt pályázat első fordulója, miközben 2008 végére Szlovákia területének 80 százalékán már fogható lesz a di­gitális adás; ezt követően még három év marad a teljes lefedés kiépítésére, (p, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom