Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-14 / 212. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 14. Kertészkedő 15 A nemesítők a folyamatosan virágzó, színpompás, hosszabb virágzási idejű, nagyobb virágú, intenzíven illatozó, tüskétlen fajok létrehozására törekedtek A rózsa a parkok és kertek legkedveltebb virága Győry Szilveszter dunaszerdahelyi rózsanemesítő (Fotó: Somogyi Tibor) Ha új rózsafajtát szeret­nénk ültetni, még mindig nem késő körülnézni a szomszéd kertjében vagy speciális bemutatókertek­ben, hogy melyik virág nye­ri el tetszésünket. A rózsák ebben a hónapban még tel­jes pompájukat mutatják, tehát jó alkalmunk van ar­ra, hogy ötleteket gyűjtsünk és válasszunk. ÖSSZEFOGLALÓ Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy melyik növény, illetve virág fordul elő leggyakrabban a kertekben, minden bizonnyal a rózsa vinné el a pálmát. A rózsa végigkíséri az emberiség egész történelmét, és az is teljes bizo­nyossággal állítható, hogy egyet­len más virág se ihlette meg olyan sokszor a festőket, a szobrászo­kat, költőket, írókat és muzsiku­sokat, mint a rózsa. A rózsát már a Biblia is többször említi, Babilon ékírásos tábláin pedig a szépség példaképeként emlegették. Ren­geteg vers, mese, monda, költe­mény, festmény témájául szolgált. Michelangelo, Leonardo, Botticel­li, Raffaello festményein számta­lanszor jutott fontos szerephez, a zeneszerzők közül pedig Csaj­kovszkijt és Schubertét is bűvölet­be ejtette, hogy csak néhány nevet említsünk. Változó rózsadivat A rózsa a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó kétszikű nö­vény. A mai nemesített rózsafaj­ták őse a napjainkban is vadon élő gyepűrózsa. A nemesítések során az elsődleges cél a folyamatosan virágzó, színpompásabb, hosz- szabb virágzási idejű, nagyobb vi­rágú, intenzívebben illatozó, tüs­kétlen fajok létrehozása volt. A nemesítők évszázadok alatt a leg­különbözőbb színű, alakú, mére­tű rózsákkal álltak elő, melyek a kertek, parkok legkedveltebb vi­rágaivá váltak. Van már tarkaszir­mú, lila és kék rózsa is, ám fekete rózsát még sohasem sikerült elő­állítani. Az utóbbi évek legna­gyobb nemesítői leleményeként emlegetik az Angliában előállított aranybarna színű rózsát. Napjainkban megközelítőleg 8000 fajta szerepel a különböző katalógusokban. Ez a szám folya­matosan változik, némely fajta di­vatossá válik, majd a későbbiek­ben eltűnik a kínálatból. Korunk kétségkívül legnagyobb magyar rózsanemesítőjének Márk Ger­gely számít, aki mintegy hatszáz rózsát nemesített több mint ötven éves munkássága alatt. Szlovákiai viszonylatban a dunaszerdahelyi Győry Szilveszter is említést érde­mel. A nyugalmazott hajógépész „kedvtelésből” foglalkozik rózsa­termesztéssel, - nemesítéssel. Zsebkendőnyi kertjében közel 660 rózsafajta található. Ez Szlo­vákiában a legnagyobb magán- gyűjtemény. A kert további érde­kessége, hogy megtalálható ben­ne a legtöbb magyar nemesítésű rózsa. Győry rózsanemesítéssel is foglalkozik. Saját elmondása sze­rint főleg a törpe és a talajtakaró rózsák nemesítése iránt érdeklő­dik. (Rózsái megcsodálhatok a következő honlapon: hhtp:// rysroses.real-net.sk) A rózsa termesztése A rózsa a szélsőségesen termé­ketlen (szik, futóhomok) talajok kivételével mindenütt megél, de legszebben a kötött, tápanyagban gazdag, közömbös meszes talajo­kon díszük. A töveket lehetőleg ősszel, lombhullás után ültessük. A kiásott gödörbe ajánlatos kom- posztföldet tenni. A megvásárolt rózsatöveket ültetés előtt állítsuk néhány órára vízbe, hogy az el­vesztett nedvességét pótolhassa. Ültetés után bőséges vízzel isza­posuk a gyökerekhez a talajt, majd a tövet kupacolyuk fel. Tavasszal, mihelyt a rügyek duzzadni kezdenek, a vesszőket meg kell metszeni. Ha sok a vesz- sző, megritkítjuk őket, és a meg­maradó 3-5 vesszőt legfeljebb 5-6 rügyre metsszük vissza. A gyenge vesszőket tőből kivágjuk, vagy rövidre metsszük. A rózsa szereti a bőséges táp­anyagellátást, de ennek folyama­tosnak kell lennie, vagyis inkább több részletben trágyázzuk, mint egyszerre, nagy adaggal. Öntözés nélkül nálunk nem lehet belterje­sen rózsát termelni. Sajnos a rózsát többféle betegség (lisztharmat, rozsda stb.) és kárte­vő (levéltetű, hernyó, darázs stb.) is fenyegeti. A legegyszerűbb véde­kezés az, ha olyan fajtákat telepí­tünk, amelyek a betegségeknek jobban ellenállnak. Ahol a kertben szőlőt is termelnek, ott egyme- netben a szőlő permetezésekor a rózsákat is ajánlatos kezelni. Ajánlott permetek A rózsa növényvédelmére a kö­vetkező permetszereket ajánlják: Lisztharmat ellen - Baycor 25 WP, Discus, Karathane LC, Ru- bigan 12 EC, Topsin M 70 WP Diplokarponos levélfoltosság ellen - Baycor 25 WP, Discus, Dit- hane DG NEO-TEC, Syllit 65 Rózsarozsda ellen - Baycor 25 WP, ithane DG NEO-TEC Hernyók és sárga varródarázs ellen - Karate Zeon 5 CS, Actellic 50 EC, Diazol 50 EW Levéltetvek ellen - Actellik 50 EC, BI 58 EC NŐVÉ, Diazol 50 EW, Karate Zeon 5 CS, Pirimor 50 WG, Reldan 40 EC, Vektafid A Atkák ellen - Nissorun 10 WP, Omite 30 W, Talstar 10 EC, Verti- mec 018 EC, Apollo 50 SC Dugványozással is szaporítható A rózsatöveket faiskolák állítják elő, de magunk is megpróbálkoz­hatunk a rózsa szaporításával, dugványozásával. A félfás dugvá­nyokat június közepe táján kell beszerezni. Megközelítőleg 15 cm hosszú, háromrügyes dugványo­kat készítsünk, ezek alsó leveleit vágjuk le, a többi levelet pedig kurtítsuk meg. A dugványokat jó kerti földbe ültessük, és takarjuk le befőttesüveggel. Ezt két-három naponként rövid időre emeljük le és a rózsadugványt öntözzük meg. Három hét alatt a gyökere- sedés megtörténik. Ősszel a dug­ványokat védett helyre visszük, és átteleltetjük. A következő tavasz- szal kiültetett növények már virá­gozni is fognak. Sokoldalúan hasznosítható A rózsa sokoldalúan alkalmaz­ható dísznövény. Vágott virágként csokorban, koszorúban, vázában a teahibridek érvényesülnek a legjobban. Ezek június elejétől őszig virágoznak, száruk hosszú, viráguk szép alakú és tetszetős színű. Nagy részük igen kellemes illatú. Az utóbbi években ismét di­vatba jöttek törperózsák is. A rózsa azonban nem csupán dísz, hanem haszonnövény is. Igaz, nem nálunk, hanem például Bulgáriában, egyes volt szovjet országokban vagy Franciaország­ban, ahol olajrózsákat termeszte­nek. A sziromszüretet hajnalban kezdik, mert később már csökken az olajtartalmuk. Források szerint egy hektárról általában 1500- 3000 kg rózsavirágot takarítanak be, ami egy-másfél millió virágból tevődik össze. Egy kiló rózsaolaj előállításához egy tonna rózsavi­rág kell. Ez a magyarázat arra is, hogy a rózsaolaj méregdrága. Térségünkben a vadrózsák ter­mését hasznosítják - évszázadok óta alkalmazzák a népi gyógy­ászatban, mert C-vitaminban gaz­dag, ezen kívül tartalmaz A-, B-, K- és P-vitamint is. A csipkebogyóból kiváló lekvár készíthető. Üdítő ha­tású teáját vese- és hólyagbetegsé­gek ellen javallják, gyógyító hatá­sát vizsgálják magas vérnyomás, bélhurut, epe- és májzavarok ellen is. A csipkeszörpöt érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek is ajánlják. A termésből ezen kívül készül még bor, pálinka és likőr is. Hogyan készül a bor? A csipkebogyót olyankor szed­jük, amikor már az teljesen be­érett, és a „dér megcsípte”. Csak egészséges szemeket szedjünk, mert így könnyebb a tisztítása és jobb minőségű bort tudunk előál­lítani. A csipkebogyót megtisztítjuk a rajtamaradt száraktól, virágke­hely maradványoktól, majd ösz- szezúzzuk, vagy legalább ketté­vágjuk. Egy kiló 1 kg friss gyü­mölcshöz 4-4,5 liter vizet adago­lunk, majd 36-50 dkg cukrot és 5 g citromsavat, vagy borkősavat. Ha a bort maggal szárított csipke­bogyóból készítjük, 45 dkg szárí­tott bogyóhoz adunk 50 dkg cuk­rot, 4, 5 liter vizet és 5 g savat. A vizet nem szabad felmelegíteni, mert zavarosodást okoz. A vizet ráöntjük a gyümölcsre, egy napon át állni hagyjuk, majd préskendőbe csomagolva kipré­seljük. A kipréselt léből annyit ve­szünk ki, hogy a cukrot és a savat feloldhassuk benne. Ha a cukor és a savak teljesen feloldódtak, a két edény tartalmát összeöntjük. Az erjesztő edényt háromnegyedéig töltjük fel. Az üvegre feltétlenül tegyünk kotyogót. Az erjesztés le­hetőleg 12-16 “C os hőmérsékle­ten menjen végbe. Az erjesztés borélesztővel is serkenthető. Ha a kotyogó elcsendesedett, lefejtjük a bort, amelyet néhány napig ismét pihentetünk majd le­fejtünk. Ha mindent a leírtak sze­rint végeztünk, akkor a második fejtés után már csillogó, zavaro- sodástól mentes kellemes illatú és zamatú bort kaptunk, amelyet palackozás előtt még egyszer le­fejtjük. Az üvegeket sötét hűvös helyen tároljuk, legfeljebb három évig. Az ital később is fogyaszt­ható, de az íze és vitamintartal­ma az idő múlásával egyre csök­ken. Saláták ízesítésére, húsok pácolására egyaránt felhasznál­ható. (kelemen, bálint, gy) A csipkebogyót akkor szedjük, ha már az teljesen beérett (Fotó: Hocsi) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa szeptember 12-én szeptember 12-én szeptember 12-én szeptember 12-én szeptember 13-án szeptember 12-én szeptember 12-én sárgarépa 19 Sk/kg 15 Sk/kg 25 Sk/kg 15 Sk/csomó 10-12 Sk/kg 17 Sk/kg 15-18 Sk/kg petrezselyem 40 Sk/kg 18-20 Sk/kg 50 Sk/kg 15 Sk/csomó 30-35 Sk/kg 30 Sk/cs 29-36 Sk/cs burgonya 13-15 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 12-15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 12-14 Sk/kg tojás X 3,00-3,50 Sk/db 2,90 Sk/db X 2,70-3 Sk/db 2,90-3,20 Sk/db 3,10-3,40 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (90-100) SK/kg 16-18 Sk/kg (3-5 Sk/db) 12(110) Sk/kg 15-20 (80) Sk/kg 17-20 (90-110) Sk/kg 17(80) Sk/kg 14-18(120) Sk/kg zeller 10-12 Sk/db 6-10 Sk/db 35 Sk/db 8 Sk/db 35 Sk/kg 28 Sk/kg 29-36 Sk/kg zöldpaprika 14-28 Sk/kg 16-24 Sk/kg 20-25 Sk/kg 20-25 Sk/kg 15-22 Sk/kg 20 Sk/kg 10-33 Sk/kg paradicsom 26 Sk/kg 8-18 Sk/kg 25 Sk/kg 15-20 Sk/kg 25-32 Sk/kg 19 Sk/kg 15-29 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 20 Sk/db 25 Sk/kg 15 Sk/db 21-25 Sk/kg 25 Sk/kg 16 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 250-260 Sk/kg X 250 Sk/kg X X X alma/szilva 28-36/30 Sk/kg 18-22/x Sk/kg 30-35/36 Sk/kg 18-25 Sk/kg 18-33/25-36 Sk/kg 20-35/28 Sk/kg 19-30/x Sk/kg káposzta/karalábé 16 Sk/kg, 8-12 Sk/db 10 Sk/kg, 6-8 Sk/db 12 Sk/kg, 20 Sk/db 15 Sk/kg/10 Sk/db 11-12 Sk/kg, 15/db 13,17 Sk/kg 14 Sk/kg, 5-18 Sk/db méz (dióbél) 140 (x) Sk/kg 100-140 (160) Sk/kg 100-120(180) Sk/kg 100-120 (80) Sk/kg 100-120 (200) Sk/kg 90 (130) Sk/kg x, 200-240 Sk/kg szőlő 35-59 Sk/kg 25 Sk/kg 45-80 Sk/kg 20 Sk/kg 48-55 Sk/kg 20-40 Sk/kg 22-40 Sk/kg uborka 20-35 Sk/kg 20-25 Sk/kg 36 Sk/kg X 20-29 Sk/kg 33 Sk/kg 29 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom