Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-14 / 212. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com Új sorozat - Szabadlábon Erdélyben Három budapesti és három erdélyi fiatal utazza végig Erdély keleti területeit a Magyar Televízió új, tizenöt részes ismeretterjesztő sorozatában. A Szabadlábon Erdélyben című szubjektív útifilm-soro- zatot holnaptól láthatják a nézők az m 2 csatornán szombat délutánonként. Az idén, augusztusban rögzített sorozatban három csapat járja végig Gyergyó, Csík és Kovászna vidékét. A csapatokat egy- egy budapesti és erdélyi huszonéves fiatal alkotja. A fiatalok nem műsorvezetők, sokkal inkább utazók, akik személyes élményeiket osztják meg a nézőkkel. A felfedezés élményét, hiszen nemcsak Erdély vidékeit, hanem egymást is a forgatáson ismerik meg. Kocsival vagy biciklivel utaznak, három kamera követi őket. (ú) PENGE A legszebb magyar költőnő és a vizelő béka Kabar Vivien a legszebb magyar (na, jó, értelmezzük arisztokratikusan a fogalmat:) költőnő. Legalábbis a Sors-ok című kötetének belső borítóján lévő fotó szerint. Veszélyes megállapítás ez, tisztában vagyok vele, s már látom is fenekedni a vérig sértődött költőnők vérszomjas hadait, sőt nyomukban a kritikust (=engem) fallocentrikus hímsovinizmussal vádoló mili- táns feministákat, akik szerint a költőnőt csupán potenciális szexuális tárgyként kezelem, de kárhoztatnak majd az irodalom szakemberei is, hogy összemosom a fikciót a valósággal, hogy a szerzői én korszerű felfogásával hadüábon állok. Abban pedig csak reménykedhetek, hogy amennyiben a kötet egyetlen komoly értékének Pej- kó Gergő fotóját tartom (márpedig erre hajlok), nem száll rám a kötetborítón a költőnő verseit magasztaló Frabato nevű „boszorkány nagymester, ősimágus” átka... Kabar Vivien egzotikus szépsége (magyar és arab szülők sarja) önmagában is lenyűgöző, de a fülszöveg valóságos szellemi univerzummá is avatja őt, hiszen „igazi polihisztor módra fest, rajzol és zenél”. Reméljük, e polihisztorlét leggyengébb láncszeme épp a poézis. Az istenkeresőnek beállított költőnő harmadik verskötetének mottója mintegy jelzi is a szerző sajátos munkamódszerét: „Ha a gondolatnak merevedése van, / Én azonnal kiverem neki!” Csak lassan a testtel! Jobb lenne, ha a költőnő azt a rakoncátlan gondolatot hagyná magába csúszni, ha magába fogadná, ha hagyná elmélyülni, hátha megtermékenyítené a művésznő létuniverzumát. E létuniverzum A küldetett c. opusban váteszi erővel tör föl: „Vagina kráterből kitörő/Forró lávaként/Eljöttem közétek/Élni a holtakért.”Vivien kedveli a bizarr képalkotást, melyekkel az erotika és draszti- kum sötét bugyraiba hatol: „Nyakam köré csavart ütőér,/A hívatlan romlás utolér. ” Vagy a Szado c. versben: „Derekadon térdeplő / Húsmetsző vérgyeplő...” Tükör-dimenziók címmel egy prózavers-ciklus is helyet kapott a kötetben, melyben Kabar Vivien költészetesztétikája a maga tökéletes virágában pompáH Csehy Zoltán kritikai rovata zik. Egy részlet: „Egy lavór borban vagy laborban az igazság... Még nem dőlt el. Részeg kutatók DNS-hányásban fetrengve szitkokat ontanak az ég felé, s megválaszolatlan kérdéseik krumplipucolóként hámozzák körbe agykérgeiket...” A női mosdó- trip c. remekben pl. a WC-s néni rúzsnyomokat szed fel a földről és otthon beragasztja (figyeljük a jelzőhasználatot!) „vastag albumába”,mert ugye a WC-ben „szétmázolt csókok sikoltoznak”. Az epigramma és aforizma műfaját is művelő költőnő a dilettánsokhoz is szól: „Csupán a dilettánsoknak kell megtanulni nézni, / mert nekik nem adatott meg a látás felelőssége. ” Mi van, ha a vers önismeretbe oltott önirónia? A Mese c. epigramma alapján megállapíthatjuk, hogy a költőnőnek nagyon eredeti elképzelése van a békák ürítkezé- si szokásairól: „Szembepisált a békakirály... /Nem vártam meg, míg herceg lesz belőle.” Végül is ne legyünk kicsinyesek: a költészet ne legyen földhözragadt. Láthattuk már, Kabar Vivien kedveli a (mindenáram, gyakorta közhelyes) szójátékokat (a köteteim is erre a nyelvi „mélyanalízisre” utal), de a rigmusokat talán még inkább: pl.: „Világot ringató, / Temérdek hintaló.../Pénzérme-érdemek, / Nádágyon térdeplek. ” A szép kiállítású, drága papírra nyomtatott kötetet a költőnő rajzai illusztrálják, melyek szintúgy a női lét és a női test problémáit jelenítik meg, nem az én tisztem megítélni, hogy több sikerrel-e, mint a versek. Minél tovább olvassuk Kabar Vivien kötetét, annál nyilvánvalóbban hasít belénk a felismerés - noha mindvégig tagadhatatlanul elfogultan, szemünket bebecsukva és hosszan, igen hosszan csukva tartva, kettőt lapozva drukkolunk neki -, hogy a legszebb magyar költőnő harmatgyenge dilettáns. (Kabar Vivien: Sors-ok, I. A. T. Kiadó, Budapest, 2007.) Értékelés: #000000000 Holnap nyitják meg a megújult somorjai zsinagógában Liliane Csuka svájci képzőművész kiállítását A földre költözik az ég Liliane Csuka magyar származású svájci képzőművész kiállításának ad elsőként helyet a nyár végére megújult somorjai zsinagóga, amelynek külső falai ismét eredeti színükben pompáznak. A „Le ciel appartient a tout le monde” című kiállítás megnyitója holnap 18.30-korlesz, Christina Kradolfer performanszá- nak kíséretében. MISLAY EDIT A somorjai zsinagóga, amelyet Kiss Csaba és Suzanne révén több mint egy évtizede At Home Gal- leryként ismer a kortárs művészetek iránt érdeklődő közönség, Marek Dolník nyolctagú restaurátorcsapatának köszönhetően új külső köntöst kapott - a város pedig egy „új” épületet, hiszen mai állapotában a Csallóköz egyetlen fennmaradt zsinagógája szinte alig emlékeztet valamikori romos önmagára. A holnapi kiállítás-megnyitón jelenti be Dr. Maros Bors- ky, a Szlovákiai Zsidó Örökség Központjának igazgatója a somorjai zsinagóga felvételét a Szlovákiai zsidó kulturális örökség útja elnevezésű projektbe. A varázslatos személyiségű, derűt sugárzó és alkotó energiával teli Liliane Csuka 1997-ben járt először Somoiján. Azóta több installációja volt már az At Home Galleryben, néhány éve workshops is vezetett itt tehetséges fiataloknak. S hogy mi az, ami Somorjára vonzza? „Elsősorban a zsinagóga hatalmas, különleges tere, amelynek fantasztikus légköre van, másodsorban természetesen Csaba és Suzanne, akik csodálatos emberek. Számomra ez már olyan, mintha hazajárnék.” A svájci képzőművész elárulta:- a zsinagóga belső tere lehetőséget nyújt számára, hogy olyan művészi kifejezőeszközöket használjon, amüyeneket egy klasszikus galériában nem alkalmazhatna. „Évek óta foglalkoztat az emberek, a kultúrák egymás mellett élése, keveredése. Vannak olyan emberek is - európaiak, amerikaiak -, akik élnek a maguk kultúrájában, amelynek értékeit nem tudatosítják, vagy egyáltalán nem is mutatnak érdeklődést iránta. Az új installációm a »Le ciel appartient a tout le monde« címet kapta. (Magyarul talán így fordít- hatánk: Az égbolt mindenkié.) Azért választottam francia címet, mivel a francia az egyetlen az általam beszélt nyelvek közül, amelyben a »tout le monde« kifejezés nem csupán az egész világot jelenti, hanem egyúttal minden embert is. Azt szeretném ezzel mondani, hogy az ég, vagy Isten, vagy a természet - ki miként nevezi magában - mindenkié. Mindenkinek, minden népnek joga van hozzá, hogy saját történelme, kultúrája legyen. Emellett számomra nagyon fontos az is, hogy tiszteljük egymás kultúráját. Hogy ne gyilkoljuk, ne semmisítsük meg egymást.” Liliane Csuka installációját a zsinagóga gyönyörű, festett mennyezete ihlette.,A mennyezetet, vagyis az eget most leköltöztetem a földre - ezáltal lesz mindenkié, aki itt lent a földön jár.” Elindult a Projekt 100 Műsoron a Taxidermia Pozsony. Tegnap kezdődött, és december 31-ig tart a legnagyobb hazai és csehországi nem kommersz filmszemle, a Projekt 100. Az idei, 13. évfolyam a hagyományoknak megfelelően előbb Csehországban zajlott. Ahogy a szemle előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott, ez évben a csehek részéről meglehetősen gyér volt az érdeklődés. Náluk a leglátogatottabb filmnek Pálfi György Taxidermia című játékfilmje bizonyult. E művészi filmszemle, ugyancsak az előző évek hagyományának megfelelően a világ filmtermésének legjavát, igazi értékeket közvetít: részben klasszikus alkotásokat, részben olyan új produkciókat, amelyeket különböző fesztiválokon díjakkal ismertek el. A Projekt 100 tegnap kezdődött meg Pozsonyban, és év végéig folyamatosan 26 városban (egyebek közt Kassán, Léván, Losoncon, Nyitrán, Érsekújvárban, Rimaszombatban) mutatják be a programba beválogatott tíz filmet. A legtöbbször - 27 alkalommal - a spanyol Carlos Saura táncfilmjét, az 1983-ban forgatott Carment vetítik. A tíz film között szerepel a klasszikusok közül egyebek közt Alfred Hitchcock Észak-Északnyugat című thrillere, a francia Agnes Varda opusa, a Cléo 5-től 7-ig, valamint Sam Peckinpah westemje, a Pat Garrett és Billy, a kölyök. Az újabb mozgóképek közül említsük meg Ken Loach Can- nes-ban Arany Pálmával díjazott Felkavar a szél című munkáját, amely az ír függetlenségi háború idejénjátszódik. Bemutatjáka finn Aki Kaurismáki legújabb opusát, a Külvárosi fényeket, valamint a magyarTaxidermiátis. (tébé) Most 2 cm a ráadás! Ne takarékoskodjon a vastagságon. Megtakarít az árán! Baumit open® hőszigetelő rendszer . . u ' V" «inen 3Qo 3 3ou H / irundierunfl StrukturfW A Baumit open® hőszigetelő rendszerrel megvásárlásakor most 2 cm-rel több szigetelőanyagot kap ráadásként. Az akció 2007. IX. Írjétől X. 31-éig tart. magas páraáteresztő képesség energiamegtakarítás kellemes belső klíma • • • EXPRESSZ SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐ! Hl open colours of more . ■ ievtfOtíOH Baumit. Társa a hőszigetelésben. BP-7-11120 (Kiss Csaba felvételei)
