Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-13 / 211. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 13. Kultúra 9 Holocsy Krisztina A bor című darabban játszik, és Hófehérke szerepére készül a Jókai Színházban Nem vágyom a címoldalra (Dömötör Ede felvételei) Csendes volt a tavalyi évad­ja. Egy premier az évad ele­jén, egy a végén. A Minden egér szereti a sajtot bábos mesében Szeréna mamát és az egyik Pepita egeret, A bor című zenés falusi tör­ténetben Baracsné Szú­nyog Julit alakítja. A két bemutató között korábbi szerepei várták. SZÉL JÁNOS A Menyasszony a Vémász című drámában, Bányai Etelka A szabin nők elrablása című vígjátékban, Lizi kisasszony A gazdag szegé­nyek című zenés játékban és Mary Sunshine a Chicago című musi­calben. Holocsy Krisztina most Hófehérkét próbálja a Komáromi Jókai Színházban, a Hófehérke meg a törpék című meseoperett­ben, amit Pille Tamás rendez. ,A felsorolt előadásokat tekint­ve nem is volt olyan csendes az évad - mondta a színésznő, ami­kor két próba között beszélgetni kezdtünk. - Párommal, Mokos Attilával kértük a színház vezeté­sét, hogy amennyiben megoldha­tó, felváltva dolgozhassunk. Ezt lehetővé is tették a számunkra, annál is inkább, mivel sokkal több férfi szerep adódott, mint női. Helyzetünk összetettebb volt, de erre most nem térnék ki. A színház nem egy rendszeres munkahely. Nekünk meg ott a gyermek.” Nyolcesztendős Marci fia örül, amikor az édesanyját a színpadon látja? Azt hiszem, igen. Volt már, hogy hiányolt az egyik előadás­ból, akkor édesapjának tapsolha­tott. Marci nem csinál nagy ügyet abból, hogy a szülei színészek. Örül nekünk a színpadon, azután hazamegyünk, és az élet megy to­vább. Ön annakidején színházi gye­rekvolt? Édesapám sokszor bevitt ben­nünket a húgommal a próbákra, rengeteg előadást láttunk. Talán akkor érintett meg bennünket en­nek a különös világnak a szépsé­ge. Emlékszem, elvitt egy színész- karneválra a Budai Várba, máig megvannak a meghívók. Kilenc- venegyben édesapám Erzsébet-dí- jat vett át Budapesten, ott is ott lehettem. Halála után Pozsony­ban a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért posztumusz dí­ját kapta a színházművészet terü­letén kifejtett kiemelkedő tevé­kenységéért. Büszke vagyok rá. A meséket szereti? Marcinak rengeteg mesét ol­vastunk, kitaláltunk, és mindig megnézzük a legújabb rajzfilme­ket. Ugyanúgy hatnak rám, mint a gyerekre, sőt néha még sírok is egy-egy megható történeten. Amióta gyermekem van, a mese a mindennapi életünk része, külö­nösen most, hogy még a színház­ban is mesét próbálunk. Klasszi­kus mese lesz a Hófehérke meg a törpék, igényes zenével, látvá­nyos kosztümökkel, díszlettel, bábokkal, és a humor sem hiány­zik majd belőle. A törpéket példá­ul színészek játsszák, mégis kicsik lesznek. Többet nem árulhatok el. Hófehérke előtt Baracsné Szúnyog Juli szerepében láthat­ja majd a közönség Gárdonyi Géza A bor című zenés falusi történetében. Ez az előadás nem tipikus népszínmű, tipikus népi alakok­kal, inkább egy egyszerű világ, hús-vér emberekkel. Az előadás­nak van drámai vonulata, humo­ra, tisztasága. Szinte az utolsó pil­lanatig változtatott rajta Bezerédi Zoltán rendező. Érdekes hangula­tokat teremtett. Ehhez nagyban hozzájárult Kováts Marci zene­szerző, aki egyedi módon hang­szerelte a népdalokat általunk, szereplők által. Megszólaltatunk hangszereket, poharat, üveget. Különböző ritmusokat dobolunk botokkal, nagyon izgalmas. Alig várom a felújítópróbákat! A mához is szól a történet. Az apa jó ideje nem iszik, amikor azután mégis, akkor nincs mér­ték. Kezet emel a feleségére, az asszony elviszi otthonról a gye­reket, az apa utánuk megy. A Baracs Imrét alakító Manases István eltör egy hatalmas botot az ön hátán. Nagyon fáj? Természetesen érzem, de úgy találtuk ki, hogy biztonságos le­gyen. Szerzői szándék is lehetett, hogy egy nagyobb dolog történ­jen, láttatva, hogy az ital mennyi­re megváltoztatja Baracs Imrét, aki megüti a feleségét. Ütné to­vább is, ha le nem fognák, pedig szereti őt. A Jókai Színház 55. évadját hirdető plakáton színes jelme­zekben láthatók a társulat tag­jai. Miért bújt Mary Sunshine Chicago-beli jelmezébe? A jelmezeket nem mi választot­tuk, ez volt bekészítve, de lecse­rélhettem volna, ha egy másikat jobbnak találok. Szeretem ezt a kosztümöt. Üde sárga színe miatt meg egyenesen kitűnő egy hirde­tőplakátra. Mary Sunshine a világhírű musical bulvárkirálynője. Mit szól a bulvárhoz? Elképesztő, hogy manapság mi mindenből lehet hír, ki minden­kiből lehet sztár. Most ilyen a vi­lág, és ilyen is marad, amíg keres­let van ez iránt. A média kezében pedig nagy hatalom van. Szívesen címlapra kerülne? Nem vágyom a címoldalra. Szeretek próbálni, előadást ját­szani, dolgozni. A vágyaim nagy része másról szól. Másképp játszik gyerekek­nek, mint felnőtteknek? Ez darabtól, szereptől függ, nem a közönségtől. Törekszem a hitelességre. Ha a fia is ott ül a nézőtéren, az egy fontosabb előadás? Talán egy kicsit. Mert otthon nagyon őszinte kritikát kapok. Manases Istvánnal A bor egyik jelenetében MOZIJEGY ízlések és pofonok Kate szakács. De nemcsak az ízek mestere. Napóleont megszé­gyenítő határozottsággal és terv- szerűséggel irányít egy konyhát: és mert a vezetése alatt álló kony­ha történetesen Manhattan egyik legelegánsabb éttermében van, Kate dicsősége is Napóleonéval vetekszik. Ezért igyekszik méltó maradni a híréhez: ha fűszerekre, tésztákra és körítésekre kerül a szó, ő nem ismer tréfát. Másról vi­szont nem hajlandó beszélni. Egészen addig, míg egy baleset következtében kénytelen megosz­tani addigi életét unokahúgával, egy kilencéves kislánnyal, Zoe- val, akinek legalább olyan határo­zott elképzelései vannak a vüág- ról, mint neki. Sőt, ha ez nem vol­na elég, új szakács érkezik az étte­rembe: Nick egészen másképp él és másképp gondolkodik, mint a főnöke. Mégis úgy látszik, lassacs­kán megfőzi az addig minden csá­bításnak ellenálló nőt. No Reservations / Iba na ob- jednávku. Amerikai vígjáték. Rendező: Scott Hicks. Szereplők: Catherine Zeta-Jones (Kate Arm­strong), Aaron Eckhart (Nick), Abigail Breslin(Zoe). (port.hu) Aaron Eckhart és Catherine Zeta-Jones RÖVIDEN Cseh, szlovák, lengyel filmszemle Trinec. Ma kezdődik és szeptember 16-ig tart a trineci filmfesz­tivál tizenötödik évfolyama. Az éves rendszerességgel jelentkező szemle három szekcióban - retrospektív vetítések, kezdő alkotók versenye, filmslágerek - a legújabb lengyel, cseh és szlovák filme­ket prezentálja. Idén a versenyprogramba Patrik Lancaric Párbe­széd az ellenséggel című munkáját válogatták be. A szlovák film- történet klasszikusai közül a retrospektív vetítések közé Dusán Rapos Szökőkút Zuzanának (1985) és Fussunk, már jön! (1985) című munkái kerültek be. (tb) Sean Penn egy megtörtént eseten alapuló krimiben Film készül Harvey Milkről MTl-PANORÁMA Gus Van Sant amerikai filmren­dező a tervek szerint december elején kezdi forgatni Harvey Milk­ről szóló filmjét. Az 1978-ban egy konzervatív ellenlábas által meg­gyilkolt politikus az amerikai köz- tisztviselők közül elsőként vállalta nyíltan másságát. Milket, a San Franciscó-i városi tanácsost Sean Perm alakítja, az őt és a polgár- mestert lelövő Dan White figurá­jának megformálására pedig Matt Damont szemelték ki. A Dustin Lance Black forgatókönyvéből ké­szülő dráma rendezésére Michael London producer Gus Van Santot kérte fel. Jelenleg a projekt szer­ződéskötései folynak, s ha az el­foglaltságai miatt pillanatnyilag a leggyengébb láncszemnek tűnő Damon is elkötelezi magát, a tél beköszöntével megkezdődhet a munka. A Harvey Milk-sztori régóta mozgatja a filmkészítők fantáziá­ját, Bryan Singer is (aki jelenleg Tom Cruise Valkyrie című háborús filmjén dolgozik Berlinben) sze­Sean Penn (AP-felvéteí retné elkészíteni a maga verzióját, ám erre sorban álló munkái miatt a közeljövőben nem igen kerülhet sor, holott szívügyének tekinti a témát, hiszen akárcsak kollégája, Van Sant, ő is nyíltan vállalja ho- moszexualitását. Sean Penn számára ez lesz az első melegszerep. Megjelent az Irodalmi Szemle szeptemberi száma Aki megvalósíthatta álmait LAPAJÁNLÓ „Kilenc évtized emberi lépték­kel mérve tiszteletre méltóan hosszú idő” - így kezdi alkalmi szemlélődését Turczel Lajos mű­helyében a kortárs, Szeberényi Zoltán, aTanárÜr90. születésnap­ja alkalmából. Sorait így folytatja: „A köztudat szerint a sors különle­ges ajándéka a hosszú élet, amely csak a kiválasztottaknak, a sors kegyeltjeinek adatik meg. A 90. életévét betöltő Turczel Lajos minden bizonnyal közéjük tarto­zik. Sorsának legszebb ajándéka mégsem az évtizedekkel mérhető idő, hanem az a körülmény, hogy maradéktalanul megvalósíthatta ifjúkori álmait: egy hosszú életen át szolgálhatta szűkebb nemzeti közösségének, a felvidéki magyar­ságnak az irodalmát, szellemi-kul­turális életét”. Erről a gazdag élet- útról szól Duba Gyula esszéje is, aki munkásságát „az egyetemes magyar kulturális tudat részének” tekinti. A szeptemberi számban jelent meg Juhász Dósa János elemzése az elmúlt színházi évadról, Körkép a szlovákiai magyar színházakról címmel. Az írás szerzője nem fu­karkodik a bírálattal sem, ez azon­ban természetes, hisz a dicséretes tettek mellett a kevésbé sikerült fellépések mellett sem mehet el szó nélkül a kritika. Az együttérző felelősség tudatában ír a kritikus a kisvárdai fesztiválról, „Magyaror­szág második legnagyobb színházi fesztiváljáról”, ahol évente méret­tethetik meg magukat a határon túli magyar társulatok. Tetszik, vagy sem, egyfajta tükör ez is, mely jelzi, hogy egy-egy társulat hol és hogyan állja a versenyt, mi­vel tudja meglepni azokat, akik év­ről évre figyelik, követik a produk­ciókat éppúgy, mint a ranglétrát. Az értekező prózában Grendel Lajos irodalomtörténeti sorozatá­ban (Magyar líra és epika a 20. században) Németh László mun­kásságát elemzi. Tokaji aszú cím­mel közli a lap Gál Sándor esszéjé­nek befejező részét, melyben a To­kaji írótábor évtizedeiről elmélke­dik az író. Alabán Ferenc „Az irodalomér­tés táguló területei”-t veszi szem­ügyre az irodalomtanításban. László Erika doktori disszertáció­jának egy részletét is közli a folyó­irat, A Bácsmegyey sikere a kora­beli Magyarországon címmel. A doktorandusjelölt Kazinczy Fe­renc művének korabeli sikereit vizsgálja. A Könyvről könyvre ro­vatban Bodor Béla írása Háy János Házasságon innen és túl című no- velláskötetét, Radics Viktória pe­dig Farkas Péter Nyolc perc című regényét bírálja A szépirodalmi rovatban Öllős Edit, Tóth Elemér és Bodnár Éva versein kívül olvashatjuk (a 65 éves) Aich Péter Haza című novel­láját, továbbá Ján Mücák Kalitka című elbeszélését, Vércse Miklós fordításában. A folyóiratot Fodor Kata rajzai illusztrálják, (zsolt)----__--m.—-­(Ké parchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom