Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)
2007-09-12 / 210. szám, szerda
26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Akik idén adtak vért először. Jobbra Slezák Erika, a Szlovák Vöröskereszt Nagyfödémesi Alapszervezetének elnöke (Képarchívum) Kitüntetést adtak át a nagyfödémesi önkénteseknek Tisztelet a véradóknak ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Nagyfödémes. A Szlovák Vöröskereszt Nagyfödémesi Alapszervezete Slezák Erika vezetésével a legaktívabb alapszervezetek egyike. A szervezet tagjai rendszeresen részt vesznek különféle rendezvényeken, maguk is szerveznek véradásokat, a faluban ifjúsági vöröskeresztes szervezet működik, és nemzetközi kapcsolatokat is ápolnak. Evek óta együttműködnek a Fel- ső-bajorországi Ifjúsági Vöröskereszttel. Az idei nyár programja is sűrű volt. Júniusban a bajorországi barátokon kívül a magyarországi testvértelepülésről, Jánossomor- járól érkezett vendégekkel együtt szlovák-magyar-német vöröskeresztes találkozót szerveztek. Még ugyanabban a hónapban véradóünnepséget rendeztek, amelyen a tízszeres véradókat (Kis Robert és Krizán Zoltán) bronzéremmel, a húszszoros véradókat (Szabóvá Jolana, Horváth Ján és Renczés Tivadar) ezüstérmmel, egy negyven- szeres véradót (Madarász Alojz) aranyéremmel jutalmaztak, és kitüntetésben részesült a hatvanszoros véradó Németh János is. Egy héttel később az idősek nappali otthonában szerveztek véradást. Erről az akcióról a Ifjú Vöröskereszt egyik aktív tagja, Sebők Noémi - aki a véradóünnepségen saját versével köszöntötte az egybegyűlteket - a többi közt a következőket írta: „Pontosan emlékszem, amint legkedvesebb barátnőmmel elindultunk. Már a házunkat elhagyva magasztos érzés fogott el, büszkeség kerített hatalmába. Megyek életet menteni - gondoltam magamban. Valóban ennyire egyszerű lenne? Tíz röpke percen át tűröd a tű szúrását, és ezzel talán életet mentesz? Felfoghatatlan! Amikor a helyszínre értünk, egy kis félelem fogott el. Nem attól ijedtem meg, hogy talán rosszul leszek, nem is a tű szúrásától rettegtem, hanem attól, hogy a doktornő megvizsgálva azt mondja majd: nem adhatok vért.” A kis szorongást végül öröm váltotta fel, hiszen adhatott vért - további több mint harminc embertársával együtt. (Sebők, gaál) Véradás az idősek nappali otthonában FELHÍVÁS A Palóc Társaság hetedik alkalommal hirdeti meg a magyar költők hazafias verseinek szemléjét Magyarnak lenni: nagy s szent akarat! címmel. A magyar vers ünnepére - melynek egyik célja a szülőföldhöz való hűség költője, Sajó Sándor emlékének ápolása - szeretettel hívják és várják a szervezők a versmondó alap- és középiskolás diákokat az Ipoly mindkét partjáról. A verseny november 9-én lesz Ipolyságon. A résztvevőknek két verset kell előadniuk a bírálóbizottság előtt: egy tetszés szerinti Sajó-költeményt és a magyar hazafias költészet szabadon választott darabját. Jelentkezni 2006. október 6- ig lehet, vagy a Palóc Társaság, 99122 Olováry 132. levélcímen, vagy a z.urban@paloctarsasag.real-net.sk villámposta címen. Érdeklődni a 047/4879115-ös telefonszámon is lehet. A jelentkezőlapnak tartalmaznia kell a versmondó nevét, életkorát, a kategóriáját (alapiskola felsőtagozata vagy középiskola), az iskola és/vagy a versenyző elérhetőségeit (levélcím, telefonszám, villámpostacím), és a két előadandó vers költőjét és címét. A jelentkezőknek a szervezők részletes tájékoztatást tartalmazó meghívót küldenek. Sajó válogatott versei 2000-ben Nem akarok gyáva csendet címmel jelentek meg a Ménrót Kiadónál; ez a kiadó adta ki 2001-ben a Trianont ledöntjük c. válogatást, amelyben Sajó-versek is olvashatók. 2006-ban a dunaszerdahelyi Lilium Aurum gondozásában jelent meg a költő Magyarnak lenni című kötete, amelyhez az utószót Zalabai Zsigmond írta. Olvashatunk Sajó-verseket a Benedek István szerkesztette Rendületlenül c. kötetben is (Officina Nova, 1989) és a Medvigy Endre szerkesztette A magyarokhoz c. kötetben (Felsőmagyarországi Kiadó-Kiskapu Kiadó), (fin) A polgármester a város fejlődéséről tájékoztatta az idei tanévnyitót Galántán töltő oktatási minisztert Már munkaerőhiány jelentkezett Galánta. Négy-öt évvel ezelőtt még 20 százalékos munkanélküliséggel küzdöttünk, ma pedig az a probléma, hogy legalább ezer munkahelyre nehéz munkavállalót találni. És ha rendesen beindul az idegenforgalom, akkor további 500-1000 munkavállalóra lesz szükség. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ezt Alexander Mézes, Galánta polgármestere jelentette ki, amikor a szeptember 3-i tanévnyitóra Ga- lántára látogató Ján Mikolaj oktatási miniszternek ecsetelte a város fejlődését. Az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány enyhítésére a Samsung vállalattal együttműködve ezer alkalmazott részére terveznek lakhatást biztosítani. Az eredményeket sorolva Mézes elmondta, hogy az utóbbi négy évben 9 milliárd korona támogatást sikerült szerezni, aminek a felét már beruházták. Idén szeptemberben 1,5 milliárd koronás beruházással a város vonzáskörzetében megkezdik a víz- és Welcome to Samsung A Samsung kutatási-fejlesztési központjának sok szakemberre lesz szüksége (Szőcs Hajnalka felvétele) csatornahálózat kiépítését, s ugyancsak e hónapban indul a várost elkerülő út építése 2,1 milliárd korona ráfordítással. Tervben van két szálloda építése is: az egyik a városközpontban, a másik a nemrégiben megnyitott Galandia termálfürdő közelében áll majd. A polgármester azt is közölte az oktatási miniszterrel, hogy 13 millió koronás beruházással sikerült felújítani az éppen 50 éves Stefánik utcai alapiskolát, ahol a miniszteri látogatás zajlott. A közeljövőben a Sver- mová utcai alapiskolát szeretnék felújítani, továbbá a Gejza Dusík utcai alapiskola homlokzata is felújításra vár. Alexander Mézes arról is szólt, hogy Galánta szeretne fokozatosan egyetemi várossá válni. Egy prágai közgazdasági főiskola kihelyezett részlege már több éve működik itt, s most azon dolgoznak, hogy a Szlovák Műszaki Egyetem kihelyezett részlegét hozzák Galántára, hiszen a Samsung tervezett kutatásifejlesztési részlegének sok szakemberre lesz szüksége, (gaál) A szervezők szerint elévülhetetlen érdemei fűződnek ahhoz, hogy a párizsi mocsarakat megmenthessék Kitüntették Miklós Lászlót ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Köbölkút. Szeptember elsején a Gbelcia Crassiceps Polgári Társulás kitüntetéseket adott át mindazon személyeknek, akik önzedenül, a természet megóvása érdekében segítik a társulás működését, továbbá érdemben is hozzájárulnak a párizsi-mocsarak természetvédelmi terület megmentéséhez. Idén Miklós László volt környezetvédelmi miniszter, az MKP parlamenti képviselője is átvehette a díjat, a szervezők szerint ugyanis elévülheteden érdemei fűződnek ahhoz, hogy a párizsi mocsarak pusztuló és aszály sújtotta élővilágát minél szakszerűbben lehessen megmenteni. A professzor úgy véli, elkerülheteden a rendszeres fenék- kotrás- és -tisztítás, a vízutánpódás biztosítása, a lápon felgyülemlett termékeden és behordódott földréteg eltávolítása. Miklós László még minisztersége idején járult hozzá egy, a mocsarak madárvüágát bemutató könyv megjelentetéséhez és akilátótorony felépítéséhez. Rajta kívül Szőke Viktor, a Gbelcia Crassiceps honlapjának elkészítéséért, Matej Medved’ pedig a rendszeres, nemzetközi hírű madártani táborok szervezéséért és a természetvédelmi előadás-sorozatokért vehette át a kitüntetést, (buch) Az ünnepség után a mocsarak megmentéséről beszélgettek. A szervezők és a kitüntetett Miklós László (jobbra). (Képarchívum) Az 1882-től formálódó rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum az egyik legrégebbi ilyen intézmény Ünnepelt a gömöri muzeológia SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Kevés olyan múzeum van az országban, amely 125 éves múlttal büszkélkedhet. Ezt a különleges évfordulót ünnepelték szeptember 6-án Rimaszombatban, a Gömör-kishonti Múzeumban. Az 1882-től formálódó intézmény - az akkori Magyarország egyik leggazdagabb gyűjteményével bíró vidéki múzeumaként - az adakozó kedvű gömöri nemességnek és gazdag polgároknak köszönheti hírnevét. A jelenleg Besztercebánya megye fennhatósága alatt működő múzeum országos szinten az egyik leggazdagabb gyűjteménynyel rendelkezik. Számos olyan különlegesség látható itt - például a rézkori antropomorf urnák, a püinyi kultúra gazdag gömöri leletanyaga, de az alapítók jóvoltából itt található egy egyiptomi múmiái is, ilyenből az egész országban nincs több fél tucatnál. A gömöri muzeológia kezdeteit az 1882-es időszaki kiállítással, a Megyei Művészeti és Régészeti Kiállítással datálhatjuk, ez az esemény serkentette a múzeum alapítására a szervezőket. Neves személyiségek - például Nyáry Jenő báró - gazdag régészeti anyagot, főleg őskori leleteket adományozott a későbbi múzeumnak, hozzá hasonlóan Szontagh Bertalan akkori alispán és az alapító igazgató, Fábry János is számos értékkel gyarapította az alakuló gyűjteményt. A múzeumot kezdetben még a Gö- mörmegyei Múzeumegyesület felügyelte és gyarapította. Az intézmény épülete Rimaszombat város egyik jelképévé vált, az elmúlt hónapokban alapos rekonstrukció ment végbe rajta. A városban és a megyében a megyei vezetés és a közvélemény egyaránt fontos kulturális központot tartja számon a Gömör-kishonti Múzeumot. A 125. évforduló fővédnöki tisztét Milan Murgas megyei elnök vállalta. Szeptember 6-án szakmai konferenciák, előadások és kiállítások megnyitói várták a múzeumba látogatókat, akik eddig soha nem látott műtárgyakat is megtekinthettek. t---------r-----------------------------—-------------------- -----------------------------------------------------r-------"W A m úzeum patinás épülete (A szerző felvétele)
