Új Szó, 2007. szeptember (60. évfolyam, 202-224. szám)

2007-09-12 / 210. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. SZEPTEMBER 12. Közélet 3 Az akadémikus szerint nem őszinte az MKP szándéka, mivel egyes tagjai folyamatosan a nyilatkozat szellemével ellentétesen nyilatkoznak Kamenec: Nem formális megbékélésre van szükség A Magyar Koalíció Pártjá­nak megbékélésinyilatko- zat-tervezetéről, valamint a szlovák és a magyar népet ért történelmi sérelmekről Ivan Kamenec történésszel, a Szlovák Tudományos Aka­démia munkatársával be­szélgettünk. LAJOS P. JÁNOS Fontosnak tartja egy megbé­kélési nyilatkozat elfogadását? Természetesen minden ilyen lépés fontos, ha demagóg akar­nék lenni, azt mondanám, hogy ilyen lépéseket mindig támogat­ni kell. Tudni kell azonban, hogy egy dolog a bocsánatkérés, és egy másik dolog a napi politika. Nem elég csak bocsánatot kérni, hiszen ezután bárki mondhatná, hogy hiszen már bocsánatot kér­tünk, most már azt tehetünk amit akarunk. Isten ments, hogy demagóg legyek, de a nyilatko­zat esetleges elfogadásáról az jut eszembe, hogy vannak olyanok, akik meggyónják bűneiket, majd újra elkövetik ugyanazokat. Nem osztom azonban azoknak az álláspontját sem, akik már ak­kor elutasítják tervezetet, ami­kor még nem is látták azt, és ki­jelentik, hogy nekik nincs miért bocsánatot kérni, de inkább for­mális aktusnak tartom. Ennél fontosabb, hogy a mindennapi politikai gyakorlat olyan legyen, hogy a jövőben a parlamentek­nek ne kelljen érte bocsánatot kérni. Természetesen mindkét oldalon vannak politikai erők, amelyek a szlovák-magyar ü- gyekre, viszonyra építik létezé­süket. Szükségük van egymásra ahhoz, hogy folytatni tudják a kölcsönös bizalmatlanságra, gyűlöletre építő politikájukat. Az MKP a megfelelő idősza­kokat nevezte meg a nyilatko­zatban? A történelem oszthatatlan, természetesen ki lehet választa­ni bizonyos időszakokat, de azok nehezen hasonlíthatók össze. Más például a 19. század vége, a 20. század eleje, más az 1938-as bécsi döntés utáni időszak, és megint mások az 1945 utáni évek. Az egyik időszakban in­kább szellemi, kulturális terüle­ten érték sérelmek az embere­ket, a másik időszakban, például az 1938 és az 1945 utáni idősza­kokban pedig az életük, a vagyo­nuk forgott veszélyben. Úgy vé­lem azonban, hogy mindezeket a sérelmeket az önzés, az intole­rancia és az idegengyűlölet okozta. Annak mindig az egy­szerű emberek isszák meg a le­vét, amikor az egyes döntéseket magasabb politikai célokkal in­dokolják, tekintet nélkül a nem­zetiségi szempontra. Arra kell törekedni, hogy ne csináljunk el­lenséget azokból, akik nem érte­nek egyet velünk. Ebből a szem­pontból a kölcsönös bocsánatké­rés helyénvalónak tűnik, csak ar­ra kell vigyázni, hogy ne marad­jon formális aktus. Hogyan értékeli a szlovák történetírás az egyes ismerte­tett időszakokat? A történelem feladata, hogy megnevezze, leírja az eseménye­ket, megnevezi a negatív hatásu­kat, de ugyanúgy szólnia kellene a másik oldalról is. Egyik törté­nész kollégám mondta, hogy az asszimiláció vagy az úgynevezett elnemzetlenietlenítés időszaká­ról elsősorban a magyar történé­szeknek kellene írniuk, és az 1945 utáni időszakot pedig, ami­kór a kollektív bűnösség elvét al­kalmazták, elsősorban a szlovák és cseh történészeknek kellene kritikusan értékelniük. Ha u- gyanis a hátrányosan érintett ol­dal történésze elemez egy adott időszakot, mindig hajlamosabb úgymond szuperkritikus véle­mény megfogalmazására. Zsák­utcának tartom azonban azt az elképzelést, hogy egymás mellé állítsuk az egymás ellen elköve­tett sérelmeket. Ez egy ördögi kör, melyből nem lehet kiszállni. Úgy vélem, hogy a nemzeti törté­netírás legfontosabb feladata, hogy tükröt állítson saját nemze­ti történelme elé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem ér­tékelheti a másik ország törté­nelmét, de elsősorban a sajátjá­ról kell kritikus véleményt mon­dania. Ez nagyon nehéz. Megfelelőbb lenne egy általá­nosabb nyilatkozatot elfogadni, melyben nincsenek megnevez­ve konkrét időszakok? Ezt nem tudom megmondani, mivel nem vagyok politikus, nem is akarok az lenni. Nem tartom azonban őszintének az MKP szándékát, amikor egyes tagjai a nyilatkozat szövegével ellentétes kijelentéseket tesznek. Ugyanez érvényes természetesen a másik oldalra is, amikor egyesek meg­békélésről beszélnek, de mások súlyosan sértő megjegyzéseket tesznek. Az egyszerű ember így elveszti bizalmát, és úgy véli, hogy csak formális, mögöttes tar­talom nélküli lépésről van szó. Amit jelenleg pozitívnak tartok az az, hogy mindkét ország tagja az euroaüanti struktúráknak, elsősorban az Európai Uniónak, így talán nem kell attól félni, hogy a helyzet elmérgesedik. Sajnos, néha úgy érzem, hogy mindkét oldalon vannak olyan politikusok, akiknek nem érdeke a nyugalom. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet egyes dolgokról eltérő véleményünk. Attól azon­ban óvakodni kell, hogy a másik felet becsméreljük. Milyen a kapcsolat a szlovák és a magyar történészek kö­zött? Folyik párbeszéd ezekről az időszakokról? Természetesen. Együttműkö­dés van, de vannak nézetkülönb­ségek is. Isten ments attól, hogy ne legyen véleménykülönbség, mivel az egészségtelen, ilyen csak a totalitárius társadalmak­ban képzelhető el. Úgy vélem azonban, hogy a másik félnek nagyobb beleérzéssel kellene vi­seltetnie az egyes események iránt. A szlovák történészeknek például meg kellene érteniük, hogy Trianon mekkora traumát jelent a magyaroknak, vagy ép­pen az 1945 utáni jogfosztottság időszaka. Ugyanígy a magyarok­nak jobban meg kellene érteni­ük, hogy mit jelent számunkra a 19. század végének asszimiláci­ós politikája, vagy a bécsi döntés utáni időszak. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyet kell érteni, de el kell tudniuk fogadni a másik álláspontját. Összehasonlíthatóak az 1938 utáni időszakban a szlovákokat ért sérelmek az 1945 után a ma­gyar kisebbséget ért sérelmek­kel? Természetesen összehasonlít­hatók, de nem szabad értékelni, hogy melyik volt súlyosabb. Amint arra kerül a sor, hogy az egyszerű embereket sérelem éri, mindegy, hogy vallási, nemzeti­ségi vagy szociális szempontból, az mindig sérelem. Azt kvantifi- kálni, mérni, hogy melyik súlyo­sabb, az-e amikor 100 ezer em­bert érintett, vagy amikor 600 ezer embert, ez nagyon „kereske­delmi” hozzáállás. Tiszteletben kell tartani az emberek érzéseit. Sajnos, ma mindkét oldalon van­nak olyanok, akik ezt az alapel­vet nem tartják be. Például ha az MKP most kiadna egy nyilatkoza­tot arról, hogy elhatárolódik a Jobbiktól, a Magyar Gárdától, többet érne, mint bármilyen ja­vaslat a nemzeti megbékélésre. Mivel ez most aktuális. De ez csak az én nézetem, mivel a Job- bikot egy fasisztoid szervezetnek tartom. Nem hiszem, hogy kárt okozna az MKP-nak, vezetőinek, ha ezt a gesztust megtennék. Ha­tásosabb lenne, ha a történelem helyett a napjaink eseményeiről mondanának véleményt, de ez­zel nem akarom azt mondani, hogy a kölcsönös megbékélésre nincs szükség. Úgy tűnik az elmúlt napok­ban elhangzott nyilatkozatok alapján, hogy a nyilatkozatter­vezet inkább rontotta, mint ja­vította a két ország viszonyát. Mi a véleménye a szlovák politi­kusok, elsősorban természete­sen a koalíció vezetőinek, Vla­dimír Meciarnak és Ján Slotá- nak a szlovákokat ért sérelme­ket felsoroló nyilatkozatairól? Én Meciar vagy Slota urak tör­ténelemre vonatkozó kijelentése­iről nem fogok véleményt monda­ni, nem mintha félnék, de úgy lá­tom, hogy annyit tudnak a törté­nelemről, mint én az űrkutatás­ról. Ezek a kijelentések minősít­hetetlenek, csak azt célozzák, hogy minél több szavazatot hoz­zanak pártjuknak. „A szlovák történészeknek például meg kellene érteniük, hogy Tria­non mekkora traumát jelent a magyaroknak, vagy éppen az 1945 utáni jogfosztottság időszaka" Pozsony 06.23 Pozsony Besztercebánya 06.15 Besztercebánya Kassa 06.07 Kassa 19.12 Pozsony 560 19.04 Komárom 570 18.56 Párkány 510 apad apad apad Szerda 14720c Csütörtök 1572T Péntek 16724° Jobbára felhős lesz az ég, keleten esőre, záporokra is számíthatunk. Jobbára felhős égbolt, elvétve ködképzödés. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tűntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony jobbára derült ég 10° 19° jobbára felhős ég 10° 21° kevés felhő 9° 23° Nyílra jobbára derült ég 9° 19° jobbára felhős ég 8° 21° kevés felhő 8° 23° Dunaszerdahely jobbára derült ég 9° 19° jobbára felhős ég 9° 21° kevés felhő 8° 23° Komárom záporok 8° 18° kevéstelhő 9° 21” kevés felhő 8° 23° Ipolyság jobbára borult ég 10° 20° kevés felhő 9° 21° kevés felhő 7° 23° Rimaszombat záporok 9° 20° jobbára felhős ég 7° 21° jobbára felhős ég 7° 21° Kassa eső felhős ég 11° 18° jobbára felhős ég 8° 19° jobbára felhős ég 7° 19° Királyhelmec eső 11° 16° jobbára felhős ég 9° 20° kevés felhő 8° 20° Besztercebánya jobbára derült ég 10” 18° kevés felhő 7° 20° kevés felhő 6° 20° Poprád jobbára derült ég 7° 14° jobbára borult ég 5° 16° jobbára borult ég 4° 18° I IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN ___dl A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken 13° Velence 24725° Kréta 25728' Costa Brava 23°/26° Mallorca 24°/28' Ciprus 28728° Nizza 22725' Káhlr 28735° Szalonlkl 25727' Kanári-szigetek 23724° Várna 25722' Derült égbolt, reggel és délelőtt köd. Szél: 0-0NY, 110-15 km/h Szombat Jobbára derült égbolt, nyugat telöl változó felhőzet, helyi záporok. Szél: DNY, 10-25 km/h 11718° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f” szél melegfront n ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Ivan Kamenec történész, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa (Pavol Funtál felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom