Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-04 / 179. szám, szombat
4 Régió UJSZO 2007. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 ■ RENDŐRSÉGI NAPLÓ Megtalálták az egyik támadót Alsókubin. Megtalálták annak a rablótámadásnak az egyik tettesét, melynek során hétfőn három fiatalember 200 ezer koronát zsákmányolt egy klini (Alsókubini járás) férfitól. A gyanúsított szabadlábon védekezhet, büntetése háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet. (SITA) Ételt lopott a hajléktalan Léva. Lopással és rongálással gyanúsítják azt a 42 éves hajléktalan lévai férfit, aki az elmúlt hetekben több hétvégi házba tört be a járásban. Általában néhány ezer koronás kárt okozott, amikor ételt, italt és kisebb értéktárgyakat tulajdonított el. Két évet tölthet rács mögött. (SITA) Leszerelte a telefonautomatát Alsókubin. Nyolcszáz méterre a tett helyszínétől találták meg a rendőrök azt a telefonautomatát, melyet egy ismeretlen tettes szerelt le egy ház faláról az alsókubini járásbeli Párnica községben. Áz automatából körülbelül 3000 koronányi aprópénzt vett magához, a rongálással azonban 10 ezer koronás kárt okozott a telefon- társaságnak. (SITA) Eltűnt egy állványzat Vágbeszterce. Egy vágbesztercei építkezésről lopott el egy teljes építkezési állványzatot egy ismeretlen tettes. Az állványzat értéke 36 ezer korona, a bűncselekményre pedig július 30. és augusztus 2. között került sor. (TASR) Nyugdíjasokat fosztottak ki Nyitra/Aranyosmarót. A Nyitrai kerületben nem egészen egy hónap alatt már a harmadik idős asszony dőlt be annak a csalónak, aki a villamos művek alkalmazottjának adta ki magát. A legutóbbi eset csütörtökön történt a Nyitrai járás Barsvörösvár nevű községében. Egy 81 éves asszonyhoz azzal csengetett be a férfi, hogy 990 koronányi túlfizetést szeretne visszaszolgáltatni. Átadott neki egy 5000 koronás bankjegyet, arra kérve, hogy váltsa föl. Közben kifigyelte, hol tartja megtakarított pénzét az idős asz- szony. A károsultat arra kérte, tartson a konnektorhoz egy mérő- készüléket. Közben eltulajdonította a nyugdíjas 60 ezer koronáját, majd távozott a házból. Hasonló módszerrel csaptak be egy komjáti és egy nyitraivánkai idős asszonyt is. (TASR) Az intézmény eddigi vezetőjének érettségije sem volt Új igazgató a Rozsnyói Városi Televízió élén Több lomblevelű fát láthatunk majd a vihar által három évvel ezelőtt letarolt részeken Új erdő nő a Magas-Tátrában Lassan magához tér a természet (TASR-felvétel) Magas-Tatra. Ezer hektárnyi területen új erdő nő a Magas-Tátrában. Részben természetes „utánnövésről” van szó, részben pedig telepítésről. A három éve elpusztult területek egy része pedig sűrűn benőtt rétté vált az idő folyamán. KOZSÁR ZSUZSANNA A Tátra sokáig nem lesz még olyan, amilyennek emlékeinkben él, a suttogó tátrafüredi fenyveseket már aligha mutathatjuk meg gyermekeinknek. De a természet magához térésének első jelei mindenképpen örvendetesek. Mintegy ötszáz hektárnyi területen az erdő önmagától újult meg. Ez elsősorban az épen maradt fáknak köszönhető. A megújulás érdekessége, hogy gyakran jelennek meg a térségben lomblevelű fák, főleg nyírfa, égerfa és berkenye. Ezek úgynevezett „pionírfák”, melyek egy-egy új erdőben először jelennek meg, de később átadják helyüket a tipikus erdei fáknak. A másik ötszáz hektárt az erdészek vették kezelésbe. Az új erdő itt főként alacsony, kétéves, tűlevelű és lomblevelű fácskákból áll. Az utóbbiakból főként juhart, kőrist és szilfát ültetnek. Mostantól több lomblevelű fával találkozhatunk a Tátra lejtőm. A telepített erdők túlnyomó része mégis tűlevelű lesz majd. A fafajták kiválasztásánál elsősorban a tengerszint feletti magasság játszik szerepet, hiszen olyan fajtákat kell választani, melyek jól érzik magukat a Tátra térségében. Ezek elsősorban a vörösfenyő, a boróka, a jegenyefenyő és a cirbolyafenyő. A vihar által sújtott területek fokozatos fásítása legalább tíz évig tart majd, és 20-25 évbe telik, mire a Magas-Tátrát „felnőtt” növényzet borítja majd. A fák telepítése azért is vesz igénybe sok időt, mert genetikailag tátrai növények kerülhetnek csak a földbe, és a facsemetéket az erdészeknek kell kinevelniük a tátrai fákból. így azonban biztosítják az új erdők különböző korösszetételét is. A telepítést meghatározzák a pénzügyi tényezők is. Egy hektár terület fásításának költsége 60-80 ezer korona. Az eddigi telepítés 35 millió koronába került. A Magas-Tátrát 2004-ben sújtotta a pusztító erejű szélvihar, mely 12 600 hektáron tette tönkre a növényzetet. Ha nem találnak semmi értékeset a pincékben, legalább törnek-zúznak egy kicsit Betörők és vandálok a lakótelepen JUHÁSZ KATALIN Kassa. A téhányi lakótelepen az év első felében a tavalyi statisztikához képest 60 százalékkal nőtt a pince- és spájzfeltörések száma. A közös helyiségeket is egyre gyakrabban törik fel márkás kerékpárok és babakocsik után kutatva. Gyakran azonban mindent visznek, amit találnak: régi székeket, asztalokat, lestrapált gyerekbicikliket, sőt akár szekrényeket is. A városrész polgármestere elsősorban a gondatlan lakókat hibáztatja, ám a városi rendőrség munkájával sem maradéktalanul elégedett. Cyril Betűs kevésnek tartja a tizenkét órás szolgálatot, amelyet csupán négy fő lát el a lakótelepen. Önálló őrszoba létrehozását javasolja, ahol napi huszonnégy órában tizenöt városi rendőr dolgozna. „A városrész folyamatosan növekszik, ma már több mint 23 ezren élnek itt, a kiskorúak száma elérte a kilencezer főt. A pincéket gyakran unatkozó tizenévesek törik fel, akik jó bulinak tartják az ilyesmit, és a közvagyont sem kímélik. Ha nem találnak semmi értékeset, legalább törnek-zúznak egy kicsit. Éjjelente a lakótelepen megoldatlan a rend- fenntartás. A hangoskodó fiatalokra is egyre több panasz érkezik” - számolt be a helyzetről Betűs, hozzátéve, hogy a lakók az utcán sincsenek biztonságban, mivel a csatornalejáratok fedeleit rendszeresen ellopják, és gyakran napokig eltart, amíg szakszerűen lefedik a járdán tátongó lyukat. A városkerület polgármestere szerint a városi rendőrök nem igazán készültek fel a feladatra, amelyet el kellene látniuk. Betűs nemrég indítványozta, szervezzenek önvédelmi kurzusokat a rendőrök számára, és tanítsák meg őket a lőfegyver használatára, mert enélkül ők is védtelenek a lakótelepi bandákkal szemben. A járőrök ráadásul kevesen vannak, és ritkán ellenőrzik a problémás helyeket. Kassa főpolgármestere úgy látja, a járőrök számának növelése elsősorban anyagi kérdés. „Amíg a testület támogatására nem jut több pénz, és egyetlen bevételi forrásuk a parkolódíjakból származó évi 28-30 miihó korona, lehetetlen a. bővítés” - szögezte le Frantisek Knapík. A városi rendőrség két éve még háromszáz embert alkalmazott, ám ma már csak 170 főt tudnak foglalkoztatni Kassa huszonkét városkerületében. A téhányiak tehát egyelőre csak a bejárati ajtók gondos zárásával, valamint lakásaik és pincéik biztosításával védekezhetnek a betörők és vandálok ellen. ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. Augusztus 1-jétől új igazgatója van a Rozsnyói Városi Televíziónak. A 23 éves rozsnyói Martina Beshirová kapta meg a posztot, aki egyébként egyedüliként pályázott erre a tisztségre. Korábban is a televíziónál dolgozott, ő volt a sportműsor szerkesztője. A decemberi választások óta szinte már majdnem minden városi vállalat illetve intézmény élén változások történtek, s ezt végül a televízió sem kerülhette el. Igaz, ezúttal nem politikai indok játszott közre. Beshirová előtt Ondrej Potocny állt a kábeltévé élén, de már régóta kritizálták alacsony végzettsége miatt, mivel még érettségivel sem rendelkezett. Ennek ellenére már 12 éve van a televíziónál, az igazgatói funkciót hat éven át töltötte be. Végül a képviselők júniusban visz- szahívták tisztségéből. Az új igazgató a nagyszombati egyetem kommunikáció szakán szerzett bakkalaureátusi címet, és már közel hét éve dolgozik a városi televíziónál. Elképzelései megvalósítására az augusztusi hónap áh rendelkezésére, amikor szünetel a sugárzás. Elmondta, az élő műsoron szeretne változtatni, „A jelenlegi formájában nem teljesíti a küldetését, ezért vagy megszűnik, vagy találunk egy alkalmas embert” - mondta Beshirová. „Célom, hogy közelebb hozzam a televíziót a nézőhöz, a műsorok érdekesebbek lesznek, és fontolgatom, hogy elérhetővé tesszük a műsorokat az interneten is” - tette hozzá. Az új vezető a hírösszefoglalókban több olyan témát szeretne látni, amelyek az önkormányzat aktuális Az új igazgató a nagyszombati egyetem kommunikáció szakán szerzett bakkalaureátusi címet. problémáit taglalják. Egyelőre nem tudta megmondani, változik- e a sugárzási idő. Hogy az igazgatóváltás mennyiben érinti a magyar adást, még nem tudni. Azt viszont igen, hogy a televízió költségvetése - szűkösen - hat munkatárs bérköltségét fedezi, s az eddigi igazgató is a televíziónál marad technikusi munkakörben. (kov) Végéhez közeledik a felújítás, az intézmény ősszel ünnepli alapításának 125. évfordulóját Megszépült a múzeum SZASZI ZOLTÁN Rimaszombat. Különleges gyűjteményéhez, gazdag kiállítási anyagához méltó külsőt kap Rimaszombatban a megyei fennha- tóságú múzeum. Ebben az évben több mint ötmillió korona értékű felújítási munkát végeztek el a Gömör-Kishonti Múzeum műemléképületén, a munkálatok néhány héten belül befejeződnek. Az intézmény idén ünnepli alapításának 125.évfordulóját, országos szinten az egyik legrégibb múzeumként tartják számon. A kiállításoknak és állandó tárlatoknak helyet adó épület korábban tüzérlaktanya volt, s bár jó másfél évtizeddel ezelőtt részleges felújítást végeztek rajta, tavalyelőtt már komoly problémákat okozott a beázó tető, ami miatt a kiállítási tárgyakat is veszély fenyegette. A felújítási munkálatok első szakaszában a teljes tető- szerkezet javítását, a burkolóanyag cseréjét elvégezték, majd a talajvíz szivárgását kiküszöbölendő szigetelést helyeztek el két méteres mélységben az egész épület körül. A homlokzat vakolatdíszeit is felújították, igaz, kissé szokatlan, enyhén rózsaszín árnyalatú lett az épület a homlokzatfestés után. A Gömör-Kishonti Múzeum alapításának 125. évfordulóját ősszel ünnepük majd meg, addig a nagyközönség a múzeum raktáraiban megtalálható kiállítási anyag legjavából, eddig még soha be nem mutatott tárgyakból láthat kiállítást. A rimaszombati múzeum számos európai jelentőségű anyagot őriz, egyebek között a Szlovákiában megtalálható alig féltucatnyi egyiptomi múmiák egyikét, a Méhi községben a nyolcvanas évek elején talált rézkori antropomorf urnákat, a város főterének ásatásaiból származó helytörténeti érdekességeket, valamint az egykori Gömör megye területéről származó régészeti feltárások vagy terepbejárások idején fellelt réz- és bronzkori leletanyagot. Néhány hét múlva átadják (Szekeres Éva felvétele)
