Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-31 / 201. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Oliver Stone újabb Vietnam-filmje Oliver Stone amerikai rendező Bruce Willist kérte fel új filmje fő­hősének megformálására; a film a vietnami My Laiban 1968-ban történt mészárlás körülményeit dolgozza fel. Bruce Willis alakítja majd azt az amerikai tábornokot, akit annak idején azzal a feladat­tal bíztak meg, hogy vizsgálja ki a My Laiban történt mészárlás kö­rülményeit, amelynek során több száz vietnamit öltek meg ameri­kai katonák. A 60 éves Stone-nak ez lesz a negyedik filmje a vietna­mi háborúról; a korábbi három: A szakasz, Született július 4-én (mindkettőért Oscar-díjat kapott), valamint az Ég és föld. Oliver Stone azt is tervezi, hogy filmet készít az iráni elnökről, Mahmúd Ahmadinezsádról, és a hírhedt államfő már véleményezte a tervet. Mahmúd Ahmadinezsád volt az, aki 2005-ös megválasztása óta olyan kijelentéseket tett, hogy Izraelt „le kell törölni a térképről”, vagy hogy a holokauszt csak „legenda”, s emiatt Nyugaton széles körben mélyen elítélték. (MTI) Kortárs zenei koncertek a somorjai zsinagógában (New) Music At Home 07 ELŐZETES Somoija. Öt hangversenyt kí­nál a közönségnek a (New) Music At Home idei rendezvénysorozata, magyar és szlovák művészek rész­vételével. Szeptember 4-én a magyar Trio Lignum ad koncertet. Magyaror­szág egyik legjobb kamaraegyüt­tese a középkori és a reneszánsz zenét kortárs művekkel kombinál­ja, s ennek révén szinte egy új ze­nei műfajt teremtettek. Különle­ges hangzásviláguknak (is) kö­szönhetően napjainkban reperto­árjuk jelentős részét már olyan da­rabok alkotják, amelyeket kortárs zeneszerzők kifejezetten nekik komponáltak. Szeptember 7-én az ismert ze­neszerző és videoművész, Szemző Tibor mutatja be az At Home Galleryben A Guest of Life című filmjét. Fiatal kassai muzsikusok hozták létre a Zena s blchou elnevezésű zenei formációt, amelyet szeptem­ber 9-én láthat-hallhat a közönség. Az együttes vezetője Juraj Vájó ze­neszerző, a kassai konzervatórium tanára. Igényes és egyáltalán nem megszokott repertoárjuk a bigbít, a punk és a meditativ zene kiegyen­súlyozott keverékéből áll össze. A koncertek sorát október 10-én a jó nevű Prochác/Kákoni duó folytatja. Eugen Prochác gordon­kaművész és Rajmund Kákoni har­monikaművész a közelmúltban megjelent Visions című CD-jük da­rabjait mutatják be. Óktóber 11-én a régi- és kortárs zenét játszó Solamente naturali Somotján a 18. század első feléből származó Ugróczi kéziratban fennmaradt zenedarabjaiból nyújt válogatást. A (New) Music At Home kor­társ zenei hangversenysorozat öt évvel ezelőtt indult útjára a Nem­zetközi Kortárs Zenei Társasággal közös szervezésben, elsősorban abból a célból, hogy lehetőséget biztosítson a somorjai közönség számára az új, kortárs komolyze­nével való találkozásra. Idén a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézete is társszervezője a rendez­vénysorozatnak. A koncertek kezdési időpontja 19 óra. (me) Jifí Menzel Oscar-díjas cseh rendező a Budapesten tegnap kezdődött Moziünnep díszvendége. Ebből az alkalomból premier előtt mutatták be legújabb, Őfelsége pincére voltam című filmjét. Nagy érdeklődés kísérte a vetítéssel egybekötött sajtótájékoztatót. Képünkön a cseh mester (jobbról) és „állandó tolmácsa", Szabó G. László, lapunk munkatársa. (Oláh Csaba felvétele) A komoly hagyományokkal rendelkező Füleki Zsákszínház jelenleg három előadást tart repertoáron „Amatőr” színház, profi színészek A Füleki Zsákszínház alig pár hónapja Julian Garner Ébredés c. darabjával el­nyerte a komáromi Jókai Napok fődíját, s egyúttal a Magyar Színjátékos Szö­vetség aranyminősítését is. Mégsem örültek felhőt­lenül, ugyanis arra hivat­kozva, hogy a társulatban profik is játszanak, többen (így lapunk hasábjain Rozbroy Viktor is) meg­kérdőjelezték a társulat amatőr státusát, s voltak, akik még az előadás feszti­válról való kizárását is ja­vasolták. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A probléma persze nem új kele­tű, s már két évvel ezelőtt, a szepsi Egressy Béni Fesztiválon is el­hangzottak hasonló vélemények. A Füleki Zsákszínház a felvidéki magyarság legidősebb és egyben legnagyobb hagyományokkal bíró amatőr társulata. Füleken mindig is komoly hagyományai voltak a színjátszásnak, volt idő, amikor öt amatőr társulat is működött egy időben a városban, de a Zsákszín­ház mellett ma is komoly eredmé­nyeket mutat fel a Szvorák Zsuzsa vezette Apropó Diákszínpad is. A Zsákszínház együttese komoly tá­mogatást kap a várostól, ami arra elég, hogy a társulat több elő­adást is repertoáron tartson (je­lenleg is három előadás van mű­soron, de már próbálják Molnár Ferenc Az üvegcipő c. vígjátékát is), s van állandó székhelyük és rendezőjük is. Arra viszont még nem elég, hogy megvalósuljon a nagy álmuk, a harmadik önálló felvidéki színház megteremtése, amely bejárná Közép-Szlovákia településeit, ahová mostanában már a kassai és a komáromi társu­lat alig vagy egyáltalán nem jut el. Az együttes vezetője, a profi színházi múlttal rendelkező Má­zik István többször bedobta a köztudatba a színházalapítás öt­letét, de a hangzatos ígérgetésen kívül támogatókra nemigen akadt. Pedig azon a vidéken, ahonnan munka és érvényesülés híján értelmiségiek és magyarok ezrei menekülnek el, talán fontos szerepet is betölthetne egy önálló magyar színház, amely a szórako­zás mellett a szülőföld fontossá­gának a tudatát is fenntarthatná az emberekben. Agócs József pol­gármester szerint, ha lenne poli­tikai akarat, évente pár millió ko­ronás támogatással beindulhatna a szlovákiai magyarság harmadik profi színháza. Ha a Felvidéket összevetjük például Erdély vagy Vajdaság magyar lakosságának lélekszámával, mindenképpen fi­gyelmeztető, hogy a ma már alig háromszázezres vajdasági ma­gyarságnak három profi színháza és jól működő színiakadémiája van, de Erdélyben is két új ma­gyar társulat alakult az elmúlt években, kettő alakítása pedig fo­lyamatban van. Az Ébredés c. Garner-darabban Mázik együtt dolgozott Nagy Andrással, az Egri Gárdonyi Szín­ház tagjával, aki annak idején a Zsákszínházból indult (de innen indult Kovács Ildikó, Bocsárszky Attila vagy Mokány Csaba is), s Nagy hozta Július Barc-Ivan Az anya c. tragédiájának Ónodi Daniella és Stefan Korenci által lerövidített változatát. Július Barc-Ivan a szlovák drámairoda­lom máig legjelentősebb alakja, akinek az 1930-40-es években fo­lyamatosanjelentek meg a darab­jai, de korai halála után mintha elfelejtették volna. A szocializ­mus idején mindössze Az anya és a Ketten c. színműveit játszották, s az összegyűjtött drámáit is csak 2001-ben adta ki a Színházi Inté­zet. Az Anya c. tragédiát 1971- ben a MATESZ is bemutatta Kon- rád József rendezésében. Érdekes, hogy a 30-as években mind a magyar, mind a cseh drá­mairodalomban megíródik a fiai­ért aggódó anya tragikus történe­te, gondoljunk Németh László Bodnárnéjára vagy Karel Capek Az anya c. drámájára. Igaz, má­sok az előzmények, és némileg mások a társadalmi viszonyok, de mindhárom dráma főszereplője a fiai sorsáért aggódó anyai szív, s mindháromnak egyértelműen antik előképei vannak. Barc-Ivan eredeti darabjából a dramatur­gok kiiktatják a családi tragédiát kommentáló és egyúttal az antik kórus szerepét is betöltő szom­szédasszonyt, s nem sokat foglal­koznak a szereplők társadalmi hátterével sem (hisz egy bányász- település reménytelenül egzisz­tenciáját vesztett, egyik napról a másikra vegetáló lakói között va­gyunk), inkább az anya és a két teljesen eltérő mentalitású fia vi­szonyáról és beteljesült tragédiá­járól, egyfajta Káin és Ábel-vi- szonyról kapunk képet. Az anya azzal a kasszandrai képességgel veretett meg, hogy megálmodja a családjában bekövetkező tragédi­ákat, de senki sem hisz neki. így veszik oda az apa is egy bánya­omlás következtében. A két fiú közül Janó hasonlít az apjára, erőszakos, csak a saját vágyaival törődik, míg Palkó inkább az any­ja szelídségét örökölte, ami eb­ben az elszegényedett és kegyet­len világban még a puszta megél­hetéshez is kevés. Janó megszerzi az apai vagyon Palkóra eső részét is, az öccsét pedig azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy annak menyasszonyát is megszerezze, Amerikába űzi. De hiába az ál­mok országa, Palkó ott se tud eg­zisztenciát teremteni, s csak any- nyi pénzt szed össze, ami a vonat­jegyre elég hazafelé. Hazatér, de itt Katán kívül igazából senki sem várja. Az anya ugyanis megál­modja a tragédiát, s ezért szeret­né, ha Palkó minél messzebb ke­rülne a háztól. A tragédia persze elkerülhetetlen. A füleki Zsákszínház az elő­adást kamaradrámaként játssza (ezért is kár, hogy a nézőteret mégis elválasztották a színpad­tól), s a díszlet (Mázik István munkája) mindössze pár fenyő­deszkából és két hokedliből áll. A lorcaira hangolt előadás teljes egészében a színészekre épít, s ők többnyire élnek is a felkínált le­hetőséggel, mégis az előadás egy téves szereposztás miatt nem tudja kifutni azt, ami benne van. A két fiút Gulyás László (Palkó) és Nagy András (Jankó) játssza, de mintha az alkatuk is inkább a másik figurára hajazna, s hiá­nyoznak az előadás csendjei is. Gulyás László alkatilag is inkább a káini figurát megtestesítő Jan­kó szerepéért kiált, míg Nagy András ábeli alakjánál nagyon za­vart az idegenül felhangzó, néha már affektálásnak tűnő hangsúly­emelés, ami főleg az előadás kulcsjelenetében, az anya halála­kor szembeszökő. Gulyás esetlen­sége pedig nem a figurából fakad, hanem inkább a megoldatlan sze­repformálásból. Nem mindig tu­dom elhinni a Tóth Mónika által játszott Anya belső vívódását sem (de ez elsősorban a dramaturgiai beavatkozás rovására írható), s talán túl fiatal is erre a szerepre. Bódi Andrea Katája viszont az előadás legerősebb alakítása, aki mind a két fiú iránti kapcsolatát, mind az anyával szembeni ambi­valens viszonyát pontosan tudja érzékeltetni. Hiányérzetem ellenére a ren­dező Mázik István és a színészek egy többnyire következetesen át­gondolt, a tempóját és a feszült­ségét tartani tudó, hellyel-közzel katartikus előadást tudtak létre­hozni, amelynek, ha bármelyik hazai amatőr fesztiválon indul is, külön kategóriát kell létrehozni. De ez nem az ő hibájuk. Délidő, Hétről hétre, Népek zenéje, A kultúra világa, Térerő, Randevú, Kaleidoszkóp, Téka, Világosság Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 12.15-kor a Délidő témája a Szlovák Köztársaság 15 éves Alkotmánya, műsorunk ven­dége A. Nagy László, a parlament Emberi Jogi és Kisebbségi Bizott­ságának elnöke. 13 órakor Hétről hétre. 15 órakor Népek zenéje. 15.30-tól A kultúra világában Jarábik Gabriella igazgató tájé­koztat a Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeumának őszi rendezvé­nyeiről, Köteles László, a Csema- dok alelnöke pedig a Szepsi Csombor Márton Művelődési Klub kárpátaljai utazásáról be­szél. 16 órakor hírek, majd zenés köszöntőnket közvetítjük 17.40- ig, ezt követi hírösszefoglalónk. 18 órakor Térerő. A közép-euró­pai nemzetiségi stúdiók közös magazinjában szó lesz arról, hogy szlovén-magyar gazdasági tanácskozás volt a Mura-vidéken, a Duna-menti országok közös ex­pedíciója kezdődött a folyó teljes hosszán, megkezdődött az Ars Hungarica rendezvénysorozat Nagyszebenben. 19 órától a Slá­gerhullámot közvetítjük, adá­sunk 20 órakor ér véget. Vasárnap is délben kezdjük közvetítésünket. A hírek és sport­hírek után Nótacsokor. 13 órakor jelentkezik ifjúsági műsorunk, a Randevú - a Szlovákiai Magyar Zenészek Szövetségének kamo- csai táborából, az első SZMAZE- táborból jelentkezünk. 15 órától a Kaleidoszkópban összeállítás hangzik el a Kecskeméti Kerté­szeti Főiskolai Kar Komáromban indított levelezői képzésének 15. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepi megemlékezésről. A műsorban megszólal Pásztor Ist­ván egykori komáromi polgár- mester, dr. Szabó Rezső, a Komá­romi Városi Egyetem első igazga­tója, dr. Koltay Zoltán tagozatve­zető tanár, Varga Judit, a karvai Mezőgazdasági Szakiskola igaz­gatója, Csicsay Péter, Václav Ka­talin és további végzett hallga­tók. A szerkesztő Lacza Tihamér. 16 órakor híreket mondunk, majd a Köszöntőt közvetítjük. 17.45-től összefoglaljuk a külföl­di és hazai eseményeket. 18 óra­kor Téka. Egy összeállításban a 90 éves Turczel Lajost köszönt­jük, amelyben az idős irodalom- történész is megszólal. 18.30-kor A zenei szerkesztő ajánlata hang­zik el. Harminc éve hunyt el Ma­ria Callas operaénekes. Róla és művészetéről szól a műsor. 19 órakor a Világosság református kiadásában Kisné Búcsi Jolán lel­kipásztor szól a hallgatókhoz ige­hirdetésében. Szénási Kiss Réka lelkipásztorral a csekély létszá­mú újlóti református gyülekezet mindennapjairól beszélgetünk. Ezenkívül kiértékeljük Biblia-is­mereti játékunkat is. 19.40-től a Vatikáni Rádió magyar híradóit közvetítjük. Adásunk 20 ér véget. (MoL) Tóth Mónika, Gulyás László és Bódi Andrea Az anya című drámában (A Zsákszínház archívuma)

Next

/
Oldalképek
Tartalom