Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)
2007-08-31 / 201. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZŐ 2007. AUGUSZTUS 31. www.ujszo.com RÖVIDEN A CEZ és a MÓL közös beruházása Budapest/Prága. Közös stratégiai lépésekre készül Közép-Eu- rópában a cseh CEZ energiaipari óriás és a magyar MÓL olajcég. A cseh áramipari csoport és a magyar olajipari vállalat első közös lépésként két földgázalapú erőművet építene. Az erőművek teljesítménye 800 megawatt lenne, az egyik erőmű Magyarországon, a másik Szlovákiában épülne fel. A két cég által tervezett beruházások értéke nem olyan nagyságú, hogy ahhoz szükséges lenne a pénzügyminisztériumok, illetve a kormányok jóváhagyása. Emellett régiónk két cégóriása közös tulajdonlást is fontolgat egymás vállalataiban. (MTI, ú) Vizsgálnák az autók eredetét Pozsony. Szeptember 1-jétől már Szlovákiában is eredetvizsgálatra lehet vinni a külföldön vásárolt gépkocsikat - tájékoztatott a közlekedésügyi tárca. Míg a közúti közlekedésről szóló törvény 2008 januárjától kötelezővé teszi a külföldön vett autók eredet- vizsgálatát, idén mindez még csak önkéntes jellegű, nem kötelező. A vizsgálatot az országban körülbelül húsz állomáson végzik el, személyautók esetében 1500 koronába fog kerülni. A vizsgálat során az egyes szervizek az Országos Rendőr-főkapitánysággal is együttműködni fognak, (dem) Megmarad a Pátria Pozsony. A Szlovák Rádió vezetősége nem engedi, hogy a kedvezőtlen anyagi feltételek a kisebbségi rádióadó adásidején vagy minőségén csapódjanak le - mondta Lubos Machaj programigazgató, aki szerint a Pátria rádiót semmiféle veszély nem fenyegeti. A magyar nyelvű rádióban uralkodó hangulatot feleslegesen túldra- matizáltnak nevezte. „A Szlovák Rádió vezetősége örülne egy építő jellegű párbeszédnek a kisebbségi csatorna részéről, eddig azonban senki nem kezdeményezett ilyen jellegű kommunikációt” - tette hozzá Machaj. (TASR) DFÖT: Teljesen neutrális szöveget állítottak össze Elkészült Bószáék harmadik beadványa ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Elkészült a Dél- Fölvidéki Önrendelkezési Tanácsnak (DFÖT) harmadik beadványa - adja hírül Bósza János honlapja. Az érintett lapunknak elmondta: jövő hét folyamán nyújtják be a belügyminisztériumhoz újabb kérvényüket polgári társulásuk bejegyzése céljából. „Ezúttal szándékosan olyan neutrális formában fogalmaztuk meg céljainkat, hogy abba ne lehessen belekötni. Kihagytuk belőle az önrendelkezés kifejezést is. Mi több, a beadvány szövege szinte szóról szóra megegyezik más, emberjogi kérdésekkel foglalkozó polgári társulásokéval” - árulta el lapunknak Bósza János. Hozzátette: ha még ezt a beadványukat is elutasítják, akkor nem beszélhetünk Szlovákiáról, mint jogállamról. Ebben az esetben alkotmánybírósághoz fordulnak és Brüsszelbe is eljuttatják elutasított beadványaik szövegét. Kérdésünkre válaszolva kifejtette: azért próbálkoznak harmadszor is, mivel szeptember 22-én nem szeretnék törvényes bejegyzés nélkül elkezdeni tevékenységüket. Amennyiben végre sikerrel járnak, akkor a jelzett időben megtartják a polgári társulás alakuló ülését, ha viszont ismét elutasítják őket, akkor a találkozó témája a további lépések megvitatása lesz. Az egyik változat új párt létrehozása. A társaság két korábbi beadványát a tárca alkotmányellenesnek minősítette. A minisztérium állásfoglalása szerint a DFÖT programjának jóváhagyása etnikai konfliktusokat gerjesztene. (vkm) A minisztérium egyszerűsítené a telkek kisajátítását Gyorsabb autópálya-építés UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. A közlekedési minisztérium tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az autópálya-program gyorsításának a tervezetét. A szaktárca által kidolgozott tervezet elsősorban a Pozsonyt Kassával ösz- szekötő Dl-es autópálya és a Nyitrát Garamszentbenedekkel összekötő gyorsforgalmi út egyes szakaszainak az építését vette górcső alá. A tervek szerint az említett szakaszokon jövő márciusban szeretnék megkezdeni az építkezést, igénybe véve a közszféra és magánszféra partnerségére épülő PPP- projekteket is. A „FTiblíc Private Partnership”, azaz a köz- és magánszféra partnersége az állam és a magánszféra olyan együttműködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik. A PPP-modell esetében - a hagyományos gyakorlattal ellentétben - az állam a közszolgáltatás hosszú távú, jellemzően 20-30 éves - biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelőssége az infrastruktúra tervezése, megépítése, működtetése, valamint legalább részben a projekt finanszírozása, míg az állam szolgáltatási díjat fizet. A közlekedési tárca által előteijesztett törvény- módosítás a területrendezéssel kapcsolatos problémákat is egyszerűsítené, az építkezés megkezdéséhez szükséges engedélyek elintézése így a felével kevesebb időt venne igénybe, mint jelenleg. Egyszerűsödne az építkezéshez szükséges telkek kisajátítása is, miközben a javaslat szerint a gyors felvásárlás érdekében a telektulajdonosoknak fizetett ár 20 százalékkal lehet magasabb, mint az aktuális piaci ár. Mindezt figyelembe véve az állam a Dl-es autópálya építéséhez szükséges földterületek felvásárlására 2,144 milliárd koronát, az RI-es gyorsforgalmi útra pedig 92 mülió koronát fizetne. (mi, t) „A Kereszténydemokrata Mozgalom bizonyos témákban csődöt mondott" Stratégiai vita Palkó a KDH Durayja Pozsony. Vladimír Palkó nyíltan beszél arról, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalom bizonyos témákban csődöt mondott. Saját törvénytervezeteiről és tevékenységéről nem értesíti a párt vezetőségét. Ugyanakkor nem tartja furcsának, hogy az elnökség nem tud minden lépéséről, mivel javaslatai nem ellenkeznek a párt politikájával. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A KDH vezetése vélhetőleg más véleményen van, a hétfői elnökségi ülésen ugyanis külön foglalkoznak Palkó tevékenységével. Palkó az elmúlt napokban önálló politizálásba kezdett a párton belül. Kedden a hírügynökségekben fizetett sajtónyilatkozatot tett közzé, melyben leszögezte: a kereszténydemokraták és az egyház egy része csődöt mondott a lelkiismereti szabadságról szóló szerződés megvédése során. „Lelkileg ugyanis soha nem békéitek meg azzal a gondolattal, hogy a párt épp a lelkiismereti szabadságról szóló szerződés miatt lépett ki a kormányból” - írta Palkó nyilatkozatában. Szerdán Ján Carnogurskyval, Frantisek Mikloskoval és Pavol Minárikkal tartott sajtótájékoztatót, ahol arról beszéltek, hogy Szlovákia kapcsolatai Magyarországgal lényegesen radikalizálódtak. Kijelentették, hogy a hétvégén Budapesten megalakult Magyar Gárda tagjait azonnal le kellene tartóztatni, ha megpróbálnák átlépni a szlovák-magyar határt - a párt vezetősége erről a sajtótájékoztatóról sem tudott.' Az említett kereszténydemokraVladimír Palkó. Rámutat a KDH problémáira? (TASR-felvétel) ta politikusok azok, akik szembehelyezkednek a KDH nemzetiségi ügyekben türelmesebbnek tartott jelenlegi vezetésével. Palkó volt egyébként ennek a csoportnak a pártelnökjelöltje, a tisztújító kongresszuson viszont vereséget szenvedtek. Palkó a pártelnökválasztás előtti kampányában azt is kijelentette, hogy szeretné megnyerni az SNS-szavazók egy részét. Ezért is terjesztették a parlament elé Andrej Hlinka érdemeiről szóló törvénytervezet - Pavol Hrusovsky pártelnök tudta nélkül. A kereszténydemokrata képviselő lapunknak elmondta: nem gondolja, hogy a párt vezetését minden lépéséről tájékoztatnia kellene. „Mivel eddig egy javaslatom vagy előteijesztett törvénytervezetem sem ellenkezett a KDH programjával, filozófiájával, ezért nem igaz, hogy önálló politizálást folytatnék, megkerülve az elnökséget. Azért ne csináljunk bolhából elefántot” - mondta lapunknak Palkó. Miroslav Kusy politológus szerint kétség nem fér hozzá, hogy a KDH-n belüli ellentétek nem zárultak le a nyári tisztújító kongresszussal, Palkó pedig folytatja a harcot. A Kereszténydemokrata Mozgalom csupán az elnökség hétfői ülése után fog nyilatkozni az ügyben. „Nem akarom megelőzni a hétfői vitát” - szögezte le a KDH alelnö- ke, Július Brocka. (dem) Párkányban ülésezik a Kis-MÁÉRT Pozsony. A nemzetstratégiát is megvitatják majd a határon túli magyarok képviselői holnap Párkányban, a Kis-MÁERT ülésén. „Beszélni szeretnénk a magyar Parlamentben előkészített nemzetstratégiáról, a schengeni övezet bővítéséről és a magyarországi támogatási rendszer súlypontjairól” - mondta lapunknak Csá- ky Pál, a vendéglátó szervezet, a Magyar Koalíció Pártja elnöke. Szó esik majd a Kis-MÁÉRT jövőjéről is, mely a határon túli magyar szervezetek fórumaként alakult meg, miután a Magyar Állandó Értekezlet, vagyis magyarországi és határon túli politikai egyeztetőszerv gyakorlatilag megszűnt létezni. Schengen kapcsán Csáky Pál szerint szorgalmazni kell majd, hogy az övezeten kívül rekedő országok lakossága számára is megfelelő beléptető rendszert hozzanak létre. Módosítani akarnak a határon túli magyarok anyagi támogatását biztosító Szülőföld Alap működésén is. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke fontosnak tartja azt is, hogy az egyes kisebbségi szervezetek áltaí az Európai Uniós, illetve egyéb európai testületekbe - Európai Parlament, Európa Tanács - delegált küldöttek, képviselők munkáját jobban koordinálják. (1-p-j) HOGYAN SZÜLETETT MEG ÉS VÁLTOZOTT AZ ALKOTMÁNY? ♦ 1992. augusztus 31. - szeptember 1. - A szlovák parlament kétnapos ülésén vitatta meg és fogadta el a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Az alaptörvény elfogadását a magyar pártok és a KDH kivételével minden képviselő megszavazta. Az alkotmány október 1-jétől vált hatályossá. ♦ 1998. július 14. -A kormány javaslatára a parlament megszavazta a köztársasági elnök egyes hatásköreinek módosítását. Ezek közé tartozik például, hogy az államfő akadályoztatása esetén a kormány a parlament elnökének nyújthatja be lemondását. ♦ 1999. január 14. - Az újabb alkotmánymódosítás a köztársasági elnök közvetlen megválasztását tette lehetővé, a változás érintette a köztársasági elnök jogköreit is. ♦ 2001. február 23. - A parlament ekkor fogadta el az alaptörvény eddigi legnagyobb terjedelmű módosítását. Ez alakította ki a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jogi feltételeit, ezen felül kiszélesítette a számvevőszék és az alkotmánybíróság hatáskörét, módosította a nemzeti bank jogállását, és újrafogalmazta a szlovák állampolgárok külföldi kiadatásának feltételeit is. A kormánypárti képviselők által előterjesztett módosítás éppen csak megszerezte a szükséges 90 szavazatot. ♦ 2004. március 4-én sikertelen alkotmánymódosítási kísérlet történt, mivel csak 81 képviselő támogatta az uniós csatlakozásunk miatt szükséges újabb módosítást. Ez szabályozta volna a kormány és a parlament hatásköreit az uniós törvények meghozatalában, létrehozta volna az uniós ügyekért felelős parlamenti bizottságot és szabályozta volna az Európai Parlament szlovákiai képviselőinek jogállását. ♦ 2004. május 14. - a márciusi fiaskót orvosolta a parlament, a módosítás azonban kisebb terjedelmű volt. A képviselők ezzel szabályozták az uniós és a nemzeti képviselői poszt összeférhetetlenségét, valamint lehetővé tették, hogy az európai parlamenti választások tisztaságát az alkotmánybíróság felügyelhesse. ♦ 2005. május 11. - A parlament ratifikálta az Európai Unió Alkotmányos Szerződését, mely azonban nem lépett életbe, mivel több uniós ország elutasította azt. ♦ 2007. március 29. - A koalíciós képviselők támogatásával létrejött az alkotmányt és a házszabályt vizsgáló állandó parlamenti bizottság, melynek legfontosabb feladata az alkotmány elemzése, az esetleges problémás, módosításra szoruló területek feltérképezése. A munkában az ellenzék nem vesz részt, (tasr, lpj) KDH kontra SNS: ki a nagyobb hazafi? Ján Slota levágná a kezét ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Inkább levágom a kezem, minthogy megszavazzam a KDH képviselők által előteijesztett Andrej Hlinka érdemeiről szóló törvényt - jelentette ki tegnap Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Hozzátette: émelyeg a gyomra és hányingere van attól, hogy a kereszténydemokraták azután terjesztik elő a törvénytervezetet, hogy az SNS képviselői bejelentették, ők is hasonló jogszabály kidolgozását tervezik. Vladimír Palkó, Frantisek Mikloskoval és Pavol Minárikkal együtt kéri a második világháború előtt meghalt autonomista szlovák politikus érdemeit elismerő törvényhez a parlament támogatását. Slota szerint a nemzeti párt képviselői már néhány héttel ezelőtt bejelentették, hogy kidolgoznak egy ilyen törvényt, ezért is tartja értelmetlennek a KDH-s képviselők kezdeményezését. „Azok akarnak most hazafiakra játszani, akik az elmúlt nyolc évben az MKP-val szövetkeztek? Miklosko tartja magát hazafinak? Hisz férfias mellkasán a Budapesten átvett Esterházy-díj lengedezik. Ez nem nevetséges, ez már egy orvosi diagnózist érdemel” - mondta Anna Belousovová, az SNS alelnöke. Vladimír Palkó KDH képviselő nem érti a nemzeti párt képviselőinek felháborodását, hisz ő akár az SNS törvényjavaslatát is hajlandó támogatni. Saját bevallása szerint csak azt akarja, hogy a törvényt elfogadják, teljesen mindegy, hogy ki terjeszti a parlament elé. „Miklosko még 1987-ben részt vett a cemovai tragédia megemlékezésén, a mészárlás 80. évfordulóján. Akkoriban ilyen megnyilvánulásért büntetőjogi eljárás fenyegetett, és ne feledjük, hogy ami a politikai szereplést illeti, Slota és Belousovová akkor még csak a homokozóban játszottak vödröcskéikkel. Akkor ki itt a nagyobb hazafi?” - mondta az Új Szónak Palkó. Minkét párt a parlament szeptemberi ülésén fogja előterjeszteni a Hlinkáról szóló törvény. Mindkét tervezet ugyanolyan lesz, már csak az kérdéses, melyiket fogják elfogadni. (dem) Hitlert emlegette a Gárda kapcsán a nemzeti párt Tart a Gárdától az SNS ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovák kormánynak, a külügyminisztériumnak de az egész Európai Uniónak is nyíltan el kell ítélnie a múlt hétvégén Budapesten megalakult Magyar Gárdát - vélekedik Ján Slota nemzeti vezér. Meggyőződése, hogy hasonló szervezetek megalakulása akár háborús konfliktushoz is vezethet. Ugyanakkor belátta, ha a két ország között fegyveres konfliktusra kerülne sor, Szlovákia nem tudna kellőképpen védekezni. „A magyar hadseregnek korszerű felszerelése van, a legmodernebb haditechnikával és vadászgépekkel rendelkeznek. A mi hadseregünk pedig olyan, amilyen. Azt hiszem, itt Szlovákiában jól megizzadnánk, ha valamilyen konfliktusra kerülne sor” - tette hozzá Slota. Vélhetőleg a jövő hét péntekre tervezett koalíciós ülésen is napirendre kerül a gárda kérdése, a nemzeti vezér szerint ugyanis a szlovák kormánynak figyelmeztetnie kell Magyarországot, hogy hasonló mozgalom működése Európában elfogadhatatlan. „Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Adolf Hitler is így kezdte. Alapított magának egy kis gárdát az országon belüli konfliktusok elhárítására. Akkor mindenki nevetségesnek és lényegtelennek tartotta tevékenységüket, és mi lett belőle” - mondta Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke. (dem) Az SNS-ben máris félelmet ébresztettek (CTK/AP-felvétel)
