Új Szó, 2007. augusztus (60. évfolyam, 176-201. szám)

2007-08-27 / 198. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com RÖVIDÉNEK i repeat Még nincs pénz kamerára Pozsony. Pénz híján egyelőre nem szerelnek olyan kamerákat a rendőrautókba, amelyek rögzítik az igazoltatást végző egyenru­hások és a gépjárművezetők közti beszélgetéseket is. A felvételek­től azt vátják, hogy csökken a korrupciós - vagyis ebben az eset­ben főként lefizetési - esetek száma. A beszerzési költségeknek csak az egytizedét fizetnénk hazai forrásból, a többit európai uni­ós támogatásból fedeznék. (SITA) Robert Fico ismét üzent a sajtónak Ugróc (Uhrovec). A sajtó ne hagyja figyelmen kívül a szlovák nemzeti felkelést és az azt szervező személyiségeket! - szólította fel az újságírókat Robert Fico miniszterelnök azon a megemléke­zésen, amelyet a felkelés 63. évfordulójára rendeztek a Bánóchoz (Bánovce nad Bebravou) közeli településen. Az sznf szerinte a szlovákok újkori történelmének egyik pillére, amelyre sok más nemzet is büszke volna. (TASR) Emlékezés a politikai foglyokra Lipótvár (Leopoldov). Az 1948 és 1989 közti politikai foglyok­ra emlékeztek szombaton a börtönéről ismert városban. A rend­szerváltás után a pártállami időszak 71 ezer politikai foglyát reha­bilitálták, közülük körülbelül 1500 él még. (TASR) Egy tető alá a közszolgálati sajtó? Pozsony. Új, közös épületbe költöztetni a közszolgálati televízi­ót és rádiót, valamint az állami sajtóirodát - javasolja törvényter­vezetében a kulturális minisztérium. A tárcaközi egyeztetésre bo­csátott javaslat szerint ez a megoldás enyhíthetne a leginkább a köztévé és -rádió gazdasági gondjain. (TASR) Rendőrkézen a losonci nő gyilkosa Losonc/Besztercebánya. Egy 29 esztendős férfit vádolnak an- nak'a 22 éves nőnek a meggyilkolásával, akinek a holttestét ked­den találták meg a Losonctamási és Gács (Halic) közti földúton. A nő a nyakán ejtett szúrt sebektől vérzett el. Robert D.-t előre meg­fontolt emberöléssel vádolják, a nyomozótiszt szombaton javasol­ta, hogy a tettest helyezzék vizsgálati fogságba. (SITA) A privatizáció miatt halt meg Ducky? Pozsony. Nem váltóbotránya, hanem egy privatizációs ügylet miatt tették el láb Ján Duckyt 1999 januárjában - nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő sze­mély a TA3 hírtelevíziónak. Az il­lető magáról azt állítja, hogy ta­núnak számít az ügyben. Ducky - kis megszakítással -1993 és 1996 közt két Meciar-kormányban is gazdasági miniszterként tevé­kenykedett, majd 1996-tól a Szlovák Gázművek élére került. Meg­gyilkolására állítólag Oleg T. ukrán állampolgárt bérelték fel. (s, t, ú) Nincs telitalálat a Lottón Pozsony. Továbbra sincs telitalálattá szelvény a Lottón. Tegnap este több mint 131 milliós koronás főnyeremény lelt volna gazdá­ra, ha akad szerencsés. Szerdán 136 millióért játszanak, (ú) Szakértők szerint nem fog eredményre vezetni a szigorú közlekedési törvény Van hasonló törvény Tilos lesz járdán parkolni Pozsony. Ha egy sofőr nem tudja a helyszínen kifizetni a közlekedési kihágásért járó bírságot, a rendőrök elkobozhatják a jogosítvá­nyát. Ilyen módosítással is számol az új közúti közle­kedésről szóló törvény. Je­lenleg ugyanis sokan számlát kérnek a bírság­ról, ám a büntetést soha nem fizetik be. DEMECS PÉTER Noha Robert Kalinák belügymi­niszter a törvényt még csak a múlt héten ismertette, több szabályozást máris komoly bírálat ért. Néhány szakértő azt állítja, a törvény nem gondol a megelőzésre, lényege a szigorú bírságok kiszabása. „Ha ko­molyan gondoljuk a biztonságos utakat az országban, akkor ne szabjunk ki szigorú büntetéseket, hanem küldjük továbbképzésre a sofőröket’ - vélekedik Juraj Smre- can, a Központi Autóklub elnöke. Lubomír Tvorík, autósiskolái okta­tó is túl szigorúnak tartja a tör­vényt. „A jelenlegi helyzethez ké­pest túl radikális lenne a változás, és kérdéses, hogy a szigorúbb bír­ságok tényleg hozzájárulnának-e a balesetek számának csökkené­séhez” - mondta lapunknak Tvorík. Kalinák viszont úgy tűnik, nem akar változtatni a szándékán, to­vábbra is a szigorú bírságok híve marad - súlyos kihágásokért akár 30 ezer koronát is kaphatnak a so­főrök. Meggyőződése, a törvény­nyel nem terrorizálni, hanem ne­velni fogják a sofőröket. A minisz­ter ugyanakkor megismételte, a rendőrség már nem fogja bevezet­ni az országos közlekedésbizton­sági akciókat. „Ezeket az ellenőr­zéseket azért töröltük el, mert nem volt értelmük. Egyetlen cél­juk az volt, hogy újabb és újabb statisztikai adatokat lehessen köz­readni az ország közlekedésbiz­tonsági helyzetéről. A balesetek számának alakulására viszont mi­nimális hatással voltak” - árulta el a belügyminiszter. Egyébként a törvény szerint ti­los lesz járdán parkolni - kivételt csak azok a helyek fognak képez­ni, ahol ezt tábla fogja engedé­lyezni. A jogszabály tiltani fogja az antiradarok használatát - tehát ja­nuártól nem lehet majd az autóba olyan berendezést szerelni, amely beméri a rendőrségi sebességmé­rő radarokat. A törvény új szabályokat határoz meg a bírságok beszedésére is. Ha a sofőr nem fog tudni a helyszínen fizetni, a rendőrök elvehetik a jogo­sítványát, majd kiállítanak neki egy ideiglenes gépkocsivezetési enge­délyt. Ha néhány napon belül nem fizeti ki a bírságot, elveszik a jogo­sítványát. A rendőrség szerint sok sofőr inkább számlát kér a bírság­ról, viszont soha nem fizeti ki. Ján Packa országos rendőrfőkapitány elmondta, több tízmillió koronás összegről van szó. Meggyőződése, ez az intézkedés rákényszeríti a szabálysértőket, hogy fizessenek. Újdonságnak számít az is, hogy a hivatásos sofőröknek az autósisko­lában pszichológiai teszteket is el kellene végezniük. „Az autó fegy­ver, a jogosítvány pedig gyakorlati­lag fegyvertartási engedély” - mondta Stanislav Jankovic, a rend­őrfőkapitány helyettese. Az új jog­szabályt még a parlamentnek is el kell fogadnia, hatályosságát jövő januárra tervezik. Mindkét fél vállalta, hogy aláveti magát a döntőbíró határozatának Mégsem lesz orvossztrájk ősszel 1AJOS P. JÁNOS Pozsony. Nem várható sztrájk ősszel az egészségügyben, a felek megegyeztek abban, hogy döntőbí­róra bízzák a béremelés kérdésé­nek eldöntését. A bértárgyalások augusztus elején feneklettek meg, amikor a Szlovákiai Kórházak Szö­vetsége (ANS) véglegesen elutasí­totta az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének (SÓZ) bérköve­telését. „A kórházszövetség elfo­gadta a döntőbíró bevonását a bér- tárgyalásba” - tájékoztatta lapun­kat Andrej Kucinsky, a SÓZ alelnö- ke. Ez azt jelenti, hogy mindkét fél vállalta, hogy aláveti magát a dön­tőbíró határozatának, mely a felek által beteijesztett anyagok alapján dönt a jogos béremelés mértékéről. „A törvény alapján a határozatot mindkét félnek el kell fogadni” - tá­jékoztatott a szakszervezeti vezető. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók sztrájkja már nem fenye­get. „Két lehetőség közül választ­hattunk: vagy sztrájkba lépünk, vagy döntőbíróra bízzuk a béreme­lés mértékének meghatározását, ez utóbbit választottuk” - mondta Kucinsky. A szakszervezet legalább 15 szá­zalékos béremelést követel, a kór­házak azonban nem tudnak 10 szá­zaléknál magasabb emelést adni. „Bízunk benne, hogy a döntőbíró az általunk jogosnak tartott bér­emelést hagyja jóvá” - mondta Ku­cinsky. A kórházak azonban nem tudnak 10 százaléknál többet adni. „Legfeljebb 10 százalékos emelést tartunk megvalósíthatónak, de ezt a legtöbb kórház már végre is hajtotta” - tájékoztatta lapunkat Marián Petko, az ANS elnöke. Egyes intézmények már májustól, mások júniustól emelték a béreket. A szakszervezet kezdetben 30 szá­zalékos béremelést követelt. Má­jusban sztrájkkészültséget hirdet­tek, mivel a kórházak már akkor is csak 10 százalékos emelést tartot­tak elképzelhetőnek. Az egyetemi kórházak végül 20 százalékot aján­lottak, első lépésben, júliustól azonban csak 10 százalékos bér­emelést valósítottak meg. A máso­dik lépcső szeptember végére vár­ható, a tárgyalások azonban még nem fejeződtek be. Petko szerint a kórházak eladó­sodásához vezetne, ha nagyobb mértékben emelnék a béreket. Úgy véli, hogy az egyetemi kórházak eladósodása is gyorsulni fog, ha va­lóban megvalósítják szeptembertől az újabb 10%-os emelést. A nagy kórházak adósságállománya már ma is egymilliárd felett van, pedig a kis kórházaknál sokkal kedvezőbb finanszírozásban részesülnek. Nem kell elfogadni Andrej Hlinkát Pozsony. Az Andrej Hlinka érde­meiről szóló törvény nem volna egyedülálló Szlovákiában - nyilat­kozta a sajtóirodának Juraj Maru­siak politológus. A közös Csehszlo­vákiában ugyanis a Szövetségi Gyűlés már fogadott el hasonló jogszabályt a csehszlovák állam két megalapítójáról, Tomás Garrigue Masaryk két világháború közti köz- társasági elnökről és Müan Ras- tislav Stefánik diplomatáról, aki 1919-ben repülőgép-szerencsét­lenségben életét vesztette. A poli­tológus hasonló típusú rendelke­zésnek tartja a kommunista rend­szer erkölcstelenségéről szóló tör­vényt is. Megjegyezte, a vonatkozó jogszabályok megemlékeztek Ma- saryknak és Stefániknak a cseh­szlovák állam megalapítása terén szerzett érdemeiről, s egyben arról is rendelkeztek, hogy mindkét poli­tikusnak mellszobra álljon az egy­kori Szövetségi Gyűlés prágai épü­letében. „Szlovákia polgáraira néz­ve a mindennapokban semmi sem következik a törvényből, éppenség­gel csak az állam vállalja fel vele hi­vatalosan Andrej Hlinka személyi­ségét és politikai örökségét” - mondta Juraj Marusiak. Mivel az alkotmány szavatolja a vélemény- és szólásszabadságot, egy ilyen tör­vény nem kötelezné a polgárokat arra, hogy elfogadják Hlinkát és te­vékenységét. Marusiak a történel­mi emlékezet intézményesítésének igyekezetét látja az ellenzéki ke­reszténydemokraták javaslatában; alkotmányos szinten ez az igyeke­zet például az állami ünnep- és em­léknapok rendszerében mutatko­zik meg. (TASR) Andrej Hlinka (1864-1938) A pályázati pénzekből futotta egyebek mellett portálalapításra, operettestek, nótaénekes-seregszemlék, télköszöntő ünnepségek, olvasótáborok megszervezésére Nyolcvanmillióval csökkent a kisebbségi kultúrára szánt támogatás RÁCZ VINCE Pozsony. Tavaly a korábbi évek gyakorlatához mérten kiemelt központi támogatásban részesült a szlovákiai magyar kultúra. A ki­sebbségi kulturális támogatások mértéke 2006-ban az előző évhez képest kétszeresére, 80-ról 160 millió koronára növekedett. Új kormány - kevesebb pénz A kormányváltást követően Ro­bert Fico miniszterelnök ígérete ellenére, hogy kisebbségi ügyek­ben minden marad a régiben, va­gyis az állami apanázs mértéke sem változik, a nemzetieket is ma­gába foglaló kormánykoalíció a fe­lére, durván 80 millióra csökken­tette a kisebbségi kultúrák támo­gatására szánt keretösszeget, va­gyis visszaállította a 2005-ös szin­tet. A smeres vezetésű kulturális tárca azzal érvelt, hogy 2006 vá­lasztási év volt, és így a Dzurinda kabinet elmúlt nyolc évének átla­gát, nem pedig az éppen fennálló állapotokat tekinti status quónak. A tiltakozás nem használt, a ki­sebbségeknek be kellett érnie a 80 millióval. 2006-ban a duplára nőtt támo­gatások miatt kisebbségi berkek­ben mindenesetre még optimiz­mus uralkodott. Csak a szlovákiai magyar kultúrára a kimutatások szerint 82 266 000 korona jutott, szinte pontosan ugyanannyi, mint amennyi az idei évre megállapított, illetve az egy évvel korábbi teljes keretösszeg. A költségvetési forrá­sok merítésének rendjét és felhasz­nálását a kormány nemzetiségi és etnikai tanácsa hagyta jóvá és el­lenőrizte. A támogatott pályázatok pontos jegyzéke megtalálható a kulturális minisztérium hivatalos dokumentumaiban, melyek a szak­tárca honlapján hozzáférhetőek. A listából megállapítható, hogy a pályázati pénzekből futotta egye­bek mellett portálalapításra, ope­rettestek, nótaénekes-seregszem­lék, télköszöntő ünnepségek, olva­sótáborok megszervezésére, szo­borállításokra stb. A rendelkezésre álló keretből profitorientált vállal­kozások, kft.-ék, illetve amatőr kulturális csoportosulások, civil szerveződések egyaránt kérelmez­tek és kaptak. Kiket támogattak? Néhány tétel a jóváhagyott - ki­emelt összegű - támogatások közül: A keretösszeg durván egytize- dének megfelelő, pontosan 8,18 millió koronás támogatást kapott a Madách-Posonium Könyv- és Lap­kiadó Kft. 8 milliós vissza nem térí­tendő juttatásban részesült a nem­zetiségi könyvtárellátó is. A Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. 7,435 milliót nyert el a pályá­zaton. A komáromi Netkom Kft. a bumm.sk - Szlovákiai magyar hír­portál beindítására ötmilliót ka­pott. A Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó Kft 3,93, a Nap Kiadó 3,54 milliós támogatáshoz jutott. 3,5 milliót hagytak jóvá a Pék Zol­tán nevével fémjelzett Music-Art számára a 3. nemzetiségi fesztivál megrendezésére. Az Új Szót és a Vasárnapot is megjelentető Petit Press kiadóvál­lalat 3,45 milliót kapott. A Bu­merang Kft., mely elsősorban a Ze- neVan könnyűzenei vándorfeszti­vál szervezőjeként ismert a nagy- közönség körében, projektjeire összesen 3,32 milliót kapott. A Méry Ratio könyvkiadó 3,07 milliós támogatásban részesült. A Regfilm Kft.-nek 3,03, a komáromi bejegyzésű Kulturport Kultúr­portál című projektjére 2,5 millió jutott. A Csemadok Művelődési In­tézete 2,02 millióra pályázott si­kerrel. Az Új Nő című magazint megjelentető Loar Kft. 1,65 milliót kapott. Az AB-ART Kiadó 1,47 milliót nyert el a keretösszegből. A Pro Cassovia alapítvány II. Rákóczi Fe­renc Kassán 1906-2006 című pro­jektjére 1,4 milliót nyert el. A KT Kiadó Kft. 1,3, az érsekújvári Pro Juventa Minoritáié a nyári táborai­nak megszervezésére 1,2 milliós támogatást kapott. A Magyar Ifjúsági Közösségnek 1,11, a Fórum Információs Köz­pontnak 1,1 millió jutott. A Csema­dok Kassa környéke Területi Vá­lasztmánya 1,095, a rozsnyói vá­lasztmánya 1,02 milliós támoga­tásban részesült. A Rovás polgári társulás 1,08 milliót kapott. Nem csupán milliós összegeket osztottak szét a pályázók között. Jó néhány projekt kapott százezer koronánál alacsonyabb összegű, nem ritkán legfeljebb tíz-húszezres támogatást. A benyújtott kisebbsé­gi kulturális projektek száma 2006-ban elérte a másfél ezret, a szaktárca azonban csak 990 pályá­zatot részesített támogatásban. Háromlépcsős rendszer „A kisebbségi kultúrák program­ja 2006 előtt csak három területre vonatkozott: az élő kultúra, a sajtó és a könyvkiadás támogatására. A múlt évben azonban további két alprogrammal bővült - tájékozta­tott Biró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja kulturális ügyekért felelős alelnöke, korábban kulturális ál­lamtitkár. - A felsoroltak mellett útjára indult ugyanis a szobor­program, és bevezettük a kulturá­lis politika érvényesítését célzó tá­mogatási rendszert is.” A kérelmek elbírálása során há­romlépcsős rendszert alkalmaz­tak. Álprogramonként szakbizott­ságok bírálták el a pályázatokat. Az első szűrőt a formai, a másodi­kat a tartalmi ellenőrzés jelentette. Harmadik lépésben az államtitkár a szakbizottságok véleménye fi­gyelembevételével hagyta jóvá, vagy utasította el az adott kérel­met. Az élő kultúra támogatására szánt keret szétosztásánál minde­nekelőtt azt tartották szem előtt, hogy a benyújtott projekt országos jelentőségű-e vagy csak kisebb, he­lyi közösséget érint. A kérelmek elbíráláskor a szak- bizottságok tekintettel voltak arra is, hogy a pályázó már hagyo­mánnyal bíró vagy csak egyszeri, kisebb horderejű rendezvény meg­szervezésére igényelt támogatást, tájékoztatott Bíró Ágnes. A szlovákiai magyar kultúra szempontjából stratégiai intézmé­nyek, szervezetek, például a Fó­rum Kisebbségkutató Intézet vagy a Gramma Nyelvi Iroda pályázatai is elsőbbséget élveztek, fűzte hoz­zá a volt államtitkár. Az írott kultú­rára szánt keretösszeg elosztásá­nál a legfőbb prioritást a szlovákiai magyar szerzők, azon belül is a pá­lyakezdő alkotók műveinek támo­gatása jelentette, szemben a fordí­tás- vagy a külföldi irodalommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom